Wikipédia

Roszatom

(Atomenergia Info szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 2.

A Roszatom (oroszul: Росатом, IPA: [rɐsˈatəm]), más néven Roszatom Állami Atomenergetikai Vállalat, Állami Atomenergetikai Vállalat Roszatom vagy Roszatom Állami Vállalat, egy atomenergiával, nem energetikai nukleáris termékekkel és high-tech termékekkel foglalkozó moszkvai székhelyű orosz állami vállalat. A 2007-ben létrejött szervezethez több mint 350 társaság tartozik, köztük tudományos kutatással foglalkozó szervezetek, a nukleáris fegyverekhez kapcsolódó létesítmények és a világ egyetlen atomjégtörő-flottája.[3]

Roszatom
A Roszatom székháza Moszkvában (Большая Ордынка 24/26) „Bolsaja Ordinka” utca 24/26
A Roszatom székháza Moszkvában
(Большая Ордынка 24/26)
„Bolsaja Ordinka” utca 24/26
Típus
  • üzleti vállalkozás
  • vállalkozás
  • állami vállalat (orosz)
Alapítva2007
Székhely
Iparág
Formaállami vállalat (orosz)
Termékekatomreaktor
Árbevétel967 400 000 000 ₽ (2017)[1][2]
Alkalmazottak száma256 600 (2015)
Leányvállalatai
  • Tekhsnabexport
  • OKBM Afrikantov
  • Atomenergoprom
  • Atomstroyexport
  • Dukhov Automatics Research Institute
  • Atomflot
Roszatom (Oroszország)
Roszatom
Roszatom
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 44′ 24″, k. h. 37° 37′ 25″55.739898°N 37.623665°EKoordináták: é. sz. 55° 44′ 24″, k. h. 37° 37′ 25″55.739898°N 37.623665°E
A Roszatom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Roszatom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az állami vállalat a világ egyik legnagyobb atomenergetikai vállalata. A Roszatom a legnagyobb villamosenergia-termelő vállalat Oroszországban, 215 746 TWh elektromos energiát állít elő, ez az ország villamosenergia-termelésének 20,28%-a. A vállalat szintén első helyen áll a külföldi atomerőmű-építésben, a globális nukleáristechnológia-export 76%-a kapcsolódik a Roszatomhoz: Ez 2020 decemberében 35, a fejlesztés különböző fázisában levő atomerőmű-blokkot jelentett 12 országban.[4] A Roszatom a nukleáris medicina számára is gyárt berendezéseket és állít elő izotópokat, kutatási tevékenységet folytat és anyagvizsgálatokat végez; emellett szuperszámítógépeket, szoftvereket, valamint különféle nukleáris és nem nukleáris innovatív termékeket állít elő. A Roszatom stratégiájának része a megújuló energiaforrások és a szélenergia további fejlesztése. Oroszországban két blokk építése zajlik a Kurszk 2 atomerőműben, és bejelentették, hogy a Kolai atomerőműben két további blokk építését tervezik.[5] 2019-ben a Roszatom részesedése a világpiacon 38% volt, ezzel a vállalat globális viszonylatban is élen jár az urándúsítási szolgáltatásokban (36%), és a globális nukleárisfűtőanyag-piac 16%-át fedi le.[6][7][8]

2020-ban a Roszatom jóváhagyta korszerűsített stratégiáját, amelyben nagy hangsúlyt helyez az új termékek szerepére – ideértve a nukleáris nem energetikai és a nem nukleáris termékeket is – mintegy 100 új üzleti területen, köztük a nukleáris medicina, a kompozitok, a szélenergia, a hidrogén, a hulladékgazdálkodás, az additív gyártási technológia és a hidrogén-előállítás területén.[9]

A Roszatom egy nonprofit szervezet, és míg a feladatai közé tartozik az atomenergia fejlesztése, a nukleáris üzemanyagciklushoz kapcsolódó vállalatok növekedése és az állam által ráruházott feladatok ellátása, nemzetbiztonsági szerepet is betölt (nukleáris elrettentés), gondoskodik a nukleáris- és sugárbiztonságról, valamint alkalmazott és alaptudományokkal foglalkozik. Emellett az állami vállalat jogosult az állam nevében eleget tenni Oroszország nemzetközi kötelezettségeinek az atomenergia-felhasználás és a nukleáris anyagok elterjedésének megakadályozása terén. A Roszatom olyan nagyszabású projektekben is részt vesz, mint az ITER és a FAIR.

2021 februárjában a Roszatom teljes rendelésállománya elérte a 250 milliárd dollárt.[10][11] A 2020-as vállalati jelentés szerint 10 éves külföldi rendelésállománya 138,3 milliárd dollárt tett ki, míg az árbevétele elérte a 7,5 milliárd dollárt. Az új termékekre vonatkozó tízéves rendelésállomány 1602,1 milliárd rubelt tett ki, a bevétel pedig elérte a 261,1 milliárd rubelt.[12][13]

Története

szerkesztés

A Roszatom elődei között több, különböző feladatokat ellátó szovjet és orosz kormányzati szervezet található. 1953. június 26-án a Szovjetunió Minisztertanácsa az atomfegyver-programért felelős Első Főigazgatóságot átalakította, így jött létre a Középgépipari Minisztérium (Minszredmas). A minisztérium feladata lett a polgári atomenergia-program fejlesztése. 1989-ben a Középgépipari Minisztérium és az Atomenergetikai Minisztérium összevonásával jött létre a Szovjetunió Atomenergetikai és Ipari Minisztériuma.[14][15]

Az Oroszországi Föderáció Atomenergetikai Minisztériuma [(oroszul: Министерство по атомной энергии Российской Федерации, rövidítve Minatom (oroszul: Минaтом)] a Szovjetunió felbomlása után, 1992. január 29-én jött létre a Szovjetunió Atomenergetikai és Ipari Minisztériumának orosz jogutódjaként. Az újonnan létrehozott minisztérium a korábbi minisztériumhoz tartozó társaságok mintegy 80%-át kapta meg, köztük 9 atomerőművet 28 blokkal. A minisztérium 2004. március 9-ig létezett ezen a néven, amikor is átalakult Szövetségi Atomenergia Ügynökséggé.[14][15]

2007. december 1-én Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a Szövetségi Gyűlés által elfogadott törvényt, amely a Szövetségi Atomenergia Ügynökség megszüntetéséről, valamint jogköreinek és eszközeinek az újonnan létrehozott „Roszatom Állami Atomenergetikai Vállalat” nevű vállalatra való átruházásáról rendelkezett. Ugyanezen év december 12-én az ügynökség állami vállalattá alakult át.[14][16]

2017-ben a Roszatom úgy határozott, hogy szélenergiába kíván befektetni, mivel úgy vélte, hogy a megújulóenergia-ipar a költségek gyors csökkenése miatt az atomenergia komoly vetélytársává válhat, így a vállalat szélturbinákat kezdett el építeni. A Roszatomot emellett az is aggodalommal töltötte el, hogy a nukleáris exportlehetőségek kimerülőfélben vannak.

2020. augusztus 20-án a Roszatom az orosz atomipar 75. évfordulóját ünnepelte meg. Az ünneplés részeként a Roszatom arculatváltó kampányt indított „Egyesült Roszatom” néven, ennek keretében az atomiparban működő leányvállalatok átvették a Roszatom Möbius-szalagot formázó logóját. 2020-ban a Roszatom azt tűzte ki célul, hogy árbevételét 2030-ra megháromszorozza és elérje a 4 milliárd rubelt. Ennek 40%-át új üzletágakból kívánja előteremteni, elsősorban a fenntartható technológiákra összpontosítva.[4][17][18]

Szervezeti felépítés

szerkesztés

2021 elején a Roszatomhoz 356 különböző szervezeti felépítésű és jogállású társaság tartozott. Ezek egy része az atomenergetikai létesítményekhez kapcsolódó szervezet, – ide tartoznak az atomenergia, az atomenergetika és a nukleáris üzemanyagciklus területén tevékenykedő vállalatok – azaz azon vállalatok, amelyek: a természetes urán feltárásával és kitermelésével; az urán átalakításával és dúsításával; nukleáris fűtőanyagok, villamos energia és berendezések előállításával; valamint a nukleáris fűtőanyagokhoz és a gázcentrifuga-platformhoz kapcsolódó új technológiák kifejlesztésével foglalkoznak.[4] A társaságok másik része a nem atomenergiára szakosodó egyre növekvő számú új vállalatok csoportjához tartozik, amelyek többek között szélenergiával, kompozitokkal, additív gyártási technológiákkal és nukleáris medicinával foglalkoznak. Az orosz atomipar polgári célú eszközei a Roszatom Atomenergoprom nevű holdingjához tartoznak, amely 2020 decemberében 204 vállalatot tömörített.[12][19]

A Roszatom vállalatai több divízióra tagolódnak:[12][20]

Bányászati divízió

szerkesztés

A Roszatom bányászati divíziójának holdingtársasága az Atomredmetzoloto részvénytársaság, amely az orosz uránbányászati eszközöket tömöríti. Legfontosabb leányvállalatai közé tartozik a Khiagda részvénytársaság és a Dalur részvénytársaság.

Az Uranium One egy különálló, de közvetlenül a Roszatom irányítása alatt működő globális bányászati vállalat, mely változatos eszközportfólióval rendelkezik Kazahsztánban, az Egyesült Államokban és Tanzániában.

Fűtőanyag-divízió

szerkesztés

A Roszatom fűtőanyag-divízióját a TVEL Rt. irányítja, amely a világ nukleáris fűtőanyag-ciklus frontend piacának egyik vezető szereplője, és az orosz atomerőművek és atomjégtörő-flotta egyetlen nukleáris fűtőanyag beszállítója.

Legfontosabb leányvállalatai közé tartozik a Bocsvar Anyagtudományi Kutatóintézet (VNIINM), a Szibériai Vegyi Kombinát és a Csepecki Gépgyár.

A divízió feladatai közé tartozik a nukleáris fűtőanyag előállítása, az uránátalakítás és dúsítás, valamint gázcentrifugák gyártása.

Az urándúsítás a TVEL fűtőanyag-vállalat négy üzemében történik, nevezetesen az Angarszki Elektrokémiai Üzemben (Angarszk, Irkutszki terület), a Zelenogorszki Elektrokémiai Üzemben (Zelenogorszk, Krasznojarszki határterület), az Uráli Elektrokémiai Üzemben (Novouralszk, Szverdlovszki terület), és a Szibériai Vegyiüzemben (Szeverszk, Tomszki terület).[21] Az urán dúsítása során, az uránizotópok szétválasztása fejlett gázcentrifugás technológiával történik. A szegényített urán-hexafluoridot urán-dioxiddá alakítják a Zelenogorszki Elektrokémiai Üzem W-ECP nevű egységében.[22][23]

A nukleáris fűtőanyag gyártása a Roszatom Gépgyárában és a Novoszibirszki Vegyi Koncentrátumgyártó Üzemben történik. Az üzemekben UO2-alapú (dúsított friss és újrafeldolgozott urán) nukleáris fűtőanyagot állítanak elő az orosz erőművek és kutatóreaktorok valamennyi típusához, valamint számos külföldi erőmű és kutatóreaktorhoz és az orosz úszó (hajó) atomerőművekhez. A VVER és PWR reaktorokhoz gyártott balesetálló fűtőanyagok fejlesztése a kísérleti szakaszba lépett.[24]

A nátriumhűtésű gyorsneuronos reaktorokhoz a MOX fűtőanyagot a Bányászati és Vegyi kombinátban állítják elő, míg a kevert urán-plutónium üzemanyag a most épülő Szibériai Vegyiüzemben lesz előállítva. A VVER reaktorok számára készült urán-plutónium REMIX üzemanyag (regenerált üzemanyag-keverék) tesztelése folyik, a kereskedelmi gyártása várhatóan a Bányászati és Vegyi kombinátban történik majd.

A kiégett nukleáris fűtőelemek újrafeldolgozása a Majak Termelési Egyesülés RT-1 üzemében zajlik. Az üzemben jelenleg erőművi reaktorokból (BN-350, VVER-440, BN-600, RBMK-1000, VVER-1000; BN-MOX), orosz és külföldi tudományos intézetek kutatóreaktoraiból, valamint a tengeralattjárók és a haditengerészet felszíni flottájának reaktoraiból származó (különböző összetételű) kiégett nukleáris üzemanyag feldolgozása zajlik.[25]

Gépgyártási divízió

szerkesztés

A divíziót az Atomenergomas részvénytársaság irányítja. Ez Oroszország egyik legnagyobb gépipari vállalatcsoportja, amely az atomenergia-iparhoz szükséges berendezések tervezéséhez, gyártásához és szállításához kínál átfogó megoldásokat. A divízióhoz több mint 10 gyártási telephely tartozik Oroszországban, Ukrajnában, Csehországban és Magyarországon, ahol gyártóvállalatok, műszaki központok és kutatószervezetek működnek.

A vállalatcsoport saját adatai szerint a világ atomerőműveinek 14%-a és a Független Államok Közösségében, illetve a balti államokban működő hőerőművek 40%-a használja a holding berendezéseit. Emellett a divízió a VVER reaktorok berendezéseinek legnagyobb, és a gyorsneutronos reaktorok (BN reaktorok) egyetlen gyártója. A divízióhoz tartozó vállalatok tervezik és gyártják a szárazföldön és vízen használt SMR (kisméretű moduláris reaktor) atomerőműveket és az atomjégtörőket.

Legfontosabb leányvállalatai az OKB Gidropressz, az OKBM Afrikantov, a Podolszki Gépgyár és az AEM-techonogy Archiválva 2022. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben.

Mérnöki divízió

szerkesztés

A divíziót az Atomstroyexport részvénytársaság irányítja, amely széleskörű kapacitással rendelkezik a komplex műszaki létesítmények kivitelezésének lebonyolításában. A divízió legfontosabb üzleti területei közé tartozik a nagy atomerőművek tervezése és építése Oroszországban és külföldön, valamint a Multi-D platformon működő komplex műszaki létesítmények irányítására szolgáló digitális technológiák fejlesztése.

A divízió kulcsfontosságú vállalatai az Atomenergoproekt részvénytársaság és az ATOMPROEKT részvénytársaság.

Energetikai divízió

szerkesztés

A divíziót a Roszenergoatom részvénytársaság irányítja. A vállalat az egyetlen Oroszországban, amely atomerőműveket üzemeltet, valamint meghatározó szereplője az orosz villamosenergia-piacnak. Főbb üzleti területei közé tartozik az atomerőművekben történő áram- és hőtermelés, emellett a nukleáris létesítmények (atomerőművek), sugárforrások, valamint nukleáris anyagokat és radioaktív anyagokat tároló létesítmények üzemeltetése.

A divízió legfontosabb vállalatai: az összes orosz atomerőmű, az AtomEnergoRemont részvénytársaság, az AtomEnergoSbyt részvénytársaság és a TITAN-2 építőipari holding.

Backend-divízió

szerkesztés

A divíziót a Nukleáris és Sugárbiztonsági Szövetségi Központ irányítja. A divízió központi rendszert működtet a kiégett nukleáris fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére, valamint a veszélyes nukleáris és radiológiai létesítmények leszerelésére.

A divízió fő vállalatai: a Bányászati és Vegyi kombinát és a Radon szövetségi állami vállalatok, valamint a radioaktív hulladék kezeléséért felelős állami szervezet (NORAO).

Tevékenység

szerkesztés

Atomerőművek

szerkesztés

A Roszatom felügyeli és irányítja az oroszországi Atomenergoprom vállalatot, amely holdingként összefogja az oroszországi atomerőműveket működtető Roszenergoatom vállalatot, a nukleáris fűtőanyag és egyéb radioaktív anyagok kereskedelmével és exportjával foglalkozó Tyehsznabekszport vállalatot, az atomerőművek építésével foglalkozó Atomsztrojekszport vállalatot, a nukleáris fűtőanyagot gyártó TVEL-t, valamint az atomerőművi berendezések gyártásával foglalkozó Atomenergomas vállalatot. Ugyancsak a Roszatom felügyeli az atomenergetikával és nukleáris technikával foglalkozó kutatóintézeteket, valamint felelős Oroszországban a nukleáris biztonság és a nonproliferáció kérdéseiért is. A Roszatommal kötött 2007-es megállapodás alapján az oroszországi atomerőművek szakembereinek fő képzési bázisa a Nyizsnyij Novgorod-i Állami Műszaki Egyetem lesz.

A Roszatom 2013-ban Oroszországban 7 atomerőművi blokk építését végezte: egyet Belojarszkban, kettőt Rosztovban, kettőt Novovoronyezsben és kettőt Szosznovij Borban. Ezen kívül a Roszatom Balti-tengeri üzemében megkezdték új típusú atomjégtörők gyártását „Ritm-200” típusú reaktorokkal. Ezzel együtt a 2025-ig tervezett orosz atomerőművi blokkok számát az eredeti 32-ről 18-ra csökkentették.

A 2014-es esztendő lezárásakor 29 reaktorblokkra volt érvényes megrendelése a Roszatomnak, ami jelentős növekedést jelent – 2013-ban ugyanis ez a szám még 19 volt. Tavaly öt országban – összesen 11 tervezett reaktoregységen – zajlott atomerőmű-építkezés az orosz atomkonszern részvételével – áll a dokumentumban. Az összesítés azt is hangsúlyozza, hogy a társaság tíz évre szóló, külföldi megrendeléseinek összértéke 101,4 milliárd dollár, ami az egy évvel ezelőtti adattal összevetve 40 százalékos növekedést jelent. A Roszatom 2014-es bevétele 618 milliárd rubel volt, az EBITDA (a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménye) pedig elérte a 211 milliárd rubelt.[26]

Külföldön, 2013 végén, a Roszatomnak 74 milliárd dollár értékben 20 atomerőművi blokkra volt megrendelése : (India – 2, Irán – 1, Kína – 2, Belorusz – 2, Banglades – 2, Jordánia – 1, Bulgária – 1, Vietnám – 2, Ukrajna – 1, Örményország – 1, Törökország – 4, Finnország – 1)[27]

Magyar szempontból fontos hír, hogy a paksi két új blokk referencia blokkja, a Leningrád II. kiépítés első egysége 2019. január 1-től már szerződés szerint termeli a villamos energiát és táplálja be a hálózatba.[28]

Épülő Atomerőművek

szerkesztés

A Roszatom az egyidejűleg épített erőműblokkok számát tekintve világszinten az élvonalban van. 2021 végén a Roszatom két új erőműblokkot épített Oroszországban, a Kurszk II Atomerőműben, külföldön pedig 35 blokk volt a kivitelezés különböző fázisaiban.[29] 2010. február 25-én kezdődött meg a Kalinyingrádi Atomerőmű építése, de a projekt újratervezése miatt felfüggesztették.[30][31][32][33][34]

A tervek szerint további két-két blokkal lesz kibővítve a Leningrádi Atomerőmű, a Szmolenszki Atomerőmű, a Novovoronyezsi Atomerőmű és a Kurszki Atomerőmű.[35][36][37][38] 2021 júniusának közepén a Roszatom bejelentette, hogy a Kolai Atomerőművet két 600 MW-os VVER reaktorral bővítik, melyek közül az első 2034-ben lesz üzembe helyezve.[39] 2021 júniusának elején elkezdődött a BREST-OD-300 reaktor építése. Ez lesz a világon az első kísérleti demonstrációs erőművi blokk, amely ólomhűtéses gyorsneutronos reaktorral fog működni.[40]

Erőmű neve Elhelyezkedés Blokkok száma Reaktor típusa Teljesítmény (MW) Építés kezdete Várható befejezés
Balti Atomerőmű Kalinyingrád, Kalinyingrádi terület 1 VVER-1200 1,170 2021 Projekt felfüggesztve
Kurszki Atomerőmű Makarovka, Kurszki terület 1 VVER-1300/510 1,255 2018 2025
2 VVER-1300/510 1,255 2019 2026. július
2021. április 15-i -állapot[14]

Külföldön

szerkesztés

A Roszatom világszinten a legnagyobb külföldi atomerőmű építési projektportfólióval bír, részesedése ezen a piacon 74%.[41] A Roszatom vezető szerepet tölt be a feltörekvő országoknak kínált atomerőművek terén.[42][43] A világszerte jelenleg épülő atomerőművek 37%-ának kivitelezője a Roszatom, ezek jellemzően az OKB Gidropressz vállalat VVER típusú reaktorai. 2012-ben a Roszatom 66,5 milliárd USA dollár értékű külföldi megrendelést kapott, ebből 28,9 milliárd dollár volt az atomerőmű-építés, 24,7 milliárd dollárt tettek ki az urántermékek és 12,9 milliárd dollárt—a nukleáris fűtőanyagok exportja és az ehhez kapcsolódó tevékenységek. 2020-ban a Roszatom 138,3 milliárd USA dollár értékű megrendelést kapott, ebből 89,1 milliárd dollár volt az atomerőmű-építés, 13,3 milliárd dollárt tettek ki az urántermékek és 35,8 milliárd dollárt a nukleáris fűtőanyagok exportja, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységek.[44] A kínai, indiai és iráni atomerőműveket vagy a Roszatom tervezte és kivitelezte, vagy a vállalat részvételével voltak megépítve. A Roszatom részt vesz a kínai Tianwani Atomerőmű, az indiai Kudankulam Atomerőmű és a fehéroroszországi Belorusz Atomerőmű építésében.[45][46][47][48][49]

2013 decemberében a Roszatom egy 6,4 milliárd eurós szerződést kötött a finnországi Fennovoima vállalattal egy egyblokkos erőmű, a Hanhikivi Atomerőmű létesítésére az OKB Gidropressz vállalat VVER-1200 nyomottvizes reaktorával Pyhäjoki városában, melynek építését 2021 után tervezték megkezdeni,[50] de a szerződést 2022 májusában Finnország felmondta.[51] 2014 decemberében a Roszatom és a magyarországi MVM Csoport megállapodást írt alá a Paksi Atomerőmű két új blokkjának megépítéséről. A tervek szerint a kivitelezés 2022-ben indul.[52] 2018. április 3-án a Roszatom szintén megkezdte a törökországi Akkuyu Atomerőmű építését.[12] A Roszatom megállapodást írt alá Egyiptommal az El-Dabaa Atomerőmű, illetve Bangladessel a Ruppuri Atomerőmű építésére, a kivitelezést 2017. november 30-án kezdték meg.[14][53][54][55][56][57][58][59]

Az orosz nukleáris ágazat nemzetközi atomerőmű-projektjei
Erőmű neve Ország Földrajzi elhelyezkedés Blokkok száma Állapot Típus Teljesítmény (MW) Építés kezdete Befejezés dátuma
Akkuyu Atomerőmű Törökország Akkuyu, Mersin tartomány 1 Építés alatt VVER-1200/491 1,200 2018. április[12] 2023 (tervezett)[60]
2 2020. április[61]
3 2021. március[62]
4 2022 (tervezett)[63]
Asztraveci Atomerőmű Fehéroroszország Asztravec, Hrodnai terület 1 Üzemben VVER-1200/491 1,200 2013. november 6. 2020. november (első csatlakozás a hálózatra)

2022 (tervezett)[64]

2 Építés alatt
Busehr Atomerőmű Irán Busehr, Busehr tartomány 1[65] Üzemben VVER-1000/446 1,000 1975. május 1.; 1995 2013. szeptember 23.
2[66] Építés alatt VVER-1000 2019. szeptember[67] 2025. augusztus[68]
El-Dabaa Atomerőmű Egyiptom El-Dabaa, Matrúh kormányzóság 1 Engedélyezve VVER-1200 1,200 2022 (tervezett) -
2 -
3
4
Hanhikivi Atomerőmű Finnország Pyhäjoki, Észak-Pohjanmaa régió 1 Felfüggesztve[69] VVER-1200 1,200 - -
Kudankulam Atomerőmű India Kudankulam, Tamilnádu állam 1 Üzemben VVER-1000/412 917 2002. március 31. 2013. október 22.[70]
2 2016. augusztus 2017. március 31.
3 Építés alatt 2017. június 29.[71] -
4 2017. október[72]
5 2021. június 30. -
6
Paksi Atomerőmű Magyarország Paks, Tolna vármegye 5 Engedélyezve[73] VVER-1200 1,200 2022 -
6
Ruppuri Atomerőmű Banglades Ruppur, Rádzssahi körzet 1 Építés alatt VVER-1200 1,200 2017. november 2023 (tervezett)
2 2018. július 2024 (tervezett)
Tianvani Atomerőmű Kína Lienjünkang prefektúra, Csiangszu tartomány 1 Üzemben VVER-1000/428 990 1999. október 20. 2007. május 17.
2 2000. október 20. 2007 augusztus 16.
3 VVER-1000/428М 1,050 2012. december 27. 2018. február 15.[74]
4 2013. szeptember 27. 2018. december 22.[75]
7 Engedélyezve[76] VVER-1200 1,150 2021. május -
8 2022 -
Hszudabao Atomerőmű Kína Hszingcseng, Huludao, Liaoning tartomány 3 Engedélyezve VVER-1200 1,150 2021 -
4 2022 -
Mohi Atomerőmű Szlovákia Mohi, Nyitrai kerület 1 Üzemben VVER 440/213 436 1982. november 1998. október 29.
2 2000. április 11.
3 Építés alatt 2008. november 2022 (tervezett)[77]
4 2008. november 2022 (tervezett)[78]

Atomjégtörő-flotta

szerkesztés
 
Tajmir, Tajmir osztályú atomjégtörő

2008 óta a Roszatom konszernjébe tartozik az orosz atomjégtörő-flotta, amely az öt atommeghajtású jégtörőjével, egy konténerszállító hajójával és négy kiszolgáló járművével a világ legnagyobbja. Feladatai közé tartozik az Északi-tengeri hajózási útvonalon való navigáció és a jeges körülmények között végrehajtott mentések.[79] A flotta üzemeltetéséért és karbantartásért az Atomflot vagy más néven Roszatomflot, egy murmanszki székhelyű szövetségi állami vállalat felelős.[80]

 
Jamal, Arktyika osztályú atomjégtörő
A Roszatomflot atomjégtörői
Üzembe helyezett / Épülő Üzemen kívül helyezett
Név Típus Év Név Típus Év Megjegyzés
Szevmorputy - 1988–2007, 2016– napjainkig Arktyika Arktyika osztályú atomjégtörő 1975–2008 Jelenleg Murmanszkban van kikötve
Tajmir Tajmir osztályú atomjégtörő 1989–napjainkig Szibir Arktyika osztályú atomjégtörő 1977–1992 Jelenleg Murmanszkban van kikötve
Vajgacs Tajmir osztályú atomjégtörő 1990–napjainkig Rosszija Arktyika osztályú atomjégtörő 1985–2013 Üzemen kívül helyezve Murmanszkban
Jamal Arktyika osztályú atomjégtörő 1993–napjainkig Szovetszkij szojuz Arktyika osztályú atomjégtörő 1989–2012 Üzemen kívül helyezve Murmanszkban; parancsnoki hajóvá alakításra vár[81]
50 let Pobedi Arktyika osztályú atomjégtörő 2007–napjainkig -
Arktyika Projekt 22220 2020
Szibir Projekt 22220 2021
Urál Projekt 22220 2022 (tervezett)
Jakutyija Projekt 22220 2022
Csukotka Projekt 22220 -
Rosszija Projekt10510 2021–napjainkig

Vállalatirányítás

szerkesztés

Felügyelőbizottság

szerkesztés
 
Vlagyimir Putyin munkamegbeszélést folytat Szergej Kirijenkóval, a Roszatom vezérigazgatójával 2014 januárjában

A Roszatom legfőbb irányító szerve a kilenc főből álló felügyelőbizottság. A testületet 2005 óta Szergej Kirijenko elnök vezeti. A felügyelőbizottság elnökén túl, a testület további tagjai a következő személyek:[82]

Igazgatótanács

szerkesztés

A Roszatom stratégiáit, irányelveit és célkitűzéseit a tizennégy főből álló igazgatótanács határozza meg, élén a főigazgatóval. 2016 óta az igazgatótanácsot Alekszej Lihacsov főigazgató vezeti.[83]

Az igazgatótanács tagjai:

  • Alekszej Lihacsov – a Roszatom vezérigazgatója
  • Ivan Kamenszkih – a nukleáris fegyverekért felelős első vezérigazgató-helyettes
  • Kirill Komarov – a vállalatfejlesztésért és nemzetközi üzletért felelős első vezérigazgató-helyettes
  • Alekszandr Loksin – az operatív irányításért felelős első vezérigazgató-helyettes
  • Nyikolaj Szolomon – a vállalati funkciókért felelős első vezérigazgató-helyettes és pénzügyi igazgató
  • Konsztantyin Gyenyiszov – biztonsági vezérigazgató-helyettes
  • Szergej Novikov – államtitkár – az állami hatáskörök végrehajtásáért és a költségvetésért felelős vezérigazgató-helyettes
  • Nyikolaj Szpasszkij – nemzetközi kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettes
  • Oleg Krjukov – a radioaktív hulladékokkal, a kiégett nukleáris fűtőelemekkel és a nukleáris leszereléssel kapcsolatos közpolitikai igazgatóság igazgatója
  • Andrej Nyikipelov – az Atomenergomas Nyrt. vezérigazgatója
  • Szergej Obozov – a Roszatom termelési rendszerének igazgatója, a Roszenergoatom igazgatótanácsának tagja
  • Jurij Olenyin – az innováció-menedzsmentért felelős vezérigazgató-helyettes
  • Andrej Petrov – a Roszenergoatom vezérigazgatója
  • Jurij Jakovlev – az atomenergia védelmi célú felhasználásának állami biztonsági politikájáért felelős vezérigazgató-helyettes

Vezérigazgató

szerkesztés

A Roszatom egyszemélyes végrehajtó szerve a vezérigazgató, aki a vállalat napi működését irányítja. Szergej Kirijenko, aki 2005-ben az orosz atomipart vezette, a Roszatom megalakulása óta töltötte be a vállalat vezérigazgatójának tisztségét egészen 2016. október 5-ig, amikor is Alekszej Lihacsov, korábbi gazdaságfejlesztési miniszterhelyettes leváltotta.[84]

A Roszatom vezérigazgatóinak listája:

  • Szergej Kirijenko (2007. december 1. – 2016. október 5.)
  • Alekszej Lihacsov (2016. október 5. – hivatalban)

Magyar nyelvű kiadványa

szerkesztés

A cég szponzorálta a magyar nyelvű Atomenergia Info című online kiadványt [1], amely a paksi atomerőműről szolgáltat információkat és a bővítés érdekében osztott meg információkat. Az oldal már nem elérhető.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Итоги деятельности Государственной корпорациипо атомной энергии «Росатом» за 2017 год
  2. ↑ Рейтинг крупнейших компаний России по объему реализации продукции. Expert RA. [2018. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 28.)
  3. ↑ Manaranche, Martin: Russia Signs Contract to Build World's Largest Nuclear-Powered Icebreaker (amerikai angol nyelven). Naval News, 2020. május 4. (Hozzáférés: 2022. november 23.)
  4. ↑ a b c Astrasheuskaya, Nastassia. „Russia’s Rosatom seeks to tap global transition to low-carbon fuels”, Financial Times, 2021. június 20. (Hozzáférés: 2022. november 23.) 
  5. ↑ Kola II construction to start in 2028 : New Nuclear - World Nuclear News. world-nuclear-news.org. (Hozzáférés: 2022. november 23.)
  6. ↑ About us. [2019. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 23.)
  7. ↑ Patel, Sonal: Pressure on U.S. Nuclear Power Could Mount if Sanctions Imposed on Russian Uranium (amerikai angol nyelven). POWER Magazine, 2022. március 10. (Hozzáférés: 2022. november 23.)
  8. ↑ Nouvelle, L'Usine (2022. április 13.). „Pourquoi le nucléaire russe n’est pas visé par les sanctions occidentales” (francia nyelven). 
  9. ↑ Итоги деятельности Государственной корпорации по атомной энергии «Росатом» за 2020 год. (Hozzáférés: 2022. november 24.)
  10. ↑ Rosatom's 10-year foreign order portfolio at about $140 bln. interfax.com. (Hozzáférés: 2022. november 24.)
  11. ↑ Rosatom claims its foreign business will double over the next five years (amerikai angol nyelven). Bellona.org, 2019. május 13. (Hozzáférés: 2022. november 24.)
  12. ↑ a b c d e State Atomic Energy Corporation Rosatom. Performance in 2019. (Hozzáférés: 2022. november 24.)
  13. ↑ Портфель зарубежных заказов "Росатома" на 10 лет превысил $100 млрд (orosz nyelven). Interfax.ru. (Hozzáférés: 2022. november 24.)
  14. ↑ a b c d e Росатом / РБК Инновации. web.archive.org, 2014. december 19. [2014. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 26.)
  15. ↑ a b Отечественный локомотив экономического прогресса pp. 66-67. Деловая Россия, 2010. декабрь. [2023. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 26.)
  16. ↑ Putin ratifies law on formation of Rosatom - World Nuclear News. www.world-nuclear-news.org, 2007. december 3. (Hozzáférés: 2022. november 26.)
  17. ↑ Rosatom chief outlines commercial vision - World Nuclear News. www.world-nuclear-news.org, 2017. március 8. (Hozzáférés: 2022. november 26.)
  18. ↑ Rosatom marks 75th anniversary of Russian nuclear industry : Corporate - World Nuclear News. www.world-nuclear-news.org, 2020. augusztus 20. (Hozzáférés: 2022. november 26.)
  19. ↑ All enterprises of Rosatom. (Hozzáférés: 2022. november 27.)
  20. ↑ Radiochemical production. www.po-mayak.ru. Federal State Unitary Enterprise "Mayak Production Association". [2023. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 27.)
  21. ↑ Enriched Uranium Product. Tvel.ru. [2022. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 21.)
  22. ↑ Fuel and Enrichment. Rosatom.ru. (Hozzáférés: 2022. december 21.)[halott link]
  23. ↑ Обогащение урана. Rosatom.ru. [2022. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 21.)
  24. ↑ Rosatom enters next stage of ATF development. World Nuclear News, 2021. március 4. (Hozzáférés: 2022. december 21.)
  25. ↑ Radiochemical production. www.po-mayak.ru. Federal State Unitary Enterprise "Mayak Production Association". [2023. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 21.)
  26. ↑ Archivált másolat. [2016. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 11.)
  27. ↑ http://www.bellona.ru/articles_ru/articles_2014/rosatom_itogi2013
  28. ↑ Origo: Most kiderült: megkerülhetetlen lesz az atomenergia (magyar nyelven). http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2019. január 11.)
  29. ↑ PRIS - Country Details. pris.iaea.org . (Hozzáférés: 2021. december 23.)
  30. ↑ {{Cite news|url=http://www.rian.ru/economy/20100225/210843696.html%7Ctitle="Росатом" начал строительство Балтийской АЭС|date=2010-02-25|work=РИА Новости|access-date=2018-09-04|language=ru}}
  31. ↑ „Балтийская АЭС: "примерно восемь реакторов мощностью 40 МВт каждый" - ?! - Bellona.ru”, Bellona.ru, 2013. június 13. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.) (ru-RU nyelvű) 
  32. ↑ „Генподрядчик подтвердил приостановку проекта Балтийской АЭС мощностью 2ГВт”, Interfax.ru, 2013. június 13. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.) (ru-RU nyelvű) 
  33. ↑ Строящиеся АЭС. rosatom.ru . [2021. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 15.)
  34. ↑ Атомный эксперт #1-2/2014 (angol nyelven). Scribd . (Hozzáférés: 2018. február 15.)
  35. ↑ Two more new units for Leningrad NPP - Nuclear Engineering International. www.neimagazine.com . [2023. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 23.)
  36. ↑ Four New NPP Units Will be Built in Russia. rosatom-europe.com . (Hozzáférés: 2021. december 23.)
  37. ↑ На Нововоронежской АЭС в середине 2030-ых годов построят ещё два новых энергоблока (orosz nyelven). Атомная энергия 2.0 , 2021. április 5. (Hozzáférés: 2021. december 23.)
  38. ↑ aes/kurskaya-aes-2/ КУРСКАЯ АЭС - 2. ROSENERGOATOM . [2020. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 23.)
  39. ↑ Kola II construction to start in 2028 : New Nuclear - World Nuclear News. world-nuclear-news.org . (Hozzáférés: 2021. december 23.)
  40. ↑ Rosatom State Atomiс Energy Corporation ROSATOM global leader in nuclear technologies nuclear energy. www.rosatom.ru . [2021. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 23.)
  41. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) :6 nevű lábjegyzeteknek
  42. ↑ Emerging Nuclear Energy Countries | New Nuclear Build Countries - World Nuclear Association. www.world-nuclear.org . (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  43. ↑ ROSATOM plans to expand nuclear construction abroad. rosatom.ru . [2020. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  44. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) AR20 nevű lábjegyzeteknek
  45. ↑ „Пульс Тяньваньской АЭС-2”, Атомная энергия 2.0, 2014. augusztus 25. (Hozzáférés: 2018. február 20.) (orosz nyelvű) 
  46. ↑ „NPCIL: пуск реактора II блока АЭС "Куданкулам" сдвинут на 2015 год”, РИА Новости, 2014. október 30. (Hozzáférés: 2018. február 20.) (orosz nyelvű) 
  47. ↑ На БелАЭС завершен монтаж самого мощного в Беларуси подъемного крана | Информационно-справочный портал Беларуси - interfax.by (orosz nyelven). www.interfax.by . [2018. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 20.)
  48. ↑ Fennovoima taps Russian supplier for nuke project. Yle Uutiset , 2013. szeptember 3. (Hozzáférés: 2013. szeptember 8.)
  49. ↑ The real front in US-Russia 'Cold War'? Nuclear power. CNBC, 2014. március 23. (Hozzáférés: 2014. november 28.)
  50. ↑ Fennovoima Hanhikivi 1 Project (angol nyelven). Fennovoima . [2021. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 27.)
  51. ↑ Kauranen, Anne. „Finnish group ditches Russian-built nuclear plant plan”, Reuters, 2022. május 2. (Hozzáférés: 2022. augusztus 25.) (angol nyelvű) 
  52. ↑ „В Росатоме заявили, что пандемия не повлияла на график строительства АЭС "Аккую"”, TASS, 2021. március 10. (orosz nyelvű) 
  53. ↑ „Две трети местных жителей поддержали проект финской АЭС "Ханхикиви-1"”, РИА Новости, 2014. október 28. (Hozzáférés: 2018. február 21.) (orosz nyelvű) 
  54. ↑ „Строительство турецкой АЭС по проекту РФ хотят начать весной 2015 г”, РИА Новости, 2014. október 11. (Hozzáférés: 2018. február 21.) (orosz nyelvű) 
  55. ↑ „Россия и Иран договорились о строительстве восьми энергоблоков АЭС”, Атомная энергия 2.0, 2014. november 11. (Hozzáférés: 2018. február 21.) (orosz nyelvű) 
  56. ↑ Парламент Венгрии одобрил соглашение с Россией по расширению АЭС "Пакш". РБК . (Hozzáférés: 2018. február 21.)
  57. ↑ Iran starts building unit 2 of Bushehr plant. www.world-nuclear-news.org . (Hozzáférés: 2018. február 21.)
  58. ↑ „Rosatom aims for $72bn in foreign orders for 2013”, Nuclear Engineering International, 2013. november 13. (Hozzáférés: 2013. november 15.) 
  59. ↑ Россия и Иран расширяют сотрудничество в области мирного использования атомной энергии, 2014. november 11. [2020. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 11.)
  60. ↑ Construction licence issued for Akkuyu 4 : New Nuclear - World Nuclear News. www.world-nuclear-news.org . (Hozzáférés: 2021. december 28.)
  61. ↑ PRIS - Reactor Details (AKKUYU-2). pris.iaea.org . (Hozzáférés: 2021. december 28.)
  62. ↑ PRIS - Reactor Details. pris.iaea.org . (Hozzáférés: 2021. december 28.)
  63. ↑ В Росатоме заявили, что пандемия не повлияла на график строительства АЭС "Аккую" (orosz nyelven). ТАСС . (Hozzáférés: 2021. december 28.)
  64. ↑ Ostrovets unit 1 enters commercial operation
  65. ↑ Nuclear Power Reactor Details — BUSHEHR 1. International Atomic Energy Agency. [2010. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
  66. ↑ Nuclear Power Reactor Details — BUSHEHR 2. International Atomic Energy Agency. [2011. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
  67. ↑ „Iran and Russia celebrate start of Bushehr II”, World Nuclear News, 2016. szeptember 12. (Hozzáférés: 2017. január 23.) 
  68. ↑ „Официальный старт проекта АЭС "Бушер-2" в Иране намечен на 10 сентября”, РИА Новости, 2016. szeptember 1. (Hozzáférés: 2018. március 21.) (orosz nyelvű) 
  69. ↑ „Fennovoima pulls the plug on Russian-built nuclear plant”, Yle News, 2022. május 2. (Hozzáférés: 2022. május 2.) 
  70. ↑ Kudankulam nuclear plant begins power generation. Mumbai Mirror (2013-10-22). Retrieved on 2013-12-06.
  71. ↑ Construction of Kudankulam NPP 2nd stage has commenced. www.rosatom.ru . (Hozzáférés: 2018. március 21.)
  72. ↑ Construction work for Kudankulam Nuclear Power Project 3,4 units to begin soon: Scientist (angol nyelven). The Indian Express , 2017. január 26. (Hozzáférés: 2017. február 12.)
  73. ↑ Hungary, Russia sign 3 Paks implementation accords, 2014. december 9. (Hozzáférés: 2016. július 27.)
  74. ↑ China National Nuclear Corporation - Tianwan Unit 4 embraces first fuel loading (angol nyelven). Electric Energy Online . (Hozzáférés: 2019. július 29.)
  75. ↑ Росатом Госкорпорация "Росатом" ядерные технологии атомная энергетика АЭС ядерная медицина. www.rosatom.ru . [2019. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 29.)
  76. ↑ AtomStroyExport unveils schedule for China projects - World Nuclear News. www.world-nuclear-news.org . (Hozzáférés: 2019. július 29.)
  77. ↑ MOCHOVCE-3. Power Reactor Information System (PRIS) . IAEA. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  78. ↑ MOCHOVCE-4. Power Reactor Information System (PRIS) . IAEA. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  79. ↑ Henderson, Isaiah M.: Cold Ambition: The New Geopolitical Faultline (amerikai angol nyelven). The California Review , 2019. július 18. (Hozzáférés: 2019. július 19.)
  80. ↑ The Nuclear icebreaker fleet. www.rosatom.ru . (Hozzáférés: 2018. február 21.)
  81. ↑ Old Russian icebreaker to become floating command center. arctic.ru . (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  82. ↑ Supervisory Board. www.rosatom.ru. [2022. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 28.)
  83. ↑ Management board. www.rosatom.ru. [2022. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 28.)
  84. ↑ Director General. www.rosatom.ru. [2022. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 28.)

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Roszatom&oldid=27567567”