Főmenü megnyitása

Büntető törvénykönyv

(Büntető Törvénykönyv szócikkből átirányítva)
Az első magyar nyelvű, átfogó büntetőjogi szabályozást tartalmazó törvénykönyv Magyarország történelmében a Csemegi-kódex
Törvényjavaslat. A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és a vétségekről. Közzéteszi a Magyar Királyi Igazságügyi Ministerium (1878)

A Büntető Törvénykönyv (Magyarországon a rövidítése: Btk.) egy büntetőjogi kódex, amely az egyes bűncselekményeket és az értük kiszabható büntetéseket határozza meg. A büntető törvény jelentős változtatását büntető novellának nevezzük.

A büntető törvénykönyv nem feltétlenül terjed ki minden bűncselekményre, mert egyéb törvények is foglalkoznak ezekkel.

A világ büntető törvénykönyveiSzerkesztés

 
Hammurapi átveszi a Napistentől a törvényeket

A társadalom fejlődésével együtt a világ minden részén az íratlan erkölcsi szabályok mellett kialakultak az írásos jogi normák is, így szabályozva az emberek közötti viszonyok egyes területeit, meghatározva a bűntettet és az érte járó büntetést. Kezdetben a büntető törvényeket nem vették külön, de az írott formában összegyűjtött törvényeknek büntetőjogi részei is voltak.

I. e. 2000 körül, Urnamma sumer király, majd i. e. 1800 körül Iszin királya, Lipit-Istár kőtáblára (sztélére) vésette törvényeit. Őket követte háromszáz, illetve száz évvel később Hammurapi (i. e. 1795i. e. 1750) babiloni király, akinek törvénytáblája egy 2,5 m magas fekete kőoszlop (jelenleg a párizsi Louvre múzeumban található). A kőoszlopon lévő dombormű szerint Hammurabbi a Napistentől kapta a törvényeket.

A zsidó vallásalapító, Mózes, a Sínai-hegyen megjelenő Istentől vette át a törvénytáblákat, rajtuk a Tízparancsolattal.[1] Ezt követte még 603 darab parancs kodifikálása, amelyek szintén a Tórában találhatók.

Az egyes országokban a büntető törvénykönyvet az ország neve után megadott évben fogadták el: Kína i. e. VI. század közepe (Tzu Chan állította össze az első büntető törvénykönyvet, amelyet háromlábú áldozati vasüstre vésett fel, és ezt Teng Hsi-tzu bambusztáblákra másolta át), Anglia 1100 (I. Henrik király idejében), (Német-római Birodalom 1532 ("Peinliche Gerichtsordnung", V. Károly császár idején); az USA Connecticut államában 1642, Pennsylvania államában 1676, Franciaország 1791, Mexikó (Veracruz állam) 1835 (1831-ben kezdték el a kidolgozását), Hawaii 1835 (III. Kamehameha király idejében), Spanyolország 1870, Olaszország 1889 (1890-es hatályba lépéssel), Bulgária 1896, Thaiföld 1908, egykori Jugoszlávia 1929, Kína 1979.

A magyar Btk. történeteSzerkesztés

Magyarországon már Szent István király törvényei tárgyalták a bűncselekményeket és büntetéseket, majd a középkorban Werbőczy István Hármaskönyve szolgált a bíráskodás alapjául büntetőügyekben is.

A Csemegi-kódexSzerkesztés

Az első modern magyar büntető törvénykönyvet, az 1878. évi V. törvénycikket csak 1878-ban fogadták el. A szakirodalom a kodifikátora, Csemegi Károly után Csemegi-kódexnek nevezi. A kódex a börtönügy szabályozását is tartalmazta, oly módon, hogy a büntetési rendszerről szóló fejezetébe vette fel a szabadságvesztés büntetésre és annak végrehajtására vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket. A törvénykönyv a szabadságvesztés öt nemét határozta meg: a fegyházat, az államfogházat, a börtönbüntetést, a fogházat és az elzárást.

1930-ban katonai büntető törvénykönyvet léptettek életbe 1930. évi II. törvénycikk névvel, melyet az 1930. évi III. törvénycikk a katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről módosított. A hűtlenség szigorúbb büntetéséről az 1934. évi XVIII. törvénycikk rendelkezett.

A második világháború utánSzerkesztés

Az 1961. évi V. törvénySzerkesztés

1978. évi IV. törvénySzerkesztés

Az 1961. évi V. törvényt követte az 1978. évi IV. törvény, amely módosításokkal és kiegészítésekkel egészen 2013. június 30-ig volt hatályos.

A hatályos 2012. évi C. törvénySzerkesztés

2012. június 25-én fogadta el Országgyűlés az új, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt, amely 2013. július 1. napján lépett hatályba.

HivatkozásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Lőrincz József – Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. Budapest: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. 1997. ISBN 963-03-4346-0