Főmenü megnyitása

BVSC-Zugló

magyarországi sportegyesület
(BVSC szócikkből átirányítva)

Budapesti Vasutas Sport Club-Zugló Közhasznú Egyesület (BVSC-Zugló) egy budapesti sportközösség, melynek fő célja a jövő sportolóinak kiképzése. A sportközösséget sportoló vasutasok hozták létre azzal a céllal, hogy sportolási lehetőséget biztosítson a fővárosi vasutasoknak. Az alapító tagok közül Király Géza és Garamszegi Árpád neve ismert. A BVSC-Zugló jelenleg 13 szakosztállyal működik, stadionja a Szőnyi úton található. A klub elnöke Szatmáry Kristóf, tiszteletbeli elnöke Karácsony Gergely, alelnök Tóth Sándor, ügyvezető elnök Szentpáli Gábor.

BVSC-Zugló
Csapatadatok
Teljes csapatnév Budapesti Vasutas Sport Club - Zugló Közhasznú Egyesület
SzékhelyBudapest - Zugló, Magyarország
Alapítva1911
Klubszínek kék-sárga
Stadion Szőnyi úti Stadion
Bajnokság BLSZ II. osztály
Csapatmezek
A Wikimédia Commons tartalmaz BVSC-Zugló témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

1911 tavaszán a Budapest VIII. ker., Kerepesi út 5. sz. alatt lévő ún. nyolcház udvarán Király Géza kezdeményezésére megalakult a Budapesti Vasutas Sport Club. Dresszük: fehér alapon a nyaki rész és a mandzsetta piros volt, a mellen nagy, piros szárnyas kerék. Első klubhelyiségük, illetve irodájuk funkcióját a Keleti pu. indulási oldalán, az első emeleten egy ici-pici kis helyiség töltötte be. Az alapítók többsége olyan vasutasok voltak, akik korábban más, nem vasutas sportegyesületekben tevékenykedtek, a klubtagok viszont a budapesti pályaudvarok alkalmazottai sorából kerültek ki. Alig három év telt el a BVSC megalakulása után, amikor kitört az első világháború, amely lehetetlenné tette a fiatal klub működését. A játékosok és vezetők közül sokan nem tértek vissza az értelmetlen vérengzésből. Így évekbe tellett míg a klub újra taplra tudott állni. 1921-ben hívták össze az első közgyűlést, ekkor választottak új vezetőséget, a klub új elnöke Csordás István üzemigazgató-helyettes lett. Az új vezetőségre hárult az a feladat, hogy a Budapesti Vasutassport Clubot újjáélessze és a sportolási lehetőséget biztosítson a fővárosi pályaudvarok sportszerető vasutasainak.

Mint ismeretes az ötvenes évek elején a sportmozgalmat átszervezték. A SZOT elnöksége és az OTSB közös határozata értelmében 1954 végén "sportházasság" jött létre a közlekedési tárcához tartozó három fővárosi egyesület, a Bp. Lokomotív, az Előre és a Postás között. A három egyesületből létrehozott Bp. Törekvés mind a szakosztályok, mind pedig a sportolók számát tekintve az ország egyik legnagyobb egyesülete lett. Az maradt másfél évvel később is, amikor újból felvette a régi nevét. A Budapesti Vasutas Sport Club 18 szakosztállyal működött tovább dr. Gámán József elnökletével.

Az egyesület a magyar egyetemes sporttörténelemben kiemelt helyet foglalt el mindig is, 1969. évi rangsorolás alapján bekerült a tíz legelismertebb, legeredményesebb egyesület közé. Néhány szakosztálya -vívó, úszó, birkózó, asztalitenisz- révén országos és világhírnevet is kivívott magának. A jubileumi évben (1971) készült statisztika szerint az egyesületnek 13 szakosztálya- asztalitenisz, atlétika, birkózó, jégkorong, kerékpár, kézilabda, labdarúgó, műugró, röplabda, tenisz, úszó, vívó és vízilabda-, valamint sportiskolája működött. A szakosztályokban foglalkoztatottak száma: 1523 fő (sportiskolásokkal), ebből 57 - közülük 14 főfoglalkozású- edző volt. 2011-ben a BVSC neve BVSC-Zuglóra változott, mivel a klub irányítását átvette a XIV. kerületi önkormányzat.


A BVSC olimpiai bajnokaiSzerkesztés

Énekes István 1932 Los Angeles ökölvívás légsúly
Bóbis Gyula 1948 London birkózás szf. nehézsúly
Papp László 1948 London ökölvívás középsúly
Gyenge Valéria 1952 Helsinki úszás 400 m gyors
Littomeritzky Mária 1952 Helsinki úszás 4x100 m gyorsváltó
Székely Éva 1952 Helsinki úszás 200 m mell
Keresztes Attila 1956 Melbourne vívás kardcsapat
Magay Dániel 1956 Melbourne vívás kardcsapat
Mendelényi Tamás 1960 Róma vívás kardcsapat
Ágoston Judit 1964 Tokió vívás női tőrcsapat
Konrád II. János 1964 Tokió vízilabda
Fenyvesi Csaba 1968 Mexikóváros vívás párbajtőrcsapat
Erdős Sándor 1972 München vívás párbajtőrcsapat
Fenyvesi Csaba 1972 München vívás párbajtőrcsapat
Fenyvesi Csaba 1972 München vívás párbajtőr egyéni
Horkai György 1976 Montreal vízilabda
Sax Gyula 1978 Buenos Aires sakkolimpia férficsapat
Vadász László 1978 Buenos Aires sakkolimpia férficsapat
Szekeres Pál 1996 Atlanta paralimpia tőr egyéni
Szekeres Pál 1996 Atlanta paralimpia kard egyéni
März Tamás 2000 Sydney vízilabda
Szécsi Zoltán 2000 Sydney vízilabda
Szécsi Zoltán 2004 Athén vízilabda

A BVSC világbajnokaiSzerkesztés

Elek Ilona 1951 Stockholm vívás női tőr egyéni
Elek Ilona 1952 Koppenhága vívás női tőrcsapat
Elek Ilona 1953 Brüsszel vívás női tőrcsapat
Kiss Katalin 1953 Brüsszel vívás női tőrcsapat
Elek Ilona 1954 Luxembourg vívás női tőrcsapat
Kiss Katalin 1954 Luxembourg vívás női tőrcsapat
Magay Dániel 1954 Luxembourg vívás kardcsapat
Keresztes Attila 1955 Róma vívás kardcsapat
Kiss Katalin 1955 Róma vívás női tőrcsapat
Nyári Magda 1955 Róma vívás női tőrcsapat
Czvikovszky Ferenc 1957 Párizs vívás tőrcsapat
Kamuti Jenő 1957 Párizs vívás tőrcsapat
Mendelényi Tamás 1957 Párizs vívás kardcsapat
Mendelényi Tamás 1958 Philadelphia vívás kardcsapat
Marvalics Györgyi 1959 Budapest vívás női tőrcsapat
Nyári Magda 1959 Budapest vívás női tőrcsapat
Nyári Magda 1962 Buenos Aires vívás női tőrcsapat
Bóbis Ildikó 1967 Montreal vívás női tőrcsapat
Erdős Sándor 1970 Ankara vívás párbajtőrcsapat
Fenyvesi Csaba 1970 Ankara vívás párbajtőrcsapat
Erdős Sándor 1971 Bécs vívás párbajtőrcsapat
Fenyvesi Csaba 1971 Bécs vívás párbajtőrcsapat
Bóbis Ildikó 1973 Göteborg vívás női tőrcsapat
Gerevich Pál 1973 Göteborg vívás kardcsapat
Maros Magda 1973 Göteborg vívás női tőrcsapat
Bóbis Ildikó 1974 Grenoble vívás női tőr egyéni
Gergely Gábor 1975 Calcutta asztalitenisz férfi páros
Gerevich Pál 1977 Buenos Aires vívás kard egyéni
Gerevich Pál 1978 Hamburg vívás kardcsapat
Fenyvesi Csaba 1978 Hamburg vívás párbajtőrcsapat
Pap Jenő 1978 Hamburg vívás párbajtőrcsapat
Gergely Gábor 1979 Phenjan asztalitenisz férficsapat
Takács János 1979 Phenjan asztalitenisz férficsapat
Pap Jenő 1982 Róma vívás párbajtőr egyéni
Dancsa Katalin 1994 Róma vízilabda
Kertész Zsuzsa 1994 Róma vízilabda
Rafael Irén 1994 Róma vízilabda
Rédei Katalin 1994 Róma vízilabda
Szalkay Orsolya 1994 Róma vízilabda
Szremkó Krisztina 1994 Róma vízilabda
Fekete Attila 1998 La Chaux-de-Fonds vívás párbajtőrcsapat
Fekete Attila 2001 Nimes vívás párbajtőrcsapat
Kovács Iván 2001 Nimes vívás párbajtőrcsapat
Tóth Hajnalka 2002 Lisszabon vívás női párbajtőrcsapat
Gali Bernadett 2002 Budapest karate IKF, +60 kg
Szécsi Zoltán 2003 Barcelona vízilabda
Takács Orsolya 2005 Montreal vízilabda
Lontay Balázs 2007 Szentpétervár vívás kardcsapat
Kiss Balázs 2009 Herning birkózás kf. 96 kg

SzakosztályaiSzerkesztés

100 év szakosztályaiSzerkesztés

Szakosztály Megalakulás éve Megszűnés éve
Asztalitenisz 1949 -
Atlétika 1951 2004
Autósport 1955 1956
Birkózás 1925 -
Evezés 1955 1962
Gyeplabda 1955 1968
Jégkorong 1955 1980
Kajak-kenu 1949 1962
Karate 1982 -
Kerékpár 1956 -
Kézilabda 1948 1978
Kosárlabda 1946 1968
Labdarúgás 1911 -
Motorkerékpár 1955 1956
Műkorcsolya 1955 1956
Műugrás 1948 -
Ökölvívás 1925 -
Öttusa - háromtusa 1984 1990
Röplabda 1949 2002
Sakk 1950 1981
Síelés 1955 1956
Sportlövészet 1930 1949
Súlyemelés 1936 1962
Szabadidő-wellness 2004 -
Szinkronúszás 2001 -
Tájékozódási futás 1949 1959
Teke 1953 1956
Tenisz 1959 -
Torna 1951 1969
Triatlon 1995 2004
Úszás 1948 -
Vitorlázás 1955 1956
Vívás 1943 -
Vízilabda 1948 -

Jelenleg működő szakosztályok:

  • Asztalitenisz
  • Birkózás
  • Karate
  • Kerékpár
  • Kézilabda
  • Labdarúgás
  • Műugrás
  • Röplabda
  • Szinkronúszás
  • Úszás
  • Vívás
  • Vízilabda

AsztaliteniszSzerkesztés

A BVSC asztalitenisz-szakosztályát 1949-ben alapították. Kiemelkedő egyéniségei: Gergely Gábor, Berczik Zoltán, Rózsás Péter, akik számos világ- és Európa Bajnoki sikert értek el. A vasutas csapat hosszú éveken keresztül Európa meghatározó együttese volt, kétszer a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, öt alkalommal az ETTU kupát is sikerült elhódítania. 1989-től korosztályos Európa-bajnokok: Bátorfi Zoltán, Varga Zoltán, Gárdos Róbert, Zwickl Dániel, Molnár Krisztián, Jakab János, Kosiba Dániel. A jelenlegi versenyzői állomány jelentős része az utánpótlás korosztályhoz tartozik. A szakosztály valamennyi utánpótláskorú versenyzője rendszeres résztvevője a Magyar Asztalitenisz Szövetség országos, regionális és területi versenyeinek. A különböző bajnoki osztályokban 6 csapatot szerepeltet a BVSC, melyek közül az Extra Ligában, a legmagasabb osztályú felnőtt csapatbajnokságban játszik az első csapat, kizárólag saját nevelésű versenyzőkkel, a mezőny legfiatalabb átlagéletkorú együtteseként, a 2015/16-os bajnokságot a 6. helyen zárták.[1]

Legeredményesebb versenyzők:[2]

  • Do Phuong Nam, sokszoros utánpótlás válogatott és magyar bajnok
  • Bruckner Máté, ifjúsági válogatott, 10-szeres magyar bajnok, az országos ifjúsági ranglista 1. helyezettje
  • Kovács Gábor, ifjúsági válogatott, az országos ifjúsági ranglista 5. helyezettje
  • András Csaba, serdülő válogatott, 10-szeres magyar bajnok, az országos serdülő ranglista 1. helyezettje
  • Juhász Patrik, serdülő válogatott, 11-szeres magyar bajnok, az országos serdülő ranglista 2. helyezettje

BirkózásSzerkesztés

Az egyesületben a labdarúgók után másodikként a birkózok alakították meg a szakosztályukat 1925. április 26-án, és azóta is megszakítás nélkül működnek. A birkózás számos hazai és nemzetközi sikerrel a BVSC egyik legeredményesebb szakosztályát alkotják. A szakosztály Poppel Alfonz kezdeményezésére alakult, Előd (Ecker) József intézte az ügyeket, aki hosszú éveken át vezetőedzőként és ,,mindenesként" meghatározó alakja volt a BVSC birkózó szakosztálynak. Az első eredmények már 1930-ban jelentkeztek, a MÁV Sportliga bajnokságán két első helyet szereztek, felnőtt csapatuk második lett, míg az ifjúságiak csapatbajnokságot nyertek. A következő évben Barabits Béla vasutasbajnokságban, majd az országos bajnokságban végzett az első helyen. A BVSC birkózócsapata sikeresen szerepelt külföldön is. Így 1933-ban Isztambulban, 1934-ben Lengyelország több városában, 1935-ben Pozsonyban értek el szép győzelmeket.

A kezdeti rossz körülmények a klubház felépülésével sokat javultak, ami az eredményekben is lemérhető. A harmincas években kezdődött Bóbis Gyula, Kovács Gyula, Palotás József sikeres pályafutása. Bóbis Gyula az 1948-as londoni olimpián ért fel a csúcsra, olimpiai bajnokságot nyert. Ezenkívül világbajnoki ezüst-és Európai-bajnoki bronzérem, valamint 20 országos bajnoki cím jellemzi pályafutását. Kovács Gyula 1935 és 1957 között 25 egyéni és 5 csapatbajnokságot, vb- és Eb-ezüstérmet nyert, három olimpián vett részt, visszavonulása után húsz évig az utánpótlás-válogatottnál dolgozott. Paltotás József 1936-ban Berlinben az olimpián, 1937-ben Münchenben az Európa-bajnokságon harmadik helyen végzett, 3 egyéni és 2 csapatbajnokságot nyert. Érdemes még megemlíteni, hogy 1942-ben a vasutasok 4:3 arányban legyőzték Dél-Olaszország válogatottját. Egy évvel később a szakosztályból többen a MÁV Előre egyesületbe távoztak, de a háború után visszatértek, és új néven (Budapesti Vasutas Előre SC) a régiekkel együtt folytatták a versenyzést. A háború befejeződése után az egyesületben a birkózók az elsők között kezdték el a munkát. 1945-ben és 1946-ban már 7 bajnokságot nyertek egyéniben, és 1946-ban első helyen végeztek a csapatbajnokságban is. A következő hévben nemzetközi porondon is szép sikereket értek el. Budapesten 6:2-re legyőzték a svéd vasutas-válogatottat, majd Svédország és Finnország különböző városaiban vasutas- és városi válogatottak ellen hat győzelmet arattak, és veretlenül zárták északi túrájukat. Itt említjük meg a Szilvásy Miklós eredményeit, aki 1948-ban a londoni olimpián ezüstérmet nyert, de négy év múlva nár más egyesület színeiben lett olimpiai bajnok, mivel 1949-ben eltávozott az egyesületből. Az ötvenes évek sikerei után, hozzávetőleg 1970-ig gyengébb időszak következett. Előbb Pintér István (1972-ig), majd Székely Pál (1983-ig) irányította vezetőedzőként a szakosztály munkáját, 1983-tól pedig másfél évig Gurics György volt a vezetőedző. 1961-ben 42, 1971-ben 80 fő készült az edzéseken a különböző versenyekre. Steer Antal és Gaál Károly vezérletével jöttek az újabb sikerek, köztük három csapatbajnoki elsőség (1970, 1979, 1980). 1970-ben a BVSC az első helyen végzett a birkózó szakosztályok pontversenyében. Steer Antal világversenyeken négyszer állt a dobogón (1 vb-ezüst-, 2 Eb-ezüst- és 1 Eb-bronz érem), nyolcszoros országos bajnok volt, Gaál Károly és Laták Attila pedig Európa-bajnokságon nyert bronzérmet. Meg kell említenünk, hogy a BVSC a hetvenes évektől elhunyt bajnokai, Bóbis Gyula, Szilvásy Miklós és dr. Palotás József tiszteletére emlékversenyeket rendezett vidéki vasutas-egyesületek (Debrecen, Kecskemét, Nagykanizsa stb.) közreműködésével. A Bóbis- és Palotás-emlékverseny 1992-ben, Szilvásy-emlékverseny 2000-ben szűnt meg támogatók és anyagiak hiánya miatt. 1985-ben Tóth István kapott vezetőedzői megbízást. Eb-ben az évben 18 felnőtt, 4 junior, 11 ifjúsági, 18 serdülő, 57 úttörő és 100 előkészítős birkózótagja volt a szakosztálynak. 1994-től Tóth István szakosztály-igazgatóként, Vörös László szakosztályvezetőként, Kiss Ferenc vezetőként dolgozik a birkózóknál. Az elmúlt 25 évben több mint ötven egyéni országos bajnokság, három csapatbajnoki cím (1990, 1999, 2008) jelzi a birkózószakosztály eredményességét. 1990-től kezdődik az utánpótlás-korosztályok sikerkorszaka, mely napjainkban is tart. Serdülő, ifjúsági és junior vb-n, Eb-n a következők nyertek aranyérmet: Majoros István, Simita Zsolt, Fehér Tamás, Bárdosi Sándor, Kiss Balázs. A világversenyeken Bárdosi Sándor 2000-ben a sydney-i olimpián ezüstérmet nyert, Kiss Balázs 2009-ben világbajnok lett. Ebben az időszakban a világbajnokságokon még 1-1 ezüst-és bronzérmet nyertek a BVSC birkózói, az Európa-bajnokságokon pedig 3 ezüst- és 6 bronzérem volt az eredmény. A 2008-ban Szombathelyen a kötöttfogású csapat Világ Kupán második helyen végzett a válogatottnak 3 BVSC-s tagja is volt. Az egyesület birkózói 1931 és 2010 között összesen 160 (149 egyéni és 11 csapat) országos bajnokságot nyertek. Az alábbi birkózók voltak a legeredményesebbek: Kovács Gyula 30, Bóbis Gyula 20, Tarr Gyula és Dvorák László 11-11 bajnoksággal.

KarateSzerkesztés

KerékpárSzerkesztés

KézilabdaSzerkesztés

A Bp. Lokomotív kézilabdázóiról az első híradások 1949-ben olvashatók. A férfi és a női nagypályás csapatok 1950-ben az NB II-es bajnokságban szerepeltek, egy évvel később a női teremkézilabda-csapat NB II-es mérkőzéseiről olvashatunk. 1955-ben az egyesületek fúziójakor a Bp. Postás női nagypályás kézilabdacsapat Bp. Törekvés néven a bajnokságban a 4. helyen végzett. 1956-ban a bajnokság félbeszakadt, a Bp. Törekvés egy fordulóval a befejezés előtt az első helyen állt. A csapat 1957-től újra az eredeti néven, Bp. Postásként nyerte meg a bajnokságot. 1955-ben a Bp. Törekvés kézilabdázói közül többen is szerepeltek a válogatottban. Gorencz Hedvig, Lesták (Lendvai) Mária és Molnár Mária 1995. július 3-án Bukarestben a románok elleni, 6:4-re megnyert mérkőzésen a csapat tagja volt. 1956-ban, az NSZK-ban megrendezett nagypályás világbajnokságon bronzérmet nyert a válogatottban öt Bp. Törekvés-játékos is szerepelt. A nagypályás kézilabda 1959-ben megszűnt, a kézilabdázók kispályán folytatták sportolásukat. Az egyesület 1962-ben hozta létre női kispályás szakosztályát. Az együttes a Budapest II. osztályba besorolásra. Fokozatosan feljebb kerültek, és 1969-ben az NB II Keleti csoportjának megnyerésével az NB I/B-be jutottak. A csapat edzője Bognár Ferenc volt. Két év múlva az első osztályba kerültek, de csak egy évig szerepeltek a legjobbak között. A játékosok közül többen a korosztályos válogatottak kereteibe is meghívást kaptak. Így Czimler az utánpótlás-, Béres és Marosi az ifjúsági, Varga a serdülőválogatott-keret tagja lett. A következő években a csapat az NB I/b-ben és az NB II-ben szerepelt, majd 1978-ban a szakosztályt megszüntették, és a játékosok a Testvériségben folytatták a sportolásukat.

LabdarúgásSzerkesztés

 
A BVSC Szőnyi úti stadionja

A szponzorok támogatásának megszűnése a klub anyagi helyzetének jelentős romlását eredményezte. Az 1996 környékén még NB1-es élcsapat több évre megszűnt, ma a BLSZ II-ben játszanak. Szurkolótáborai, mint a BVSC Ultras, a Zugló Expressz és a Zuglói Darazsak azonban mindmáig aktívak.

A labdarúgó csapat sikereiSzerkesztés

Magyar bajnokságSzerkesztés
  • 1 ezüstérem – 1996
Magyar kupaSzerkesztés
Közép-európai kupaSzerkesztés
  • 1 ezüstérem – 1992
Nemzetközi kupaszereplésekSzerkesztés
Szezon Bajnokság Forduló Ellenfél Otthon Idegenben Össz.
1996-97 UEFA-kupa Selejtező   Barry Town FC 3-1 1-3
(t. 2–4)
4–4
1997-98 KEK Selejtező   FC Balzers 2-0 3-1 5–1
1. forduló   Real Betis 0-2 0-2 0–4

Híres játékosokSzerkesztés

* a félkövérrel írt játékosok rendelkeznek felnőtt válogatottsággal.

Híres edzőkSzerkesztés

ElérhetőségSzerkesztés

BVSC Sporttelep 1142 Budapest, XIV. kerület, Szőnyi út 2.

SzezonokSzerkesztés

MűugrásSzerkesztés

RöplabdaSzerkesztés

A BVSC női röplabdaszakosztályának megalakulásáról 1949 februárjában történt az első feljegyzés. 1955-56-ban Bp. Törekvés néven szerepelt az egyesület. Vezetőedzőjük Orbán Gyula volt, aki 1971-ig dolgozott a röplabdázóknál. A másik meghatározó személy Tatárné Kékesi-Quincz Éva, aki 1952-től 1971-ig játékosként, majd csapatkapitányként, utána három évig vezetőedzőként, 1984-ig szakosztályvezetőként tevékenykedett az egyesületben. A szakosztály tagjai közül 32 játékos szerepelt a magyar válogatottban, néhányan már más egyesület színeiben. A BVSC csapata négy alkalommal indult a CEV Kupában, legeredményesebben 1992/93-ban szerepelt, ekkor görög francia, és spanyol csapatok legyőzése után bejutott a negyedik fordulóba, ahol az orosz Jekatyerinburg csapatból szenvedett vereséget. 1986-ban elkészült a Tatai út, 24x36 nm-es alapterületű termük, és végre megszűnt az albérletük. 1987-től szerződéses, profi játékosok alkották a csapatot, és ennek meg is lett az eredménye, öt éven belül háromszor végeztek dobogós helyen. A legjobban az 1990/91-es bajnokságban szerepeltek, amikor ezüstérmesek lettek. 1998-ban az egyesület elnöksége megszüntette a szakosztályt, amely a Kaszásokkal fuzionálva még három bajnokságban vett részt. 2000/2001-ben szerepeltek utoljára a legjobbak között, amikor az NB I-es alapszakaszban hatodikként végeztek. Ezután a TF-fel egyesültek, és az NB II-ben játszottak, de ez volt a hattyúdaluk, végleg megszüntették a szakosztályt.

SportlövészetSzerkesztés

SzinkronúszásSzerkesztés

TeniszSzerkesztés

ÚszásSzerkesztés

VívásSzerkesztés

A vívószakosztályt 1949-ben alakította meg Elek Ilona, Dr. Nedeczky László, Dr. Bay Béla és Dr. Rerrich Béla Bp. Lokomotív néven. Ez 1955-ben Törekvésre, 1965-ben BVSC-re változott, 2011-től viseli a jelenlegi BVSC-Zugló nevet. A kezdetektől 2010-ig három fegyvernemes vívóklub volt. 1951-1976 között Dr. Bay Béla volt a vezetőedző és Dr. Nedeczky László a szakosztály vezető. 1968-1975 között Dr. Bay Béla szövetségi kapitányként is tevékenykedett. A vívóterem először az egyetemi sportklubbal társbérletben, a mai OSC teremben működött, 1956-ban került a Tanács krt.9-be (mai Károly krt.), majd a 90-es évek elején a Szőnyi úti sporttelepre, először a mai asztalitenisz csarnokba, majd végső mai helyére, a központi épület második emeletére. A teremben 27 villanypáston lehet edzeni. Jelenleg két fegyvernem működik a kard és a párbajtőr. A 60-as, 70-es években a hazai és nemzetközi porondon meghatározó volt a szakosztály párbajtőr csapata. Tíz magyar bajnoki elsőséget és három BEK győzelmet (74-75- 76) tudhat a magáénak. A csapat tagjai: Erdős Sándor, Erdős Gábor, Papp Jenő, Fenyvesi Csaba, Nedeczky György. [3]

VízilabdaSzerkesztés

Híres edzőkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés