Főmenü megnyitása

Bartos Gyula (Szeged, 1872. április 7.Budapest, 1954. május 21.) Kossuth-díjas magyar színész, Érdemes Művész, a Nemzeti Színház örökös tagja.

Bartos Gyula
Bartos Gyula kb. 45 éves korában
Bartos Gyula kb. 45 éves korában
Életrajzi adatok
Születési név Prinz Salamon
Született 1872. április 7.
Szeged
Elhunyt 1954. május 21. (82 évesen)
Budapest
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
Pályafutása
Aktív évek 18871954
Díjai
További díjakKossuth-díj (1952)
Érdemes művész (1952)

Bartos Gyula az IMDb-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Bartos Gyula témájú médiaállományokat.
Indig Ottó: Tűz a Monostoron. Társulat: Nemzeti Színház. Bemutató: 1932.11.18. Rendező: Csathó Kálmán. Szereplők: Hupuczi, csizmadia: Bartos Gyula, Hupucziné: Vaszary Piri, Máriskó: Vándory Margit, Regina, Hupucziék lánya: Eőry Kató

ÉletútjaSzerkesztés

Apja Bartos Vilmos, tisztviselő volt (megh. 1915. aug. 15-én, Szegeden.) Gyula, 15 évesen elszökött otthonról, s beállt színésznek. Előbb Pesti Ihász Lajos színigazgatónál működött, majd Szabadhegyi Aladárhoz szerződött, de ez az igazgatója elveszti koncesszióját, mire visszakerült az iskolába és letette az érettségit. Ezután beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, ahol Bercsényi Béla, Császár Imre és Jászai Mari voltak tanárai. 1895-ben végzett, majd Kövessy Albert sátoraljaújhelyi társulatához szerződött. Működött még Nyitrán és Vácon is, onnan 1896-ban Megyeri Dezsőhöz került Kolozsvárra, majd 1899-től 1907-ig Krecsányi Ignác együttesében játszott. Majd újra Kolozsvárra került, innen ismét Szegedre, végül Temesvár és Buda színpadjain működött. 1906. június 7-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban a Folt, amely tisztít c. dráma Don Justo szerepében és ez évben szerződtették. Mint szerződött tag, 1907. május 13-án lépett föl először, 1932-ben az intézmény örökös tagja lett.

 
Bartos Gyula sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5B-10-27.

1939 után a második zsidótörvény miatt nem léphetett színpadra, csak a Goldmark Színházban láthatta a közönség. 1945-től haláláig újból a Nemzeti Színház művésze lett. Legparádésabb szerepével, a Lear királlyal tért vissza.

Színpadi szerepeiSzerkesztés

  • Shakespeare: Lear király... Lear király
  • Shakespeare: A velencei kalmár... Shylock
  • Molière: A fösvény... Harpagon
  • Molière: A képzelt beteg... Purgó
  • Katona József: Bánk bán... Tiborc
  • Szigligeti Ede: A cigány... Zsiga
  • Szigligeti Ede: Liliomfi... Kányai
  • Szigeti József: Rang és mód... Bannay Gerő
  • Tóth Ede: A falu rossza... Feledi Gáspár
  • Csathó Kálmán: Te csak pipálj, Ladányi... Pókai péter
  • Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris... Peták káplár
  • Csepreghy Ferenc - Erkel Elek: Sárga csikó... Csorba Márton
  • Gárdonyi Géza: A bor... Mihály bácsi
  • Gárdonyi Géza: Falusi verebek... A kérő
  • Géczy István: Sárdi ház... Sárdi Tamás
  • Gogol: Éjjeli menedékhely... Luka
  • Hauptmann: Elga... Timoska, a kulcsár
  • Hauptmann: A bunda... Mitteldorf, a rendőr
  • Herczeg Ferenc: Ocskay brigadéros... Szörényi
  • Herczeg Ferenc: Honthy háza... Öreg püspök
  • Victor Hugo: A notre dame-i toronyőr... Claude Frollo
  • Henrik Ibsen: A vadkacsa... Az öreg Ekdal
  • Madách Imre: Az ember tragédiája... Lovel
  • Rostand: Cyrano... Castel-Jaloux
  • Schiller: Ármány és szerelem... Miller zenész
  • Shakespeare: A makrancos hölgy... Babtiste
  • Shakespeare: Othello... Jágó
  • Shakespeare: Julius Caesar... Cassius
  • Shakespeare: Rómeó és Júlia... Lőrinc barát
  • Shakespeare: Antonius és Cleopatra... Menenius, Enoborbus
  • Szigeti József: A vén bakancsos és fia, a huszár... Veres csaplár

FilmjeiSzerkesztés

NémafilmekSzerkesztés

  • Szent Péter esernyője (1917)
  • A riporterkirály (1917)
  • A gólyakalifa (1917)
  • Faun (1917)
  • Az aranyember (1918)
  • Fehér rózsa (1919)
  • Vörösbegy (1920)
  • A 111-es (1920)

HangosfilmekSzerkesztés

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés