Főmenü megnyitása

Belgrád rakpart

közterület Budapest V. kerületében

A Belgrád rakpart Budapesten, a Duna pesti oldalán húzódik a Széchenyi lánchídtól a Szabadság hídig. A rakpartot 186566-ban építették ki Reitter Ferenc vezetésével. A rakodóparti szerepét idővel a közte és a Duna közé épített Pesti alsó rakpart vette át.

Belgrád rakpart
Alul a Pesti alsó rakpart, az épületek előtt lassan emelkedő út pedig a Belgrád rakpart
Alul a Pesti alsó rakpart, az épületek előtt lassan emelkedő út pedig a Belgrád rakpart
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest V. kerülete
Földrajzi adatok
A Wikimédia Commons tartalmaz Belgrád rakpart témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A rakpart régi neve Lederer gasse, amit 1807-ben Donau Zeile névre változtattak. Régi magyar neve Duna-sor, majd Alsó-Duna-sor lett. 1873-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a Ferenc József sétány nevet adta neki, itt jött létre a Dunakorzó. Később a Kötő (ma Piarista) utca és az Eskü (ma Március 15-e) tér közötti szakasza lett a Petőfi tér. Az FKT – a királyellenes hangulat miatt – 1918. november 30-án a rakpartot megosztotta. Az Eötvös tér-Petőfi tér valamint az Erzsébet híd közötti szakaszt Petőfi rakpartnak, az Erzsébet híd-Fővám tér közötti szakaszt pedig Kossuth Lajos rakpartnak nevezte el. Ezeket egy év múltán, 1919. december 6-án eltörölték, és visszaállították a Ferenc József rakpart elnevezést. 1948 óta Belgrád rakpart a neve, a középkori pesti városfal Duna-parti déli kijáratának, a Belgrád kapunak az emlékére.

Fontosabb épületeiSzerkesztés

A rakpart 2-es szám alatti Lenz család bérházat 1938-ban Möller Károly építész Lenz József déligyümölcs nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos megrendelésére tervezte meg. Eredetileg Lenz József apja, Lenz Gyula (1848-1910) és két fivére vásárolta meg az épületet a 19. század végén, és ezzel a "Lenz Testvérek" déligyümölcs kereskedő cég tulajdonába került. A rakpart 5. számú épületének falán a Tengerészek 1919-ben című emlékmű található, Szomor László alkotása. A ház tervezője Balázs Ernő, az építés éve 1907, a megrendelő bizonyos báró Hammerstein Richárd. A 17. szám alatti ötszintes bérpalota szintén a báró megrendelésére ugyancsak Balázs Ernő munkája, amely gondosan alápincézve épült, benne raktárak, kazánház, később óvóhely kapott helyet, és két homlokzattal és két bejárattal épült, egy a Duna felé, egy a Molnár utcára. A ház tulajdonosa amatőr fotós volt, s így tagja az 1899-ben alakult Photo Clubnak, így mint lelkes tag, és tőkeerős adományozó bérháza padlását a Club műterme foglalta el. Az illusztris Club, vagyis a Magyar Amateur Fényképezők Országos Egyesülete többek között olyan nagynevű tagokkal büszkélkedett, mint báró Eötvös József (író), dr. Konkoly-Thege Miklós, Hopp Ferenc (műgyűjtő), id. Xántus János, gr. Teleki Sándor (turizmusszervező) és gróf Esterházy Miklós (1869–1920). Később ebben a lakásban élt a nagy színész, Benkő Gyula, akinek emlékét a ház falán tábla őrzi.[1] A 24. számú házon Vámbéry Ármin emléktáblája látható. A 27. számú ház helyén volt a Kalap utca 1. számú épület, amelyben a házon lévő emléktábla szerint 1852. április 21-én megnyílt az első magyarországi bölcsőde.

GalériaSzerkesztés

ForrásSzerkesztés

Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 126. o. ISBN 963-05-6410-6  

JegyzetekSzerkesztés