Lenz Gyula

magyar üzletember

Lenz Gyula (Pozsony, 1848. március 27.Budapest, 1910. december 15.) magyar déligyümölcskereskedő, bérháztulajdonos.[1][2]

Lenz Gyula
Lenz Gyula (1848-1910) déligyümölcskereskedő.jpg
Született 1848. március 27.
Pozsony
Elhunyt 1910. december 15. (62 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása déligyümölcskereskedő bérháztulajdonos
SablonWikidataSegítség
Lenz Gyuláné Gömöry Anna Mária Etelka (1874-1946), kereskedőasszony a Testvérek cégvezetője, bérház tulajdonos

ÉletpályájaSzerkesztés

A Lenz család legismertebb sarjainak egyike. A jómódú Lenz család a fennmaradt hagyományok szerint még a középkor végén vándorolt át a svájci Lenzburgból a Pomerániai Wojtaszycébe, ahonnan a 18. század elejére már elszegényedve vándorolt át Magyarországra. Apja Lenz József (18191863), pozsonyi kőfaragó mester, háztulajdonos, anyja Skoff Jozefa (18241898),[3] kiknek házasságából három fiú- és egy leány gyermek született: Lenz Gyula (1848-1910), Lenz Ferenc (1851-1926), kereskedelmi tanácsos, és Lenz János Nepomuk (18431913), a Ferenc József-rend lovagja, akik a kiegyezés körül költöztek át Pozsonyból Pestre, ahol letelepedtek és gyümölcs és fűszer kereskedő vállalatot alapítottak. Leánytestvérük, az Erzsébetfalván lakó Lenz Lujza (1855-?), aki a nemesi származású szentkirályszabadjai Pósa Károly (1840-1917), magyar királyi honvédszázados felesége lett.

A három Lenz fivér a „Lenz Testvérek” nevű céget, egy déligyümölcs-, fűszer- és élelmiszer- (Südfrüchte Händler) kereskedő vállalatot 1877. október elsején közkereseti társaságként alapították meg Budapesten, az üzemét 1864-ben hozták létre.[4] A Lenz Testvérek cég társtulajdonosai 1889-től 1911-ig hivatalosan Lenz Ferenc és Lenz Gyula fivérek voltak.

Lenz Gyula, valamint Ferenc és János nevű testvéreinek tulajdona volt a Budapest IV. kerületi Ferenc József rakpart 2-es szám alatti ház, melyet a 19. század végén vásároltak meg, e ház földszintjén volt a "Lenz Testvérek" déligyümölcs kereskedő cége, fölötte bérházakkal. Az I. kerületi Városmajor utca 22-es számú villa, a Petőfi tér 1-es, a Lónyay utca 24-es bérház,valamint a Régi posta utca 6-os szám szintén a család vagyonát képezte a századfordulónál.

Házassága és leszármazottjaiSzerkesztés

Lenz Gyula 1896. május 9-én Budapesten a IX. kerületben feleségül vette Gömöry Anna Mária Etelka (*Budapest, 1874. február 24.– †Budapest, 1946. november 19.) kisasszonyt,[5] akinek a szülei az evangélikus dobsinai származású Gömöry Gottlieb (18381908), cserzővarga, vadászhadnagy, és a pesti polgári római katolikus Stranszky Hermina (18471939) voltak. Gömöry Gottlieb az 1864-67. évi mexikói önkéntes hadtest magyarországi résztvevői között vett részt, amikor Habsburg–Lotaringiai Miksa főherceg a mexikói trón elfoglalásáért utazott Amerikába vadászhadnagyként. Az apai nagyszülei Gömöry András (18101879), aki uradalmi gazdatisztként dolgozott Felsőhámoron, és Springer Zsuzsanna voltak;[6] az anyai nagyszülei a prágai születésű Stranszky Prokop (18091871), pesti rézműves és Uhlár Rozina voltak. Lenz Gyuláné Gömöry Annának a férje halála után kereskedőnő, bérház-tulajdonos lett, és hosszú évekig a "Lenz Testvérek" cégvezetőjeként dolgozott; 1935-ben Budapest hatodik legvagyonosabb adófizetője. Lenz Gyuláné Gömöry Anna húgának, Gömöry Irénnek (18881958) a férje, dr. Lux Gyula (18841957), nyelvész, tanügyi főtanácsos, a Magyar Királyi Állami Német-nyelvű tanítóképző Líceum alapítója és igazgatója volt. Lenz Gyuláné Gömöry Annának a másodfokú unokatestvérei vitéz Gömöry Árpád (18821943) vezérőrnagy, az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja, Borsod-Gömör vármegye-, majd Észak-Pest vármegye testnevelési felügyelője, a "Dobsinai Társaskör" tagja, író, valamint Gömöry Vilma (18851962)[7] színésznő voltak.[8][9] Lenz Gyula és Gömöry Anna frigyéből született:

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés