Borsodense flórajárás

A Borsodense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék legnagyobb területű flórajárása. Magyarországi területét két tájegységre osztjuk:

• Bükk-vidék,
• Borsodi-dombság:
  • a Sajótól keletre az Aggteleki-karsztig (Tornense flórajárás);
  • a Sajótól nyugatra a Hevesi-dombságig (Agriense flórajárás);
  • maga a Sajó völgye a Borsodi szénmedencével.

Földtana, természetföldrajza

A Bükk-vidék fennsíki részein zömmel mészköveket találunk a felszínen, közöttük pedig nagy területen agyagpalát. A fennsíkoknak köszönhetően a Bükk Magyarország leginkább hegyvidéki jellegű tájegysége, és ez növényzetén is jól látható – ezt jelzik a névadó bükkösök is. A hegység nyugati oldalán bázikus és ultrabázikus felszíni és mélységi magmás kőzetek (bazalt, diabáz, gabbró, wehrlit) bukkannak a felszínre (titán-ércesedés nyomaival). Az északi oldalon változatos üledékes rétegek fekszenek egymáson, délen, a Bükkalján pedig a fiatal, törmelékes üledékek közt (jelenleg is művelt) lignittelepes összletet és több riolittufa szintet is találunk.

A Borsodi-dombság zömmel fiatal törmelékes üledékes kőzetekből áll.

Növényzete

A domborzat és a földtani felépítés erőteljes különbözőségeinek eredményeként a Borsodense hazánk legváltozatosabb flóravidéke.

Bükk

1. A karsztfennsíkokon:

• A montán bükkösökben (Aconito-Fagetum):
  • kárpáti sisakvirág (Aconitum moldavicum) – kárpáti flóraelem;
  • karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum),
  • bérci rózsa (Rosa pendulina),
  • havasi ribiszke (Ribes alpinum),
  • fehér acsalapu (Petasites albus),
  • sugárkankalin (Primula elatior),
  • örvös salamonpecsét (Polygonatum verticillatum).
• A hegyi réteken:
  • aranyzab (Trisetum flavescens),
  • veres csenkesz (Festuca rubra),
• A hegyi legelőkön:
  • szőrfű (Nardus stricta),
  • hegyi tárnicska (Gentianella austriaca),
  • csinos tárnicska (Gentianella livonica)
  • szártalan bábakalács (Carlina acaulis).

2. A mészkőszirteken, sziklás gerinceken:

• A hárs-kőris sziklai sztyepperdőkben:
  • mérges sás (Carex brevicollis),
  • Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides).
• Extrém termőhely a bennszülött magyar nyúlfarkfüves sziklai bükkös (Seslerio hungaricae-Fagetum) és a magyar nyúlfarkfüves tölgyes (Seslerio-Quercetum virgilianae),

3. A meredek északi mészkő- és dolomitlejtőkön:

• A sziklai bükkösökben:
  • havasi iszalag (Clematis alpina),
  • győzedelmes hagyma (Allium victorialis).
• Extrém termőhely a bennszülött dolomittölgyes (Cirsio pannonici-Quercetum pubescentis) és a hársas-berkenyés reliktum sziklai cserjés (Tilio-Sorbetum).

4. A plató oldalába bevágódó, mély szurdokvölgyekben: A szurdokerdőkben (Scolopendrio-Fraxinetum) sok a

• kárpáti, illetve magashegységi flóraelem:
  • karcsú sisakvirág (Aconitum gracile),
  • győzedelmes hagyma (Allium victorialis),
  • hármaslevelű macskagyökér (Valeriana tripteris),
  • havasi iszalag (Clematis alpina),
  • sárga ibolya (Viola biflora),
  • havasi ikravirág (Arabis alpina).

5. A déli lejtőkön:

• A cseres-tölgyesekben:
  • magyar tölgy (Quercus farnetto) – Kácsfürdő környékén,
• Molyhos tölgyesek.
• Karszt-bokorerdők.
• A mészkő sziklagyepeken és lejtősztyeppeken:
  • tátrai hölgymál (Hieracium bupleuroides ssp. tatrae) – kárpáti flóraelem,
  • hegyi kőtörőfű (Saxifraga adscendens),
  • magyar nyúlfarkfű (Sesleria hungarica),
  • magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) – endemikus faj,
  • szirti pereszlény (Calamintha thymifolia) – harmadkori reliktum faj,
  • zöldes kígyókapor (Silaum peucedanoides)
• A szilikát sziklagyepeken és lejtősztyeppeken (Szarvaskő környékén):
  • északi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis),
  • magyar kőhúr (Minuartia frutescens) – kárpáti flóraelem.

Borsodi-dombság

A tájegység érdekes élőhelyei a

• tőzegmohás átmeneti lápok (Egerbakta, Kelemér, Sirok környékén.) Jellemző növényeik:
  • szőrös nyír (Betula pubescens),
  • hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum),
  • vékony gyapjúsás (Eriophorum gracile),
  • fürtös lizinka (Lysimachia thyrsiflora) – már kihalt!
  • tarajos pajzsika (Dryopteris cristata),
  • kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia),
  • tőzegmoha (Sphagnum ssp.).

Források

• Az Északi-középhegység flóravidéke
• Növényföldrajz
• Baráz Csaba (szerk.), 2002: A Bükki Nemzeti Park. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger.