Főmenü megnyitása

Diszkoszvetés a nyári olimpiai játékokon

Robert Garrett az újkori olimpiák első diszkoszvető olimpiai bajnoka

A diszkoszvetés az újkori olimpiai játékok mindegyikén az atlétikaversenyek része volt.A versenyszámot ókori előzményei alapján vették fel az 1896. évi nyári olimpiai játékok programjába.

Az első olimpiai bajnok, az egyesült államokbeli Robert Garrett az akkor feltételezett antik stílusban – vagyis a diszkoszvetésre ma jellemző forgás nélkül – dobva nyerte aranyérmét. A mai modern forgásos dobótechnikát Bauer Rudolf alkalmazta először az 1900. évi olimpián, megnyerve ezzel Magyarország első és máig egyetlen olimpiai aranyérmét ebben a versenyszámban. Az első olimpiai bajnok, aki a következő olimpián meg tudta védeni bajnoki címét, az egyesült államokbeli Martin Sheridan volt, aki az 1908. évi olimpián megnyerte az ezen egyetlen alkalommal kiírt antik stílusú diszkoszvetést is. Az 1912. évi olimpián kétkezes diszkoszvetésben is rendeztek versenyt.

A két világháború között a versenyszám kiemelkedő képviselője az amerikai Clarence Houser volt, aki két olimpiai bajnoki címet nyert. 1928-tól a diszkoszvetést felvették a női atlétikaversenyek programjába is. Az első olimpiai bajnok női diszkoszvető a lengyel Halina Konopacka volt.

A második világháború után a versenyszámra férfi szakágban az Egyesült Államok, női szakágban a Szovjetunió fölénye a jellemző. A férfiaknál az amerikai Alfred Oerter máig egyedülállóan négy egymás követő olimpián tudott nyerni. A nőknél a szovjet színekben versenyző Nyina Romaskova három egymást követő olimpián nyert érmet.

Az utóbbi olimpiákon – köszönhetően a Szovjetunió felbomlásának is – az erőviszonyok kiegyenlítődtek, egyre több ország nyert érmet.

Martin Sheridan az első kétszeres olimpiai bajnok diszkoszvető az 1908. évi olimpián

Részletes eredményekSzerkesztés

Férfi diszkoszvetésSzerkesztés

DobáseredményekSzerkesztés

 
Az olimpiai bajnoki címet jelentő dobóeredmények az egyes olimpiákon (zöld oszlopok) és a világrekord változása (piros vonal)

Az első olimpiai bajnok, Robert Garret aranyérmét 29,15 méteres eredménnyel nyerte. Az azóta rendezett huszonöt olimpia közül tizennyolcon dőlt meg a férfi diszkoszvetés olimpiai rekordja. A csúcstartó négy éven keresztül a magyar Bauer Rudolf volt. A legtöbb bajnokságot nyert egyesült államokbeli Alfred Oerter mind a négy bajnoki címét olimpiai rekorddal nyerte. A ma érvényes csúcsot a litván Virgilijus Alekna tartja, aki 69,89 méteres eredményét a 2004. évi athéni olimpián érte el.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség a férfi diszkoszvetés világcsúcsát 1912 óta tartja nyilván. Az első világcsúcstartó, az egyesült államokbeli James Duncan ekkor 47,58 méteres eredményt ért el, ami meghaladja az 1912. évi olimpia győztesének 45,21 méteres eredményét. Az éppen érvényes világrekordot azóta sem sikerült egyetlen olimpián sem megdönteni, így a férfi diszkoszvetés lett az egyetlen atlétikai versenyszám, melyben az olimpiák történetében nem történt világcsúcsjavítás.

ÉremtáblázatSzerkesztés

A táblázat az antik stílusú és a kétkezes diszkoszvetés érmeit nem tartalmazza.

(Magyarország eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értékei vastagítással kiemelve.)

A nyári olimpiai játékok éremtáblázata férfi diszkoszvetésben  
Ország   Arany   Ezüst   Bronz Összesen
1.   Egyesült Államok (USA) 13 9 13 35
2.   Németország (GER) 3 2 1 6
3.   Litvánia (LTU) 3 0 1 4
4.   Finnország (FIN) 2 3 0 5
5.   Csehszlovákia (TCH) 1 2 1 4
  Olaszország (ITA) 1 2 1 4
7.   NDK (GDR) 1 2 0 3
8.   Magyarország (HUN) 1 1 0 2
  Szovjetunió (URS) 1 1 0 2
10.   Észtország (EST) 1 0 2 3
11.   NSZK (FRG) 1 0 1 2
12.   Lengyelország (POL) 0 2 0 2
13.   Görögország (GRE) 0 1 2 3
14.   Fehéroroszország (BLR) 0 1 1 2
15.   Csehország (CZE) 0 1 0 1
  Irán (IRI) 0 1 0 1
17.   Kuba (CUB) 0 0 2 2
18.   Dél-afrikai Köztársaság (RSA) 0 0 1 1
  Franciaország (FRA) 0 0 1 1
  Svédország (SWE) 0 0 1 1
Összesen 28 28 28 84

ÉrmesekSzerkesztés

  • A dobóeredmények megadása méterben történik.
A nyári olimpiai játékok férfi diszkoszvetés érmesei
Olimpia 1  Arany 2  Ezüst 3  Bronz
1896   Robert Garrett
Egyesült Államok (USA)
29,15
(OR)[1]
  Panajótisz Paraszkevópulosz
Görögország (GRE)
28,95   Szotíriosz Verszísz
Görögország (GRE)
28,78
1900   Bauer Rudolf
Magyarország (HUN)
36,04
(OR)
  František Janda-Suk
Csehország (CZE)
35,25   Richard Sheldon
Egyesült Államok (USA)
34,60
1904   Martin Sheridan[2]
Egyesült Államok (USA)
39,28
(OR)
  Ralph Rose
Egyesült Államok (USA)
39,28   Nikólaosz Jeorgandász
Görögország (GRE)
37,68
1908   Martin Sheridan
Egyesült Államok (USA)
40,89
(OR)
  Merritt Giffin
Egyesült Államok (USA)
40,70   Marquis Horr
Egyesült Államok (USA)
39,45
1912   Armas Taipale
Finnország (FIN)
45,21
(OR)
  Richard Byrd
Egyesült Államok (USA)
42,32   James Duncan
Egyesült Államok (USA)
42,28
1920   Elmer Niklander
Finnország (FIN)
44,68   Armas Taipale
Finnország (FIN)
44,19   Augustus Pope
Egyesült Államok (USA)
42,13
1924   Clarence Houser
Egyesült Államok (USA)
46,15
(OR)
  Vilho Niitymaa
Finnország (FIN)
44,95   Thomas Lieb
Egyesült Államok (USA)
44,83
1928   Clarence Houser
Egyesült Államok (USA)
47,32
(OR)
  Antero Kivi
Finnország (FIN)
47,23   James Corson
Egyesült Államok (USA)
47,10
1932   John Anderson
Egyesült Államok (USA)
49,49
(OR)
  Henri Laborde
Egyesült Államok (USA)
48,47   Paul Winter
Franciaország (FRA)
47,85
1936   Kenneth Carpenter
Egyesült Államok (USA)
50,48
(OR)
  Gordon Dunn
Egyesült Államok (USA)
49,36   Giorgio Oberweger
Olaszország (ITA)
49,23
1948   Adolfo Consolini
Olaszország (ITA)
52,78
(OR)
  Giuseppe Tosi
Olaszország (ITA)
51,78   Fortune Gordien
Egyesült Államok (USA)
50,77
1952   Sim Iness
Egyesült Államok (USA)
55,03
(OR)
  Adolfo Consolini
Olaszország (ITA)
53,78   James Dillion
Egyesült Államok (USA)
53,28
1956   Alfred Oerter
Egyesült Államok (USA)
56,36
(OR)
  Fortune Gordien
Egyesült Államok (USA)
54,81   Desmond Koch
Egyesült Államok (USA)
54,40
1960   Alfred Oerter
Egyesült Államok (USA)
59,18
(OR)
  Richard Babka
Egyesült Államok (USA)
58,02   Dick Cochran
Egyesült Államok (USA)
57,16
1964   Alfred Oerter
Egyesült Államok (USA)
61,00
(OR)
  Ludvík Daněk
Csehszlovákia (TCH)
60,52   David Weill
Egyesült Államok (USA)
59,49
1968   Alfred Oerter
Egyesült Államok (USA)
64,78
(OR)
  Lothar Milde
NDK (GDR)
63,08   Ludvík Daněk
Csehszlovákia (TCH)
62,92
1972   Ludvík Daněk
Csehszlovákia (TCH)
64,40   Jay Silvester
Egyesült Államok (USA)
63,50   Rickard Bruch
Svédország (SWE)
63,40
1976   Mac Wilkins
Egyesült Államok (USA)
67,50
(OR)
  Wolfgang Schmidt
NDK (GDR)
66,22   John Powell
Egyesült Államok (USA)
65,70
1980   Viktor Rascsupkin
Szovjetunió (URS)
66,64   Bugár Imre
Csehszlovákia (TCH)
66,38   Luis Delís
Kuba (CUB)
66,32
1984   Rolf Danneberg
NSZK (FRG)
66,60   Mac Wilkins
Egyesült Államok (USA)
66,30   John Powell
Egyesült Államok (USA)
65,46
1988   Jürgen Schult
NDK (GDR)
68,82
(OR)
  Romas Ubartas
Szovjetunió (URS)
67,48   Rolf Danneberg
NSZK (FRG)
67,38
1992   Romas Ubartas
Litvánia (LIT)
65,12   Jürgen Schult
Németország (GER)
64,94   Roberto Moya
Kuba (CUB)
64,12
1996   Lars Riedel
Németország (GER)
69,40
(OR)
  Uladzimir Dubrovscsik
Fehéroroszország (BLR)
66,60   Vaszil Kapcjuh
Fehéroroszország (BLR)
65,80
2000   Virgilijus Alekna
Litvánia (LTU)
69,30   Lars Riedel
Németország (GER)
68,50   Frantz Kruger
Dél-afrikai Köztársaság (RSA)
68,19
2004   Virgilijus Alekna[3]
Litvánia (LTU)
69,89
(OR)
  Kővágó Zoltán
Magyarország (HUN)
67,04   Aleksander Tammert
Észtország (EST)
66,66
2008   Gerd Kanter
Észtország (EST)
68,82   Piotr Małachowski
Lengyelország (POL)
67,82   Virgilijus Alekna
Litvánia (LTU)
67,79
2012   Robert Harting
Németország (GER)
68,27   Ehszán Haddádi
Irán (IRI)
68,18   Gerd Kanter
Észtország (EST)
68,03
2016   Christoph Harting
Németország (GER)
68,37   Piotr Małachowski
Lengyelország (POL)
67,55   Daniel Jasinski
Németország (GER)
67,05

A legeredményesebb férfi diszkoszvetőkSzerkesztés

A táblázat az antik stílusú és a kétkezes diszkoszvetés érmeit nem tartalmazza.

A nyári olimpiai játékokon egynél több érmet nyert férfi diszkoszvetők  
Sportoló Ország 1  Arany 2  Ezüst 3  Bronz Összesen
1. Alfred Oerter   Egyesült Államok (USA) 4 0 0 4
2. Virgilijus Alekna   Litvánia (LTU) 2 0 1 3
3. Clarence Houser   Egyesült Államok (USA) 2 0 0 2
Martin Sheridan   Egyesült Államok (USA) 2 0 0 2
5. Ludvík Daněk   Csehszlovákia (TCH) 1 1 1 3
6. Adolfo Consolini   Olaszország (ITA) 1 1 0 2
Armas Taipale   Finnország (FIN) 1 1 0 2
Jürgen Schult   NDK (GDR)
  Németország (GER)
1 1 0 2
Lars Riedel   Németország (GER) 1 1 0 2
Romas Ubartas   Litvánia (LTU)
  Szovjetunió (URS)
1 1 0 2
11. Gerd Kanter   Észtország (EST) 1 0 1 2
12. Piotr Małachowski   Lengyelország (POL) 0 2 0 2
13. Fortune Gordien   Egyesült Államok (USA) 0 1 1 2

Antik stílusú diszkoszvetésSzerkesztés

A modern forgásos diszkoszvető-stílus elterjedése után az 1908. évi olimpián versenyt tartottak a modern – vagy szabad – stílusú és az antik – vagy görög – stílusú diszkoszvetésben is. Az antik stílusú diszkoszvetés érmesei a következők:

Az 1908. évi nyári olimpiai játékok érmesei antik stílusú diszkoszvetésben
1  Arany 2  Ezüst 3  Bronz
  Martin Sheridan
Egyesült Államok (USA)
37,99   Marquis Horr
Egyesült Államok (USA)
37,32   Verner Järvinen
Finnország (FIN)
36,48

A versenyszámot csak ezen az egy olimpián írták ki.

Kétkezes diszkoszvetésSzerkesztés

Az 1912. évi, stockholmi olimpia műsorán szerepeltek az északi országokban akkor népszerű kétkezes dobószámok is. A versenyzők bal és jobb kézzel is dobtak, majd a két eredmény összeadásával alakult ki a végső sorrend. A kétkezes diszkoszvetés érmesei a következők:

Az 1912. évi nyári olimpiai játékok érmesei kétkezes diszkoszvetésben
1  Arany 2  Ezüst 3  Bronz
  Armas Taipale
Finnország (FIN)
82,86
(44,68+38,18)
  Elmer Niklander
Finnország (FIN)
37,32
(40,28+37,68)
  Emil Magnusson
Svédország (SWE)
36,48
(40,58+36,79)

A versenyszámot csak ezen az egy olimpián írták ki.

Női diszkoszvetésSzerkesztés

DobáseredményekSzerkesztés

 
Az olimpiai bajnoki címet jelentő dobóeredmények az egyes olimpiákon (zöld oszlopok) és a világrekord változása (piros vonal)

Az 1928. évi olimpián a diszkoszvetés első női olimpiai bajnoka aranyérmét 39,62 méteres eredménnyel nyerte. Az azóta rendezett tizennyolc olimpia közül tizenegyen dőlt meg az olimpiai rekord. A mai csúcstartó a német Martina Hellmann, aki 72,30 méteres eredményét – akkor még a Német Demokratikus Köztársaság színeiben versenyezve – az 1988. évi szöuli olimpián érte el. Rajta kívül az olimpiák történetében csak a kubai Maritza Martén dobta túl a hetven métert, 1992-ben.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség a francia Yvonne Tembouret 1923-ban elért 27,39 méteres eredményét tekinti az első világrekordnak. 1928-ban, a nyári olimpiák első női diszkoszvető versenyén a lengyel Halina Konopacka saját 1927-ben felállított világcsúcsát dobta túl, közel ötven centiméterrel. A női diszkoszvetés olimpiai versenyeinek történetében a győztesnek azóta sem sikerült a fennálló világrekordot megdöntenie.

ÉremtáblázatSzerkesztés

A nyári olimpiai játékok éremtáblázata női diszkoszvetésben  
Ország   Arany   Ezüst   Bronz Összesen
1.   Szovjetunió (URS) 4 3 3 10
2.   NDK (GDR) 3 1 1 5
3.   Egyesült Államok (USA) 2 3 0 5
4.   Németország (GER) 2 1 1 4
5.   Horvátország (CRO) 2 0 0 2
6.   Oroszország (RUS) 1 2 0 3
7.   Románia (ROU) 1 1 3 5
8.   Franciaország (FRA) 1 1 1 3
  Kuba (CUB) 1 1 1 3
  Lengyelország (POL) 1 1 1 3
11.   Fehéroroszország (BLR) 1 0 3 4
12.   Csehszlovákia (TCH) 1 0 0 1
  Hollandia (NED) 1 0 0 1
14.   Bulgária (BUL) 0 3 2 5
15.   Görögország (GRE) 0 2 0 2
16.   NSZK (FRG) 0 1 0 1
  Olaszország (ITA) 0 1 0 1
18.   Ausztrália (AUS) 0 0 1 1
  Kína (CHN) 0 0 1 1
  Magyarország (HUN) 0 0 1 1
  Svédország (SWE) 0 0 1 1
  Ukrajna (UKR) 0 0 1 1
Összesen 21 21 21 63

ÉrmesekSzerkesztés

A nyári olimpiai játékok női diszkoszvetés érmesei
Olimpia 1  Arany 2  Ezüst 3  Bronz
1928   Halina Konopacka
Lengyelország (POL)
39,62
(VR)
  Lillian Copeland
Egyesült Államok (USA)
37,08   Ruth Svedberg
Svédország (SWE)
35,92
1932   Lillian Copeland
Egyesült Államok (USA)
40,58
(OR)
  Ruth Osburn
Egyesült Államok (USA)
40,12   Jadwiga Wajs
Lengyelország (POL)
38,74
1936   Gisela Mauermayer
Németország (GER)
47,63
(OR)
  Jadwiga Wajs
Lengyelország (POL)
46,22   Paula Mollenhauer
Németország (GER)
39,80
1948   Micheline Ostermeyer
Franciaország (FRA)
41,92   Edera Cordiale
Olaszország (ITA)
41,17   Jacqueline Mazéas
Franciaország (FRA)
40,47
1952   Nyina Romaskova
Szovjetunió (URS)
51,42
(OR)
  Jelizaveta Bagrjanceva
Szovjetunió (URS)
47,08   Nyina Dumbadze
Szovjetunió (URS)
46,29
1956   Olga Fikotová
Csehszlovákia (TCH)
53,69
(OR)
  Irina Begljakova
Szovjetunió (URS)
52,54   Nyina Romaskova
Szovjetunió (URS)
52,02
1960   Nyina Romaskova
Szovjetunió (URS)
55,10
(OR)
  Tamara Pressz
Szovjetunió (URS)
52,59   Lia Manoliu
Románia (ROM)
52,36
1964   Tamara Pressz
Szovjetunió (URS)
57,27
(OR)
  Ingrid Lotz
Németország (GER)
57,21   Lia Manoliu
Románia (RUM)
56,97
1968   Lia Manoliu
Románia (RUM)
58,28
(OR)
  Liesel Westermann
NSZK (FRG)
57,76   Kontsek Jolán
Magyarország (HUN)
54,90
1972   Faina Melnyik
Szovjetunió (URS)
66,62
(OR)
  Argentina Menis
Románia (ROM)
65,06   Vaszilka Sztoeva
Bulgária (BUL)
64,34
1976[4]   Evelin Schlaak
NDK (GDR)
69,00
(OR)
  Marija Vergova
Bulgária (BUL)
67,30   Gabriele Hinzmann
NDK (GDR)
66,84
1980   Evelin Schlaak
NDK (GDR)
69,96
(OR)
  Marija Petkova
Bulgária (BUL)
67,90   Tatyjana Leszovaja
Szovjetunió (URS)
67,40
1984   Ria Stalman
Hollandia (HOL)
65,36   Leslie Deniz
Egyesült Államok (USA)
64,86   Florenta Crăciunescu
Románia (ROM)
63,64
1988   Martina Hellmann
NDK (GDR)
72,30
(OR)
  Diana Gansky
NDK (GDR)
71,88   Cvetanka Hrisztova
Bulgária (BUL)
69,74
1992   Maritza Martén
Kuba (CUB)
70,06   Cvetanka Hrisztova
Bulgária (BUL)
67,78   Daniela Costian
Ausztrália (AUS)
66,24
1996   Ilke Wyludda
Németország (GER)
69,66   Natalja Szadova
Oroszország (RUS)
66,48   Elina Zverava
Fehéroroszország (BLR)
65,64
2000   Elina Zverava
Fehéroroszország (BLR)
68,40   Anasztaszía Keleszídu
Görögország (GRE)
65,71   Irina Jatcsanka
Fehéroroszország (BLR)
65,20
2004   Natalja Szadova
Oroszország (RUS)
67,02   Anasztaszía Keleszídu
Görögország (GRE)
66,68   Irina Jatcsanka
Fehéroroszország (BLR)
66,17
2008   Stepanie Brown-Trafton
Egyesült Államok (USA)
64,74   Yarelis Barrios
Kuba (CUB)
63,64   Olena Antonova
Ukrajna (UKR)
62,59
2012   Sandra Perković
Horvátország (CRO)
69,11   Darja Piscsalnyikova
Oroszország (RUS)
67,56   Li Jan-feng
Kína (CHN)
67,22
2016   Sandra Perković
Horvátország (CRO)
69,21   Mélina Robert-Michon
Franciaország (FRA)
66,73   Denia Caballero
Kuba (CUB)
65,34

A legeredményesebb női diszkoszvetőkSzerkesztés

A női diszkoszvető olimpiai bajnokok közül bajnoki címét csak Evelin Schlaak tudta megvédeni. A szintén kétszeres bajnok Nyina Romaskova nem két egymást követő olimpián nyerte aranyérmeit.

A nyári olimpiai játékokon egynél több érmet nyert női diszkoszvetők  
Sportoló Ország 1  Arany 2  Ezüst 3  Bronz Összesen
1. Nyina Romaskova   Szovjetunió (URS) 2 0 1 3
2. Sandra Perković   Horvátország (CRO) 2 0 0 2
Evelin Schlaak   NDK (GDR) 2 0 0 2
4. Tamara Pressz   Szovjetunió (URS) 1 1 0 2
Natalja Szadova   Oroszország (RUS) 1 1 0 2
6. Lia Manoliu   Románia (ROU) 1 0 2 3
7. Lillian Copeland   Egyesült Államok (USA) 1 0 1 2
Elina Zverava   Fehéroroszország (BLR) 1 0 1 2
9. Anasztaszía Keleszídu   Görögország (GRE) 0 2 0 2
Marija Petkova   Bulgária (BUL) 0 2 0 2
11. Cvetanka Hrisztova   Bulgária (BUL) 0 1 1 2
Jadwiga Wajs   Lengyelország (POL) 0 1 1 2
13. Irina Jatcsanka   Fehéroroszország (BLR) 0 0 2 2

Magyar részvételSzerkesztés

 
Bauer Rudolf, az első olimpiai bajnok magyar atléta, bajnoki címét diszkoszvetésben nyerte

Magyar férfi diszkoszvetők huszonkét alkalommal vettek részt nyári olimpián. Közülük Klics Ferenc négy olimpián vett részt és kétszer végzett pontszerző helyen. A legeredményesebb magyar diszkoszvető Bauer Rudolf. A versenyeken a magyar férfi diszkoszvetők összesen

  • egy első,
  • egy második,
  • egy negyedik,
  • hét ötödik és
  • két hatodik

helyezést értek el, és ezzel összesen harmincegy olimpiai pontot szereztek.

Magyar női diszkoszvetők hat alkalommal vettek részt nyári olimpián. Közülük Kontsek Jolán és Stugner Judit egyaránt kétszer volt tagja a magyar olimpiai csapatnak. A legeredményesebb magyar női diszkoszvető Kontsek Jolán, aki – egy harmadik és egy hatodik helyezésével – egyedüli magyarként tudott a szakágban olimpiai pontot szerezni.

A következő táblázat olimpiánként tünteti fel az egyes olimpiákon induló magyar diszkoszvetők neveit. A fel nem tüntetett nyári olimpiákon magyar diszkoszvető nem indult. A sportoló neve után szerepel az elért helyezés (ha megállapították) és a dobáseredmény (ha ismert[5]).

(Mindkét szakágban vastagítással kiemelve a három legjobb helyezés és a három legjobb dobáseredmény)

Magyar részvétel a nyári olimpiai játékok diszkoszvető versenyein
olimpia férfi diszkoszvetés női diszkoszvetés
1900 Bauer Rudolf (1. – 36,04)
Crettier Rezső (5. – 33,65)
Coray Artúr
Strausz Gyula
1908 Jesina Ferenc
Kóczán Mór
Luntzer György (6. – 38,34)
Mudin Imre
1908
antik stílusú diszkoszvetés
Jesina Ferenc
Luntzer György
Mudin Imre
Mudin István (33,10)
1912 Fóti Samu (36,37)
Kobulszky Károly (38,15)
Kóczán Mór (33,30)
Luntzer György (37,88)
Újlaki Rezső (39,82)
1912
kétkezes diszkoszvetés
Kobulszky Károly (37,01+22,47=59,48)
Luntzer György (37,68+–=37,68)
Újlaki Rezső (40,32+25,86=66,18)
1924 Marvalits Kálmán (10. – 40,82)
Toldi Sándor (9. – 41,09)
1928 Donogán István (41,78)
Egri Kálmán (41,89)
Marvalits Kálmán (41,17)
Ruda Erzsébet (29,65)
1932 Donogán István (5. – 47,07)
Madarász Endre (6. – 46,52)
Remecz József (9. – 45,02)
1936 Madarász Endre
1948 Klics Ferenc (5. – 48,21)
1952 Klics Ferenc (5. – 51,13) Józsa Dezsőné (8. – 41,61)
1956 Klics Ferenc (7. – 51,82)
1960 Klics Ferenc (10. – 53,37)
Szécsényi József (4. – 55,79)
1964 Szécsényi József (5. – 57,23) Kontsek Jolán (6. – 54,87)
Stugner Judit (10. – 52,52)
1968 Faragó János (56,00)
Tégla Ferenc (11. – 58,36)
Kontsek Jolán (3.54,90)
Stugner Judit (11. – 52,08)
1972 Fejér Géza (5. – 62,62)
Murányi János (12. – 57,92)
Tégla Ferenc (7. – 60,60)
1976 Faragó János (14. – 57,48)
Tégla Ferenc (11. – 60,54)
1980 Csőke Katalin (14. – 57,38)
Herczeg Ágnes (12. – 55,06[6])
1992 Ficsor József (58,84)
Horváth Attila (5. – 62,82)
1996 Horváth Attila (10. – 62,28)
2000 Fazekas Róbert (16. – 61,76)
Kővágó Zoltán[7]
Máté Gábor (23. – 60,86)
2004 Fazekas Róbert (kizárva[8])
Kővágó Zoltán (2.67,04)
Máté Gábor (11. – 57,84)
Kürti Éva (52,52)
2008 Fazekas Róbert (8. - 63,43)
Kővágó Zoltán (21. – 60,79)
Máté Gábor (13. – 62,44)
2016 Kővágó Zoltán (7. – 64,50)

JegyzetekSzerkesztés

  1. OR= olimpiai rekord; VR= világrekord
  2. A holtversenyt egy újabb dobással döntötték el.
  3. A versenyen első helyezett Fazekas Róbert eredményét doppingvétség miatt megsemmisítették.
  4. Az eredetileg második helyezett Faina Melnyik ötödik dobását a versenybíróság utólagos óvás alapján érvénytelenítette azon a címen, hogy a szovjet versenyző a dobási kísérletet kétszer megszakította. Melnyik így a negyedik helyen végzett.
  5. A korai olimpiákon előfordult, hogy a kiesett versenyzők eredményeit nem jegyezték fel.
  6. Herczeg Ágnes 57,80 méteres dobással tizenkettedik helyen jutott a döntőbe, ahol egyetlen érvényes kísérlete 55,06 méteres volt.
  7. A 2000. évi olimpián Kővágó Zoltánnak nem volt érvényes kísérlete
  8. Fazekas Róbert az athéni olimpia döntőjében – 70,93 méteres, olimpiai csúcsot jelentő dobással – az első helyen végzett, eredményét azonban később doppingvétség miatt megsemmisítették