Főmenü megnyitása

Dombalja (szlovénül: Domajinci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Vashidegkúthoz tartozik.

Dombalja (Domajinci)
Dombalja látképe.
Dombalja látképe.
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségVashidegkút
Rang falu
Polgármester Drago Vogrinčič
Irányítószám 9261
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség281 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság219 m
Terület3,46 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Dombalja (Szlovénia)
Dombalja
Dombalja
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 44′ 15″, k. h. 16° 02′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 15″, k. h. 16° 02′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombalja témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Muraszombattól 18 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a stájer határ közelében a Lendva-tó déli partján fekszik, ott, ahol a Csernec patak a Lendvába torkollik.

TörténeteSzerkesztés

 
A Szent Margit kápolna

A település első írásos említése 1365-ben történt "Poss. seu villa Domoniarew" alakban.

1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére, Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul, illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között "Domanynch in districtu iuxta fluvium Lyndva" alakban szerepel.[2]

1685-ben a Széchyek fiági kihalásával Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és később is a család birtoka maradt.

Fényes Elek szerint " Domaincz, vindus falu, Vas vgyében, a felső-lendvai uradalomban, 180 kath. lak., köves határral ."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Dombalja kis vend község a Lendva patak és a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútvonal mentén, 48 házzal és 284 r. kath. vallású lakossal. Postája Vas-Hidegkút, távirója Muraszombat."[4]

1910-ben 328, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 281 lakosa volt.

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés