Az EU-szerződések (más néven alapszerződések vagy alapító szerződések) alkotják az Európai Unió jogi alapját, az ún. elsődleges (primer) jogot.

Jelenlegi szerződések

szerkesztés
Aláírva
Hatályban
Szerződés
1948
1948
Brüsszeli szerződés
1951
1952
Párizsi szerződés
1954
1955
A brüsszeli szerződés módosítása
1957
1958
Római szerződés
1965
1967
Egyesítő szerződés
1975
1975
Az Európai Tanács döntése
1986
1987
Egységes Európai Okmány
1992
1993
Maastrichti szerződés
1997
1999
Amszterdami szerződés
2001
2003
Nizzai szerződés
2007
2009
Lisszaboni szerződés
               
                       
Az Európai Unió három pillére  
Európai Közösségek  
Európai Atomenergia Közösség (EURATOM)
Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) A szerződés 2002-ben hatályát vesztette Európai Unió (EU)
    Európai Gazdasági Közösség (EGK) Európai Közösség (EK)
    TREVI-csoport Bel- és igazságügyi együttműködés (JHA)  
  Rendőri és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben (PJCC)
  Európai Politikai Együttműködés (EPE) Közös kül- és biztonságügyi politika (KKBP)
Konszolidálatlan szervezetek Nyugat-európai Unió (NYEU)    
Feloszlatva 2010-ben  
                     

Alapító szerződések

szerkesztés

Az európai integrációt négy szerződés hozta létre:

Kiegészítő szerződések

szerkesztés

A későbbi reformok jelentős intézményi változásokat hoztak, kibővítették az uniós hatásköröket:

Bővítési szerződések

szerkesztés

Az alapító szerződéseket kiegészítették, amikor új tagállam csatlakozott:

Költségvetési szerződések

szerkesztés

Alkotmányos szerződés

szerkesztés

A köznyelvben „európai alkotmánynak” nevezett alkotmányos szerződés szeretné egyszerűsíteni a meglévő, néhol egymást átfedő szerződéseket. 2004. október 29-én írták alá, azonban a franciaországi és a hollandiai népszavazások elutasító eredménye nyomán a tervekkel ellentétben 2006. november 1-jén nem lépett életbe, bár a tagállamok többsége ratifikálta.