Gálosfa

magyarországi község Somogy vármegyében

Gálosfa község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Gálosfa
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Gálosfa címere
Gálosfa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterGáspár József (független)[1]
Irányítószám7473
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség219 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség11,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 15′ 17″, k. h. 17° 53′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 17″, k. h. 17° 53′ 15″
Gálosfa (Somogy vármegye)
Gálosfa
Gálosfa
Pozíció Somogy vármegye térképén
Gálosfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gálosfa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kaposvártól délkeletre, Hajmás és Bőszénfa között fekszik. Lakott területei a 66-os és 67-es főutakat összekötő, Sántos-Bőszénfa közti 6621-es úton érhetők el, de központjába csak az abból északnyugat felé kiágazó 66 159-es számú mellékút vezet.

Története

szerkesztés

Gálosfa nevét 1425-ben említette először oklevél Galusfalva alakban írva. Az oklevél szerint Szerdahelyi Csepel János fiai, Imre és Dancs, valamint Szerdahelyi Dersfi Márton, a zselicszentjakabi apátsággal szemben tartottak jogot e helységre. 1489-ben Szerdahelyi István birtokaként volt említve. Az 1536. évi adólajstromban Gálosfalva alakban fordult elő, ekkor Imrefy Péter özvegyének birtoka volt. 1626-ban Imrefy Farkas az ura és később az özvegye volt itt birtokos. Egy 1703 körüli és az 1715. évben készült összeírásban Festetics Pál szerepelt földesuraként és még az 1900-as évek elején is e családé, ekkor gróf Festetics Pál volt a nagyobb birtokosa és a községbeli régi kúriát is a Festetics család építtette. 1715-ben 12 háztartását írták össze. 1804. november 16-án a helység országos vásárok tartására nyert szabadalmat.

1910-ben Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 774 lakosából 727 magyar, 47 német volt. Ebből 761 római katolikus, 8 izraelita volt.

A Szentluka-pusztán 1798-ban kápolnát emeltek, de ez megsemmisült.

A községhez tartoztak a következő lakott helyek is: Szentluka-puszta, Kistótváros-puszta és Nagytótváros-major, Gálosfától nyugatra esett Törjék-puszta is:

Szent-Lukácsfalva

szerkesztés

Szentluka-puszta helyén feküdt a középkorban Szent-Lukácsfalva helység is, amely már az 13321337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt S. Luca alakban és már ekkor egyházas hely volt. 1346-ban a zselicszentjakabi benedekrendi apátság birtoka volt. 1424-ben a pálosok is kaptak itt birtokrészeket. 1489-ben Szerdahelyi István birtoka volt.

Kistótváros és Nagytótváros helyén feküdt a középkorban Tótfalu, amely 1452-ben Szerdahelyi Csepel János fiainak; Imrének és Dancsnak, valamint Szerdahelyi Dersfi Mártonnak a birtoka volt. 1478-ban pedig Szerdahelyi Dancs Pál birtokaként említették. 1489-ben Tothfalw, másként Draka alakban említették az oklevelek.

Törjék-puszta helyén a középkorban Terjék (Therjék) helység feküdt, amely 14251489 között ugyancsak a Szerdahelyi családé volt.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Radics István (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Horváth János (FKgP)[4]
  • 1998–2002: Kővári Ferenc (független)[5]
  • 2003–2006: Tóth József (független)[6]
  • 2006–2010: Tóth József (független)[7]
  • 2010–2014: Tóth József (független)[8]
  • 2014–2019: Gáspár József (független)[9]
  • 2019–2024: Gáspár József (független)[1]
  • 2024– :

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt. Abban az évben a hivatalban lévő polgármesternek három női kihívója is akadt (és mindhárman le is győzték őt); a választás napján a 251 szavazásra jogosult lakos közül 196 fő járult az urnákhoz, egyikük érvénytelen szavazatot adott le, az érvényes szavazatok közül pedig egyaránt 73-73 esett Bárdosi Józsefné és Papp Terézia független jelöltekre (37,44%-37,44%).[10] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2003. április 27-én tartották meg; ezen a korábbi holtverseny két szereplője közül csak Bárdosiné indult el, de több mint kétszeres szavazatszámmal legyőzte őt egy új polgármesteri aspiráns.[6]

Népessége

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
230
225
218
195
219
219
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 6,6% cigánynak, 0,4% horvátnak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,2%, református 2%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 1,6% (21,5% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Római katolikus temploma 1808-ban épült. Azelőtt sövényből készült temploma volt.
  • Festetics-kastély
  • A faluban két műemléki védelem alatt álló Nepomuki Szent János-szobor is van: az egyiket, amely 1795-ből származik (229 éves), Szentlukapusztáról telepítették át a templom elé,[12] a másik szintén körülbelül ebből az időből, a 18. és 19. századok fordulója tájáról származik.[13]
  • A településen áthalad a Dél-Dunántúli Kéktúra.
  1. a b Gálosfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 16.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Gálosfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Gálosfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Gálosfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  6. a b Gálosfa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. április 27. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  7. Gálosfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  8. Gálosfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  9. Gálosfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
  10. Gálosfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  11. Gálosfa Helységnévtár
  12. Az egyik szobor a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. június 23.)
  13. A másik szobor a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. június 23.)

További információk

szerkesztés