Főmenü megnyitása

Héreg (Szlovákul Chreg) község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai járásban.

Héreg
Héreg látképe légi felvételen
Héreg látképe légi felvételen
Héreg címere
Héreg címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeKomárom-Esztergom
JárásTatabányai
Jogállás község
Polgármester Nieszner József[1]
Irányítószám 2832
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség995 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség36,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Héreg (Magyarország)
Héreg
Héreg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 48″, k. h. 18° 30′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 48″, k. h. 18° 30′ 38″
Héreg (Komárom-Esztergom megye)
Héreg
Héreg
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Héreg témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Héreg a Gerecse hegység keleti lábánál, festői völgyben fekvő, mintegy 1015 lakosú település.

A Tát-Tatabánya közti 1119-es út mentén fekszik, Esztergomtól 29, Tatától 22, Tatabányától 20, a szomszédos Tarjántól és Tardostól pedig 6–6 kilométer (utóbbitól közúton 13 kilométer) távolságra található.

TörténeteSzerkesztés

Héreg területe, és környéke már a rómaiak idején is lakott hely volt. Az „újhegyi” szőlő dűlőjének tetején sokáig látható volt egy sánc, ahol többször találtak római kori (Nero római császár idejéből való) pénzérméket. A tatárjárás előtt valószínűleg az ún. faluhelyi dűlőn állott a falu, de a tatárok elpusztították, s jelenlegi helyére települt újra. A község határában a hagyományok szerint a domonkos-rendi barátoknak klastromuk is volt, de nyomai már nem láthatók.

A település első okleveles említése 1326-ból való „Hereg” alakban. Ekkor már az esztergomi érsekség faluja volt, s még az 1800-as években is voltak itt az érsekségnek birtokai.

A 15. század második felét idézi az a legenda, mely a településen található Királykúthoz fűződik. A hagyomány szerint Mátyás király gyakran pihent meg ennél a kútnál környéken való vadászatai alkalmával.

A török időkben „Zereg” néven említik. 1552-ben csak négy házat találtak a faluban, de 1690-re újratelepült. Katolikus lakosai a felvidéki (volt Komárom vármegyei) Ímelyről, a reformátusok pedig Ágóról (Bars vármegyéből) származtak ide.

A településen egy, a szabadságharc utáni időkből való esemény emléke is fennmaradt: 1849-ben az osztrákok az egész falut fel akarták égetni, mert a héregiek az őrjáratukra rálőttek, csak a plébános könyörgésére álltak el a szándékuktól, megelégedvén azzal, hogy a bíró házát kirabolták és félig lerombolták.

Héreg határában található egy elpusztult falu, Fyast nyoma, a jásti hegy és tó környékén, melyet 1326-ban még a fyasti egyház földjeként említettek.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 1,9% németnek, 0,5% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,8%, református 15,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,2% (24,4% nem nyilatkozott).[3]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Falumúzeum
  • Katolikus templom: késő barokk, 1794; bővítve: 1825.
  • Király-kút: a Nagy-Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása, egy szép erdei tisztáson. Neve Mátyás király itteni vadászatainak emlékét őrzi.

Ismert emberekSzerkesztés

FotógalériaSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Héreg Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés