Illocska
Illocska (németül: Illutsch[3]) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Illocska | |
Szent Márton római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Siklósi |
Jogállás | község |
Polgármester | Kehi József (független)[1] |
Irányítószám | 7775 |
Körzethívószám | 72 |
Népesség | |
Teljes népesség | 228 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 16,82 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 15,1 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 48′ 03″, k. h. 18° 31′ 24″45.800969°N 18.523269°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 03″, k. h. 18° 31′ 24″45.800969°N 18.523269°E | |
Illocska weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Illocska témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésVillánytól dél-délkeleti irányban fekszik, közvetlenül a déli (magyar-horvát) államhatár mellett, bár határátkelőhellyel nem rendelkezik. Határában húzódik a Karasica-patak található, mely az elmúlt évszázadok során meghatározó volt az itt élők életében.
A szomszédos települések a határ magyarországi oldalán: észak felől Kislippó, északkelet felől Ivándárda, nyugat felől Beremend, északnyugat felől pedig Lapáncsa. Nagyon kevés híja van annak, hogy nem határos észak felől még Magyarbóly községgel is. Dél felől a községhatár egybeesik az országhatárral, ebben az irányban a legközelebbi szomszédos település a horvátországi Lőcs (Luč).
Megközelítése
szerkesztésZsáktelepülés, csak egy öt számjegyű mellékúton (57 119) érhető el, az 5702-es útról Magyarbólynál letérve.
Története
szerkesztésA község neve egy 1496. évi okmányban olvasható először Wylakcza alakban írva. Feltételezések szerint ez a falu volt akkor Illocska. A török megszállás alatt a település elnéptelenedett, de a felszabadító háborúk után nem magyarok, hanem délszlávok települtek be. A falu magyar eredetű Újlak nevét a 18. században fokozatosan kiszorította a délszlávok által használt Illocska név. Ebben a században olvadt egybe a szomszédos, ugyancsak délszlávok lakta Csat községgel.
A 19. század második felében magyar családok is megjelentek a településen.
1910-ben 591 lakosa volt. Ebből 18 fő magyar, 311 fő német, 251 fő szerb, 3 fő horvát és 8 fő egyéb nemzetiségű volt. A lakosok közül 192 fő tudott magyarul.[4]
Az 1920-as években a lakosság nagy részét kitevő délszláv lakosság jelentős része Jugoszláviába települt át. A második világháború után pedig több német családot kitelepítettek a községből. A lakosság korábban katolikus és ortodox vallású volt. A 20. század végén a lakosság döntő többsége római katolikus.
A falu a 20. század közepéig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott.
A falu a 20. század második felében a hanyatlás és a stagnálás útjára lépett. A faluba vezető utat és a kultúrházat 1958-59-ben az akkori tanácselnöknek id. Mészáros Józsefnek és a falubeliek áldozatos munkájának köszönheti a falu.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztésIdőszak | Név | Jelölő szervezet | Megjegyzés |
---|---|---|---|
1990–1994 | Juhos József | független[5] | |
1994–1998 | független[6] | ||
1998–2002 | független[7] | ||
2002–2006 | független[8] | ||
2006–2010 | független[9] | ||
2010–2014 | független[10] | ||
2014–2019 | független[11] | ||
2019–2020 | független[12] | ||
2020–2022 | Kehi József alpolgármester (ügyvivőként) | ||
2022–2024 | Kehi József | független[13] | |
2024– | független[1] |
A településen 2022. május 8-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a községet 30 éven át irányító Juhos József 2020. augusztus 31-én elhunyt.[14] A választást eredetileg még 2020. december 6-ára írták ki,[15] de abban az időpontban már nem lehetett megtartani, a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt korlátozások miatt, és új időpontot sem lehetett kitűzni azok feloldásáig; az átmeneti időszakban Kehi József alpolgármester ügyvivő polgármesterként irányította a települést. Az időközi választáson öt jelölt indult, akik közül Kehi József egymagában is megszerezte a szavazatok több mint 50 %-át.
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 241 | 238 | 247 | 241 | 235 | 226 | 226 | 228 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,6%-a magyarnak, 4,5% cigánynak, 1,2% horvátnak, 1,7% németnek, 0,4% örménynek, 0,4% románnak mondta magát (0,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 14%, evangélikus 2,1%, felekezeten kívüli 24% (4,1% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% cigánynak, 1,8% németnek (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19% volt római katolikus, 5,8% református, 0,4% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 26,1% felekezeten kívüli (47,3% nem válaszolt).[17]
Nevezetességei
szerkesztés- Szent Márton római katolikus templom (1891)
- Szerb ortodox templomot 1908, műemléki védelem alatt áll.
- Három műemlék jellegű kereszt található még, egy a falu bejáratánál és a két templomnál egy-egy.
A faluban díszpolgárokat is avattak. Schmidt Károlyt, aki felkutatta a hősi halottak nevét, s monográfiát ír a faluról, illetve Czékó Sándort, aki nagy áldozatot vállalva járult hozzá a római katolikus templom felújításához. A múlt őrzői, de inkább a jövő építői ők.
Ismert emberek
szerkesztés- Itt született 1958. július 25−én Kosztics László szobrászművész.
Források
szerkesztés- ↑ a b Illocska települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013. május 26.)
- ↑ Archivált másolat. [2018. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 16.)
- ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
- ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
- ↑ Illocska települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. május 8. (Hozzáférés: 2022. július 20.)
- ↑ Illocskai Helyi Választási Bizottság 5/2020. (IX. 23.) határozata
- ↑ Illocska települési időközi polgármester-választás (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. december 6. (Hozzáférés: 2022. július 21.)
- ↑ Illocska Helységnévtár
- ↑ Illocska Helységnévtár
További információk
szerkesztés- Illocska Önkormányzatának honlapja
- Illocska a Via Sancti Martini honlapján