Alsójánosfa
Alsójánosfa (korábban Jánosócz, majd Jánosfa szlovénül: Ivanjševci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.
| Alsójánosfa (Ivanjševci) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Alsómarác |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1366 |
| Polgármester | Alojz Glavač |
| Irányítószám | 9207 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 44 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 255 m |
| Terület | 2,35 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 45′ 47″, k. h. 16° 17′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 47″, k. h. 16° 17′ 39″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsójánosfa témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
Muraszombattól 16 km-re északkeletre a magyar határ mellett a Curek-patak völgyében fekszik.
Története szerkesztés
A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Iwanusouch in dystrictu seu valle Welemer" alakban szerepel.[2] A felsőlendvai uradalom veleméri kerületéhez tartozott. 1499-ben "Janosowcz" néven említik. 1685-ben a Széchyek fiági kihalásával Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett.
Vályi András szerint " JÁNOSÓCZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között, Mura vizétől, ’s Hodoshoz sem meszsze, ’s ennek filiája, fája tűzre van, de földgye soványas."[3]
Fényes Elek szerint " Jánosocz, vindus falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban: 38 kath. lak."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Jánosfa, régi nemesi község, 24 házzal és 129 magyar és vend lakossal. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány. Lakosai túlnyomóan ág. ev. vallásúak."[5]
1910-ben 132, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 46 lakosa volt.
Nevezetességei szerkesztés
- 19. századi kis neogótikus kápolnája.
- 16. századi képoszlop a falu bejáratánál.
- 1923-ban emelt fa haranglába.
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye