Ivanovói terület
Az Ivanovói terület (oroszul: Ивановская область, magyar átírásban: Ivanovszkaja oblaszty) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike, mely a Központi szövetségi körzethez tartozik.
Ivanovói terület (Ивановская область) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Szövetségi körzet | Központi szövetségi körzet | ||
Székhely | Ivanovo | ||
Járás | 21 | ||
Városi körzet | 6 | ||
Alapítás | 1929. január 14. | ||
Kormányzó | Sztanyiszlav Szergejevics Voszkreszenszkij | ||
Rendszám | 37 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 905 900 fő (2024) | ||
Népsűrűség | 51,1 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
Összterület | 23 900 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 57° 01′, k. h. 41° 31′57.016667°N 41.516667°EKoordináták: é. sz. 57° 01′, k. h. 41° 31′57.016667°N 41.516667°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivanovói terület témájú médiaállományokat. |
Az európai országrész központi vidékén, Moszkvától északkeletre fekszik. Északon a Kosztromai, keleten a Nyizsnyij Novgorod-i, délen a Vlagyimiri, északnyugaton a Jaroszlavli terület határolja. Székhelye Ivanovo.
Területe 23 900 km², ezzel a Kalinyingrádi terület után az Oroszországi Föderáció második legkisebb régiója. Lakossága 1 114 900 fő (2005), népsűrűsége 51,1 fő/km².
Természetföldrajz
szerkesztésDomborzat, vízrajz
szerkesztésA terület a Kelet-európai-síkvidék középső sávjában, a Felső-Volga mentén, egy kisebb rész kivételével annak jobb partján fekszik. Keleten természetes határát képezi a Nyizsnyij Novgorod-i-víztározó, egy rövid déli szakaszon a Kljazma folyó. Felszíne enyhén dombos, de alapvetően sík vidék, kisebb folyóvölgyekkel és vízmosásokkal. Északi, északnyugati részét a Volga és a Kljazma morénahátak láncolatából álló vízválasztója alkotja, melynek legmagasabb pontja is csak 196 m. Keleten a folyók bal partját és a Luh-folyó homokos, erdős völgyét kisebb tavak, tőzeges lápok borítják. A nyugati rész erősebben tagolt, de szintén alacsony, dombos vidék.
Az európai országrész legnagyobb folyója, a Volga 173 km-en át folyik az Ivanovói területen: északi vidékein nyugat-keleti irányban, majd a Nyemda és az Unzsa torkolatánál éles kanyarral délnek fordul. Innentől medre az 1956-ban megépített Nyizsnyij Novgorod-i-víztározóban (népszerű nevén: Gorkiji tengerben) folytatódik.
A terület egésze a Volga vízgyűjtőjének részét képezi, de folyóvizeit a déli határ mentén haladó Kljazma gyűjti össze. A Volga–Kljazma vízválasztóján erednek és indulnak dél felé a Kljazma bal oldali mellékfolyói: a Nyerl, az Uvogy, – ennek partján fekszik Ivanovo, – a Tyeza és a Luh. Az összterület közel 3%-át alkotó mocsarak többsége ezek völgyében található. A mintegy 150-200 kisebb állóvíz közül legismertebb az Ivanovótól 40 km-re délnyugatra elterülő Rubszkoje-tó (300 ha).
Éghajlat
szerkesztésÉghajlata mérsékelten kontinentális, mérsékelten hideg téllel és ugyancsak mérsékelten meleg nyárral. Leghidegebb hónap a január, középhőmérséklete –12 °C, a júliusi középhőmérséklet 18 °C. A júliusi legmagasabb hőmérséklet éves átlagban 23 °C. A csapadék mennyisége 600–650 mm.
Növény- és állatvilág
szerkesztésA tajgaövezet déli határán fekvő régió jellemző növényzete a vegyes erdő. A legnagyobb összefüggő erdők a Volga és a Kljazma bal partján, a Nyerl mentén és keleten húzódnak. Uralkodó fafajták az erdeifenyő és a nyír, kisebb mértékben a lucfenyő és a nyárfa. Általában elterjedtek a humuszban szegény, podzolos talajok; a folyóvölgyek mentén és keleten a lápos talajok az uralkodók. A termékenyebb szürke erdei talajok és csernozjom inkább csak a délnyugati részeken található.
Az állatvilágot jávorszarvas, szürke farkas, vaddisznó, a kisebb emlősök közül vörös róka, görény, mezei nyúl képviseli. A madarak között gyakori a nyír- és a siketfajd, a császármadár, a fogoly; a mocsaras vidékeken legelterjedtebbek a különféle vadludak és vadkacsák. A területen 240 madárfajt számoltak össze, ebből 20 védett faj neve az oroszországi Vörös Könyvben is megtalálható, például erdei fülesbagoly, fehér fogoly, halászsas, nagy fakopáncs, erdei szalonka, fekete gólya. A vizekben többek között csuka, ezüstkárász, fogassüllő, csapósügér, bodorka, dévérkeszeg, harcsa él.
Természetvédelem
szerkesztésA Kljazma mentén kialakított természetvédelmi terület elsődleges célja a hódok és pézsmapockok élőhelyeinek megóvása, de kiemelt feladata a madarak védelme is. A 21 000 hektárnyi védett rész a Juzsai és a Szavinoi járásban található, kisebb darabja a Vlagyimiri terület Kovrovi járásához tartozik.
Történelem
szerkesztésA mai Ivanovói terület egyes tájait eredetileg a finnugor merják lakták, emléküket számos földrajzi név és régészeti ásatásból előkerült lelet őrzi. Később a szláv krivicsek kezdték betelepíteni a vidéket. A Volga és az Oka közötti földeken létrejött Rosztov-Szuzdali fejedelemség, (utóbb: Vlagyimir-Szuzdali fejedelemség) fontos hadiútja a mai Gavrilov-Poszad, Anykovo településeken át vezetett. A Volga jobb partján lévő város, Jurjevec helyén már 1225-ben erődítményt emeltek. A korai orosz állam határvidékén épített középkori erődítmények maradványai máig fennmaradtak: Pljosz, Kinyesma, Jurjevec (a Volga jobb partján), továbbá Suja és Luh településeken. Itt húzódtak a 17. században a gazdag bojárcsalád, a Sujszkijok birtokai.
A 17. század eleji zűrzavaros idők (szmutnoje vremja) harcai errefelé nagy pusztítást okoztak, a települések zömét kifosztották vagy felégették. A kormányzóságok megalakítása (1708) után a területen a Moszkvai és a Kazányi, majd a Vlagyimiri és a Kosztromai kormányzóság osztozott. Az első lenvászonszövő manufaktúrát 1719-ben Kohma településen alapították, majd 1741-től Ivanovo faluban is manufaktúrát nyitottak, és a vidék a 19. században fellendülő szövőipar központja lett. A gyapot, a gőzgép, majd – ezen a vidéken 1868-tól kezdve – a vasút térhódításával kialakult a pamutipar. A két település egyesítésével létrejött Ivanovo-Voznyeszenszk (később: Ivanovo) textilüzemeiben már több ezren dolgoztak, amikor 1905-ben munkástanácsok alakultak.
A munkásmozgalmi hagyományok is közrejátszhattak abban, hogy a kialakuló szovjet rendszer 1918-ban a várost kormányzósági székhellyé tette. 1929-ben a környező három kormányzóság részeinek bevonásával megalakították az Ivanovo-Voznyeszenszki ipari területet (később: Ivanovói terület), melynek profilja a textilipar lett, majd 1936-ban ebből leválasztották és létrehozták a Jaroszlavli területet. 1994-ben kisebb határmódosítást hajtottak végre: a központból nehezen megközelíthető Szokolszkojei járást (a Volga bal partján) a Nyizsnyij Novgorod-i területhez csatolták.
Gazdaság
szerkesztésIpar
szerkesztésKitermelőipara tőzeg és egyes építőipari alapanyagok bányászatára korlátozódik, tőzegkészletei azonban nagy mértékben csökkentek. A terület hagyományosan az oroszországi textilipar központja. 1970-ben az iparban foglalkoztatottak 60%-a a textilipar valamelyik ágában dolgozott. Az ipar egyoldalú orientációja a szovjet időszak folyamán lényegesen csökkent. Fontos ágazattá vált a szerszámgépgyártás: autódaruk, esztergagépek, tőzegkitermelő- és textilipari gépek gyártása. A vegyipar (Ivanovo, Zavolzsszk) elsősorban textilipari festékeket állít elő. A fafeldolgozó- és az élelmiszeripar is jelentős. Országszerte híresek Paleh és Holuj települések hagyományos kézműipari termékei, festett és lakkozott dobozai, szelencéi, egyéb dísztárgyai.
A terület legnagyobb hőerőműve Ivanovótól 35 km-re, Komszomolszk városkában működik. Évtizedekig helyben kitermelt tőzeggel üzemelt, végül 1985-ben leállították, majd földgázüzeműre állították át. A jelenleg (2007 elején) folyamatban lévő igen jelentős fejlesztés és rekonstrukció befejeztével az európai országrész egyik legkorszerűbb hőerőműve lesz.
Mezőgazdaság
szerkesztésA mezőgazdaság jelentős mértékben a városok ellátását tekinti feladatának (tej, burgonya, zöldség); fő ágazata a szarvasmarhatenyésztés. A földművelésben kiemelt szerepe van a burgonya és a takarmánynövények (szemestakarmány) termesztésének. Luh városka környéke hagyományos hagymatermesztő vidék, és számottevőek a gyógyszeriparban hasznosított gyöngyvirág ültetvényei. A legfontosabb ipari növény azonban ma is a len, melynek nagyobb vetésterületei az északi és keleti körzetekben alakultak ki. Gabonaféléket főleg a termékenyebb délkeleti talajokon termesztenek.
Közlekedés
szerkesztésA Volga az ország legforgalmasabb víziútja, mely a folyami személy- és teherszállítás számára kedvező lehetőségeket biztosít. A terület volgai kikötőjét, a jobb parton fekvő Kinyesmát Ivanovóval vasútvonal köti össze. Jelentős a hajózás a Kljazmán is, mellékfolyói közül a Tyeza alsó folyása (Suja városig) szintén hajózható.
Az úthálózat helyi viszonylatban sűrűnek számít. Ivanovóból több közeli, egyenlő távolságban (100–120 km-re) lévő történelmi város – Kosztroma, Vlagyimir, Jaroszlavl – közúton is, vasúton is könnyen elérhető. A Volga itteni szakaszán nem épült híd, ezért a bal parti, ritkábban lakott vidékre (Zavolzsszk) a központból csak nagy kerülővel lehet eljutni.
Népesség
szerkesztésA lakossága összlétszáma 1 114 900 fő (2005), ebből a városban lakók aránya 80,5% (2005). A népsűrűség 51,1 fő/km².
Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint (ezer fő): oroszok (1075,8); ukránok (10,6); tatárok (8,2); örmények (4,0); belaruszok (3,5); azeriek (3,2); cigányok (2,0); mordvinok (1,9); csuvasok (1,6); moldávok (1,2).
A legnépesebb települések
szerkesztésA lélekszám 2005. január 1-jén (ezer fő):
Politika, közigazgatás
szerkesztésA Ivanovói terület élén a kormányzó áll.
- 2013-ig Mihail Meny volt a kormányzó, akit Vlagyimir Putyin elnök előterjesztése alapján a helyi törvényhozói gyűlés 2005. november 22-én egyhangúlag választott meg. Előtte, 2000-től a Moszkvai terület kormányzóhelyettese, később Moszkva város polgármesterének egyik helyettese volt.
- Sztanyiszlav Szergejevics Voszkreszenszkij :
- 2017. októbertől a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott.
- Kormányzónak megválasztva 2018. szeptember 9-én.[1]
Területi parlamenti (duma) választásokat utoljára 2005. december 4-én tartottak. Az addig folyamatosan „vörösnek” számító régió törvényhozásában első alkalommal szorultak háttérbe a kommunisták. A választások eredményeként a területi dumában három párt jutott képviselői helyekhez:
- Egységes Oroszország Párt: 33 hely
- Liberális Demokrata Párt: 4 hely
- Kommunista Párt: 3 hely
2006 óta az Ivanovói területen 181 helyi önkormányzat működik. Közülük 6 városi körzet (gorodszkoj okrug) és 21 járás (rajon), továbbá 25 városi község (gorodszkoje poszelenyije) és 129 falusi község (szelszkoje poszelenyije). A városi körzetek és a járások a következők:
Városi körzetek
szerkesztésJárások
szerkesztésA közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:
Magyar név | Orosz név | Székhely | Lélekszám |
---|---|---|---|
Furmanovi járás | Фурмановский район | Furmanov | 6 733
|
Gavrilov Poszad-i járás | Гаврилово-Посадский район | Gavrilov Poszad | 17 591
|
Iljinszkojei járás | Ильинский район | Iljinszkoje-Hovanszkoje | 9 703
|
Ivanovói járás | Ивановский район | Ivanovo | 66 398
|
Jurjeveci járás | Юрьевецкий район | Jurjevec | 15 930
|
Juzsai járás | Южский район | Juzsa | 25 728
|
Kinyesmai járás | Кинешемский район | Kinyesma | 23 258
|
Komszomolszki járás | Комсомольский район | Komszomolszk | 20 263
|
Lezsnyevói járás | Лежневский район | Lezsnyevo | 19 001
|
Luhi járás | Лухский район | Luh | 9 273
|
Palehi járás | Палехский район | Paleh | 10 884
|
Pesztyaki járás | Пестяковский район | Pesztyaki | 7 160
|
Privolzsszki járás | Приволжский район | Privolzsszk | 26 327
|
Pucsezsi járás | Пучежский район | Pucsezs | 13 863
|
Rodnyiki járás | Родниковский район | Rodnyiki | 35 846
|
Sujai járás | Шуйский район | Suja | 21 682
|
Szavinói járás | Савинский район | Szavino | 12 079
|
Tyejkovói járás | Тейковский район | Tyejkovo | 12 232
|
Verhnyij Langyeh-i járás | Верхнеландеховский район | Verhnyij Langyeh | 5 348
|
Vicsugai járás | Вичугский район | Vicsuga | 20 201
|
Zavolzsszki járás | Заволжский район | Zavolzsszk | 18 468
|
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Rezultati viborov glav regionov Rosszii 09-09 (Aif.ru, 2018-09-10. Hozzáférés: 2018-09-15)
Források
szerkesztés- Az Ivanovói terület hivatalos honlapja (oroszul)
- Turizmus Ivanovóban (oroszul)
- Ivanovói regionális portál (oroszul)
- A Kljazma menti természetvédelmi területről
- Az Ivanovói terület részletes térképe
- A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei Archiválva 2016. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben