Japán világörökségi helyszínei

Japán 1992. június 30. óta vesz részt az UNESCO Világörökség-programjában. 2019-ben 23 világörökségi helyszín van az országban, további hét helyszín és egy helyszínbővítés pedig a javaslati listán szerepel.[1]

Világörökségi helyszínekSzerkesztés

     kulturális helyszín      természeti helyszín

Név Kép Helyszín Felvétel éve,
kritériumok
Terület Leírása
A Hórjúdzsi körzet buddhista műemlékei   Nara prefektúra 660 (1993)
i, ii, iv, vi
586 ha; (570,7 ha) Hórjúdzsi, Hokkidzsi
Himedzsi várkastély   Hjógo prefektúra 661 (1993)
i, iv
107 ha; (143 ha) Himedzsi várkastély
Jakusima   Kagosima prefektúra 662 (1993)
vii, ix
10 747 ha ősi cédruserdő
Sirakami-Szancsi   Aomori/Akita prefektúra 663 (1993)
ix
16 939 ha bükkerdő
Az ősi Kiotó történelmi műemlékei   Kiotó/Siga prefektúra 688 (1994)
ii, iv
1056 ha; (3579 ha) Kiotó, Udzsi és Ócu városa
Sirakava-gó és Gokajama történelmi falvak   Gifu/Tojama prefektúra 734 (1995)
iv, v
68 ha; (58 873 ha) Sirakava-gó és Gokajama
A hirosimai Atombomba-dóm (Genbaku dómu)   Hirosima prefektúra 775 (1996)
vi
0,4 ha; (43 ha)
Icukusimai szentély   Hirosima prefektúra 776 (1996)
i, ii, iv, vi
431 ha; (2634 ha)
Az ősi Nara történelmi műemlékei   Nara prefektúra 870 (1998)
ii, iii, iv, vi
617 ha; (2502 ha) Tódaidzsi, Kófukudzsi, Kaszuga-taisa, Gangódzsi, Jakusidzsi, Tósódaidzsi, Heidzsó palota, Kaszugajama őserdő
Nikkó szentélyei és templomai   Tocsigi prefektúra 913 (1999)
i, iv, vi
51 ha; (373 ha) Futaraszani szentély, Rinnódzsi, Nikkó Tósó-gú
A Guszuku területek és a Rjúkjúi Királyság műemlékei   Okinava prefektúra 972 (2000)
ii, iii, vi
55 ha; (560 ha) Tamaudun, Szonohjan-utaki, Nakidzsini várkastély, Zakimi várkastély, Kacureni várkastély, Nakaguszukui várkastély, Suri várkastély, Sikina-en, Szeifa-utaki
A Kii-hegység szent helyei és zarándokútjai   Mie/Nara/Vakajama prefektúra 1142 (2004)
ii, iii, iv, vi
495 ha; (1137 ha) Szeigantodzsi, Kumano Hajatama taisa, Kongóbudzsi, Niukansófu szentély, Kumano Hongú taisa, Niucuhime szentély, Josino-hegy, Ómineszandzsi, Kójaszan csóisi-micsi, Dzsiszon-in, Josino Mikumari szentély, Kinpu szentély, Kimpuszendzsi, Josimizu szentély, Kumano Nacsi taisa, Nacsi-vízesés, Nacsi-őserdő, Fudarakuszandzsi, Kumano Kodó
Siretoko-félsziget   Hokkaidó 1193 (2005)
ix, x
71 100 ha
Az Ivami Ginzan ezüstbánya és kultúrtája   Simane prefektúra 1246 (2010)
ii, iii, v
529 ha; (3134 ha)
Hiraizumi történelmi műemlékei   Ivate prefektúra 1277 (2011)
ii, vi
187 ha; (5998 ha) Csúszondzsi, Mócúdzsi, Kandzsizaió-in
Ogaszavara-szigetek   Tokió 1362 (2011)
ix
7939 ha
Fudzsi   Shizuoka/Jamanasi prefektúra 1418 (2013) iii, vi 20 638 ha; (49 376 ha) Fudzsi, Fudzsi-goko, szentélyek, Miho no macubara
Tomiokai selyem-manufaktúra   Gunma prefektúra 1149 (2014)
ii, iv
7,20 ha; (415 ha)
A Meidzsi-kor ipari műemlékei   Kjúsú; Jamagucsi, Sizuoka és Ivate prefektúrák 1484 (2015) ii, iii, iv 307 ha; (2408 ha) Pl. Hasimai szénbánya, Glover House
Le Corbusier építészeti munkái   Tokió 1321 (2016) i, ii, vi 0,93 ha; (116,17 ha) A Nyugati Művészetek Nemzeti Múzeuma; közös Argentínával, Belgiummal, Franciaországgal, Indiával, Németországgal, Svájccal
Okinosima sziget és kapcsolódó helyszínek Munakata térségében   Fukuoka prefektúra 1535 (2017)
ii, iii
98,93 ha
Nagaszaki régió kriptokeresztény helyszínei   Nagaszaki prefektúra 1495 (2018)
(iii)
5566,55 ha
Mozu-kofunok és Furuicsi-kofunok (45 helyszín)   Oszaka prefektúra 1593 (2019)
iii, iv
166,66 ha

ElhelyezkedésükSzerkesztés

 
 
 
 
 


Javasolt helyszínekSzerkesztés

Név Kép Helyszín Javaslat éve,
kritériumok
Kamakura ókori templomai és szentélyei   Kanagava prefektúra 370 (1992)
iii, iv
Hikonei várkastély   Siga prefektúra 374 (1992)
i, ii, iii, iv
Aszuka-Fudzsivara: Japán régi fővárosainak régészeti feltárásai és kapcsolódó helyszínek   Nara prefektúra 5097 (2007)
ii, iii, iv, v, vi
Dzsómon-kori régészeti feltárások Hokkaidóban, Észak-Tóhokuban és más területeken   Hokkaidó, Aomori/Ivate/Akita prefektúra 5398 (2009)
iii, iv
A szadói bányák, elsősorban az aranybányák   Niigata prefektúra 5572 (2010)
ii, iii, iv
Amami Ósima szigete, Tokunosima szigete, Okinava szigetének északi része és Iriomote szigete   Kagosima/Okinava prefektúra 6160 (2016)
ix, x

JegyzetekSzerkesztés

  1. Japan. UNESCO. (Hozzáférés: 2019. július 7.)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Japán világörökségi helyszínei témájú médiaállományokat.