Wikipédia

Karcsa (település)

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 8.
Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Karcsa (egyértelműsítő lap).

Karcsa község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Cigándi járásában.

Karcsa
Karcsa címere
Karcsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásCigándi
Jogállásközség
PolgármesterDakos Csaba (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3963
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség1567 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség41,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület43,69 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′ 38″, k. h. 21° 47′ 50″48.310500°N 21.797261°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 38″, k. h. 21° 47′ 50″48.310500°N 21.797261°E
Karcsa (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Karcsa
Karcsa
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Karcsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karcsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

A Bodrogközben fekszik, a szlovák határ mentén, Miskolctól mintegy 90 kilométerre északkeletre. A térséget határoló nagy folyóvizek közül sem a Bodroggal, sem a Tiszával nem érintkezik, területén húzódik viszont az egykor még hajózható folyónak minősülő, ma már inkább csak csatornaként kanyargó Karcsa egy szakasza.

A szomszédos települések: kelet felől Pácin, délkelet felől Cigánd, dél felől Tiszacsermely, délnyugat felől Tiszakarád, nyugat felől pedig Karos; közigazgatási területének délnyugati peremén egy rövid szakaszon érintkezik Bodroghalom határszélével is. Észak felől szlovákiai, Kiskövesdhez (Malý Kamenec) és Nagykövesdhez (Veľký Kamenec) tartozó területek határolják.

Megközelítése

szerkesztés

A település területén végighalad a Sátoraljaújhely-Cigánd-Kisvárda között húzódó, a 37-es és 4-es főutakat összekötő 381-es főút, ez az egyetlen közúti megközelítési útvonala.

Története

szerkesztés

Karcsa a Bodrogköz legrégebbi települése. Ismert írott források elsőként 1186-ból említik, de a környék már a honfoglalás előtt is lakott volt. A falut körülvevő mocsaras, nádas terület megvédte az itt élőket a tatárok és törökök dúlásától is.[forrás?]

A község neve az Árpád-kori oklevelekben Karachy, Karasahel, Karazaher és Karucha névalakokban maradt fent. 1398-ban Debreő István és fiai birtoka volt; 1440-ben Zerdahelyi Miklós volt a földesura, három évvel később pedig Brankovics György szerb despota kapta meg, aki ezután a maga részét a kistárkányiaknak és apagyiaknak adta. 1451-ben az Unghi család is birtokolt itt területeket, tíz évvel később pedig Upori János.

Egy 1598-as összeírás csak Alaghy Ferenczet említi birtokosául, viszont 1618-ban Mátyus János és Kakas Erzsébet birtokába iktatták a települést, 1631-ben pedig báró Sennyey Sándor kapott rá királyi adományt. Ettől kezdve hosszú időre a Sennyey család birtoka lett, de gróf Nádasdy Ferencnek is volt tulajdonrésze benne.[3]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: György Károly (független)[4]
  • 1994–1998: Dakos János (független)[5]
  • 1998–2002: Dakos János (független)[6]
  • 2002–2006: Dakos János (független)[7]
  • 2006–2010: Dakos János (független)[8]
  • 2010–2014: Dakos János (független)[9]
  • 2014–2019: Milinki László (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019–2024: Milinki László (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Dakos Csaba (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1859
1839
1820
1694
1579
1587
1567
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,7%-a magyarnak, 9,7% cigánynak mondta magát (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,4%, református 52,3%, görögkatolikus 8,1%, felekezeten kívüli 2,6% (13,5% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak és bolgárnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,1% volt római katolikus, 44,1% református, 6,1% görög katolikus, 3,5% egyéb keresztény, 4,4% felekezeten kívüli (25,2% nem válaszolt).[14]

Látnivalók

szerkesztés
 
Az Árpád-kori templom Karcsán
„

Vándor! Bodrogközön megállj.
A csendes Karcsa partinál:
Hol vándor eszterágok
Lármás seregbe gyülnek,
És hablakó buvárok
Örvény ölébe tünnek.
Hol a sirály habokra csap,
Gyorsan, miként a gondolat
Midőn halászni megy:
Ott látsz álmélkodással egy
Veres márványból alkotott
Régi templomot. Tompa Mihály

”
  • Karcsai-tó
  • Tájház
  • Nagy Géza Emlékház[15]

Környező települések

szerkesztés

Alsóberecki (12 km), Bodroghalom (13 km), Karos (5 km), Nagyrozvágy (7 km), Pácin (3 km), a legközelebbi város: Cigánd (17 km) és Sárospatak (22 km) .

Irodalom

szerkesztés
  • Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai Kiadó, Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
  • Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
  • Bérczi Sz. (2010): Körtemplomok a Kárpát-medencében és Nyugat-Eurázsiában. TKTE, Budapest (ISBN 978-963-87437-6-3)
  • Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
  • Jósvainé Dankó K. (é.n.): Karcsa. Református templom. Tájak, korok múzeumok kiskönyvtára, 572. TKM Egyesület, Budapest

Képek

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Reiszig 1898
  4. ↑ K települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  6. ↑ Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  7. ↑ Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  8. ↑ Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  9. ↑ Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  11. ↑ Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. ↑ Karcsa Helységnévtár
  14. ↑ Karcsa Helységnévtár
  15. ↑ Zemplén TV. (Hozzáférés: 2023. július 1.)

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karcsa_(település)&oldid=27433452”