Főmenü megnyitása

Kisléta község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.

Kisléta
Kisléta címere
Kisléta címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállás község
Polgármester ifj. Pénzes Sándor
Irányítószám 4325
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 1899 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség85,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisléta (Magyarország)
Kisléta
Kisléta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 04″, k. h. 22° 00′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 04″, k. h. 22° 00′ 14″
Kisléta (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Kisléta
Kisléta
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Kisléta weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisléta témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A település megközelíthető közúton, a 4-es főúton Debrecenig, onnan tovább a 471-esen Nyírbogátig, majd nyugati irányban 5,9 km. Nagykállótól 18 km-re, Nyíregyházától 32 km-re, Nyírbogáttól 6 km-re, Máriapócstól 6 km-re és Nyírbátortól 12 km-re található a Nyírségben.
A legközelebbi vasútállomás (kb. 3 km) Máriapócs a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalon.

TörténeteSzerkesztés

Kislétát a 14. század elején már említette írásos forrás. Nevét az oklevelek 1322-ben említik először, a Hont-Pázmány nemzetségbeliek a Balog-Semjén nemzetség tagjait eltiltották itteni birtokuk használatától. A 14. század vége felé a település a Báthori-család birtokai közé tartozik.

Templomát a reformátusok a 16. században vették birtokba, de 1671-ben Báthory Zsófia fegyverrel vette vissza tőlük, s átadta a katolikusoknak. A reformátusok rövid idő múltán - az ónodi országgyűlés határozata alapján - vehették újra használatba. A 17. században a gróf Barkóczi és a Lőwey család a település főbb birtokosa. A 18. században több nagyobb birtokosa is van, mint például a Gencsy család és Jósa család, mely a nyírbátori minorita templom egyik oltárát készíttette. A 19. században a Barkóczi, Jósa és Gulácsy családok birtoka.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból Kisléta lakosai is kivették részüket. A szabolcsi 48-as zászlóaljjal ott voltak Budavár visszafoglalásánál, és a világosi fegyverletétel után Komárom várát védték Klapka György vezetésével.

Az 1860-as évek végén a nagyobb birtokosok mellett több kisnemes birtokosa volt a településnek; a Mikó, Madácsy, Szabó, Petneházy családok. A 20. század elején a Bröszt család volt nagyobb birtokosa. 1920 körül a Gencsy család birtokos a településen.

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

NevezetességeiSzerkesztés

A sétányok mellett öreg, nagy termetű fekete diófák, ritka vasfák és fatermetű somokat láthatunk, de élnek itt naggyá nőtt példányok lucfenyőkből, juharfélékből, vörösszilekből és vérszilvákból is.

Híres személyekSzerkesztés

  • Itt született 1823. május 11-én Mezey József költő és festőművész.
  • Dr. Jósa István Kislétai volt lakásának és Különös Ispotály helyét emléktáblával 1973. április 24-én, Báthori István Múzeum emléktáblával jelölte meg. Dr. Jósa István Szabolcs Vármegye első, 50 évig tartó főorvosának, 30 évig Kislétai lakosnak ünnepségeket rendeztek, mely keretén belül emlékkiállítás megnyitójára került sor.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés