Mácsa (Arad megye)

falu Romániában, Arad megyében

Mácsa (románul Macea, németül Matscha) falu Romániában, Arad megyében.

Mácsa (Macea)
A Csernovics-kastély
A Csernovics-kastély
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségMácsa
Rangközségközpont
Irányítószám317210
SIRUTA-kód11405
Népesség
Népesség3847 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság111 (2011)[1]
Népsűrűség52,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság104 m
Terület72,64 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 22′ 48″, k. h. 21° 19′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 48″, k. h. 21° 19′ 48″
Mácsa weboldala
SablonWikidataSegítség

Aradtól 25 km-re északra, a magyar országhatár mellett fekszik.

Nevének eredete

szerkesztés

Puszta személynévből keletkezett. Első említése Macha alakban 1380-ból való.

Története

szerkesztés

1559-ben Bornemissza Benedek gyulai várkapitány fosztotta ki. 1579-ben 37 adófizető magyar család lakta, később elpusztult. Erdélyi, szatmári és máramarosi románok alapították újjá, majd 1832-ben ötven szentmártoni sváb család költözött be. Római katolikus egyházközsége később is Szentmártonhoz tartozott. A magyarok uradalmi cselédek és alkalmazottak voltak. 1862-ben uradalmát a Károlyiak vásárolták meg Csernovics Pétertől. 1886-ban gr. Károlyi Tiborné magyar óvodát alapított, 1898-ban férje kezdeményezésére állami iskola létesült.1895-ben a 7647 holdas területű Károlyi-birtokon búzát, kukoricát, ipari és takarmánynövényeket termesztettek és juhot tartottak. Négy kilométeres vasútvonal is tartozott hozzá, amelyet a termények szállítására használtak. Az 1900-as években az uradalom magyar cselédeit románokkal cserélték föl. Arad vármegye Aradi járásához tartozott. Az iskolában 1953-ig működött magyar tagozat, később a svábok kivándorlása következtében 1991-ben a német tagozat is megszűnt. 2000-ben – az országban ritka példaképp – zöld párti polgármestert választott. Híres az itt termesztett paradicsom.

Lakossága

szerkesztés
  • 1842-ben 1251 ortodox és 132 római katolikus vallású lakosa volt.[2]
  • 1900-ban 4295 lakosából 2703 volt román, 857 magyar és 717 német anyanyelvű; 2687 ortodox, 1413 római katolikus, 87 református, 32 zsidó és 32 evangélikus. 32%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 26%-a beszélt magyarul.
  • 2002-ben 3969 főből 3547 román, 203 cigány, 143 magyar és 62 német nemzetiségű; 3208 ortodox, 338 adventista, 193 római katolikus és 159 baptista vallású.

Látnivalók

szerkesztés
 
 
Halastó

Híres emberek

szerkesztés
  • Itt született 1810-ben Csernovics Péter (Petar Črnović) politikus.
  • Itt született 1844-ben Rodiczky Jenő mezőgazdász.
  • Itt született meg gróf Károlyi Margit 1896-ban, aki az utolsó majki kamalduli apáca volt.
  • Itt született 1932-ben Hans Fackelmann építész.

Hivatkozások

szerkesztés
  • Gaál Jenő: Arad vármegye és Arad szabad királyi város gazdasága. Arad, 1898
  • Floarea Ranta Cândea: Macea: înscrisuri monografice. Arad: Gutenberg Univers, 2018
  • Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982
  • Ludwig Schmidt: 'Pankota'. In Elke Hoffmann, Peter-Dietmar Leber és Walter Wolf szerk.: Städte und Dörfer: Beiträge zur Siedlungsgeschichte der Deutschen im Banat. München, 2011

Testvértelepülése

szerkesztés

További információk

szerkesztés