Magyarországon anyakönyvezhető utónevek listája

A lista a Magyarországon anyakönyvezhető utóneveket sorolja fel külön női és férfi csoportosításban.

A Magyarországon születő újszülöttek számára a fő szabály (az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 44. § (3) bekezdése^[1]) szerint 2023 szeptembere óta kizárólag a HUN-REN Nyelvtudományi Intézete^[2] (korábbi nevein 2019 előtt a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet, 2019–2023 szeptember között ELKH Nyelvtudományi Intézet) által jóváhagyott utóneveket lehet a születési anyakönyvbe bejegyezni. A valamely nemzetiséghez tartozó, illetve a nem Magyarországon élő magyar állampolgárokra, és a kettős- illetve külföldi állampolgárokra eltérő szabályok vonatkoznak.

A Nyelvtudományi Intézet által engedélyezett nevek hivatalos listája az intézet honlapján érhető el, melyet havonta frissítenek.^[2] A 2024. március 1-jei lista 2622 női és 1970 férfinevet tartalmaz, összesen tehát ebben az időpontban 4592 név anyakönyvezhető.^[2]

A névadás szabályozása a 20. században szerkesztés

Magyarországon az állami anyakönyvezés az 1894. évi XXXIII. törvény 1895. október 1-jei bevezetésével kezdődött, ez a törvény egészen 1952. december 31-éig volt érvényben. Ez még nem szabályozta az adható nevek számát, de megszabta, hogy a neveket magyar nyelven és alakban kell bejegyezni. Az 1952. évi XIX. törvényerejű rendelet kimondta, hogy legfeljebb kettő nevet lehet adni egy gyermeknek, az 1963. évi XXXIII. törvény megerősítette az 1894. évit abban, hogy előírta az idegen nevek magyar hangzású és a magyar kiejtésnek megfelelő írásmódú formával való helyettesítését, de az anyakönyvvezetők maguk dönthettek arról, hogy elfogadnak-e egy nevet, vagy sem. Ebben az időben hivatalos utónévjegyzék nem létezett, az anyakönyvvezetők csak naptárakra és egy 1948-as jogszabálygyűjteményre hivatkozhattak, melyben válogatás nélkül szerepelt több ezer név, de a nevekről semmilyen egyéb információ nem volt megadva, még az sem, hogy az adott utónév férfi vagy női név. Így előfordult, hogy lányoknak fiúnevet adtak; illetve a gyűjteményben sok „furcsa”, a magyar nyelvbe nem illő név, pl. Bozsetyecha, Nyagoe, Pafnuc szerepelt, miközben elfogadott nevek, mint Erika, Csaba, Ildikó, Csilla, Tünde nem voltak benne.

1965-ben újabb szabály született arról, hogy a gyermeknek csak a nemének megfelelő nevet lehet adni, nem lehet idegen nevet bejegyezni, ha annak van magyar megfelelője, és nem lehet egybeírt kettős nevet sem adni, pl. Annamária. Ennek a szabályozásnak köszönhetően az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez havonta több tucat kérelem érkezett, ezért a Minisztertanács Tanácsi Hivatala és az MTA Nyelvtudományi Intézete megbízta Ladó János nyelvészt a Magyar utónévkönyv megszerkesztésével. A mű első kiadása 1971-ben jelent meg, 895 női és 932 férfinevet tartalmaz: ez jelenti a ma alkalmazott névlista alapját.

Továbbra is lehetőség nyílt arra, hogy a szülők kérvényt nyújtsanak be, ha nem találtak az Utónévkönyvben megfelelő nevet, ezért az 1970-1980-as években átlagosan 120-130 nevet kellett véleményezni, ezeknek kb. 42%-át engedélyezték. Az 1990-es években már évente 500-600 kérvényt kellett feldolgozni, ezeknek kb. 70%-át engedélyezték is. 1994-1995-ben azonban hirtelen csökkent a kérvények száma, mivel változott a névadás szabályozása. A Ladó-féle Utónévkönyv helyett az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal adatbázisából kigyűjtöttek több mint 10 000 nevet (minden állampolgár és édesanyja nevét) és ebből a listából lehetett szabadon bejegyezni bármelyik nevet. A helyzet káoszt okozott, hiszen egy névnek rengeteg változata élt egymás mellett (pl. Anastasia, Anasztaszia, Anasztaszija, Anasztaszja, Anasztazia, Anasztásia, Anasztászia, Anasztázia), így nem csak nyelvészek, de anyakönyvvezetők is tiltakozásba fogtak. A listát 1996-ban vissza kellett vonni, helyette átdolgozták a Ladó-féle Utónévkönyvet. Az új kiadást szintén Ladó János, valamint Bíró Ágnes jegyezte. Ebben már 1443 női és 1163 férfinév szerepel.

Bővebben: Magyar utónévkönyv

Az anyakönyvezhető utónevek napjainkban szerkesztés

A 2000-es években egyre több új utónevet kérvényeztek, ezért a könyv újbóli kiadása már semmilyen módon nem lett volna naprakész, ezért a Nyelvtudományi Intézet amellett döntött, hogy a mindenkori aktuális névlistát csak elektronikus formátumban teszi közzé a honlapján, mely 2009 óta havonta frissül. A hivatalos lista pusztán felsorolja az anyakönyvezhető neveket, névmagyarázatokat, névnapokat és gyakorisági adatokat nem tartalmaz.

Ha a szülők a hivatalos listától eltérő nevet szeretnének adni gyermeküknek, akkor írásban kérvényezhetik új utónév felvételét. Az új utónévnek több kívánalomnak is meg kell felelnie, és minden esetben az Intézet dönt a felvételről vagy elutasításról. Engedélyezés esetén az új utónév felkerül a hivatalos listára, így a lista minden hónapban nemenként néhány névvel bővül. A 2024. március 1-jei lista 2622 női és 1970 férfinevet tartalmaz, összesen tehát ebben az időpontban 4592 név anyakönyvezhető.^[2]