Német királyok és császárok családfája

(Német királyok családfája szócikkből átirányítva)
Banner of the Holy Roman Emperor (after 1400).svg

Bevezető és jelmagyarázatSzerkesztés

Az alábbi családfa Németország császárainak,[1] és királyainak[2] a leszármazását mutatja be, 843-tól 1806-ig.[3][4]

Jel Jelentés
zöld háttér király
  császár

CsaládfaSzerkesztés

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Német) Lajos
804876, a Keleti Frank Birodalom (KFB) királya: 840/843-876
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Karlmann
828880, Bajorország királya: 876-880, Itália királya: 877-879
 
III. (Ifjabb) Lajos
830882, Szászország királya: 876-882
 
Liutgard, királyné
845k. – 885
 
Dicsőséges Ottó
851912,
szász herceg
 
 
III. (Kövér, Vastag) Károly[5]
839888, Itália királya: 879-887, császár: 881-887 (trónfosztva), a KFB királya: 882-887
 
Gizella, grófné
 
Berthold, sváb gróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Karintiai Arnulf
850k. – 899, a KFB királya: 887-899, Itália királya: 894-899, császár:896-899
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Madarász) Henrik
876936, király: 919-936
 
 
 
Luitpold
860k. – 907, Bajorország őrgrófja, majd hercege
 
Kunigunda
880k. – 918u., királyné
 
I. (Frank) Konrád
881918, a KFB királya: 911-918
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
IV. (Gyermek) Lajos
894911, a KFB királya: 900-911
 
 
 
 
 
 
 
I. (Nagy) Ottó
912973, király: 936-973, császár: 962-973
 
 
 
I. (Szász) Henrik
922955,
Bajorország hercege
 
 
(Bajor, Gonosz) Arnulf
890k. – 937, ellenkirály: 919-921 (lemondott)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Vörös Konrád
922955,
Lotaringia hercege
 
Liutgard
931953, hercegné
 
 
II. (Vörös) Ottó
955983, király: 973-983 (961), császár: 973-983 (967)
 
II. (Civakodó) Henrik
951995,
Bajorország hercege
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Ottó
9481004,
Karintia hercege
 
 
 
 
III. Ottó
9801002, a "világ csodája", király: 983 - 1002, császár: 996-1002
 
 
II. (Szent) Henrik
9731024, király: 1002-1024, császár: 1014-1024
 
Szent Kunigunda
9781040, császárné
 
Frigyes
9651019,
Moselgau grófja
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Speyeri Henrik
971995,
Wormsgau grófja
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Giselbert
10071059,
Luxemburg grófja
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Konrád
9901039, király: 1024-1039, császár: 1027-1039
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Salmi Hermann
10351088,
ellenkirály: 1080-1088
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. (Fekete) Henrik
10171056, király: 1039-1056 (1028), császár: 1046-1056
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Rheinfeldeni Rudolf
10251080,
ellenkirály: 1077-1080
 
Matild
10481060, ellenkirályné
 
 
IV. Henrik
10501106, király: 1056-1105 (1054), császár: 1084-1105 (lemondott)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(/III./ Itáliai Konrád
10741101,
ellenkirály: 1087-1098 (trónfosztva)
 
 
V. Henrik
10861125, király: 1105-1125 (1099), császár: 1111-1125
 
Ágnes
10721143, hercegné
 
I. Frigyes
10471105,
Svábföld hercege
 
 
 
IX. (Fekete) Henrik
1074k. – 1126,
Bajorország hercege
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Judit
11031131, hercegné
 
II. (Félszemű) Frigyes
10901147,
Svábföld hercege
 
III. Konrád
10931152, ellenkirály: 1127-1135 (nincs megkoronázva, lemondott), király: 1138-1152
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Szász) Lothár
10751137, király:1125-1137, császár: 1133-1137 [6]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Rőtszakállú /Barbarossa/) Frigyes
11221190, király: 1152-1190, császár: 1155-1190
 
 
 
(VI.) Henrik Berengár
11371150, társkirály: 1147-1150
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
X. (Büszke) Henrik
11081139,
Bajorország hercege
 
Gertrúd
11151143, hercegné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Földnélküli János
11671216,
Anglia királya
 
 
 
 
VI. Henrik
11651197, király: 1190-1197 (1169), császár: 1191-1197
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Sváb Fülöp
11771208, király: 1198-1208 (újrakoronázva: 1205)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. (Oroszlán) Henrik
11291195,
Szászország hercege, XII. Henrik, Bajorország hercege
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Habsburg) Rudolf
12181291, király: 1273-1291
 
Cornwalli Richárd
12091272, király: 1257-1272
 
Angliai Izabella
12141241, császárné
 
 
II. Frigyes
11941250, király: 1212-1250 (újrakoronázva: 1215), császár: 1220-1250
 
Aragóniai Konstancia
1180k. – 1222, császárné
és

Jeruzsálemi Izabella
12121228, császárné
 
 
Hohenstaufen Kunigunda,
12001253, Csehország királynéja
 
I. Vencel
12051253,
Csehország királya
 
Hohenstaufen Erzsébet
12031235, Kasztília királynéja
 
III. (Szent) Ferdinánd
12011252,
Kasztília és León királya
 
Hohenstaufen Beatrix
11981212, császárné
 
 
IV. (Braunschweigi) Ottó
11761218, király: 1198-1218, császár: 1209-1218
 
Vilmos
11841213, Lüneburg hercege
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Nassaui Adolf
1255k. – 1298, király: 1292-1298
 
 
II. (Szigorú) Lajos
12291294, Bajorország hercege, majd Felső-Bajorország hercege
 
Matild
12531304, hercegné
 
/1/
(VII.) Henrik
12111242, király: 1220-1235 (1222), trónfosztva
 
/2/
IV. Konrád
12281254, király: 1250-1254 (1237: megválasztva, nincs megkoronázva)
 
I. (Ausztriai) Albert
12551308, király: 1298-1308
 
 
 
 
II. (Nagy) Ottokár
12331278,
Csehország királya
 
Kasztíliai Alfonz
12211284, király: 1257-1275 (nincs megkoronázva, lemondott)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Gyermek) Ottó
12041252, Braunschweig és Lüneburg hercege
 
Brandenburgi Matild
12101261, hercegné
 
Brandenburgi Erzsébet
12061231, ellenkirályné
 
Raspe Henrik
12041247, ellenkirály: 1246-1247 (nincs megkoronázva)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Matild
1280e. – 1323, palotagrófné
 
Pfalzi Rudolf
12741319,
Rajnai Palotagrófság grófja
 
 
IV. (Bajor) Lajos
12821347, király: 1314-1347, császár: 1328-1347
 
II. (Bölcs, Béna) Albert
12981358,
Ausztria hercege
 
(III.) Szép Frigyes
12891330, király: 1314-1330
 
I. Rudolf
12821307, Csehország királya
 
Erzsébet
12881335, Csehország királynéja
 
II. Vencel
12711305,
Csehország királya
 
Guta (Juta)
12711297, Csehország királynéja
 
 
VII. (Luxemburgi) Henrik
12761313, király: 1308 - 1313 (1309), császár: 1312-1313
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Erzsébet
12301266, királyné
 
Hollandi Vilmos
12281256, ellenkirály: 1247-1252 (1248), király: 1254-1256 (nincs újra megkoronázva)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Pfalzi Adolf
13001327,
Rajnai Palotagrófság grófja
 
 
 
 
 
III. Albert
13491395,
Ausztria hercege
 
III. (Igazságos) Lipót
13511386,
Ausztria hercege
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Erzsébet
12921330, Csehország királynéja
 
János
12961346,
Csehország királya
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Pfalzi) Rupert
13251398,
Rajnai Palotagrófság grófja
 
 
 
 
 
IV. Albert
13771404,
Ausztria hercege
 
(I./II.) Vas Ernő
13771424,
Ausztria hercege
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
IV. Károly
13161378, ellenkirály: 1346-1347, király: 1347-1378 (1349, újrakoronázva), császár: 1355-1378
 
 
 
 
 
János Henrik
13221375,
Morvaország őrgrófja
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Pfalzi Rupert
13521410, király: 1400-1410 (1401)
 
 
 
 
 
II. Albert
13971439, király: 1438-1439 (nincs megkoronázva)
 
 
III. Frigyes
14151493, király: 1440-1493 (1442), császár: 1452-1493
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Vencel
13611419, király: 1376-1400 (trónfosztva)
 
 
Zsigmond
13681437, király: 1410-1437 (1414), császár: 1433-1437
 
 
 
Jobst
13511411, király: 1410-1411 (nincs megkoronázva)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Miksa
14591519, király: 1493-1519 (1486), császár: 1508 - 1519 (nincs megkoronázva, kikiáltva)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szép Fülöp
14781506,
I. Fülöp, Kasztília és León királya
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
V. Károly
15001558, király: 1519-1531 (1520), császár: 1530-1556 (lemondott)
 
 
I. Ferdinánd
15031564, király: 1531-1564, császár: 1558-1564
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Miksa
15271576, király: 1564-1576 (1562), császár: 1564-1576
 
 
 
II. (Stájer) Károly
15401590,
Belső-Ausztria főhercege
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Rudolf
15521612, koronázás: 1575, király: 1575-től, császár: 1576-1612
 
 
Mátyás
15571619, koronázás: 1612, császár: 1612-1619
 
 
II. Ferdinánd
15781637, koronázás: 1619, császár: 1619-1637
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. Ferdinánd
16081657, koronázás: 1636, király: 1636-tól, császár: 1637-1657
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
IV. Ferdinánd
16331654, király: 1653-1654, koronázás: 1653
 
 
I. Lipót
16401705, koronázás: 1658, császár: 1658-1705
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. József
16781711, koronázás: 1690, király: 1690-től, császár: 1705-1711
 
 
VI. Károly
16851740, koronázás: 1711, császár: 1711-1740
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Lotaringiai) Ferenc
17081765, koronázás: 1745, császár: 1745-1765
 
Mária Terézia
17171780, császárné, Csehország királynője és Magyarország királynője, Ausztria uralkodó főhercegnője
 
Mária Anna
17181744, császárné
 
 
VII. (Bajor) Károly
16971745, koronázás: 1742, császár: 1742-1745
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. József
17411790, koronázás: 1764, király: 1764-től, császár: 1765-1790
 
 
II. Lipót
17471792, koronázás: 1790, császár: 1790-1792
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Ferenc
17681835, koronázás: 1792, császár: 1792-1806 (lemondott), (I. Ferenc, Ausztria császára)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Angol nyelvű képSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. I. (Nagy) Károly frank királyt III. (Szent) Leó pápa, 800-ban, római császárrá koronázta. I. Károly császár a következő uralkodói címeket viselte: „Karolus serenissimus augustus a Deo coronatus magnus pacificus imperator Romanum imperium gubernans qui et per misericordiam dei rex Francorum atque Langobardorum” (ru:Карл Великий - hozzáférés: 2022. március 29.). Nagy Károly tehát, nem csak a frankok királya („rex francorum”), és a longobárdok királya („rex … atque langobardorum”), hanem római császár („imperator Romanum”) is volt; pontosabban, „a birodalmat kormányzó római császár” („imperator Romanum imperium gubernans”). Ezzel a körültekintő megfogalmazással, Nagy Károly elérte azt, hogy a császári címét, 812-ben, I. Mihály bizánci császár elismerte. Nagy Károly császárrá koronázott utódait, római császároknak tekintjük (többségüket Rómában is koronázták császárrá), annak ellenére, hogy közvetlen utódai, az "imperator augustus" ("fenséges császár") címet viselték, azért, hogy a Keletrómai (Bizánci) Birodalom - magukat római császároknak nevező - uralkodóival az összeütközést elkerüljék (de:Augustus (Titel) - hozzáférés: 2022. március 29.). I. (Nagy) Ottó azonban, miután 962-ben császárrá koronázták, már az „imperator Romanorum et Francorum”, azaz, a „rómaiak és a frankok császára” címet viselte (ru:Священная Римская империя - hozzáférés: 2022. március 29.). A „Romanorum imperator augustus” („a rómaiak fenséges császára”) megjelölés, II. (Vörös) Ottó császár 982-beli okirataiban olvasható (de:Heiliges Römisches Reich - hozzáférés: 2022. március 29.). III. Ottó 996-ban történt császárrá koronázása óta, viselték is a császárok a "Romanorum Imperator Augustus" címet (de:Augustus (Titel) - hozzáférés: 2022. március 29.). Az I. Ottó császár és utódai által uralt, 1806-ig fennállt birodalom a Szent Római Birodalom volt. A birodalom nevének a kialakulása: „Szent Birodalom” („Sacrum Imperium”): 1157, „Szent Római Birodalom” („Sacrum Romanum Imperium”): 1184, ez utóbbi általánossá vált elnevezés: 1254. 1512: a birodalmi gyűlés egyik iratában – mint hivatalos iratban –, először olvasható a „Német Nemzet Szent Római Birodalma”. A birodalom megszűnéséig, azonban a hivatalos neve Szent Római Birodalom volt (németül: „Heiliges Römisches Reich” /"HRR"/); a „Német-Római Birodalom/Császárság” néven emlegetett államalakulatnak (de:Heiliges Römisches Reich - hozzáférés: 2022. március 29.). A birodalom feje, a Szent Római Birodalom császára (azaz, a római császár) volt. I. Ottó császárrá koronázása óta, csak a német uralkodók (királyok) viselhették a császári címet, így elterjedt, a köznyelvben és az irodalomban egyaránt, a „német-római császár” kifejezés (a „római-német császár” pontosabb lenne); de az uralkodói címnek a „római császár” volt a hivatalos megnevezése. Mivel már Nagy Károly is a „római császár” címet viselte, ezért - függetlenül attól, mikor vált általánossá a Szent Római Birodalom elnevezés -, Nagy Károlyt, és valamennyi császári utódját, a Szent Római Birodalom uralkodói közé sorolhatjuk; erre utal a császárok - folyamatos - számozása is.
  2. I. Ottó császár apjával, I. (Madarász) Henrik királlyal kezdődően, a birodalom királya alatt, általában már a „német királyt” értjük, nem a keleti frank uralkodót, de van más álláspont is. (Például, a Wikipédia német nyelvű szócikkei szerint, I. Ottó császárral bezárólag (előbb lett király, mint császár), még a Keleti Frank Birodalom, a Regnum Francorum Orientalium (Regnum Francorum) királyairól van szó /de:Heiliges Römisches Reich, de:Liste der römisch-deutschen Herrscher, de:Heinrich I. (Ostfrankenreich), de:Otto I. (HRR) – valamennyihez hozzáférés: 2022. március 29./.) I. Henrik király megválasztása évében írt évkönyvben olvasható azonban először a "Regnum Teutonicorum", a "Teuton Királyság", azaz, a "Német Királyság" kifejezés (ru:Генрих I Птицелов - hozzáférés: 2022. március 29.). 1040-ben III.Henrik, még császárrá koronázása előtt, felvette a „Romanorum Rex”, a „rómaiak királya” ("római király") címet; a továbbiakban ez lett a német királyok hivatalos uralkodói címe, addig, amíg a "rómaiak császárává" ("romanorum imperator"), azaz, római császárrá nem koronázták őket (lásd: Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom – Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019., 82. oldal és 311.oldal.), de nem mindegyik királyból lett császár, és nem mindegyik császár volt király, a trónra lépése előtt). A király titulus alatt, III. Henrikkel kezdődően, hivatalosan, tehát a „római király” uralkodói címet értjük. Az 1508-ban megadott pápai hozzájárulással, az uralkodók a „Rex Germaniae”, a „Németország királya” címet is viselhették/viselték (de:Römisch-deutscher König - hozzáférés: 2022. március 29.); de ez a „római király” címnek, 1806-ig, a birodalom megszűnéséig történt fennmaradását, nem érintette. Azonban, a köztudatban és az irodalomban is, a birodalomnak mind az 1508 előtti, mind az 1508 utáni királyainak vonatkozásában, éppen úgy ismert a „német király”, avagy a „német-római király” (pontosabban: a „római-német király”) elnevezés; mint a „német-római császár” megnevezés.
  3. A király megjelölésnél, az uralkodás időpontjai, a tényleges uralkodás kezdő és befejező évét jelentik. Ez után az adat után, zárójelben, a királlyá koronázásnak (esetleg az újra-koronázásnak) az éve szerepel, ha ez nem azonos a tényleges uralkodás megkezdésének az évével. (Koronázás időpontjára adat I. (Nagy) Ottó óta áll rendelkezésünkre.) A császári uralkodás kezdő éve, a császárrá koronázásnak az évét jelenti, kivételt lásd az adott uralkodónál. II. Rudolf császárral kezdődően, azonban a birodalom uralkodóját, csak egyszer koronázták meg, ezért nála és utódainál megváltozott az adatok feltüntetésének a módja, ezt lásd az adott uralkodónál, azzal, hogy nem mindegyik uralkodó volt király, mielőtt császár lett.
  4. A családfában nem volt feltüntethető Schwarzburgi Günther (1304-1349), ellenkirály: 1349-1349 (lemondott).
  5. Kövér (Vastag) Károly, III. Károly néven (nem II. Károly néven), a keleti frankok királya, mert előbb lett – III. Károly néven – császár (881), mint valamennyi keleti franknak (a Keleti Frank Birodalom valamennyi tartományának) a királya (882); a császár cím a király címnél magasabb uralkodói rang. Az adatokra nézve, lásd: Weiszhár Attila - Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom - Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019. (A Wikipédia vonatkozó, német, angol és francia szócikkei szerint is, III. Károly az uralkodó megjelölése /számozása/.) (III. Károly egyébként a Nyugati Frank Birodalom királya is volt (885-888), továbbá Alemannia (Svábföld) királya (876-888).)
  6. Szász Lothár császárt gyakran III. Lothár császárként említik; noha ő – helyesen megjelölve – II. Lothár császár; ugyanis csak a Karoling-házi I. Lothár volt császár, akinek a kisebbik fia, II. Lothár, az apjától Lotaringiát örökölte, „csak” Lotaringia királya volt, nem császár. Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom – Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019., 108. oldal és 312. oldal. Szász Lothár császár síremlékének a felirata: "Lotharivs II". (Der Kaiserdom in Königslutter: Grabmal, Wallfahrtsort, romanisches Kulturgut. www.reiselust-mag.de. (Hozzáférés: 2022. április 2.))

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés