Német királyok és császárok családfája
(Német királyok családfája szócikkből átirányítva)
.svg)
Bevezető és jelmagyarázatSzerkesztés
Az alábbi családfa Németország császárainak,[1] és királyainak[2] a leszármazását mutatja be, 843-tól 1806-ig.[3][4]
| Jel | Jelentés |
|---|---|
| zöld háttér | király |
|
császár |
CsaládfaSzerkesztés
| II. (Német) Lajos 804 – 876, a Keleti Frank Birodalom (KFB) királya: 840/843-876 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Karlmann 828 – 880, Bajorország királya: 876-880, Itália királya: 877-879 | III. (Ifjabb) Lajos 830 – 882, Szászország királya: 876-882 | Liutgard, királyné 845k. – 885 | Dicsőséges Ottó 851 – 912, szász herceg | III. (Kövér, Vastag) Károly[5] 839 – 888, Itália királya: 879-887, császár: 881-887 (trónfosztva), a KFB királya: 882-887 | Gizella, grófné | Berthold, sváb gróf | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Karintiai Arnulf 850k. – 899, a KFB királya: 887-899, Itália királya: 894-899, császár:896-899 | I. (Madarász) Henrik 876 – 936, király: 919-936 | Luitpold 860k. – 907, Bajorország őrgrófja, majd hercege | Kunigunda 880k. – 918u., királyné | I. (Frank) Konrád 881 – 918, a KFB királya: 911-918 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| IV. (Gyermek) Lajos 894 – 911, a KFB királya: 900-911 | I. (Nagy) Ottó 912 – 973, király: 936-973, császár: 962-973 | I. (Szász) Henrik 922 – 955, Bajorország hercege | (Bajor, Gonosz) Arnulf 890k. – 937, ellenkirály: 919-921 (lemondott) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vörös Konrád 922 – 955, Lotaringia hercege | Liutgard 931 – 953, hercegné | II. (Vörös) Ottó 955 – 983, király: 973-983 (961), császár: 973-983 (967) | II. (Civakodó) Henrik 951 – 995, Bajorország hercege | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| I. Ottó 948 – 1004, Karintia hercege | III. Ottó 980 – 1002, a "világ csodája", király: 983 - 1002, császár: 996-1002 | II. (Szent) Henrik 973 – 1024, király: 1002-1024, császár: 1014-1024 | Szent Kunigunda 978 – 1040, császárné | Frigyes 965 – 1019, Moselgau grófja | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Speyeri Henrik 971 – 995, Wormsgau grófja | Giselbert 1007 – 1059, Luxemburg grófja | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| II. Konrád 990 – 1039, király: 1024-1039, császár: 1027-1039 | Salmi Hermann 1035 – 1088, ellenkirály: 1080-1088 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| III. (Fekete) Henrik 1017 – 1056, király: 1039-1056 (1028), császár: 1046-1056 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rheinfeldeni Rudolf 1025 – 1080, ellenkirály: 1077-1080 | Matild 1048 – 1060, ellenkirályné | IV. Henrik 1050 – 1106, király: 1056-1105 (1054), császár: 1084-1105 (lemondott) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| (/III./ Itáliai Konrád 1074 – 1101, ellenkirály: 1087-1098 (trónfosztva) | V. Henrik 1086 – 1125, király: 1105-1125 (1099), császár: 1111-1125 | Ágnes 1072 – 1143, hercegné | I. Frigyes 1047 – 1105, Svábföld hercege | IX. (Fekete) Henrik 1074k. – 1126, Bajorország hercege | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Judit 1103 – 1131, hercegné | II. (Félszemű) Frigyes 1090 – 1147, Svábföld hercege | III. Konrád 1093 – 1152, ellenkirály: 1127-1135 (nincs megkoronázva, lemondott), király: 1138-1152 | II. (Szász) Lothár 1075 – 1137, király:1125-1137, császár: 1133-1137 [6] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| I. (Rőtszakállú /Barbarossa/) Frigyes 1122 – 1190, király: 1152-1190, császár: 1155-1190 | (VI.) Henrik Berengár 1137 – 1150, társkirály: 1147-1150 | X. (Büszke) Henrik 1108 – 1139, Bajorország hercege | Gertrúd 1115 – 1143, hercegné | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Földnélküli János 1167 – 1216, Anglia királya | VI. Henrik 1165 – 1197, király: 1190-1197 (1169), császár: 1191-1197 | Sváb Fülöp 1177 – 1208, király: 1198-1208 (újrakoronázva: 1205) | III. (Oroszlán) Henrik 1129 – 1195, Szászország hercege, XII. Henrik, Bajorország hercege | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| I. (Habsburg) Rudolf 1218 – 1291, király: 1273-1291 | Cornwalli Richárd 1209 – 1272, király: 1257-1272 | Angliai Izabella 1214 – 1241, császárné | II. Frigyes 1194 – 1250, király: 1212-1250 (újrakoronázva: 1215), császár: 1220-1250 | Aragóniai Konstancia 1180k. – 1222, császárné és Jeruzsálemi Izabella 1212 – 1228, császárné | Hohenstaufen Kunigunda, 1200 – 1253, Csehország királynéja | I. Vencel 1205 – 1253, Csehország királya | Hohenstaufen Erzsébet 1203 – 1235, Kasztília királynéja | III. (Szent) Ferdinánd 1201 – 1252, Kasztília és León királya | Hohenstaufen Beatrix 1198 – 1212, császárné | IV. (Braunschweigi) Ottó 1176 – 1218, király: 1198-1218, császár: 1209-1218 | Vilmos 1184 – 1213, Lüneburg hercege | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nassaui Adolf 1255k. – 1298, király: 1292-1298 | II. (Szigorú) Lajos 1229 – 1294, Bajorország hercege, majd Felső-Bajorország hercege | Matild 1253 – 1304, hercegné | /1/ (VII.) Henrik 1211 – 1242, király: 1220-1235 (1222), trónfosztva | /2/ IV. Konrád 1228 – 1254, király: 1250-1254 (1237: megválasztva, nincs megkoronázva) | I. (Ausztriai) Albert 1255 – 1308, király: 1298-1308 | II. (Nagy) Ottokár 1233 – 1278, Csehország királya | Kasztíliai Alfonz 1221 – 1284, király: 1257-1275 (nincs megkoronázva, lemondott) | I. (Gyermek) Ottó 1204 – 1252, Braunschweig és Lüneburg hercege | Brandenburgi Matild 1210 – 1261, hercegné | Brandenburgi Erzsébet 1206 – 1231, ellenkirályné | Raspe Henrik 1204 – 1247, ellenkirály: 1246-1247 (nincs megkoronázva) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Matild 1280e. – 1323, palotagrófné | Pfalzi Rudolf 1274 – 1319, Rajnai Palotagrófság grófja | IV. (Bajor) Lajos 1282 – 1347, király: 1314-1347, császár: 1328-1347 | II. (Bölcs, Béna) Albert 1298 – 1358, Ausztria hercege | (III.) Szép Frigyes 1289 – 1330, király: 1314-1330 | I. Rudolf 1282 – 1307, Csehország királya | Erzsébet 1288 – 1335, Csehország királynéja | II. Vencel 1271 – 1305, Csehország királya | Guta (Juta) 1271 – 1297, Csehország királynéja | VII. (Luxemburgi) Henrik 1276 – 1313, király: 1308 - 1313 (1309), császár: 1312-1313 | Erzsébet 1230 – 1266, királyné | Hollandi Vilmos 1228 – 1256, ellenkirály: 1247-1252 (1248), király: 1254-1256 (nincs újra megkoronázva) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Pfalzi Adolf 1300 – 1327, Rajnai Palotagrófság grófja | III. Albert 1349 – 1395, Ausztria hercege | III. (Igazságos) Lipót 1351 – 1386, Ausztria hercege | Erzsébet 1292 – 1330, Csehország királynéja | János 1296 – 1346, Csehország királya | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| II. (Pfalzi) Rupert 1325 – 1398, Rajnai Palotagrófság grófja | IV. Albert 1377 – 1404, Ausztria hercege | (I./II.) Vas Ernő 1377 – 1424, Ausztria hercege | IV. Károly 1316 – 1378, ellenkirály: 1346-1347, király: 1347-1378 (1349, újrakoronázva), császár: 1355-1378 | János Henrik 1322 – 1375, Morvaország őrgrófja | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Pfalzi Rupert 1352 – 1410, király: 1400-1410 (1401) | II. Albert 1397 – 1439, király: 1438-1439 (nincs megkoronázva) | III. Frigyes 1415 – 1493, király: 1440-1493 (1442), császár: 1452-1493 | Vencel 1361 – 1419, király: 1376-1400 (trónfosztva) | Zsigmond 1368 – 1437, király: 1410-1437 (1414), császár: 1433-1437 | Jobst 1351 – 1411, király: 1410-1411 (nincs megkoronázva) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| I. Miksa 1459 – 1519, király: 1493-1519 (1486), császár: 1508 - 1519 (nincs megkoronázva, kikiáltva) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szép Fülöp 1478 – 1506, I. Fülöp, Kasztília és León királya | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| V. Károly 1500 – 1558, király: 1519-1531 (1520), császár: 1530-1556 (lemondott) | I. Ferdinánd 1503 – 1564, király: 1531-1564, császár: 1558-1564 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| II. Miksa 1527 – 1576, király: 1564-1576 (1562), császár: 1564-1576 | II. (Stájer) Károly 1540 – 1590, Belső-Ausztria főhercege | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| II. Rudolf 1552 – 1612, koronázás: 1575, király: 1575-től, császár: 1576-1612 | Mátyás 1557 – 1619, koronázás: 1612, császár: 1612-1619 | II. Ferdinánd 1578 – 1637, koronázás: 1619, császár: 1619-1637 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| III. Ferdinánd 1608 – 1657, koronázás: 1636, király: 1636-tól, császár: 1637-1657 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| IV. Ferdinánd 1633 – 1654, király: 1653-1654, koronázás: 1653 | I. Lipót 1640 – 1705, koronázás: 1658, császár: 1658-1705 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| I. József 1678 – 1711, koronázás: 1690, király: 1690-től, császár: 1705-1711 | VI. Károly 1685 – 1740, koronázás: 1711, császár: 1711-1740 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| I. (Lotaringiai) Ferenc 1708 – 1765, koronázás: 1745, császár: 1745-1765 | Mária Terézia 1717 – 1780, császárné, Csehország királynője és Magyarország királynője, Ausztria uralkodó főhercegnője | Mária Anna 1718 – 1744, császárné | VII. (Bajor) Károly 1697 – 1745, koronázás: 1742, császár: 1742-1745 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| II. József 1741 – 1790, koronázás: 1764, király: 1764-től, császár: 1765-1790 | II. Lipót 1747 – 1792, koronázás: 1790, császár: 1790-1792 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| II. Ferenc 1768 – 1835, koronázás: 1792, császár: 1792-1806 (lemondott), (I. Ferenc, Ausztria császára) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Angol nyelvű képSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ I. (Nagy) Károly frank királyt III. (Szent) Leó pápa, 800-ban, római császárrá koronázta. I. Károly császár a következő uralkodói címeket viselte: „Karolus serenissimus augustus a Deo coronatus magnus pacificus imperator Romanum imperium gubernans qui et per misericordiam dei rex Francorum atque Langobardorum” (ru:Карл Великий - hozzáférés: 2022. március 29.). Nagy Károly tehát, nem csak a frankok királya („rex francorum”), és a longobárdok királya („rex … atque langobardorum”), hanem római császár („imperator Romanum”) is volt; pontosabban, „a birodalmat kormányzó római császár” („imperator Romanum imperium gubernans”). Ezzel a körültekintő megfogalmazással, Nagy Károly elérte azt, hogy a császári címét, 812-ben, I. Mihály bizánci császár elismerte. Nagy Károly császárrá koronázott utódait, római császároknak tekintjük (többségüket Rómában is koronázták császárrá), annak ellenére, hogy közvetlen utódai, az "imperator augustus" ("fenséges császár") címet viselték, azért, hogy a Keletrómai (Bizánci) Birodalom - magukat római császároknak nevező - uralkodóival az összeütközést elkerüljék (de:Augustus (Titel) - hozzáférés: 2022. március 29.). I. (Nagy) Ottó azonban, miután 962-ben császárrá koronázták, már az „imperator Romanorum et Francorum”, azaz, a „rómaiak és a frankok császára” címet viselte (ru:Священная Римская империя - hozzáférés: 2022. március 29.). A „Romanorum imperator augustus” („a rómaiak fenséges császára”) megjelölés, II. (Vörös) Ottó császár 982-beli okirataiban olvasható (de:Heiliges Römisches Reich - hozzáférés: 2022. március 29.). III. Ottó 996-ban történt császárrá koronázása óta, viselték is a császárok a "Romanorum Imperator Augustus" címet (de:Augustus (Titel) - hozzáférés: 2022. március 29.). Az I. Ottó császár és utódai által uralt, 1806-ig fennállt birodalom a Szent Római Birodalom volt. A birodalom nevének a kialakulása: „Szent Birodalom” („Sacrum Imperium”): 1157, „Szent Római Birodalom” („Sacrum Romanum Imperium”): 1184, ez utóbbi általánossá vált elnevezés: 1254. 1512: a birodalmi gyűlés egyik iratában – mint hivatalos iratban –, először olvasható a „Német Nemzet Szent Római Birodalma”. A birodalom megszűnéséig, azonban a hivatalos neve Szent Római Birodalom volt (németül: „Heiliges Römisches Reich” /"HRR"/); a „Német-Római Birodalom/Császárság” néven emlegetett államalakulatnak (de:Heiliges Römisches Reich - hozzáférés: 2022. március 29.). A birodalom feje, a Szent Római Birodalom császára (azaz, a római császár) volt. I. Ottó császárrá koronázása óta, csak a német uralkodók (királyok) viselhették a császári címet, így elterjedt, a köznyelvben és az irodalomban egyaránt, a „német-római császár” kifejezés (a „római-német császár” pontosabb lenne); de az uralkodói címnek a „római császár” volt a hivatalos megnevezése. Mivel már Nagy Károly is a „római császár” címet viselte, ezért - függetlenül attól, mikor vált általánossá a Szent Római Birodalom elnevezés -, Nagy Károlyt, és valamennyi császári utódját, a Szent Római Birodalom uralkodói közé sorolhatjuk; erre utal a császárok - folyamatos - számozása is.
- ↑ I. Ottó császár apjával, I. (Madarász) Henrik királlyal kezdődően, a birodalom királya alatt, általában már a „német királyt” értjük, nem a keleti frank uralkodót, de van más álláspont is. (Például, a Wikipédia német nyelvű szócikkei szerint, I. Ottó császárral bezárólag (előbb lett király, mint császár), még a Keleti Frank Birodalom, a Regnum Francorum Orientalium (Regnum Francorum) királyairól van szó /de:Heiliges Römisches Reich, de:Liste der römisch-deutschen Herrscher, de:Heinrich I. (Ostfrankenreich), de:Otto I. (HRR) – valamennyihez hozzáférés: 2022. március 29./.) I. Henrik király megválasztása évében írt évkönyvben olvasható azonban először a "Regnum Teutonicorum", a "Teuton Királyság", azaz, a "Német Királyság" kifejezés (ru:Генрих I Птицелов - hozzáférés: 2022. március 29.). 1040-ben III.Henrik, még császárrá koronázása előtt, felvette a „Romanorum Rex”, a „rómaiak királya” ("római király") címet; a továbbiakban ez lett a német királyok hivatalos uralkodói címe, addig, amíg a "rómaiak császárává" ("romanorum imperator"), azaz, római császárrá nem koronázták őket (lásd: Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom – Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019., 82. oldal és 311.oldal.), de nem mindegyik királyból lett császár, és nem mindegyik császár volt király, a trónra lépése előtt). A király titulus alatt, III. Henrikkel kezdődően, hivatalosan, tehát a „római király” uralkodói címet értjük. Az 1508-ban megadott pápai hozzájárulással, az uralkodók a „Rex Germaniae”, a „Németország királya” címet is viselhették/viselték (de:Römisch-deutscher König - hozzáférés: 2022. március 29.); de ez a „római király” címnek, 1806-ig, a birodalom megszűnéséig történt fennmaradását, nem érintette. Azonban, a köztudatban és az irodalomban is, a birodalomnak mind az 1508 előtti, mind az 1508 utáni királyainak vonatkozásában, éppen úgy ismert a „német király”, avagy a „német-római király” (pontosabban: a „római-német király”) elnevezés; mint a „német-római császár” megnevezés.
- ↑ A király megjelölésnél, az uralkodás időpontjai, a tényleges uralkodás kezdő és befejező évét jelentik. Ez után az adat után, zárójelben, a királlyá koronázásnak (esetleg az újra-koronázásnak) az éve szerepel, ha ez nem azonos a tényleges uralkodás megkezdésének az évével. (Koronázás időpontjára adat I. (Nagy) Ottó óta áll rendelkezésünkre.) A császári uralkodás kezdő éve, a császárrá koronázásnak az évét jelenti, kivételt lásd az adott uralkodónál. II. Rudolf császárral kezdődően, azonban a birodalom uralkodóját, csak egyszer koronázták meg, ezért nála és utódainál megváltozott az adatok feltüntetésének a módja, ezt lásd az adott uralkodónál, azzal, hogy nem mindegyik uralkodó volt király, mielőtt császár lett.
- ↑ A családfában nem volt feltüntethető Schwarzburgi Günther (1304-1349), ellenkirály: 1349-1349 (lemondott).
- ↑ Kövér (Vastag) Károly, III. Károly néven (nem II. Károly néven), a keleti frankok királya, mert előbb lett – III. Károly néven – császár (881), mint valamennyi keleti franknak (a Keleti Frank Birodalom valamennyi tartományának) a királya (882); a császár cím a király címnél magasabb uralkodói rang. Az adatokra nézve, lásd: Weiszhár Attila - Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom - Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019. (A Wikipédia vonatkozó, német, angol és francia szócikkei szerint is, III. Károly az uralkodó megjelölése /számozása/.) (III. Károly egyébként a Nyugati Frank Birodalom királya is volt (885-888), továbbá Alemannia (Svábföld) királya (876-888).)
- ↑ Szász Lothár császárt gyakran III. Lothár császárként említik; noha ő – helyesen megjelölve – II. Lothár császár; ugyanis csak a Karoling-házi I. Lothár volt császár, akinek a kisebbik fia, II. Lothár, az apjától Lotaringiát örökölte, „csak” Lotaringia királya volt, nem császár. Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom – Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019., 108. oldal és 312. oldal. Szász Lothár császár síremlékének a felirata: "Lotharivs II". (Der Kaiserdom in Königslutter: Grabmal, Wallfahrtsort, romanisches Kulturgut. www.reiselust-mag.de. (Hozzáférés: 2022. április 2.))
ForrásokSzerkesztés
- REYES Y REINOS. www.homar.org. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
- Genealogical database. roglo.eu. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
- Leo's Genealogics Website. www.genealogics.org. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
- MEDIEVAL LANDS. fmg.ac. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
- Kings and Emperors of the Franks, France, Burgundy, Italy, and Germany. www.friesian.com. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
- Geschichte der Stadt Rom im Mittelalter. www.projekt-gutenberg.org. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
- Mittelalterliche Genealogie im Deutschen Reich bis zum Ende der Staufer - Materialsammlung. www.manfred-hiebl.de. (Hozzáférés: 2022. március 29.)
- John E. Morby: A világ királyai és királynői, Maecenas, Budapest, 1991.
- Dr. Sára János: A Habsburgok és Magyarország, Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 2001.
- Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok, Maecenas, Budapest, 1998.
- Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom – Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019.