Német királyok és császárok családfája

(Német királyok családfája szócikkből átirányítva)

Az alábbi családfa a Keleti Frank Birodalom királyainak, valamint – I. (Nagy) Ottó császárral kezdődően – a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárjainak [1] és királyainak [2] a leszármazását mutatja be, 840-től 1806-ig [3][4].

Jelmagyarázat szerkesztés

Jel Jelentés
zöld háttér király (ellenkirály)
  császár

Családfa szerkesztés

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Német) Lajos
804876, a keleti frankok királya: 840-876 [5] (Karoling-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Karlmann
828880, Bajorország királya: 876-880, Itália királya: 877-879 (Karoling-ház)
 
III. (Ifjabb) Lajos
830882, Szászország királya: 876-882, Bajorország királya: 880-882 (Karoling-ház)
 
Liutgard, királyné
(845k. – 885)
 
Dicsőséges Ottó
(851912),
szász herceg
 
 
III. (Kövér, Vastag) Károly [6]
839888, Alemannia (Svábföld) királya: 876-888, Itália királya: 879-887 (trónfosztva), császár: 881-887 (trónfosztva), koronázása: 881, a keleti frankok királya: 882-887 (trónfosztva) [7] (Karoling-ház)
 
Gizella (?-?), grófné
 
Berthold (?-?), sváb gróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Karintiai Arnulf
850k. – 899, a keleti frankok királya: 887-899, Itália királya: 894-899, császár: 896-899, koronázása: 896 (Karoling-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Madarász) Henrik
876936, uralkodott: 919-936, királlyá emelése: 919 [8] (Szász (Liudolf)-ház)
 
 
 
Luitpold
860k. – 907, Bajorország őrgrófja, majd hercege
 
Kunigunda
880k. – 918u., királyné
 
I. (Frank) Konrád
881918, a keleti frankok királya: 911-918 (Frank-ház [9])
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
IV. (Gyermek) Lajos
894911, a keleti frankok királya: 900-911 (Karoling-ház)
 
 
 
 
 
 
 
I. (Nagy) Ottó
912973, uralkodott: 936-973, királlyá választása és koronázása: 936, császár: 962-973, koronázása: 962 (Szász (Liudolf)-ház)
 
 
 
I. (Szász) Henrik
922955,
Bajorország hercege
 
 
(Bajor, Gonosz) Arnulf
890k. – 937, ellenkirály: 919-921 (lemondott), megválasztása: 919 (Luitpolding-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Vörös Konrád
922955,
Lotaringia hercege
 
Liutgard
931953, hercegné
 
 
II. (Vörös) Ottó
955983, uralkodott: 973-983, királlyá választása és koronázása: 961, császár: 973-983, koronázása: 967 (Szász (Liudolf)-ház)
 
II. (Civakodó) Henrik
951995,
Bajorország hercege
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Ottó
9481004,
Karintia hercege
 
 
 
 
III. Ottó
9801002, a "világ csodája", uralkodott: 983 – 1002, királlyá választása és koronázása: 983, császár: 996-1002, koronázása: 996 (Szász (Liudolf)-ház)
 
 
II. (Szent) Henrik
9731024, uralkodott: 1002-1024, királlyá választása és koronázása: 1002, császár: 1014-1024, koronázása: 1024 [10] (Szász (Liudolf)-ház)
 
Szent Kunigunda
9781040, császárné
 
Frigyes
9651019,
Moselgau grófja
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Speyeri Henrik
971995,
Wormsgau grófja
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Giselbert
10071059,
Luxemburg grófja
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Konrád
9901039, uralkodott: 1024-1039, királlyá választása és koronázása: 1024, császár: 1027-1039, koronázása: 1027 [11] (Száli-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Salmi Hermann
10351088,
ellenkirály: 1081-1088, megválasztása és koronázása: 1081 (Salm-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. (Fekete) Henrik
10171056, uralkodott: 1039-1056, királlyá választása és koronázása: 1028, császár: 1046-1056, koronázása: 1046 (Száli-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Rheinfeldeni (Sváb) Rudolf
10251080,
ellenkirály: 1077-1080, megválasztása és koronázása: 1077 (Rheinfelden-ház)
 
Matild
10481060, ellenkirályné
 
 
IV. Henrik
10501106, uralkodott: 1056-1105 (lemondott), királlyá választása: 1053, koronázása: 1054, újra-koronázása: 1056, császár: 1084-1105, koronázása: 1084 (Száli-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(/III./ Itáliai Konrád
10741101,
ellenkirály: 1087-1098 (trónfosztva), koronázása: 1087 (Száli-ház)
 
 
V. Henrik
10861125, uralkodott: 1105-1125, királlyá választása: 1098, koronázása: 1099, császár: 1111-1125, koronázása: 1111 (Száli-ház)
 
Ágnes
10721143, hercegné
 
I. Frigyes
10471105,
Svábföld hercege
 
 
 
IX. (Fekete) Henrik
1074k. – 1126,
Bajorország hercege
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Judit
11031131, hercegné
 
II. (Félszemű) Frigyes
10901147,
Svábföld hercege
 
III. Konrád
10931152, ellenkirály: 1127-1135 (lemondott), megválasztása: 1127, nem koronázták meg, uralkodott: 1138-1152, királlyá választása és koronázása: 1138 (Hohenstauf-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Szász) Lothár
10751137, uralkodott: 1125-1137, királlyá választása és koronázása: 1125, császár: 1133-1137, koronázása: 1133 [12] (Supplinburg-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Rőtszakállú /Barbarossa/) Frigyes
11221190, uralkodott: 1152-1190, királlyá választása és koronázása: 1152, császár: 1155-1190, koronázása: 1155 (Hohenstauf-ház)
 
 
 
(VI.) Henrik Berengár
11371150, társkirály: 1147-1150, koronázása: 1147 (Hohenstauf-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
X. (Büszke) Henrik
11081139,
Bajorország hercege
 
Gertrúd
11151143, hercegné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Földnélküli János
11671216,
Anglia királya
 
 
 
 
VI. Henrik
11651197, uralkodott: 1190-1197, királlyá választása és koronázása: 1169, császár: 1191-1197, koronázása: 1191 (Hohenstauf-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Sváb Fülöp
11771208, uralkodott: 1198-1208, királlyá választása és koronázása: 1198, újra-koronázása: 1205 (Hohenstauf-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. (Oroszlán) Henrik
11291195,
Szászország hercege, XII. Henrik, Bajorország hercege
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Habsburg) Rudolf
12181291, uralkodott: 1273-1291, királlyá választása és koronázása: 1273 (Habsburg-ház)
 
Cornwalli Richárd
12091272, uralkodott: 1257-1272, királlyá választása és koronázása: 1257 (Plantagenêt-ház)
 
Angliai Izabella
12141241, császárné
 
 
II. Frigyes
11941250, uralkodott: 1212-1250, királlyá választása: 1196, 1211 és 1212 (háromszor), királlyá koronázása: 1212, királlyá újra-koronázása: 1215, császár: 1220-1250, koronázása: 1220 (Hohenstauf-ház)
 
Aragóniai Konstancia
1180k. – 1222, császárné
és

Jeruzsálemi Izabella
12121228, császárné
 
 
Hohenstaufen Kunigunda,
12001253, Csehország királynéja
 
I. Vencel
12051253,
Csehország királya
 
Hohenstaufen Erzsébet
12031235, Kasztília királynéja
 
III. (Szent) Ferdinánd
12011252,
Kasztília és León királya
 
Hohenstaufen Beatrix
11981212, császárné
 
 
IV. (Braunschweigi) Ottó
11761218, uralkodott: 1198-1218, királlyá választása és koronázása: 1198, királlyá újraválasztása: 1208 (újra-koronázása nem volt), császár: 1209-1215/1218 (a császárságról elmozdították /1215/, a császári címről nem mondott le), koronázása: 1209 (Welf-ház)
 
Vilmos
11841213, Lüneburg hercege
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Nassaui Adolf
1255k. – 1298, uralkodott: 1292-1298 (letéve), királlyá választása és koronázása: 1292 (Nassau-ház)
 
 
II. (Szigorú) Lajos
12291294, Bajorország hercege, majd Felső-Bajorország hercege
 
Matild
12531304, hercegné
 
/1/
(VII.) Henrik
12111242, uralkodott 1220-1235 (trónfosztva), királlyá választása: 1220, koronázása: 1222 (Hohenstauf-ház)
 
/2/
IV. Konrád
12281254, uralkodott: 1250-1254, királlyá választása: 1237, nem koronázták meg (Hohenstauf-ház)
 
I. (Ausztriai) Albert
12551308, uralkodott: 1298-1308, királlyá választása, újraválasztása és koronázása: 1298 [13] (Habsburg-ház)
 
 
 
 
II. (Nagy) Ottokár
12331278,
Csehország királya
 
Kasztíliai Alfonz
12211284, uralkodott: 1257-1275 (lemondott), királlyá választása: 1257, nem koronázták meg (Burgundiai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Gyermek) Ottó
12041252, Braunschweig és Lüneburg hercege
 
Brandenburgi Matild
12101261, hercegné
 
Brandenburgi Erzsébet
12061231, ellenkirályné
 
Raspe Henrik
12041247, ellenkirály: 1246-1247, megválasztása: 1246, nem koronázták meg (Ludowinger-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Matild
1280e. – 1323, palotagrófné
 
Pfalzi Rudolf
12741319,
Rajnai Palotagrófság grófja
 
 
IV. (Bajor) Lajos
12821347, uralkodott: 1314-1347, királlyá választása és koronázása: 1314, császár: 1328-1347, koronázása: 1328 [14] (Wittelsbach-ház)
 
II. (Bölcs, Béna) Albert
12981358,
Ausztria hercege
 
(III.) Szép Frigyes
12891330, uralkodott: 1314-1330, királlyá választása és koronázása: 1314 (Habsburg-ház)
 
I. Rudolf
12821307, Csehország királya
 
Erzsébet
12881335, Csehország királynéja
 
II. Vencel
12711305,
Csehország királya
 
Guta (Juta)
12711297, Csehország királynéja
 
 
VII. (Luxemburgi) Henrik
12761313, uralkodott: 1308-1313, királlyá választása: 1308, koronázása: 1309, császár: 1312-1313, koronázása: 1312 (Luxemburg-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Erzsébet
12301266, királyné
 
Hollandi Vilmos
12281256, ellenkirály: 1247-1252, megválasztása: 1247, koronázása: 1248, újraválasztása: 1252, uralkodott: 1254-1256, királynak elismerve: 1254, újra-koronázása nem volt (Holland-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Pfalzi Adolf
13001327,
Rajnai Palotagrófság grófja
 
 
 
 
 
III. Albert
13491395,
Ausztria hercege
 
III. (Igazságos) Lipót
13511386,
Ausztria hercege
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Erzsébet
12921330, Csehország királynéja
 
János
12961346,
Csehország királya
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Pfalzi) Rupert
13251398,
Rajnai Palotagrófság grófja
 
 
 
 
 
IV. Albert
13771404,
Ausztria hercege
 
(I.) Vas Ernő
13771424,
Ausztria hercege [15]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
IV. Károly
13161378, ellenkirály: 1346-1347, megválasztása és koronázása: 1346, uralkodott: 1347-1378, királynak elismerve: 1347, újra-koronázása: 1349, császár: 1355-1378, koronázása: 1355 (Luxemburg-ház)
 
 
 
 
 
János Henrik
13221375,
Morvaország őrgrófja
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Pfalzi Rupert
13521410, uralkodott: 1400-1410, királlyá választása: 1400, koronázása: 1401 (Wittelsbach-ház)
 
 
 
 
 
II. Albert
13971439, uralkodott: 1438-1439, királlyá választása: 1438, nem koronázták meg (Habsburg-ház)
 
 
III. Frigyes
14151493, uralkodott: 1440-1493, királlyá választása: 1440, koronázása: 1442, császár: 1452-1493, koronázása: 1452 (Habsburg-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Vencel
13611419, uralkodott: 1378-1400 (trónfosztva), királlyá választása és koronázása: 1376 (Luxemburg-ház)
 
 
Zsigmond
13681437, uralkodott: 1410-1437, királlyá választása: 1410, újraválasztása: 1411, koronázása: 1414, császár: 1433-1437, koronázása: 1433 (Luxemburg-ház)
 
 
 
Jobst
13511411, uralkodott: 1410-1411, királlyá választása: 1410, nem koronázták meg (Luxemburg-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Miksa
14591519, uralkodott: 1493-1519, királlyá választása és koronázása:1486, császár: 1508 – 1519, császárnak kikiáltotta magát: 1508, nem koronázták meg (Habsburg-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szép Fülöp
14781506,
I. Fülöp, Kasztília és León királya
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
V. Károly
15001558, uralkodott: 1519-1556, királlyá választása: 1519, koronázása: 1520, császár: 1520/1530-1556 (lemondott), választott császár (pápai hozzájárulással): 1520, koronázása: 1530 (Habsburg-ház)
 
 
I. Ferdinánd
15031564, uralkodott: 1556-1564, királlyá választása és koronázása: 1531, császár: 1558-1564, "ünnepélyes elismerése császárként" ("koronázása"): 1558 [16] (Habsburg-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Miksa
15271576, uralkodott: 1564-1576, királlyá választása és koronázása: 1562, császár: 1564-1576 [17] (Habsburg-ház)
 
 
 
II. (Stájer) Károly
15401590,
Belső-Ausztria főhercege
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Rudolf
15521612, uralkodott: 1576-1612, királlyá választása és koronázása: 1575, császár: 1576-1612 [18] (Habsburg-ház)
 
 
Mátyás
15571619, uralkodott: 1612-1619, császárrá választása és koronázása: 1612 (Habsburg-ház)
 
 
II. Ferdinánd
15781637, uralkodott: 1619-1637, császárrá választása és koronázása: 1619 (Habsburg-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. Ferdinánd
16081657, uralkodott: 1637-1657, királlyá választása és koronázása: 1636, császár: 1637-1657 (Habsburg-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
IV. Ferdinánd
16331654, uralkodott: 1653-1654, királlyá választása és koronázása: 1653 (Habsburg-ház)
 
 
I. Lipót
16401705, uralkodott: 1658-1705, császárrá választása és koronázása: 1658 (Habsburg-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. József
16781711, uralkodott: 1705-1711, királlyá választása és koronázása: 1690, császár: 1705-1711 (Habsburg-ház)
 
 
VI. Károly
16851740, uralkodott: 1711-1740, császárrá választása és koronázása: 1711 (Habsburg-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
VII. (Bajor) Károly Albert
16971745, uralkodott: 1742-1745, császárrá választása és koronázása: 1742 (Wittelsbach-ház)
 
Mária Amália
17011756, császárné
 
Mária Terézia
17171780, császárné, Csehország királynője és Magyarország királynője, Ausztria uralkodó főhercegnője
 
 
I. Ferenc István
17081765 uralkodott: 1745-1765, császárrá választása és koronázása: 1745 (Lotaringiai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. József
17411790, uralkodott: 1765-1790, királlyá választása és koronázása: 1764, császár: 1765-1790 (Habsburg–Lotaringiai-ház)
 
 
II. Lipót
17471792, uralkodott: 1790-1792, császárrá választása és koronázása: 1790 (Habsburg–Lotaringiai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Ferenc
17681835, uralkodott: 1792-1806 (lemondott), császárrá választása és koronázása: 1792 (I. Ferenc, Ausztria császára: 1804-1835) (Habsburg–Lotaringiai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Angol nyelvű kép szerkesztés

 

Jegyzetek szerkesztés

  1. A császári címről: I. (Nagy) Ottó, akit 962-ben császárrá koronáztak, 966-ban már az „imperator augustus Romanorum et Francorum”, azaz, „a rómaiak és a frankok császára” címet viselte; azonban még ebben az évben visszatért a császári koronázáskor felvett „imperator augustus” címhez.(Karl Zeumer: Heiliges Römisches Reich deutscher Nation. Eine Studie über den Reichstitel, Weimar, 1910 [1] – hozzáférés: 2024. február 10.) I. Ottó császár fia és utóda, II. (Vörös) Ottó császár, először az „imperator augustus” címet viselte, azonban 976-ból fellelhető olyan okirat, amely szerint a „Romanorum imperator augustus” („a rómaiak fenséges császára”) címet viselte. (Karl Zeumer: Heiliges Römisches Reich deutscher Nation. Eine Studie über den Reichstitel, Weimar, 1910 [2] – hozzáférés: 2024. február 10.) II. Ottó császár fia és utóda, III. Ottó, már a 996-ban történt császárrá koronázásakor, felvette a "Romanorum imperator augustus" címet, és a császárrá koronázott utódai is ezt az uralkodói címet viselték, egészen a Szent Római Birodalom megszűnéséig; később az „augustus” szó elé a „semper” („mindig”) jelzőt beillesztve. (Karl Zeumer: Heiliges Römisches Reich deutscher Nation. Eine Studie über den Reichstitel, Weimar, 1910 [3]; The Holy Roman Empire and Germany [4] Archiválva 2024. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben – hozzáférés: 2024. február 10.) - A birodalom nevéről: Az I. Ottó császár és utódai által uralt, 1806-ig fennállt birodalom a Szent Római Birodalom volt. A birodalom nevének a kialakulása: Mint birodalom-név, 1034-től kezdve dokumentált a „Romanum Imperium” (a „Római Birodalom”) elnevezés. 1157-ben keletkezett iratban olvasható a „Sacrum Imperium” (a „Szent Birodalom”) elnevezés, ettől kezdve egymás mellett „éltek” a „Romanum Imperium” és a „Sacrum Imperium” birodalom-nevek. 1180-ban keltezett iratban olvasható először a „Sacrum Romanum Imperium” (a „Szent Római Birodalom”) elnevezés. Ez a birodalmi név 1254-től kezdve vált általánossá; azonban a latin nyelvű elnevezésnek a német nyelvű megfelelője, a „Heiliges Römisches Reich” (rövidítve: „HRR”), csak IV. Károly császár uralkodása alatt (1346 – 1378) terjedt el. Hivatalos iratban, a birodalmi gyűlés egyik iratában, 1512-ben olvasható először a „Német Nemzet Szent Római Birodalma” (a „Heiliges Römisches Reich Deutscher Nation”) elnevezés. Azonban, a történelmi művekben és a köztudatban a „Német-Római Birodalom/Császárság” néven emlegetett államalakulatnak, a birodalom megszűnéséig, a hivatalos neve a „Szent Római Birodalom” volt, amelynek élén a császár állt. I. Ottónak a császárrá koronázása óta, csak a német uralkodók viselhették a császári címet, így elterjedt, a köznyelvben és a történeti irodalomban egyaránt, a „német-római császár” ("Römisch-deutscher Kaiser") kifejezés (magyarul a „római-német császár” lenne a pontosabb); de az uralkodói címnek a „római császár” volt a hivatalos megnevezése. Függetlenül attól, hogy mikor vált általánossá a Szent Római Birodalom elnevezés, Nagy Károlyt és valamennyi, Nagy Ottó előtti császári utódját, a Szent Római Birodalom uralkodói közé soroljuk; erre utal a császároknak a folyamatos számozása is (Günter Naumann: Deutsche Geschichte. Das Alte Reich (962 – 1806), marixverlag, Wiesbaden, 2016; Jürgen Petersohn: Rom und der Reichstitel „Sacrum Romanum Imperium”, Franz Steiner Verlag, Stuttgart, 1994 [5]; Karl Zeumer: Heiliges Römisches Reich deutscher Nation. Eine Studie über den Reichstitel, Weimar, 1910 [6] – hozzáférés: 2024. február 10.).
  2. A királyi címről: I. (Madarász) Henrik 919-ben történt királlyá választása kapcsán, a Salzburgi Évkönyvekbe (Salzburger Annalen) történt, latin nyelvű bejegyzésnek a német nyelvű fordítása így szól: „Die Bayern huldigten von sich aus dem Herzog Arnulf und veranlaßten ihn, König im Reich der Deutschen (in regno Teutonicorum) zu sein.”. (Walter Schlesinger: Die Königserhebung Heinrichs 1. zu Fritzlar im Jahre 919 [7] - hozzáférés: 2024. február 10.) A „veranlaßten ihn, König im Reich der Deutschen (in regno Teutonicorum) zu sein” szövegrész utal I. Henriknek (ő a szövegben „ihn”) királlyá választására. A latin nyelvű bejegyzésben olvasható "in regno Teutonicorum" ("a Teutonok királyságában") kifejezés az első említése a teutonok, azaz, a "Németek Királyságának" („Regnum Teutonicorum”). Ezért, I. Henrikkel kezdődően, a birodalom királya alatt, a „német királyt”, avagy „Németország királyát” értjük, sőt, egyes történeti munkákban, már I. Henrik elődjét, I. Konrád királyt is német – és nem keleti frank – királynak tartják (lásd, például: Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom – Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely). Azonban, 1040-ből és 1041-ből származó okiratok szerint, III. (Fekete) Henrik, még a császárrá koronázása előtt, felvette a „Romanorum Rex” (a „Rómaiak Királya”) uralkodói címet; és a „római király” titulus lett a birodalom királyainak a hivatalos uralkodói címe, addig, amíg császár nem lett belőlük; azonban nem mindegyik királyból lett császár, és nem mindegyik császár volt király, a császárrá választása előtt (Helmut Beumann: Der Deutsche König als „Romanorum Rex”, Franz Steiner Verlag Gmbh, Wiesbaden, 1981 [8]; Karl Zeumer: Heiliges Römisches Reich deutscher Nation. Eine Studie über den Reichstitel, Weimar, 1910 [9] – hozzáférés: 2024. február 10.; Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom – Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019). II. Gyula pápának az 1508-ban megadott hozzájárulásával, a birodalom uralkodói a „Rex Germaniae”, a „Németország királya” címet is viselhették/viselték, de ez a „római király” címnek, a birodalom megszűnéséig történt fennmaradását, nem érintette. A köztudatban és a történeti irodalomban is, a birodalomnak mind az 1040 – 1508 közötti, mind az 1508 utáni királyainak a vonatkozásában, elterjedt a „német-római király” ("Römisch-deutscher König") elnevezés (magyarul a „római-német király” lenne a pontosabb); de fennmaradt a „német király” megnevezés is.
  3. A családfa tartalmazza az uralkodó születési évét és elhunytának az évét, utána az uralkodásának a kezdő és befejező időpontjait, a királlyá (ellenkirállyá) választásnak és koronázásnak, valamint a császárrá választásnak, illetve koronázásnak az évszámait; továbbá egyéb, elengedhetetlen utalást (pl. lemondást), és annak feltüntetését, az uralkodó melyik dinasztiából származott. Az adott uralkodónál feltüntetett adatok, egyértelműsítik azt, hogy melyik királyból lett császár, és azt is, hogy melyik császár nem volt király, a trónra lépése előtt; az utóbbiaknál – értelemszerűen – csak a császárrá választás és koronázás évszámai vannak feltüntetve. Ha a megválasztásra és a koronázásra, ugyanabban az évben került sor, ez nem jelent napra azonos időpontot. Gyakran az utódot, már az elődje életében, királlyá (császárrá) választották, illetve meg is koronázták. Az uralkodás kezdő és befejező időpontjai – értelemszerűen – az egyedül, önállóan történő uralkodásnak a kezdő és befejező időpontjait jelentik, abban az esetben is, ha egyidejűleg ellenkirály is uralkodott. Az uralkodás kezdő időpontjánál, az uralkodó – esetleg – kiskorúan történt trónra lépése, nincs figyelembe véve. A királlyá koronázás időpontjára, I. Ottóval kezdődően áll adat rendelkezésünkre, ezért a korábbi uralkodóknál másként történt az uralkodási adatok feltüntetése, mint I. Ottónál, és utódainál.
  4. A családfában nem volt feltüntethető Schwarzburgi Günther (1304-1349), akit ellenkirálynak megválasztottak: 1349, koronáztak: 1349, lemondott: 1349 (Schwarzburg-ház).
  5. II. Lajos keleti frank király csak a XVIII. században kapta a „Német” előnevet (de:Ludwig der Deutsche - hozzáférés: 2022. augusztus 9.).
  6. Kövér (Vastag) Károly, III. Károly néven – és nem II. Károly néven – a keleti frankok királya, mert előbb lett, III. Károlyként, császár (881), mint valamennyi keleti franknak (a Keleti Frank Birodalom valamennyi tartományának) a királya (882); a császár cím a király címnél magasabb uralkodói rang. Lásd: Weiszhár Attila - Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom - Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019. (A Wikipédia vonatkozó, német, angol és francia szócikkei szerint is, Kövér Károly keleti frank uralkodónak III. Károly a megjelölése /a számozása/. Kövér Károly, számozás nélkül, a Nyugati Frank Birodalom királya (885-888) is volt.) - III. Károly és Karintiai Arnulf, császárként, az "imperator augustus" ("fenséges császár") címet viselték. (Thomas Frenz: GESCHICHTE DES BYZANTINISCHEN (OSTRÖMISCHEN) REICHES – GRIECHENLAND, BALKAN, TÜRKEI, 9. KAPITEL: DAS ZWEI-KAISER-PROBLEM [10]; The Holy Roman Empire and Germany [11] Archiválva 2024. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben – hozzáférés: 2024. február 10.)
  7. III. Károly császárnak – a Károly keresztnevű – császári elődei: I. (Nagy) Károly és II. (Kopasz) Károly császárok.
  8. I. Henrik királlyal kezdődően, a királyi címmel kapcsolatban, lásd az erre vonatkozó jegyzetet.
  9. Német nyelvű forrás szerint (de:Konrad I. (Ostfrankenreich - hozzáférés: 2022. augusztus 13.), I. Konrád király a Konradiner-családból (házból) ("Konrádok") származott.
  10. I. (Madarász) Henrik királyból nem lett császár, de Szent Henrik császár II. Henrik néven volt a birodalom császára.
  11. I. (Frank) Konrád keleti frank királyból nem lett császár, de Konrád császár II. Konrád néven volt a birodalom császára.
  12. Szász Lothár császárt, gyakran, III. Lothár császárként említik; noha ő – helyesen megjelölve – II. Lothár császár; ugyanis csak a Karoling-házi I. Lothár volt császár, az ő kisebbik fia, II. Lothár, aki az apjától Lotaringiát örökölte, „csak” Lotaringia királya volt, és nem volt császár (Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom – Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019., 108. oldal és 312. oldal.). Szász Lothár császár síremlékének a felirata: "Lotharivs II". (Der Kaiserdom in Königslutter: Grabmal, Wallfahrtsort, romanisches Kulturgut. www.reiselust-mag.de. (Hozzáférés: 2022. április 2.)
  13. I. Albert királyt az unokaöccse (az öccsének a fia), Utószülött János (1290/1291-1312/1313), Svábföld hercege, meggyilkolta, aki ezért Parricida (Rokongyilkos) János hercegként maradt meg a történelmi emlékezetben.
  14. IV. Lajos császárnak – a Lajos keresztnevű – császári elődei: I. (Jámbor, Kegyes) Lajos, II. (Ifjabb) Lajos és III. (Vak) Lajos császárok.
  15. Vas Ernő herceg, a Habsburg-házon belül kialakult, családi számozás szerint, I. – és nem II. – Ernő herceg volt. (Vas Ernő hercegnek, az Ernő keresztnevű fiát, számozták II. Ernő néven.) Ezt a családi számozást, az sem érintette, hogy Ostmarknak (azaz Ausztriának), a Babenberg-házból, volt már Ernő keresztnevű őrgrófja. Lásd: Walter Pohl – Karl Vocelka: A Habsburgok, egy európai dinasztia története, családfa. Gulliver Kiadó, Budapest, 1995.
  16. I. Ferdinándnak, a császárként való ünnepélyes elismerésére, lásd: Gerhard Hartmann – Karl Rudolf Schnith: Die Kaiser. 1200 Jahre europäische Geschichte. Verlag Styria, Graz – Wien – Köln, 1996. 511. oldal. – A választófejedelmek azt, hogy V. Károly a császári címről – egyébként I. Ferdinánd javára – lemondott (1556), csak 1558-ban fogadták el. Lásd: Gerhard Hartmann – Karl Rudolf Schnith: Die Kaiser. 1200 Jahre europäische Geschichte. Verlag Styria, Graz – Wien – Köln, 1996. 494., 502. és 514. oldalak.
  17. II. Miksa császárral kezdődően, a királlyá koronázott uralkodókat, a császárrá váláskor, újra már nem koronázták meg, a császári cím azonban megillette őket. Lásd: Gerhard Hartmann – Karl Rudolf Schnith: Die Kaiser. 1200 Jahre europäische Geschichte. Verlag Styria, Graz – Wien – Köln, 1996. 522. oldal.
  18. I. (Habsburg) Rudolf római királyból, II. Rudolf császár őséből, nem lett császár; de Rudolf császár II. Rudolf néven volt a birodalom császára.

Források szerkesztés

  • REYES Y REINOS. www.homar.org. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
  • Genealogical database. roglo.eu. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
  • Leo's Genealogics Website. www.genealogics.org. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
  • MEDIEVAL LANDS. fmg.ac. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
  • Kings and Emperors of the Franks, France, Burgundy, Italy, and Germany. www.friesian.com. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
  • Geschichte der Stadt Rom im Mittelalter. www.projekt-gutenberg.org. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
  • Mittelalterliche Genealogie im Deutschen Reich bis zum Ende der Staufer - Materialsammlung. www.manfred-hiebl.de. (Hozzáférés: 2022. március 29.)
  • Andreas Hansert: Könige und Kaiser in Deutschland und Österreich (800-1918). IMHOF-Kulturgeschichte. Michael Imhof Verlag, Petersberg, 2013.
  • Gerhard Hartmann: Die Kaiser des Heiligen Römischen Reiches. marixverlag GmbH, Wiesbaden, 2010.
  • Gerhard Hartmann – Karl Rudolf Schnith: Die Kaiser. 1200 Jahre europäische Geschichte. Verlag Styria, Graz – Wien – Köln, 1996.
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői, Maecenas, Budapest, 1991.
  • Dr. Sára János: A Habsburgok és Magyarország, Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 2001.
  • Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok, Maecenas, Budapest, 1998.
  • Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom – Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés