Német királyok és császárok családfája

(Német királyok családfája szócikkből átirányítva)
Banner of the Holy Roman Emperor without haloes (1400-1806).svg

Bevezető és jelmagyarázatSzerkesztés

Az alábbi családfa a Keleti Frank Birodalom és a Szent Római Birodalom császárjainak [1] és királyainak [2] a leszármazását mutatja be, 840-től 1806-ig [3] [4].

Jel Jelentés
zöld háttér király (ellenkirály)
  császár

CsaládfaSzerkesztés

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Német) Lajos
804876, a keleti frankok királya: 840-876 [5] (Karoling-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Karlmann
828880, Bajorország királya: 876-880, Itália királya: 877-879 (Karoling-ház)
 
III. (Ifjabb) Lajos
830882, Szászország királya: 876-882, Bajorország királya: 880-882 (Karoling-ház)
 
Liutgard, királyné
(845k. – 885)
 
Dicsőséges Ottó
(851912),
szász herceg
 
 
III. (Kövér, Vastag) Károly [6]
839888, Alemannia (Svábföld) királya: 876-888, Itália királya: 879-887 (trónfosztva), császár: 881-887 (trónfosztva), koronázása: 881, a keleti frankok királya: 882-887 (trónfosztva) [7] (Karoling-ház)
 
Gizella (?-?), grófné
 
Berthold (?-?), sváb gróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Karintiai Arnulf
850k. – 899, a keleti frankok királya: 887-899, Itália királya: 894-899, császár: 896-899, koronázása: 896 (Karoling-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Madarász) Henrik
876936, uralkodott: 919-936, királlyá emelése: 919 [8] (Szász (Liudolf)-ház)
 
 
 
Luitpold
860k. – 907, Bajorország őrgrófja, majd hercege
 
Kunigunda
880k. – 918u., királyné
 
I. (Frank) Konrád
881918, a keleti frankok királya: 911-918 (Frank-ház [9])
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
IV. (Gyermek) Lajos
894911, a keleti frankok királya: 900-911 (Karoling-ház)
 
 
 
 
 
 
 
I. (Nagy) Ottó
912973, uralkodott: 936-973, királlyá választása és koronázása: 936, császár: 962-973, koronázása: 962 (Szász (Liudolf)-ház)
 
 
 
I. (Szász) Henrik
922955,
Bajorország hercege
 
 
(Bajor, Gonosz) Arnulf
890k. – 937, ellenkirály: 919-921 (lemondott), megválasztása: 919 (Luitpolding-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Vörös Konrád
922955,
Lotaringia hercege
 
Liutgard
931953, hercegné
 
 
II. (Vörös) Ottó
955983, uralkodott: 973-983, királlyá választása és koronázása: 961, császár: 973-983, koronázása: 967 (Szász (Liudolf)-ház)
 
II. (Civakodó) Henrik
951995,
Bajorország hercege
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Ottó
9481004,
Karintia hercege
 
 
 
 
III. Ottó
9801002, a "világ csodája", uralkodott: 983 – 1002, királlyá választása és koronázása: 983, császár: 996-1002, koronázása: 996 (Szász (Liudolf)-ház)
 
 
II. (Szent) Henrik
9731024, uralkodott: 1002-1024, királlyá választása és koronázása: 1002, császár: 1014-1024, koronázása: 1024 [10] (Szász (Liudolf)-ház)
 
Szent Kunigunda
9781040, császárné
 
Frigyes
9651019,
Moselgau grófja
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Speyeri Henrik
971995,
Wormsgau grófja
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Giselbert
10071059,
Luxemburg grófja
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Konrád
9901039, uralkodott: 1024-1039, királlyá választása és koronázása: 1024, császár: 1027-1039, koronázása: 1027 [11] (Száli-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Salmi Hermann
10351088,
ellenkirály: 1081-1088, megválasztása és koronázása: 1081 (Salm-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. (Fekete) Henrik
10171056, uralkodott: 1039-1056, királlyá választása és koronázása: 1028, császár: 1046-1056, koronázása: 1046 (Száli-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Rheinfeldeni (Sváb) Rudolf
10251080,
ellenkirály: 1077-1080, megválasztása és koronázása: 1077 (Rheinfelden-ház)
 
Matild
10481060, ellenkirályné
 
 
IV. Henrik
10501106, uralkodott: 1056-1105 (lemondott), királlyá választása: 1053, koronázása: 1054, újra-koronázása: 1056, császár: 1084-1105, koronázása: 1084 (Száli-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(/III./ Itáliai Konrád
10741101,
ellenkirály: 1087-1098 (trónfosztva), koronázása: 1087 (Száli-ház)
 
 
V. Henrik
10861125, uralkodott: 1105-1125, királlyá választása: 1098, koronázása: 1099, császár: 1111-1125, koronázása: 1111 (Száli-ház)
 
Ágnes
10721143, hercegné
 
I. Frigyes
10471105,
Svábföld hercege
 
 
 
IX. (Fekete) Henrik
1074k. – 1126,
Bajorország hercege
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Judit
11031131, hercegné
 
II. (Félszemű) Frigyes
10901147,
Svábföld hercege
 
III. Konrád
10931152, ellenkirály: 1127-1135 (lemondott), megválasztása: 1127, nem koronázták meg, uralkodott: 1138-1152, királlyá választása és koronázása: 1138 (Hohenstauf-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Szász) Lothár
10751137, uralkodott: 1125-1137, királlyá választása és koronázása: 1125, császár: 1133-1137, koronázása: 1133 [12] (Supplinburg-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Rőtszakállú /Barbarossa/) Frigyes
11221190, uralkodott: 1152-1190, királlyá választása és koronázása: 1152, császár: 1155-1190, koronázása: 1155 (Hohenstauf-ház)
 
 
 
(VI.) Henrik Berengár
11371150, társkirály: 1147-1150, koronázása: 1147 (Hohenstauf-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
X. (Büszke) Henrik
11081139,
Bajorország hercege
 
Gertrúd
11151143, hercegné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Földnélküli János
11671216,
Anglia királya
 
 
 
 
VI. Henrik
11651197, uralkodott: 1190-1197, királlyá választása és koronázása: 1169, császár: 1191-1197, koronázása: 1191 (Hohenstauf-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Sváb Fülöp
11771208, uralkodott: 1198-1208, királlyá választása és koronázása: 1198, újra-koronázása: 1205 (Hohenstauf-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. (Oroszlán) Henrik
11291195,
Szászország hercege, XII. Henrik, Bajorország hercege
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Habsburg) Rudolf
12181291, uralkodott: 1273-1291, királlyá választása és koronázása: 1273 (Habsburg-ház)
 
Cornwalli Richárd
12091272, uralkodott: 1257-1272, királlyá választása és koronázása: 1257 (Plantagenêt-ház)
 
Angliai Izabella
12141241, császárné
 
 
II. Frigyes
11941250, uralkodott: 1212-1250, királlyá választása: 1196, 1211 és 1212 (háromszor), királlyá koronázása: 1212, királlyá újra-koronázása: 1215, császár: 1220-1250, koronázása: 1220 (Hohenstauf-ház)
 
Aragóniai Konstancia
1180k. – 1222, császárné
és

Jeruzsálemi Izabella
12121228, császárné
 
 
Hohenstaufen Kunigunda,
12001253, Csehország királynéja
 
I. Vencel
12051253,
Csehország királya
 
Hohenstaufen Erzsébet
12031235, Kasztília királynéja
 
III. (Szent) Ferdinánd
12011252,
Kasztília és León királya
 
Hohenstaufen Beatrix
11981212, császárné
 
 
IV. (Braunschweigi) Ottó
11761218, uralkodott: 1198-1218, királlyá választása és koronázása: 1198, királlyá újraválasztása: 1208 (újra-koronázása nem volt), császár: 1209-1215/1218 (a császárságról elmozdították /1215/, a császári címről nem mondott le), koronázása: 1209 (Welf-ház)
 
Vilmos
11841213, Lüneburg hercege
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Nassaui Adolf
1255k. – 1298, uralkodott: 1292-1298 (letéve), királlyá választása és koronázása: 1292 (Nassau-ház)
 
 
II. (Szigorú) Lajos
12291294, Bajorország hercege, majd Felső-Bajorország hercege
 
Matild
12531304, hercegné
 
/1/
(VII.) Henrik
12111242, uralkodott 1220-1235 (trónfosztva), királlyá választása: 1220, koronázása: 1222 (Hohenstauf-ház)
 
/2/
IV. Konrád
12281254, uralkodott: 1250-1254, királlyá választása: 1237, nem koronázták meg (Hohenstauf-ház)
 
I. (Ausztriai) Albert
12551308, uralkodott: 1298-1308, királlyá választása, újraválasztása és koronázása: 1298 [13] (Habsburg-ház)
 
 
 
 
II. (Nagy) Ottokár
12331278,
Csehország királya
 
Kasztíliai Alfonz
12211284, uralkodott: 1257-1275 (lemondott), királlyá választása: 1257, nem koronázták meg (Burgundiai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Gyermek) Ottó
12041252, Braunschweig és Lüneburg hercege
 
Brandenburgi Matild
12101261, hercegné
 
Brandenburgi Erzsébet
12061231, ellenkirályné
 
Raspe Henrik
12041247, ellenkirály: 1246-1247, megválasztása: 1246, nem koronázták meg (Ludowinger-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Matild
1280e. – 1323, palotagrófné
 
Pfalzi Rudolf
12741319,
Rajnai Palotagrófság grófja
 
 
IV. (Bajor) Lajos
12821347, uralkodott: 1314-1347, királlyá választása és koronázása: 1314, császár: 1328-1347, koronázása: 1328 [14] (Wittelsbach-ház)
 
II. (Bölcs, Béna) Albert
12981358,
Ausztria hercege
 
(III.) Szép Frigyes
12891330, uralkodott: 1314-1330, királlyá választása és koronázása: 1314 (Habsburg-ház)
 
I. Rudolf
12821307, Csehország királya
 
Erzsébet
12881335, Csehország királynéja
 
II. Vencel
12711305,
Csehország királya
 
Guta (Juta)
12711297, Csehország királynéja
 
 
VII. (Luxemburgi) Henrik
12761313, uralkodott: 1308-1313, királlyá választása: 1308, koronázása: 1309, császár: 1312-1313, koronázása: 1312 (Luxemburgi-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Erzsébet
12301266, királyné
 
Hollandi Vilmos
12281256, ellenkirály: 1247-1252, megválasztása: 1247, koronázása: 1248, újraválasztása: 1252, uralkodott: 1254-1256, királynak elismerve: 1254, újra-koronázása nem volt (Holland-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Pfalzi Adolf
13001327,
Rajnai Palotagrófság grófja
 
 
 
 
 
III. Albert
13491395,
Ausztria hercege
 
III. (Igazságos) Lipót
13511386,
Ausztria hercege
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Erzsébet
12921330, Csehország királynéja
 
János
12961346,
Csehország királya
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. (Pfalzi) Rupert
13251398,
Rajnai Palotagrófság grófja
 
 
 
 
 
IV. Albert
13771404,
Ausztria hercege
 
(I.) Vas Ernő
13771424,
Ausztria hercege [15]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
IV. Károly
13161378, ellenkirály: 1346-1347, megválasztása és koronázása: 1346, uralkodott: 1347-1378, királynak elismerve: 1347, újra-koronázása: 1349, császár: 1355-1378, koronázása: 1355 (Luxemburgi-ház)
 
 
 
 
 
János Henrik
13221375,
Morvaország őrgrófja
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Pfalzi Rupert
13521410, uralkodott: 1400-1410, királlyá választása: 1400, koronázása: 1401 (Wittelsbach-ház)
 
 
 
 
 
II. Albert
13971439, uralkodott: 1438-1439, királlyá választása: 1438, nem koronázták meg (Habsburg-ház)
 
 
III. Frigyes
14151493, uralkodott: 1440-1493, királlyá választása: 1440, koronázása: 1442, császár: 1452-1493, koronázása: 1452 (Habsburg-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Vencel
13611419, uralkodott: 1378-1400 (trónfosztva), királlyá választása és koronázása: 1376 (Luxemburgi-ház)
 
 
Zsigmond
13681437, uralkodott: 1410-1437, királlyá választása: 1410, újraválasztása: 1411, koronázása: 1414, császár: 1433-1437, koronázása: 1433 (Luxemburgi-ház)
 
 
 
Jobst
13511411, uralkodott: 1410-1411, királlyá választása: 1410, nem koronázták meg (Luxemburgi-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Miksa
14591519, uralkodott: 1493-1519, királlyá választása és koronázása:1486, császár: 1508 – 1519, császárnak kikiáltotta magát: 1508, nem koronázták meg (Habsburg-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szép Fülöp
14781506,
I. Fülöp, Kasztília és León királya
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
V. Károly
15001558, uralkodott: 1519-1556, királlyá választása: 1519, koronázása: 1520, császár: 1520/1530-1556 (lemondott), választott császár (pápai hozzájárulással): 1520, koronázása: 1530 (Habsburg-ház)
 
 
I. Ferdinánd
15031564, uralkodott: 1556-1564, királlyá választása és koronázása: 1531, császár: 1558-1564, "ünnepélyes elismerése császárként" ("koronázása"): 1558 [16] (Habsburg-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Miksa
15271576, uralkodott: 1564-1576, királlyá választása és koronázása: 1562, császár: 1564-1576 [17] (Habsburg-ház)
 
 
 
II. (Stájer) Károly
15401590,
Belső-Ausztria főhercege
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Rudolf
15521612, uralkodott: 1576-1612, királlyá választása és koronázása: 1575, császár: 1576-1612 [18] (Habsburg-ház)
 
 
Mátyás
15571619, uralkodott: 1612-1619, császárrá választása és koronázása: 1612 (Habsburg-ház)
 
 
II. Ferdinánd
15781637, uralkodott: 1619-1637, császárrá választása és koronázása: 1619 (Habsburg-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. Ferdinánd
16081657, uralkodott: 1637-1657, királlyá választása és koronázása: 1636, császár: 1637-1657 (Habsburg-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
IV. Ferdinánd
16331654, uralkodott: 1653-1654, királlyá választása és koronázása: 1653 (Habsburg-ház)
 
 
I. Lipót
16401705, uralkodott: 1658-1705, császárrá választása és koronázása: 1658 (Habsburg-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. József
16781711, uralkodott: 1705-1711, királlyá választása és koronázása: 1690, császár: 1705-1711 (Habsburg-ház)
 
 
VI. Károly
16851740, uralkodott: 1711-1740, császárrá választása és koronázása: 1711 (Habsburg-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
VII. (Bajor) Károly Albert
16971745, uralkodott: 1742-1745, császárrá választása és koronázása: 1742 (Wittelsbach-ház)
 
Mária Amália
17011756, császárné
 
Mária Terézia
17171780, császárné, Csehország királynője és Magyarország királynője, Ausztria uralkodó főhercegnője
 
 
I. Ferenc István
17081765 uralkodott: 1745-1765, császárrá választása és koronázása: 1745 (Lotaringiai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. József
17411790, uralkodott: 1765-1790, királlyá választása és koronázása: 1764, császár: 1765-1790 (Habsburg–Lotaringiai-ház)
 
 
II. Lipót
17471792, uralkodott: 1790-1792, császárrá választása és koronázása: 1790 (Habsburg–Lotaringiai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Ferenc
17681835, uralkodott: 1792-1806 (lemondott), császárrá választása és koronázása: 1792 (I. Ferenc, Ausztria császára: 1804-1835) (Habsburg–Lotaringiai-ház)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Angol nyelvű képSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A császári címről és a Szent Római Birodalom nevéről: I. (Nagy) Károly frank királyt III. (Szent) Leó pápa, 800-ban, római császárrá koronázta. I. Károly császár a következő uralkodói címeket viselte: „Karolus serenissimus augustus a Deo coronatus magnus pacificus imperator Romanum imperium gubernans qui et per misericordiam dei rex Francorum atque Langobardorum” (ru:Карл Великий - hozzáférés: 2022. március 29.). Nagy Károly nem csak a frankok királya („rex francorum”) és a longobárdok királya („rex … atque langobardorum”), hanem római császár („imperator Romanum”) is volt; pontosabban, „a birodalmat kormányzó római császár” („imperator Romanum imperium gubernans”). Ezzel a körültekintő megfogalmazással, Nagy Károly elérte azt, hogy császári címét, 812-ben, I. Mihály bizánci császár elismerte. Nagy Károlyt, és császárrá koronázott utódait, ezért római császároknak tekintjük (többeket Rómában is koronáztak császárrá), bár közvetlen utódai, az "imperator augustus" ("fenséges császár") címet viselték, azért, hogy a Keletrómai (Bizánci) Birodalom – magukat római császároknak nevező – uralkodóival az összeütközést elkerüljék (de:Augustus (Titel) - hozzáférés: 2022. március 29.). I. (Nagy) Ottó azonban, miután 962-ben császárrá koronázták, már az „imperator Romanorum et Francorum”, azaz, a „rómaiak és a frankok császára” címet viselte (ru:Священная Римская империя - hozzáférés: 2022. március 29.). A „Romanorum imperator augustus” („a rómaiak fenséges császára”, „egyszerűbben”: „a római császár”) cím II. (Vörös) Ottó császár 982-beli okirataiban olvasható (de:Heiliges Römisches Reich - hozzáférés: 2022. március 29.). III. Ottó, a 996-ban történt császárrá koronázása után, viselte is a "Romanorum Imperator Augustus" címet, akárcsak császári utódai (de:Augustus (Titel) - hozzáférés: 2022. március 29.). – Az I. Ottó császár és utódai által uralt, 1806-ig fennállt birodalom, a Szent Római Birodalom volt. A birodalom neve, az okiratok alapján, így alakult ki. 1157: „Szent Birodalom” („Sacrum Imperium”), 1184: „Szent Római Birodalom” („Sacrum Romanum Imperium”), 1254: ez az utóbbi név a birodalom általánossá vált elnevezése. 1512: A birodalmi gyűlés egyik iratában – mint hivatalos iratban –, először olvasható a „Német Nemzet Szent Római Birodalma” elnevezés. A birodalom megszűnéséig, azonban a hivatalos neve, Szent Római Birodalom volt (németül: „Heiliges Römisches Reich” /"HRR"/); a „Német-Római Birodalom/Császárság” néven emlegetett államalakulatnak (de:Heiliges Römisches Reich - hozzáférés: 2022. március 29.). A birodalom feje, a Szent Római Birodalom császára, azaz, a római császár volt. I. Ottó császárrá koronázása óta, csak a német királyok viselhették a császári címet (a „német király”, illetve a „király” címre, lásd a vonatkozó jegyzetet). A köznyelvben és az irodalomban egyaránt, el is terjedt a „német-római császár” kifejezés (ennek – német nyelvből – a „római-német császár” lenne a helyesebb, magyar nyelvű fordítása /de:Liste der römisch-deutschen Herrscher - hozzáférés: 2022. augusztus 9./); a birodalom fejének a titulusa azonban, hivatalosan, a „római császár” volt. Mivel Nagy Károly is a „római császár” címet viselte, ezért – függetlenül attól, mikor vált általánossá a Szent Római Birodalom elnevezés –, Nagy Károlyt, és valamennyi császári utódját, a Szent Római Birodalom uralkodói közé soroljuk; erre utal a császárok folyamatos számozása is (hu:A nyugati császárok listája - hozzáférés: 2022. augusztus 9.).
  2. A királyi címről: I. Ottó császár apjával, I. (Madarász) Henrik királlyal kezdődően, a király alatt, általában, már a „német királyt” értjük, nem a keleti frank uralkodót, de van más álláspont is. Például, a Wikipédia német nyelvű szócikkei szerint, I. Ottóval bezárólag, még a Keleti Frank Birodalom, a Regnum Francorum Orientalium (avagy Regnum Francorum) királyairól van szó (de:Heiliges Römisches Reich, de:Liste der römisch-deutschen Herrscher, de:Heinrich I. (Ostfrankenreich), de:Otto I. (HRR) – valamennyihez hozzáférés: 2022. március 29.). Mivel I. Henrik király megválasztása évében írt évkönyvben, először olvasható a "Regnum Teutonicorum", a "Teuton Királyság" kifejezés (ru:Генрих I Птицелов - hozzáférés: 2022. március 29.), ezért, I. Henrik királlyal kezdődően, már nem kifogásolható a „német király” kifejezés használata, és így az sem kifogásolható, ha I. (Frank) Konrádot tekintjük az utolsó keleti frank királynak. A XI. században megjelent a „Rex Romanorum”, a „rómaiak királya” (avagy "római király") uralkodói cím (de: Römisch-deutscher König - hozzáférés: 2022. augusztus 9.). Az egyik forrásmunka szerint, III.Henrik, még a császárrá koronázása előtt, 1040-ben, felvette a „Romanorum Rex” címet; a későbbiekben ez, a „római király” cím lett a német királyoknak a hivatalos uralkodói címe, addig, amíg „római császár" ("romanorum imperator") nem lett belőlük (Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom – Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019., 82. oldal és 311.oldal.). Azonban, nem mindegyik királyból lett császár, és nem mindegyik császár volt király, mielőtt trónra lépett! A „király” titulus alatt tehát, III. Henrikkel kezdődően, hivatalosan, a „római király” uralkodói címet értjük. Az 1508-ban megadott pápai hozzájárulással, az uralkodók a „Rex Germaniae”, a „Németország királya” címet is viselhették/viselték (de:Römisch-deutscher König - hozzáférés: 2022. március 29.); de ez, a „római király” címnek, 1806-ig, a birodalom megszűnéséig történt fennmaradását, nem érintette. A köztudatban és az irodalomban egyaránt, a birodalomnak mind az 1508 előtti, mind az 1508 utáni királyainak vonatkozásában, nem csak a „római király” megnevezés, hanem a „német király”, és a „német-római király” (helyesebben: a „római-német király”) elnevezés, éppen úgy ismert; mint – a császárok vonatkozásában – a „német-római császár" ("római-német császár") megnevezés.
  3. A családfa tartalmazza az uralkodó születési évét és elhunytának az évét, utána az uralkodásának a kezdő és befejező időpontjait, a királlyá (ellenkirállyá) választásnak és koronázásnak, valamint a császárrá választásnak, illetve koronázásnak az évszámait; továbbá egyéb, elengedhetetlen utalást (pl. lemondást), és annak feltüntetését, az uralkodó melyik dinasztiából származott. Az adott uralkodónál feltüntetett adatok, egyértelműsítik azt, hogy melyik királyból lett császár, és azt is, hogy melyik császár nem volt király, a trónra lépése előtt; az utóbbiaknál – értelemszerűen – csak a császárrá választás és koronázás évszámai vannak feltüntetve. Ha a megválasztásra és a koronázásra, ugyanabban az évben került sor, ez nem jelent napra azonos időpontot. Gyakran az utódot, már az elődje életében, királlyá (császárrá) választották, illetve meg is koronázták. Az uralkodás kezdő és befejező időpontjai – értelemszerűen – az egyedül, önállóan történő uralkodásnak a kezdő és befejező időpontjait jelentik, abban az esetben is, ha egyidejűleg ellenkirály is uralkodott. Az uralkodás kezdő időpontjánál, az uralkodó – esetleg – kiskorúan történt trónra lépése, nincs figyelembe véve. A királlyá koronázás időpontjára, I. Ottóval kezdődően áll adat rendelkezésünkre, ezért a korábbi uralkodóknál másként történt az uralkodási adatok feltüntetése, mint I. Ottónál, és utódainál.
  4. A családfában nem volt feltüntethető Schwarzburgi Günther (1304-1349), akit ellenkirálynak megválasztottak: 1349, koronáztak: 1349, lemondott: 1349 (Schwarzburg-ház).
  5. II. Lajos keleti frank király csak a XVIII. században kapta a „Német” előnevet (de:Ludwig der Deutsche - hozzáférés: 2022. augusztus 9.).
  6. Kövér (Vastag) Károly, III. Károly néven – és nem II. Károly néven – a keleti frankok királya, mert előbb lett, III. Károlyként, császár (881), mint valamennyi keleti franknak (a Keleti Frank Birodalom valamennyi tartományának) a királya (882); a császár cím a király címnél magasabb uralkodói rang. Lásd: Weiszhár Attila - Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom - Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019. (A Wikipédia vonatkozó, német, angol és francia szócikkei szerint is, Kövér Károly keleti frank uralkodónak III. Károly a megjelölése /a számozása/. Kövér Károly, számozás nélkül, a Nyugati Frank Birodalom királya (885-888) is volt.)
  7. III. Károly császárnak – a Károly keresztnevű – császári elődei: I. (Nagy) Károly és II. (Kopasz) Károly császárok.
  8. I. Henrik királlyal kezdődően, a királyi címmel kapcsolatban, lásd az erre vonatkozó jegyzetet.
  9. Német nyelvű forrás szerint (de:Konrad I. (Ostfrankenreich - hozzáférés: 2022. augusztus 13.), I. Konrád király a Konradiner-családból (házból) ("Konrádok") származott.
  10. I. (Madarász) Henrik királyból nem lett császár, de Szent Henrik császár II. Henrik néven volt a birodalom császára.
  11. I. (Frank) Konrád keleti frank királyból nem lett császár, de Konrád császár II. Konrád néven volt a birodalom császára.
  12. Szász Lothár császárt, gyakran, III. Lothár császárként említik; noha ő – helyesen megjelölve – II. Lothár császár; ugyanis csak a Karoling-házi I. Lothár volt császár, az ő kisebbik fia, II. Lothár, aki az apjától Lotaringiát örökölte, „csak” Lotaringia királya volt, és nem volt császár (Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom – Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019., 108. oldal és 312. oldal.). Szász Lothár császár síremlékének a felirata: "Lotharivs II". (Der Kaiserdom in Königslutter: Grabmal, Wallfahrtsort, romanisches Kulturgut. www.reiselust-mag.de. (Hozzáférés: 2022. április 2.)
  13. I. Albert királyt az unokaöccse (az öccsének a fia), Utószülött János (1290/1291-1312/1313), Svábföld hercege, meggyilkolta, aki ezért Parricida (Rokongyilkos) János hercegként maradt meg a történelmi emlékezetben.
  14. IV. Lajos császárnak – a Lajos keresztnevű – császári elődei: I. (Jámbor, Kegyes) Lajos, II. (Ifjabb) Lajos és III. (Vak) Lajos császárok.
  15. Vas Ernő herceg, a Habsburg-házon belül kialakult, családi számozás szerint, I. – és nem II. – Ernő herceg volt. (Vas Ernő hercegnek, az Ernő keresztnevű fiát, számozták II. Ernő néven.) Ezt a családi számozást, az sem érintette, hogy Ostmarknak (azaz Ausztriának), a Babenberg-házból, volt már Ernő keresztnevű őrgrófja. Lásd: Walter Pohl – Karl Vocelka: A Habsburgok, egy európai dinasztia története, családfa. Gulliver Kiadó, Budapest, 1995.
  16. I. Ferdinándnak, a császárként való ünnepélyes elismerésére, lásd: Gerhard Hartmann – Karl Rudolf Schnith: Die Kaiser. 1200 Jahre europäische Geschichte. Verlag Styria, Graz – Wien – Köln, 1996. 511. oldal. – A választófejedelmek azt, hogy V. Károly a császári címről – egyébként I. Ferdinánd javára – lemondott (1556), csak 1558-ban fogadták el. Lásd: Gerhard Hartmann – Karl Rudolf Schnith: Die Kaiser. 1200 Jahre europäische Geschichte. Verlag Styria, Graz – Wien – Köln, 1996. 494., 502. és 514. oldalak.
  17. II. Miksa császárral kezdődően, a királlyá koronázott uralkodókat, a császárrá váláskor, újra már nem koronázták meg, a császári cím azonban megillette őket. Lásd: Gerhard Hartmann – Karl Rudolf Schnith: Die Kaiser. 1200 Jahre europäische Geschichte. Verlag Styria, Graz – Wien – Köln, 1996. 522. oldal.
  18. I. (Habsburg) Rudolf római királyból, II. Rudolf császár őséből, nem lett császár; de Rudolf császár II. Rudolf néven volt a birodalom császára.

ForrásokSzerkesztés

  • REYES Y REINOS. www.homar.org. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
  • Genealogical database. roglo.eu. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
  • Leo's Genealogics Website. www.genealogics.org. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
  • MEDIEVAL LANDS. fmg.ac. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
  • Kings and Emperors of the Franks, France, Burgundy, Italy, and Germany. www.friesian.com. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
  • Geschichte der Stadt Rom im Mittelalter. www.projekt-gutenberg.org. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
  • Mittelalterliche Genealogie im Deutschen Reich bis zum Ende der Staufer - Materialsammlung. www.manfred-hiebl.de. (Hozzáférés: 2022. március 29.)
  • Andreas Hansert: Könige und Kaiser in Deutschland und Österreich (800-1918). IMHOF-Kulturgeschichte. Michael Imhof Verlag, Petersberg, 2013.
  • Gerhard Hartmann: Die Kaiser des Heiligen Römischen Reiches. marixverlag GmbH, Wiesbaden, 2010.
  • Gerhard Hartmann – Karl Rudolf Schnith: Die Kaiser. 1200 Jahre europäische Geschichte. Verlag Styria, Graz – Wien – Köln, 1996.
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői, Maecenas, Budapest, 1991.
  • Dr. Sára János: A Habsburgok és Magyarország, Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 2001.
  • Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok, Maecenas, Budapest, 1998.
  • Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom – Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés