Észak-Dakota

tagállam az Amerikai Egyesült Államokban
(ND szócikkből átirányítva)

Észak-Dakota (angolul North Dakota, IPA: [ˌnɔrθ dəˈkoʊtə] kiejtése) az Amerikai Egyesült Államok 39. tagállama. Az USA északi részén helyezkedik el, határos Kanadával. A 19. században a Vadnyugat részének tartották, ma a Középnyugathoz sorolják.

Észak-Dakota
Észak-Dakota zászlaja
Észak-Dakota zászlaja
Észak-Dakota pecsétje
Észak-Dakota pecsétje
Közkedvelt elnevezés: Peace Garden State
Roughrider State
Flickertail State
Mottó: Liberty and union, now and forever, one and inseparable (angol) – Szabadság és egység, most és mindörökké, egy és szétválaszthatatlan
NévadóDakota people
Közigazgatás
FővárosaBismarck
Legnagyobb városFargo
KormányzóDoug Burgum (R)
Hivatalos nyelvangol
Postai rövidítésND
ISO 3166-2US-ND
Felvétel az Unióba
sorrendben39.
dátuma1889. november 2.
Rangsor
terület szerint19.
népesség szerint47.
népsűrűség szerint47.
Népesség
Népesség779 094 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség3,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen183 272 km²
ebből víz2,4 %
IdőzónaCST (UTC–6 / –5) (északnyugaton és keleten)
MST (UTC–7 / –6) (délnyugaton)
Szélességé. 45°55′ – é. 49°00′
Hosszúságny. 96°33′ – ny. 104°03′
Kiterjedés
kelet-nyugati340 km
észak-déli545 km
Domborzat
legmagasabb pontWhite Butte 1069 m
átlagmagasság580 m
legalacsonyabb pontRed River 229 m
Térkép
Észak-Dakota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Dakota témájú médiaállományokat.

Az állam fővárosa Bismarck, legnagyobb városa Fargo. Jelentős állami egyetemek találhatóak Grand Forksban és Fargóban. A légierőnek bázisai vannak Minotban és Grand Forksban.

Földrajz szerkesztés

Szomszédai északon a kanadai Saskatchewan és Manitoba tartományok, keleten Minnesota, délen Dél-Dakota, nyugaton pedig Montana államok.

Az állam nyugati részén végigfolyik a Missouri folyó, aminek vize a Sakagawea-tavat alkotja a Garrison gát segítségével. Az állam nyugati része dombos, ásványkincsei közé tartoznak a lignit és az olaj. Keleten az északra tartó Vörös-folyó völgye gazdag termőföld.

Éghajlat szerkesztés

Az állam éghajlata mérsékelt égővi szélsőségesen szárazföldi éghajlat, melyet leginkább a sarkvidéki légtömegek befolyásolnak. Emiatt a tél rendkívül fagyos és csapadékos: a hőmérséklet tartósan mínusz 20 fok alá süllyedhet, a sok hó hetekig megmarad. A tavasz és az ősz rövid és igen változékony. Nyáron a szárazabb időszakokat észak-nyugatról érkező heves szivatarok törhetik meg. Jellegzetes növényzete a füves puszta, az úgynevezett préri.

Történet szerkesztés

Korábban a Dakota Terület része volt, mely a dakota törzsről kapta nevét; 1889. november 2-án a területet felosztották Észak- és Dél-Dakotára, és az USA tagállamai lettek.

Népesség szerkesztés

 
Észak-Dakota népsűrűségi térképe

2015. július 1-jén Észak-Dakota lakossága 756 927 fő volt, ami 12,54%-os növekedés a 2010-es cenzus adataihoz képest.[2] Ezzel az USA tagállamai közül itt a legnagyobb a népesség növekedésének üteme 2011 óta. Ennek ellenére az egyik legalacsonyabb népességű állam az 50 közül. Egyedül Alaszkában, Wyomingban és Vermontban laknak kevesebben.[3]

1870 körül mintegy 2000 lakosa volt az államnak, de 1930-ra majdnem 680 000-re nőtt. Ezután a növekedés üteme lelassult.[4] A bevándorlás más USA államokból jelentős. A lakosság körülbelül 70%-a született Észak-Dakotában, 27%-a más USA tagállamban, a maradék pedig külföldön.

A népesség alakulása 1910 és 2020 között
Lakosok száma
577 056
646 872
641 935
619 636
632 446
652 717
638 800
642 200
756 927
779 094
1910192019401950196019801990200020152020
Adatok: Wikidata

Rasszok szerkesztés

A népesség rassz szerinti megoszlása a következő:

  • fehér: 90,0% (88,7% nem spanyolajkú fehér)
  • indián: 5,4%
  • néger/afroamerikai: 1,2%
  • ázsiai: 1,0%
  • Csendes-óceáni szigetlakó: 0,1%
  • egyéb: 0,5%
  • kevert: 0,2%

Legnagyobb városok szerkesztés

 
Fargo belvárosa 2007-ben
 
Észak-Dakota Capitoliuma a fővárosban, Bismarckban
Észak-Dakota 10 legnagyobb városa
Város neve Lakosság (fő) Megye Terület (km²) Alapítás éve Térkép
Fargo 122 359 Cass 126,4 1871  
Bismarck 72 865 Burleigh 80,9 1872  
Grand Forks 57 056 Grand Forks 52,0 1881  
Minot 47 822 Ward 45,2 1887  
West Fargo 35 708 Cass 38,1 1926  
Williston 25 586 Willams 19,6 1887  
Mandan 22 228 Morton 28,8 1881  
Dickinson 22 186 Stark 26,0 1881  
Jamestown 15 387 Stutsman 33,3 1872  
Wahpeton 7 826 Richland 13,7 1869  

Az állam 755.393 fős lakosságának 56,54%-a él a tíz legnagyobb városban.

Közigazgatás szerkesztés

 
Észak-Dakota megyéi

Az állam 53 megyére van felosztva.

Gazdaság szerkesztés

Észak-Dakota legjelentősebb gazdasági ága a mezőgazdaság. Emellett megemlíthető a kőolajipar, az élelmiszergyártás és a technológia.[5] Az Egyesült Államok tagállamai közül a bruttó hazai termék növekedése Észak-Dakotában a leggyorsabb. A növekedés üteme nagyjából 8,3%-os. 2013-ban az állam bruttó hazai terméke 36.8 milliárd dollár volt. Az egy főre eső jövedelem 2013-ban 50 899 dollár volt, ami országos szinten a 16. helyet jelenti. 2009 óta az állam a munkahelyteremtés élvonalába tartozik.[6] Az egy főre eső jövedelem növekedésében szintén az élmezőnybe tartozik az USA államai között. Ez főleg bizonyos magánszektorok virágzásával függ össze, mint a mezőgazdaság, energiaipar és építőipar.[7][8]

Észak-Dakota az egyedüli állam az USA-ban amelynek van állami bankja (Bismarckban), valamint állami tulajdonban levő malma (Grand Forksban). Fargo a Microsoft második legnagyobb telephelyének az otthona, 1700 alkalmazottal, és az Amazon.com is alkalmaz néhány száz embert Grand Forksban.[9]

2014 májusában a munkanélküliségi arány 2,6%-os volt, a legalacsonyabb az USA-ban (1987 óta nem emelkedett 5% fölé).[10] Ebben az államban növekedett legnagyobb mértékben az egy főre eső bevétel a 21. század első évtizedében (a 38. helyről a 17. helyre jött fel).[11] Mindez elsősorban a fellendülő kőolajkitermelésnek köszönhető.

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a North Dakota című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  2. Division, US Census Bureau, Data Integration: Population Estimates (amerikai angol nyelven). www.census.gov. [2015. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  3. Office, US Census Bureau Public Information: North Dakota is Nation's Fastest-Growing State Since 2011 - Population - Newsroom - U.S. Census Bureau (amerikai angol nyelven). www.census.gov. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  4. North Dakota Historical Population. www.ndsu.edu. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  5. www.n-state.com, NSTATE, LLC,: Economy of North Dakota including North Dakota Agriculture and Manufacturing from NETSTATE.COM. www.netstate.com. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  6. N. Dakota Again Tops Job-Creation List, D.C. Second | RealClearPolitics. www.realclearpolitics.com. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  7. ND records nation's highest personal income growth. Yahoo News. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  8. Economy in oil-rich North Dakota booming. UPI. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  9. Gunderson, Dan: With Microsoft, Hitachi to open software business in Fargo. www.mprnews.org. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  10. Current Unemployment Rates for States and Historical Highs/Lows. www.bls.gov. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  11. North Dakota economy booms, population soars - USATODAY.com. USATODAY.COM. (Hozzáférés: 2016. február 16.)

További információk szerkesztés