Oroszország uralkodóinak listája
Wikimédia-listaszócikk
Az alábbi táblázatok Oroszország uralkodóinak névsorát tartalmazzák. Nehéz megállapítani, hogy mikortól létezik az Oroszországnak nevezett államalakulat, ugyanis a történelem folyamán lassan alakult ki a mai állam:[1]
- A Kijevi Rusz (864–1263): Az első táblázat a legkorábbról ismert uralkodók névsorát is tartalmazza. Így a skandináv származású varégok által megalapított uralkodóházakkal kezdődik a lista. Az orosz történelem kezdetén a Dnyeper/Volga vidékét szlávok népesítették be, és később megjelentek a svéd eredetű viking törzsek, a varégoknak, hogy a dnyeperi kereskedelmi úton összeköttetés teremtsenek és kereskedelmet folytassanak Bizánccal, így fellendítették a mai Oroszország városállamait. – A szlávok lassan teljesen magukba olvasztották a varégokat, akik ugyan megőrizték vezető szerepüket, de nyelvüket és skandináv nevüket elveszítették. 862-ben kor legjelentősebb városállamában, Novgorodban az egyik varég családnak Rurik vezetésével sikerült megszereznie a legfőbb hatalmat, és vagyonukra alapozva létrehozták a Rurik-dinasztiát, más vikingek pedig Kijevben rendezkedtek be. Rurik rokona és utóda, Oleg helyezte át a Rurikok székhelyét 882-ben Kijevbe, ahol fejedelemként (knyaz) uralkodott. Ugyancsak fejedelem volt a következő három uralkodó is (I. Igor, Olga és I. Szvjatoszláv). Szvjatoszláv volt az első, aki fiai között megosztotta a hatalmat, ettől kezdve a kijevi fejedelmet (elsőként I. Jaropolkot) kezdték nagyfejedelemnek (velikij knyaz) nevezni.[2] – A Kijevi Rusz kiterjesztette hatalmát a mai Oroszország nyugati részének nagy részére. A Rurikidák a legtöbb hercegségben megszerezték a vezető szerepet, azonban az egyre erősebb uradalmak belviszályokat okoztak, amelyek lassan felemésztették a Ruszt. Már 1054-ben, Bölcs Jaroszláv halála után az egységes állam egymással viszálykodó fejedelemségekre bomlott, melyek közt Kijev fősége csak névlegesnek volt tekinthető.
- A Vlagyimiri Nagyfejedelemség (1168–1362): Kijev lassú hanyatlása mellett fokozatosan vált egyre jelentősebbé az I. András által 1168-ban alapított Vlagyimiri Nagyfejedelemség. 1237-ben azonban az óorosz fejedelemségek keleti határainál megjelentek a mongolok, akiknek seregei előtt sorra estek el a legerősebb államok is, így Vlagyimir is. Az óorosz állam ismét számos kisebb fejedelemségre hullott szét, amelyek részben a mongol Arany Horda, majd az ennek örökébe lépő tatár kánságok fennhatósága alá kerültek. I. Sándor alatt (1252–1263) ismét egy virágzó korszak jött ugyan el, de a 14. század elejére újra meggyengült a fejedelemség.
- A Moszkvai Nagyfejedelemség (1263–1547): Ebben az ínséges időszakban ragyogott fel a 13. század végén alapított Moszkvai Nagyfejedelemség csillaga, ugyanis az egyetlen fejedelemség volt, amely jó kereskedelmi lehetőségeit kihasználva meg tudott egyezni a tatárokkal, és fejlődni tudott. Már Pénzeszsák Ivánnak (1325–1340) sikerült megszereznie a vlagyimiri nagyfejedelemség területeit, Nagy Iván (1462–1505) és III. Vaszilij (1505–1533) korára pedig beolvasztotta a többi fejedelemséget és egyesítetette az orosz területeket. A gyarapodó fejedelemség ezzel párhuzamosan úgy megerősödött, hogy képes volt 1480-ra véglegesen legyőzni a tatárokat, és felszabadítani a területeket a megszállók alól. Ezen okokból a moszkvai fejedelmek a 15. századra már felvehették az egész Rusz uralkodója címet. Az állam szerepét emellett növelte, hogy Bizánc elfoglalása (1453) után Moszkva lett az ortodox egyház központja.
- A cári Oroszország (1547–1917): Tulajdonképpen a Moszkvai Nagyfejedelemségből alakult ki 1547-ben a cári Oroszország, amikor IV. Iván nagyfejedelem hivatalosan is felvette a cári (tkp. császári) címet, mely a Bizánc császárok örököseként tüntette fel az orosz fejedelmeket. (Három Róma elmélet). 1598-ban kihalt a Rurik-dinasztia moszkvai ága, és egy 15 évig tartó bizonytalan – a Zűrzavaros idők névvel illetett – időszak következett, melynek végét a Romanov-ház 1613-as trónrajutása jelentette. – Az államalakulatot Nagy Péter reformjai után, 1721. október 22-től kezdték Orosz Birodalomnak nevezni, ekkortól az uralkodó hivatalos címe az egész Oroszország császára (Императоръ Всероссійскій – Imperator Vszerosszijszkij), vagy egész Oroszország császárnője (Императрица Всероссійская – Imperatrica Vszerosszijszkaja), de a mindennapokban továbbra is inkább a cárt, illetve cárnőt használták. Nem sokkal később, 1762-ben kihalt a Romanov ház is, és III. Péter cár trónra lépésével az Oldenburg-ház egyik oldalága, a – leányágon romanovi rokonsággal rendelkező – Holstein–Gottorp-ház került a trónra, így ettől kezdve az Orosz Birodalom urai a Holstein–Gottorp–Romanov-házból kerültek ki. A dinasztia és a cári Oroszország végét az 1917-es polgári demokratikus forradalom jelentette, ahol az utolsó orosz cárt, II. Miklóst megfosztották trónjától.
- Jegyzet: A dátumok az 1582-től – a más országokban – akkor bevezetésre került Gergely-naptár szerint vannak megadva. Oroszországban hivatalosan csak 1917-ben vezették be a Gergely-naptárt.
Orosz cár | |
Az Orosz Birodalom kiscímere | |
Oroszország uralkodói Ruriktól III. Sándorig | |
Adatok | |
Megszólítás | Ő cári felsége (1721-ig) Ő császári felsége (1721-től) |
Első | IV. Iván (1547–1584) |
Utolsó | II. Miklós (1894–1917) |
Uralkodóház | Rurik (1547–98; 1605–06) Godunov (1598–1605) Sujszkij (1606–10) Vasa (1610–12) Romanov (1612–1762) Holstein–Gottorp–Romanov (1762–1917) |
Örökös | ceszarevics |
Házastársa | cárné (1721-ig) császárné (1721-től) |
Nyughely | Péter-Pál-székesegyház, Szentpétervár |
Rezidencia | Moszkva, Kreml Szentpétervár, Téli Palota |
Egyéb címek |
|
Regnálás kezdete | 1547. január 26. |
Regnálás vége | 1917. március 15. |
Előd | Nagyfejedelem |
Utód | Miniszter-elnök |
A Wikimédia Commons tartalmaz Orosz cár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kijevi nagyfejedelmek (864–1263)
szerkesztés[1.] [2.] |
nem ismert | Aszkold és Dir | (18? évig) |
Eredeti nevükön: Haskuldr vagy Höskuldr, ill. Dyri. | ||
[3.] | Rurikidák | Oleg * 845 körül † 912 |
(30 évig) |
Eredeti nevén: Helgi vagy Helge. | ||
[4.] | Rurikidák | I. Igor * 876/878 † 945 |
(33 évig) |
Eredeti nevén: Ingvar. | ||
[5.] | Rurikidák | Szent Olga * 890 körül † 969. július 11. |
(17 évig) |
I. Igor özvegye. Eredeti nevén: Helga. Régensnőként léphetett trónra. | ||
[6.] | Rurikidák | I. Szvjatoszláv * 915 körül † 972 márciusa |
(10 évig) |
I. Igor és Olga fia. | ||
[7.] | Rurikidák | I. Jaropolk * 942 † 978. június 11. |
(6 évig) |
I. Szvjatoszláv fia. Eredeti nevén: Valdmarr. | ||
[8.] | Rurikidák | I. Szent Vlagyimir * 956 † 1015. július 15. |
(37 évig) |
I. Szvjatoszláv fia. | ||
[9.] | Rurikidák | I. Elátkozott Szvjatopolk * 978 † 1019. július 24. |
(1 évig) |
I. Jaropolk fia. | ||
[10.] | Rurikidák | I. Bölcs Jaroszláv * 979 † 1054. február 20. |
(2 évig) |
I. Vlagyimir fia. Eredeti nevén: Jarizleifr. | ||
[9.] | Rurikidák | I. Szvjatopolk (2x) | (1 évig) |
|||
[10.] | Rurikidák | I. Jaroszláv (2x) | (35 évig) |
|||
Bölcs Jaroszláv lényegében három részre osztotta országát három legidősebb fia között. Halála után a legidősebb fia örökölte a központi területeket: Kijevet, Novgorodot, Pszkovot, fiatalabb fiai a később szerzett földek urai lettek. A népes családban azonban csakhamar állandósult a viszálykodás, a vetélkedés a jobban jövedelmező, tekintélyesebb fejedelemségek birtoklásáért, Kijev fősége pedig kezdett névlegessé válni. | ||||||
[11.] | Rurikidák | I. Izjaszláv * 1024 † 1078. október 3. |
(14 évig) |
I. Jaroszláv fia. | ||
[12.] | Rurikidák | Látnok Vszeszláv * 1029 † 1101. április 14. |
(1 évig) |
I. Vlagyimir dédunokája. | ||
[11.] | Rurikidák | I. Izjaszláv (2x) | (4 évig) |
|||
[13.] | Rurikidák | II. Szvjatoszláv * 1027 † 1076. december 27. |
(3 évig) |
I. Jaroszláv fia. | ||
[14.] | Rurikidák | I. Békés Vszevolod * 1029/1030 † 1093. április 13. |
(1 évig) |
I. Jaroszláv fia. | ||
[11.] | Rurikidák | I. Izjaszláv (3x) | (1 évig) |
|||
[14.] | Rurikidák | I. Vszevolod (2x) | (15 évig) |
I. Jaroszláv fia. | ||
[15.] | Rurikidák | II. Szvjatopolk * 1050. november 8. † 1113. április 16. |
(20 évig) |
I. Izjaszláv fia. | ||
[16.] | Rurikidák | II. Vlagyimir Monomah * 1053. május 26. † 1125. május 19. |
(12 évig) |
I. Vszevolod fia. | ||
[17.] | Rurikidák | I. Nagy Msztyiszláv * 1076. június 1. † 1132. április 14. |
(7 évig) |
II. Vlagyimir fia. | ||
I. Msztyiszláv 1132-es halála után Kijev végleg elvesztette központi szerepét, a távolabbi fejedelmi központok lassan önállósodtak, és az ottani fejedelmek közül sokan nagyfejedelemnek kezdték magukat címeztetni, ezzel is jelezve, hogy nincsenek alávetve Kijevnek. | ||||||
[18.] | Rurikidák | II. Jaropolk * 1082 † 1139. február 18. |
(7 évig) |
II. Vlagyimir fia.. | ||
[19.] | Rurikidák | Vjacseszláv * 1083 † 1154. február 2. |
(pár hónapig) |
II. Vlagyimir fia. | ||
[20.] | Rurikidák | II. Vszevolod * 1084 † 1146. augusztus 1. |
(7 évig) |
II. Szvjatoszláv unokája. | ||
[21.] | Rurikidák | II. Szent Igor * 1096 † 1147. szeptember 19. |
(pár hónapig) |
II. Vszevolod testvére. | ||
[22.] | Rurikidák | II. Izjaszláv * 1097 † 1154. november 13. |
(3 évig) |
I. Msztyiszláv fia. | ||
[23.] | Rurikidák | I. Hosszúkezű György * 1090 körül † 1157. május 15. |
(2 évig) |
II. Vlagyimir fia. | ||
[19.] | Rurikidák | Vjacseszláv (2x) | (3 évig) |
|||
[22.] | Rurikidák | II. Izjaszláv (2x) | (3 évig) |
|||
[24.] | Rurikidák | I. Szent Rosztyiszláv * 1108 † 1167. március 14. |
(pár hónapig) |
I. Msztyiszláv fia. | ||
[25.] | Rurikidák | III. Izjaszláv † 1161. március 6. |
(1 évig) |
II. Szvjatoszláv unokája. | ||
[23.] | Rurikidák | I. Hosszúkezű György (2x) | (2 évig) |
|||
[25.] | Rurikidák | III. Izjaszláv (2x) | (1 évig) |
|||
[24.] | Rurikidák | I. Rosztyiszláv (2x) | (8 évig) |
|||
[25.] | Rurikidák | III. Izjaszláv (3x) | (pár hónapig) |
Társuralkodó (?) | ||
[26.] | Rurikidák | II. Msztyiszláv * 1126 † 1170. augusztus 19. |
(2 évig) |
II. Izjaszláv fia. | ||
[27.] | Rurikidák | Gleb † 1171. január 20. |
(pár hónapig) |
I. Jurij fia. | ||
[26.] | Rurikidák | II. Msztyiszláv (2x) | (1 évig) |
|||
[27.] | Rurikidák | Gleb (2x) | (1 évig) |
|||
[28.] | Rurikidák | III. Vlagyimir * 1132 † 1171. május 30. |
(pár hónapig) |
I. Msztyiszláv fia. | ||
[29.] | Rurikidák | I. Mihály * 1151 † 1176. június 20. |
(pár hónapig) |
I. Jurij fia. | ||
[30.] | Rurikidák | I. Roman * 1150 körül † 1180. június 14. |
(2 évig) |
I. Rosztyiszláv fia. | ||
[31.] | Rurikidák | III. Nagyfészkű Vszevolod * 1154 † 1212. április 13. |
Большо́е Гнездо́ |
(pár hónapig) |
I. Jurij fia. Vlagyimiri nagyfejedelem is. | |
[32.] | Rurikidák | II. Rurik * 1140 † 1210. április 19. |
(pár hónapig) |
I. Rosztyiszláv fia. | ||
[33.] | Rurikidák | III. Szvjatoszláv * 1123 † 1194. július 25. |
(pár hónapig) |
II. Vszevolod fia. | ||
[34.] | Rurikidák | II. Jaroszláv * 1132 körül † 1180 |
(1 évig) |
II. Izjaszláv fia. | ||
[30.] | Rurikidák | I. Roman (2x) | (2 évig) |
|||
[33.] | Rurikidák | III. Szvjatoszláv (2x) | (3 évig) |
|||
[34.] | Rurikidák | II. Jaroszláv (2x) | (pár hónapig) |
|||
[32.] | Rurikidák | II. Rurik (2x) | (2 évig) |
|||
[33.] | Rurikidák | III. Szvjatoszláv (3x) | (12 évig) |
|||
[32.] | Rurikidák | II. Rurik (3x) | (8 évig) |
|||
[35.] | Rurikidák | III. Igor * 1152 körül † 1220 |
(pár hónapig) |
II. Jaroszláv fia. | ||
[32.] | Rurikidák | II. Rurik (4x) | (2 évig) |
|||
[36.] | Rurikidák | II. Nagy Roman * 1151 † 1205. június 19. |
(2 évig) |
II. Msztyiszláv fia. | ||
[37.] | Rurikidák | II. Rosztyiszláv * 1172. április 5. † 1218. március 3. |
(2 évig) |
II. Rurik fia. | ||
[32.] | Rurikidák | II. Rurik (5x) | (pár hónapig) |
|||
[38.] | Rurikidák | IV. Vöröshajú Vszevolod † 1215 augusztusa |
(1 évig) |
III. Szvjatoszláv fia. | ||
[32.] | Rurikidák | II. Rurik (6x) | (3 évig) |
|||
[38.] | Rurikidák | IV. Vszevolod (2x) | (4 évig) |
|||
[35.] | Rurikidák | III. Igor (2x) | (pár hónapig) |
|||
[39.] | Rurikidák | III. Öreg Msztyiszláv * 1156 † 1223. június 2. |
(9 évig) |
I. Roman fia. | ||
[40.] | Rurikidák | IV. Vlagyimir * 1187 † 1239. március 3. |
(12 évig) |
II. Rurik fia. | ||
[41.] | Rurikidák | IV. Izjaszláv * 1186 † 1255 |
(1 évig) |
III. Msztyiszláv fia. | ||
[42.] | Rurikidák | III. Jaroszláv * 1191. február 8. † 1246. szeptember 30. |
(2 évig) |
III. Vszevolod fia. | ||
[43.] | Rurikidák | II. Szent Mihály * 1179 † 1246. szeptember 20. |
(1 évig) |
IV. Vszevolod fia. | ||
[44.] | Rurikidák | III. Rosztyiszláv * 1219 † 1262 |
(pár hónapig) |
II. Mihail fia. | ||
[45.] | Rurikidák | Dániel * 1201 † 1264 |
(1 évig) |
II. Roman fia. | ||
1240-ben a mongolok elpusztították Kijevet. A nagyfejedelmi státuszt Vlagyimir vette át, a kijevi fejedelmi cím pedig névlegessé vált. | ||||||
[43.] | Rurikidák | II. Szent Mihály (2x) | (3 évig) |
|||
[42.] | Rurikidák | III. Jaroszláv (2x) | (3 évig) |
|||
[46.] | Rurikidák | I. Szent Sándor * 1221. május 13. † 1263. november 14. |
(17 évig) |
III. Jaroszláv fia. |
Vlagyimiri nagyfejedelmek (1168–1362)
szerkesztés[1.] | Rurikidák | I. András * 1111 † 1174. június 28. |
(6 évig) |
I. György kijevi nagyfejedelem fia. | ||
[2.] | Rurikidák | I. Mihály * 1151 † 1176. június 20. |
(pár hónapig) |
I. András féltestvére. | ||
[3.] | Rurikidák | Jaropolk † 1196 után |
(1 évig) |
I. György kijevi nagyfejedelem unokája. | ||
[2.] | Rurikidák | I. Mihály (2x) | (1 évig) |
Második uralkodása. | ||
[4.] | Rurikidák | III. Nagyfészkű Vszevolod * 1154 † 1212. április 13. |
(36 évig) |
I. Mihály testvére. | ||
[5.] | Rurikidák | II. György (Vszevolodovics) * 1189. november 26. † 1238. március 4. |
(4 évig) |
III. Vszevolod fia. | ||
[6.] | Rurikidák | Konstantin (Vszevolodovics) * 1186. május 18. † 1218. február 3. |
(2 évig) |
III. Vszevolod fia. | ||
[5.] | Rurikidák | II. György (2x) | (20 évig) |
Második uralkodása. | ||
[7.] | Rurikidák | I. Jaroszláv * 1191. február 8. † 1246. szeptember 30. |
(8 évig) |
III. Vszevolod fia. | ||
[8.] | Rurikidák | Szvjatoszláv * 1196. március 27. † 1252. február 3. |
(2 évig) |
III. Vszevolod fia. | ||
[9.] | Rurikidák | (II.) Mihály * 1229 † 1248. január 15. |
(1 hónapig) |
I. Jaroszláv fia. | ||
[10.] | Rurikidák | II. András * 1222 † 1264 |
(3 évig) |
I. Jaroszláv fia. | ||
[11.] | Rurikidák | I. Szent Sándor * 1221. május 13. † 1263. november 14. |
(11 évig) |
I. Jaroszláv fia. | ||
[12.] | Rurikidák | II. Jaroszláv * 1230 † 1272. szeptember 16. |
(9 évig) |
I. Jaroszláv fia. | ||
[13.] | Rurikidák | Vaszilij * 1241 † 1276 januárja |
(4 évig) |
I. Jaroszláv fia. | ||
[14.] | Rurikidák | I. Dmitrij * 1254 körül † 1294 |
(5 évig) |
I. Sándor fia. | ||
[15.] | Rurikidák | III. András * 1255 körül † 1304. július 27. |
(2 évig) |
I. Sándor fia. | ||
[14.] | Rurikidák | I. Dmitrij (2x) | (10 évig) |
Második uralkodása. | ||
[15.] | Rurikidák | III. András (2x) | (11 évig) |
Második uralkodása. | ||
[16.] | Rurikidák | II. Mihály * 1271 † 1318. november 22. |
(14 évig) |
II. Jaroszláv fia. | ||
[17.] | Rurikidák | III. György * 1281 † 1325. november 21. |
(4 évig) |
I. Sándor unokája. | ||
[18.] | Rurikidák | II. Dmitrij * 1299. október 15. † 1326. szeptember 26. |
(4 évig) |
II. Mihály fia. | ||
[19.] | Rurikidák | II. Sándor * 1301. október 7. † 1339. október 29. |
(1 évig) |
II. Mihály fia. | ||
[20.] | Rurikidák | III. Sándor † 1331 |
(3 évig) |
II. András unokája. | ||
A fejedelemségben moszkvai fejedelmek uralkodnak 1332-től 1359-ig. | ||||||
[21.] | Rurikidák | III. Dmitrij * 1322 † 1383. június 5. |
(3 évig) |
II. András dédunokája. |
Moszkvai nagyfejedelmek (1263–1547)
szerkesztés[1.] | Rurikidák | Szent Dániel * 1261 novembere vagy decembere † 1303. március 4. (41 évesen) |
(40 évig) |
I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem fia. | ||
[2.] | Rurikidák | I. György * 1281 † 1325. november 21. (44 évesen) |
(22 évig) |
Dániel fia. | ||
[3.] | Rurikidák | I. Pénzeszsák Iván * 1288 † 1340. március 31. (52 évesen) |
(15 évig) |
I. György fivére. | ||
[4.] | Rurikidák | Büszke Simeon * 1316. november 7. † 1353. április 27. (36 évesen) |
(13 évig) |
I. Iván fia. | ||
[5.] | Rurikidák | II. Szelíd Iván * 1326. március 30. † 1359. november 13. (33 évesen) |
(6 évig) |
Simeon fivére. | ||
[6.] | Rurikidák | Szent Doni Dmitrij * 1350. október 12. † 1389. május 19. (38 évesen) |
(30 évig) |
II. Iván fia. | ||
[7.] | Rurikidák | I. Vaszilj * 1371. december 30. † 1425. február 27. (53 évesen) |
(36 évig) |
I. Dmitrij fia. | ||
[8.] | Rurikidák | II. Vak Vaszilij * 1415. március 10. † 1462. március 27. (47 évesen) |
(8 évig) |
I. Vaszilij fia. | ||
[9.] | Rurikidák | II. György * 1374. november 26. † 1334. június 5. (59 évesen) |
(1 évig) |
I. Dmitrij fia. | ||
[8.] | Rurikidák | II. Vak Vaszilij (2x) | (pár hónapig) |
|||
[9.] | Rurikidák | II. György (2x) | (pár hónapig) |
|||
[10.] | Rurikidák | (III.) Kancsal Vaszilij * 1421 † 1448 (27 évesen) |
(pár hónapig) |
II. György fia. | ||
[8.] | Rurikidák | II. Vak Vaszilij (3x) | (11 évig) |
|||
[11.] | Rurikidák | II. Dimitrij * 1420 körül † 1453. július 17. (kb. 33 évesen) |
(pár hónapig) |
II. György fia. | ||
[8.] | Rurikidák | II. Vak Vaszilij (4x) | (1 évig) |
|||
[11.] | Rurikidák | II. Dimitrij (2x) | (1 évig) |
|||
[8.] | Rurikidák | II. Vak Vaszilij (5x) | (15 évig) |
|||
[12.] | Rurikidák | III. Nagy Iván * 1440. január 22. † 1505. október 27. (65 évesen) |
(43 évig) |
II. Vaszilij fia. | ||
[13.] | Rurikidák | III. Vaszilij * 1479. március 25. † 1533. december 3. (54 évesen) |
(28 évig) |
III. Iván fia. | ||
[14.] | Rurikidák | IV. Rettegett Iván * 1530. augusztus 25. † 1584. március 28. (53 évesen) |
(14 évig) |
III. Vaszilij fia. |
Orosz cárok és cárnők (1547–1917)
szerkesztésAz utolsó Rurikidák a moszkvai ágból (1547–1598)
szerkesztés[1.] | Rurikidák | IV. Rettegett Iván | (37 évig) |
1547-ben felvette a cári címet. | ||
– | Mongol kánok | Szemjon Buktakovics * ? † 1616. január 5. |
Nem volt valódi cár. | |||
[2.] | Rurikidák | I. Fjodor * 1557. május 31. † 1598. január 16./17. |
(14 évig) |
IV. Iván fia. |
[3.] | Godunovok | Borisz Godunov * 1551 † 1605. április 23. |
(7 évig) |
I. Fjodor sógora. | ||
[4.] | Godunovok | II. Fjodor * 1589 † 1605. június 20. |
(pár hónapig) |
Borisz fia. | ||
[5.] | nem ismert | Ál-Dmitrij * 1581 † 1606. május 17. |
(1 évig) |
Azt állította (hamisan) magáról, hogy azonos IV. Iván fiatalon elhalt fiával, Dmitrij cáreviccsel. | ||
[6.] | Rurikidák | IV. Vaszilij * 1552. szeptember 22. † 1612. szeptember 12. |
(4 évig) |
I. Fjodor halálával a Rurik-dinasztia fejévé lépett elő, aki az uralkodóház sujszkiji ágából származott. Ő volt az utolsó Rurik-házi orosz uralkodó. | ||
[7.] | Vasa | Lengyelországi Ulászló * 1595. június 9. † 1648. május 20. |
(2 évig) |
III. Zsigmond lengyel király fia. Később, 1632-től IV. Ulászló néven lengyel király. |
Romanov-ház (1613–1762)
szerkesztés- Bővebben: a Romanov-ház cikkben
Uralkodó | Portré | Uralkodása | Uralkodási évei | Koronázása | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|
oroszul: Михаил I (1596–1645) |
– 1645. július 13. |
5 hónap, 2 nap |
július 22. Uszpenszkij-székesegyház |
||
oroszul: Алексей (1629–1676) |
– 1676. január 29. |
6 hónap, 16 nap |
szeptember 28. Uszpenszkij-székesegyház |
Lukjanovna Sztresnyeva fia. | |
oroszul: Фёдор III (1661–1682) |
– 1682. május 7. |
2 hónap, 29 nap |
június 28. Uszpenszkij-székesegyház |
||
Alekszejevna oroszul: Со́фья Алексе́евна (1657–1704) |
– 1689. szeptember 22. |
3 hónap, 14 nap |
|||
oroszul: Иван V (1666–1696) |
– 1696. február 8. |
9 hónap, 1 nap |
június 25. Uszpenszkij-székesegyház |
||
oroszul: Пётр I (1672–1725) |
– 1725. február 8. |
9 hónap, 1 nap |
|||
oroszul: Екатерина I (1684–1727) |
– 1727. május 17. |
3 hónap, 9 nap |
május 7. Uszpenszkij-székesegyház |
||
oroszul: Пётр II (1715–1730) |
– 1730. január 30. |
8 hónap, 13 nap |
február 25. Uszpenszkij-székesegyház |
||
oroszul: Анна (1693–1740) |
– 1740. október 28. |
8 hónap, 28 nap |
április 28. Uszpenszkij-székesegyház |
||
von Biron (1690–1772) |
– 1740. november 20. |
||||
Leopoldovna oroszul: А́нна Леопо́льдовна (1718–1746) |
– 1741. december 6. |
16 nap |
|||
oroszul: Иоанн VI (1740–1764) |
– 1741. december 6. |
1 hónap, 8 nap |
|||
oroszul: Елизаве́та (1709–1762) |
– 1762. január 5. |
30 nap |
május 6. Uszpenszkij-székesegyház |
Holstein–Gottorp–Romanov-ház (1762–1917)
szerkesztés- Bővebben: a Holstein–Gottorp–Romanov-ház cikkben
Uralkodó | Portré | Uralkodása | Uralkodási évei | Koronázása | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|
oroszul: Пётр III (1728–1762) |
– július 9. |
14 nap |
|||
oroszul: Екатерина II (1729–1796) |
– 1796. november 17. |
4 hónap, 8 nap |
szeptember 23. Uszpenszkij-székesegyház |
||
oroszul: Па́вел I (1754–1801) |
– 1801. március 23. |
4 hónap, 7 nap |
április 5. Uszpenszkij-székesegyház |
||
oroszul: Александр I (1777–1825) |
– 1825. december 1. |
8 hónap, 8 nap |
szeptember 15. Uszpenszkij-székesegyház |
||
oroszul: Николай I (1796–1855) |
– 1855. március 2. |
3 hónap, 1 nap |
szeptember 3. Uszpenszkij-székesegyház |
||
oroszul: Александр II (1818–1881) |
– 1881. március 13. |
10 hónap, 1 nap |
szeptember 7. Uszpenszkij-székesegyház |
||
oroszul: Александр III (1845–1894) |
– 1894. november 1. |
7 hónap, 19 nap |
május 28. Uszpenszkij-székesegyház |
||
oroszul: Николай II (1868–1918) |
– 1917. március 15. |
4 hónap, 14 nap |
május 26. Uszpenszkij-székesegyház |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A bevezetőhöz ld. Klaus-Jürgen Matz, i. m., 326–327. o.
- ↑ Mihail Heller. Az Orosz Birodalom története, Orosz történelem, 2000/Osiris Kiadó Budapest 1996. ISBN 963 379 178 2
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Правители Российского государства című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez: császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Budapest: Springer Hungarica Kiadó Kft. 1994. ISBN 963 7775 43 9 , 326–330. oldal
- John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9
- http://genealogy.euweb.cz/russia/rurik1.html – Az első kijevi fejedelmek (900–1100) [törzság]
- http://genealogy.euweb.cz/russia/rurik2.html – Polocki Izjaszláv (†1001) családja [törzság]
- http://genealogy.euweb.cz/russia/rurik3.html – Novgorodi Vlagyimir (†1052) családja [törzság]
- http://genealogy.euweb.cz/russia/rurik4.html – I. Izjaszláv kijevi nagyfejedelem (†1078) ága
- http://genealogy.euweb.cz/russia/rurik5.html – II. Szvjatoszláv kijevi nagyfejedelem (†1076) ága
- http://genealogy.euweb.cz/russia/rurik6.html – IV. Vszevolod kijevi nagyfejedelem (†1215) családja [II. Szvjatoszláv ága]
- http://genealogy.euweb.cz/russia/rurik7.html – Jaroszláv pronszki fejedelem (†1299) családja [II. Szvjatoszláv ága]
- https://web.archive.org/web/20130518035146/http://genealogy.euweb.cz/russia/rurik8.html – I. Vszevolod kijevi nagyfejedelem (†1093) ága
- http://genealogy.euweb.cz/russia/rurik9.html – II. Izjaszláv kijevi nagyfejedelem (†1154) családja [I. Vszevolod ága]
- http://genealogy.euweb.cz/russia/rurik10.html – I. Rosztyiszlav kijevi nagyfejedelem (†1167) családja [I. Vszevolod ága]
- http://genealogy.euweb.cz/russia/rurik11.html – I. Vaszilij rosztovi fejedelem (†1238) családja [I. Vszevolod ága]
- http://genealogy.euweb.cz/russia/rurik12.html – I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem (†1263) családja [I. Vszevolod ága]
- http://genealogy.euweb.cz/russia/rurik13.html – II. András vlagyimiri nagyfejedelem (†1264) családja [I. Vszevolod ága]
- http://genealogy.euweb.cz/russia/rurik14.html – Jaroszláv tveri fejedelem (†1272) családja [I. Vszevolod ága]
- http://genealogy.euweb.cz/russia/rurik15.html – II. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem (†1462) és az utolsó Rurikok [I. Vszevolod ága]
- http://genealogy.euweb.cz/russia/romanov2.html#M – A Romanovok (1613–1762)
- http://genealogy.euweb.cz/oldenburg/oldenburg9.html – A Holstein–Gottorp–Romanovok (1762–1917)