Simonkai Lajos

(1851-1910) flórakutató botanikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 13.

Simonkai Lajos (Nyíregyháza, 1851. január 9.Budapest, 1910. január 2.) botanikus, Borbás Vince mellett a 19. század második felének legnagyobb magyar flórakutatója. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Simonk.”.

Simonkai Lajos
Életrajzi adatok
Született1851. január 9.
Nyíregyháza
Elhunyt1910. január 2. (58 évesen)
Budapest
Ismeretes mint
  • botanikus
  • növénygyűjtő
Nemzetiségmagyar
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületbotanika
Kutatási területnövényföldrajz, növényrendszertan
A Wikimédia Commons tartalmaz Simonkai Lajos témájú médiaállományokat.

Az eperjesi gimnáziumban Hazslinszky Frigyes Ákos tanítványa volt, ő kedveltette meg vele a botanikát. 1870-től a pesti egyetemen természetrajzot hallgatott, 1872-ben Jurányi Lajos tanársegédje a növénytani tanszéken. 1874-ben tanári oklevelet szerzett, 1879-ben doktorált. 1875-től a nagyváradi, 1880-tól a pancsovai, 1881-től az aradi, 1891-től a budapesti VII. kerületi főgimnázium természetrajztanára volt. 1892-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést szerzett. 1908-ban vonult nyugalomba.

Munkássága

szerkesztés

A növényföldrajz mellett főleg növényrendszertani kérdésekkel foglalkozott. Megírta Magyarország tölgyeinek, hársfáinak, zanótjainak, szilfáinak, juharfáinak, ribiszkéinek stb. monográfiáit 18881908 között. Ő dolgozta fel kritikailag Erdély flóráját, ez a könyve a század legjobb magyar flóramunkája. Hatalmas herbáriumát (22 000 faj és változat) a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta. Széles körű szakirodalmi munkásságot fejtett ki. 500 új taxont írt le, amelyeket Kümmerle Jenő Béla összefoglalva ismertetett.

Róla elnevezett növények

szerkesztés
  • Draba simonkaiana Jav., 1910
  • Knautia ×simonkaiana Szabó, 1910
  • Aconitum simonkaianum Gáyer, 1907

Jelentősebb művei

szerkesztés