Főmenü megnyitása

Somogysárd község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Somogysárd
Szentháromság római katolikus templom
Szentháromság római katolikus templom
Somogysárd címere
Somogysárd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállás község
Polgármester Fentős Zoltán (független)[1]
Irányítószám 7435
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség1197 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség32,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Somogysárd (Magyarország)
Somogysárd
Somogysárd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 24′ 39″, k. h. 17° 35′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 39″, k. h. 17° 35′ 47″
Somogysárd (Somogy megye)
Somogysárd
Somogysárd
Pozíció Somogy megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogysárd témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Kaposvártól nyugat-északnyugati irányban, a megye középső részén található.

Szomszéd települések: Mezőcsokonya (4 km), Újvárfalva (4 km), Kiskorpád (6 km).

TörténeteSzerkesztés

A kis települést, mint a Győr nemzetség ősi birtokát az oklevelek először 1364-ben Saard módon írva említik, 1454-től már Sárd írásmóddal szerepel.

Első is ismert birtokosai, a Győr nemzetség szerdahelyi ágából való Szerdahelyi család tagjai voltak. Sárd a nemzetség tagjainak 1346 évi osztozkodásakor Szerdahelyi Dersfi Miklósnak jutott. Az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék szerint már plebániája is volt. 1408-ban Szerdahelyi Korom János birtoka volt. 1454-ben pedig Szerdahelyi Dancs Pál birtoka volt, aki itteni birtokrészeit Somi Mihálynak és Demeternek vetette zálogba. 1536-ban Szánthai János özvegye, Chokna-Sárdnak pedig Dersffy Miklós özvegye és Sibrik Osvát volt a földesura. 1563-ban a török kincstári fejadódefterben mindössze 1 házzal van felvéve, 1573-1574-ben 5, 1580-ban is csak 3 házból állt. 1660-ban Könczöl Mihály és Somogyi István, 1700-1702 körül a Doby család, 1710 előtt a Simaházyak voltak birtokosai. 1715-ben 14 háztartást írtak benne össze s ekkor Guary Gábor és Doby Mihály, míg 1726-ban Guary Gábor és Póka Miklós birtokában volt.

A valamikor mezővárosi rangban álló település 1752-ben királyi adományként Somssich Antal tulajdonába került. Sárd a 19. század elejétől jogot kapott országos vásárok tartására is. A Somssich család nevéhez fűződik a betyárcsárda megépítése, amely később a somogyi szegénylegények találkozóhelye lett; az 1755-1758 között felépített római katolikus Szentháromság-templom; a copf-barokk stílusú kastély a héthektáros parkkal, ahol méntelep létesült.

Ismert emberekSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

A kastély parkjában levő méntelepen eddig az ORFK lovasbázisa keretében a lovas rendőrök képzése, illetve ún. „szolgálati kerethátas” félvér lovak tenyésztése folyt. A rendőrségi méntelepet 2007 nyarán bezárták, így a település lakóinak legalább fele munkanélkülivé vált.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,6%-a magyarnak, 6,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% románnak mondta magát (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,8%, református 2,1%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 17,6% (11,5% nem nyilatkozott).[3]

NevezetességeiSzerkesztés

Betyár CsárdaSzerkesztés

Az 1752-ben Somssich Antal által építtetett Betyár Csárda a somogyi szegénylegények találkozóhelye lett. Az egykori csárdát jelentősen átépítették, majd vendéglőként hasznosították, manapság az épület egyre rosszabb állapotban van, egyáltalán nincs hasznosítva.

Római katolikus templom (Szentháromság)Szerkesztés

Somogysárd templomát Somssich Antal építtette 1755 és 1758 között, barokk stílusban. A földesúri magántemplom a katolikus sárdi jobbágyok hitéletének is a színtere lett, Somssich nem kívánta felújíttatni a régi kis templomot(Amely helyén jelenleg kegyeleti park van kialakítva). Építője valószínűleg ugyanaz az olasz mester volt, aki a kastélyt is tervezte.[4]

A 18. századi kastélySzerkesztés

A Somssich-kastély a 18. század közepén épült barokk stílusban, később átépítették neobarokk stílusban. Kertje természetvédelmi terület. Az 1953-ban létrehozott méntelep és a kastély 1993-ban a Belügyminisztérium tulajdonába került. Itt folyt a lovas rendőrök kiképzése 2007-ig, amikor a rendőrség felhagyott a ménteleppel. A kastély azóta szigorúan védett, nem látogatható. A kastély és az istállók állapota a rendőrség időszakában erősen leromlott, egyes gazdasági épületek állapota életveszélyes. A kastélyépület állaga is fokozatosan romlik.

A Somssich-kastély parkjaSzerkesztés

A kastélyhoz tartozó héthektáros parkot téglakerítés határolja, ma természetvédelmi terület. Első fáit 1876-ban ültették.

A bejárat közelében találjuk a hatalmas, négy métert is megközelítő kerületű páfrányfenyőt. Ekkora termetű példányok nagyon ritkák Magyarországon. Szép a kettős lucfenyő fasor, és nem kerülhetik el a figyelmet az évszázados ezüst hársak sem. A fiatalabb fák főként fenyőfélék; található itt jegenyefenyő, négy formázott hatalmas tiszafa, simafenyő és hamis ciprus is.

Szent Rókus-kápolnaSzerkesztés

A kis, sárga kápolna a falu délkeleti részén áll, mellette egy kőkereszt látható.

Szilveszteri nyúlfuttatásSzerkesztés

1993 óta minden év szilveszterén megrendezik az idők során országos hírnévre szert tett nyúlfuttatást, amelynek lényege, hogy a benevezők nyulainak a helyi focipályán kell végigfutniuk, és az nyer, akié először teljesíti a távot. A verseny nehézsége, hogy a nyulak legtöbbször nem akarnak maguktól futni, ezért valahogyan ösztönözni kell őket, de fizikailag segíteni tilos őket.[5][6]

KépekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Somogysárd Helységnévtár
  4. Somogysárd. Írta: Szántó László, Szerk.: Bősze Sándor. Száz magyar falu könyvesháza. Bp., 2002. 131-137.
  5. Nyúl Úr és a többiek. kapos.hu, 2009. december 21. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
  6. A XXIV. somogysárdi nyúltrappról jelentjük. kapos.hu, 2016. december 31. (Hozzáférés: 2017. január 1.)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés