Wikipédia

Héreg

magyarországi község Komárom-Esztergom vármegyében

Héreg község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.

Héreg
Héreg látképe légi felvételen
Héreg látképe légi felvételen
Héreg címere
Héreg címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásTatabányai
Jogállásközség
PolgármesterNieszner József (független)[1]
Irányítószám2832
Körzethívószám34
Népesség
Teljes népesség1063 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′ 49″, k. h. 18° 30′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 49″, k. h. 18° 30′ 38″
Héreg (Komárom-Esztergom vármegye)
Héreg
Héreg
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Héreg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Héreg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Héreg a Gerecse hegység keleti lábánál, festői völgyben fekvő, mintegy 1015 lakosú település.

A Tát-Tatabánya közti 1119-es út mentén fekszik, Esztergomtól 29, Tatától 22, Tatabányától 20, a szomszédos Tarjántól és Tardostól pedig 6–6 kilométer (utóbbitól közúton 13 kilométer) távolságra található.

Története szerkesztés

Héreg területe, és környéke már a rómaiak idején is lakott hely volt. Az „újhegyi” szőlő dűlőjének tetején sokáig látható volt egy sánc, ahol többször találtak római kori (Nero római császár idejéből való) pénzérméket. A tatárjárás előtt valószínűleg az ún. faluhelyi dűlőn állott a falu, de a tatárok elpusztították, s jelenlegi helyére települt újra. A község határában a hagyományok szerint a domonkos-rendi barátoknak klastromuk is volt, de nyomai már nem láthatók.

A település első okleveles említése 1326-ból való „Hereg” alakban. Ekkor már az esztergomi érsekség faluja volt, s még az 1800-as években is voltak itt az érsekségnek birtokai.

A 15. század második felét idézi az a legenda, mely a településen található Királykúthoz fűződik. A hagyomány szerint Mátyás király gyakran pihent meg ennél a kútnál környéken való vadászatai alkalmával.

A török időkben „Zereg” néven említik. 1552-ben csak négy házat találtak a faluban, de 1690-re újratelepült. Katolikus lakosai a felvidéki (volt Komárom vármegyei) Ímelyről, a reformátusok pedig Ágóról (Bars vármegyéből) származtak ide. A reformátusok fatornya 1787-1859 között állt.[3]

A településen egy, a szabadságharc utáni időkből való esemény emléke is fennmaradt: 1849-ben az osztrákok az egész falut fel akarták égetni, mert a héregiek az őrjáratukra rálőttek, csak a plébános könyörgésére álltak el a szándékuktól, megelégedvén azzal, hogy a bíró házát kirabolták és félig lerombolták.

Héreg határában található egy elpusztult falu, Fyast nyoma, a jásti hegy és tó környékén, melyet 1326-ban még a fyasti egyház földjeként említettek.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Dékán János (független)[4]
  • 1994–1998: Dékán János (független)[5]
  • 1998–2002: Dékán János (független)[6]
  • 2002–2006: Dékán János (független)[7]
  • 2006–2010: Dékán János (független)[8]
  • 2010–2014: Nieszner József (független)[9]
  • 2014–2019: Nieszner József (független)[10]
  • 2019-től: Nieszner József (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1032
1005
995
1086
1049
1063
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 1,9% németnek, 0,5% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,8%, református 15,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,2% (24,4% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei szerkesztés

  • Falumúzeum
  • Katolikus templom: késő barokk, 1794; bővítve: 1825.
  • Király-kút: a Nagy-Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása, egy szép erdei tisztáson. Neve Mátyás király itteni vadászatainak emlékét őrzi.

Ismert emberek szerkesztés

Fotógaléria szerkesztés

  •  
    Héreg római katolikus temploma
  •  
    Református templom, Héreg
  •  
    Az általános iskola épülete Héregen
  •  
    Héregi repceolaj gyártó üzem
  •  
    Héreg község madártávlatból
  •  
    A héregi temető

Hivatkozások szerkesztés

  1. ↑ a b Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Balogh Ilona 1935: Magyar fatornyok. Budapest, 106; Református Egyházi Műemlékek Leltára
  4. ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  7. ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  8. ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  9. ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. ↑ Héreg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  11. ↑ Héreg Helységnévtár

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Héreg&oldid=26514158”