Szalkszentmárton

	Szalkszentmárton
	; Szalkszentmárton címere
	; Szalkszentmárton címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Járás	Kunszentmiklósi
Jogállás	község
Polgármester	Káposztás Tibor
Irányítószám	6086
Körzethívószám	76
	Népesség
Teljes népesség	2752 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	34 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	82,08 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Szalkszentmárton Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 58′, k. h. 19° 01′Koordináták: é. sz. 46° 58′, k. h. 19° 01′
	Szalkszentmárton Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szalkszentmárton témájú médiaállományokat.

Szalkszentmárton község Bács-Kiskun megye Kunszentmiklósi járásában.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Közlekedése
3 Története
- 3.1 Szalk
- 3.2 Szentmárton
4 Igazgatása, programok
5 Népesség
6 Nevezetességei
7 Képgaléria
8 Jegyzetek
9 Források
10 További információk
11 Kapcsolódó szócikkek

FekvéseSzerkesztés

Az új Pentele híd átadása óta a község 25 km-re van Dunaújvárostól, de van révátkelési lehetőség is a legközelebbi városba. Eredetileg a Pentele hidat Szalkszentmárton és Dunaújváros közé tervezték. A Rácalmás–Dunaújváros-Szalkszentmárton nyomvonalat találták megfelelőnek, ezt jelölték a tervvázlatokon „A3” változatként. Ebben az esetben Szalkszentmártontól északra levő területen haladt a terv szerint az út. Az „A” változat ugyancsak Rácalmás–Dunaújváros között ment volna, csak Szalkszentmártonhoz képest déli irányból lett volna közeli szakasza. Az üdülőterületek és természetvédelmi terület miatt azonban a dunaföldvári Beszédes József hídhoz nagyon közeli Dunaújvárostól meglehetősen délebbre eső területen (Kisapostag–Dunavecse–Apostag) valósult meg a beruházás. Így Dunaföldvárnál, Kisapostagnál két híd van, Rácalmásnál, Kulcsnál pedig egy sem. A kivitelezett híd Dunavecse és Apostag között a Kiskunsági Nemzeti Parkot szeli ketté. Dunavecsén olyan kikötő van, ami századok óta üzemel, megfelelő a DaHar hajózás felfuttatásához. Ezzel szemben Kulcsnál és Rácalmásnál szimpla kikötő van.

KözlekedéseSzerkesztés

A község nyugati határában halad az 51-es főút. A település körülbelül 3-4 kilométerre van a Dunától. Szalkszentmártontól a Dunáig az ártérben kavicsbányászattal foglalkoznak. Több tó is kialakult a kavicskitermelés folytán, horgászatot kedvelők kitűnő kirándulóhelye.

2007-ig, ameddig a Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonal működött, Szalkszentmárton vonattal is elérhető volt, Kunszentmiklóshoz képest az első állomás volt az itteni. A vonal bezárása óta a község csak autóbusszal megközelíthető. Jelenleg a DAKK Kalocsa–Kunszentmiklós, Dunaegyháza–Kecskemét és Kunszentmiklós–Dunaújváros járatai, valamint a Volánbusz Budapest–Kalocsa és Budapest–Baja járatai biztosítanak közlekedési kapcsolatokat az itt élők számára, e járatoknak köszönhetően a környező nagyvárosok jól megközelíthetőek.

A Duna túlpartján elterülő településekkel korábban kompjárat kötötte össze Szalkszentmártont, ez a járat a Pentele híd megépítésével egyidejűleg megszűnt.

TörténeteSzerkesztés

A település Szalk és Szentmárton (Lovászfölde) összeolvadásából alakult ki.

SzalkSzerkesztés

Szalk nevét az oklevelek 1317-ben említik először, ekkor Solk alakban írták, s a Szalki nemesek birtokolták. 1317-1318-ban az örökös nélkül elhalt Szalki András itteni földjét Károly Róbert király Chata fia Becsei Imrének adományozta, Szent Mihály templomával együtt.

A templomot 1317-től jelölik a Zichy család írásos forrásai. 1320-tól jegyezték okleveleken. A Szalk faluban élőket egy bizonyos Márton kovács az árvíz ideje alatt kimentette, ezért szentté avatták.^[forrás?]

1320-ban Becsei Imre 50 M-ért megvette Szalki Mihály és fiai itteni birtokát is, körülhatárolták, s még ugyanez évben megvette Szalki Mihálytól a Szalkból kihasított Petlend földet is Lovász (Szentmárton) és Beledülése között. A másik falut, Szentmártont három évvel később, 1320-ban említik először okleveleken.

1324-ben Beledülése földet vásárolta meg Becsei Imre. 1325-ben Wgrinus és fiai adták el itteni szerzett részüket 20 M-ért ugyancsak Becsei Imrének. 1332-ben papja 5 garas pápai tizedet fizetett.

Szalk és Szent Márton falvakat a tizenöt éves háború során lerombolták. A 17. században, amikor a terület újra benépesült, kissé módosult a települések fekvése. Szalkszentmártonon klasszicista, barokk, késői barokk, középkori stílusú épületeket találunk a központban. Sok tornácos parasztházat építettek a 18. századtól a 20. századig. 1775-ben emelték a késő barokk stílusú, vakárkádos szalkszentmártoni református templomot. 1822-ben épült a szalkszentmártoni gabonatároló műemlék épülete.

Szalkszentmárton címere 1842-ből való.

1944. november 2-án az első szovjet csapatok Szabadszállás felől érkeztek. A további csapatokkal több ezren megszállták Szalkszentmártont. A délről érkező szovjetek Budapest irányába haladtak tovább. 30 000 katonával állomásoztak Szalkszentmárton térségében. Szalkszentmárton-Dunapentele magasságában a Dunánál hídfőállást hoztak létre. A Duna bal oldalánák a szovjetek hídfőállását hoztak létre. A Duna bal oldalánál a szovjetek beásták magukat. A Dunáig orosz vasutat hoztak létre. Német és magyar tüzérség Dunapentelénél és Dunaföldvárnál meghiúsította a szovjetek hídfőállás létrehozásának próbálkozásait. Sok orosz halt meg a csatákban.

1957-ben szentelték fel a szalkszentmártoni római katolikus templomot. 1968-ban kerültek elő a Szent Mihály templomnak az alapjai. 1973-ban megalakult a népi tánccsoport.

2000-ben Európa-díjat nyert a település. A Jókai utcában az egyik jellegzetes épület a 18. századi községháza, melynek 1901-ben márvány emléktábla került a falára annak emlékére, hogy Petőfi családjának, a Petrovics családnak a lakhelye volt 1844 és 1846 között.

A Szent Márton-szobrot 2000-ben avatták fel a központban. A Munkácsy-díjas Marton László több szobrot is készített Szalkszentmártonnak, egyik alkotása a világháborúkban elesett hősöknek készült 210 nevet felsoroló 1996-os páros emlékmű.

A Kiskunsági-főcsatornánál nyaranta több ezer vendég is tartózkodik, főként hétvégi turisták, akik a horgászat és víziparadicsom csábít a zöld övezeti kb. 500 házba.

SzentmártonSzerkesztés

Szentmárton (Lovász, Lovászfölde) nevét az oklevelek 1320-ban említik először, Lowaz alakban. Eredetileg királyi lovászok faluja lehetett, melyet utóbb Szent Mártonnak szentelt templomáról neveztek el. 1324-ben Becsei Imre birtokaként szerepel.

Igazgatása, programokSzerkesztés

Káposztás Tibor polgármester, aki 2010. október 3-án lépett hivatalba, mellette Kerner Erzsébet alpolgármester dolgozik a község önkormányzatánál.

Szalkszentmártonon fáklyás felvonulást szoktak rendezni, 2013. március 11-én a Múzeumbaráti Kör szervezte. A Márton-napi bált november közepe fele rendezik meg évente, emellett fogathajtó versenyt, falunapot is tartanak.^[3] A szalkszentmártoni református templomban jótékonysági koncerteket szoktak rendezni, a befolyt összeggel a belvízkárosultakat is támogatták. A Kádár utca, Néphadsereg utca, Rákóczi utca találkozásánál parkosítást végez az önkormányzat. Az új lelkész, Alföldi Boruts Dániel 2012-ben kezdett a városi templomban miséket tartani.

Tass-Szalkszentmárton-Kunszentmiklós között kerékpárút épül, a Pentele híd irányában még nem építették ki kerékpárutat Dunavecse felé.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 3,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,1%, református 37,2%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 14,9% (17,6% nem nyilatkozott).^[4]