Főmenü megnyitása

Négyfalu

város Romániában, Brassó megyében
(Szecseleváros szócikkből átirányítva)

Négyfalu, 1950 és 2001 között Szecseleváros (románul: Săcele, németül: Vierdörfer) város Romániában, Brassó megyében. Négy barcasági csángó település összevonásából jött létre, ezek sorrendben nyugatról kelet felé: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu. Négyfalu az ún. „hétfalusi csángók” másik három településével, Tatranggal, Zajzonnal, és Pürkereccel együtt képezi Hétfalut.

Négyfalu (Săcele)
RO BV Sacele 4.jpg
Négyfalu címere
Négyfalu címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rang municípium
Községközpont Săcele
Beosztott falvak Săcele
Polgármester Radu Nistor Florea (PD-L, 2008)[1]
Irányítószám 505600
Körzethívószám +40 x68[2]
SIRUTA-kód 40438
Népesség
Népesség30 798 fő (2011. okt. 31.)[3] +/-
Magyar lakosság6210 (2011)[4]
Népsűrűség96,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság650 m
Terület320 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Négyfalu (Románia)
Négyfalu
Négyfalu
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 37′ 12″, k. h. 25° 42′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 12″, k. h. 25° 42′ 35″
Négyfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Négyfalu témájú médiaállományokat.

Fekvése, domborzata és természeti környezeteSzerkesztés

Brassó megye délkeleti részében található, Brassó szoros szomszédságában, 15 km-re a város központjától. 32 000 hektárnyi területen fekszik, ezzel Románia harmadik legnagyobb területű városa.[5] A Tatrang nevű folyó szeli át, amely Négyfalu fő ivóvíz-forrását is képezi.

A Barcasági-medence déli perempontján foglal helyet, jellegzetessége, hogy területén megtalálhatók a domborzati formák közül úgy a síkság (2881 ha szántóföld), mint a dombok (3070 ha kaszáló) és a hegység is, ez utóbbi foglalva el a legnagyobb területet (21 152 ha erdő és 3483 ha legelő).

Négyfalu képezi két nagy hegytömb, a Nagykőhavas illetve a Csukás-hegység egyik „bejárati kapuját”. A Nagykőhavast Négyfalu irányából három útvonalon lehet megközelíteni: Garcsin-völgy, Malom-patak, Bolnok.

TörténeteSzerkesztés

 
A Mária mennybemenetele ortodox templom és a városháza

Lakói feltehetően a 11. századi magyar és besenyő határőrök leszármazottjai. Először 1366-ban említették I. Lajos király adománylevelében, amellyel Ztanislaw comesnek adományozta a Tömös és Tatrang-folyók közt fekvő Turchfalua (Türkös), Huzyufalu (Hosszúfalu), Zlanfalua (Bácsfalu) és Charnadfalua (Csernátfalu) nevű királyi birtokokat.

Hétfalu 1498-ig a Törcsvári uradalomhoz tartozott. 1498-ban II. Ulászló király a brassói szászoknak elzálogosította a hét falut, amelyeknek lakói így a szászok jobbágyai lettek. Szász hatásra felvették az evangélikus vallást. 1651-ben Négyfalu, illetve Hétfalu települései Brassó város hűbérbirtokává váltak.

Négyfalu, illetve Hétfalu lakosai az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is nagy számban részt vettek, a 126. honvéd zászlóaljba tömörülve. 1848 októberében az Agyagfalván megtartott Székely Nemzeti Gyűlésen Brassóvidék magyar csángó falvai arra kérték a nagygyűlés vezetőségét, hogy ők is a székelység honvédelmi rendszeréhez tartozhassanak.

1892–1960 között a Bertalan–Hosszúfalu-vasútvonal kötötte össze a falvakat Brassó központjával. 1950-ben közigazgatásilag összevonták a négy falut Săcele (falvacskák) néven, ebből a román elnevezésből származik a Szecseleváros név. 2000. június 6-án municípiummá nyilvánították.

Települései gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkeznek. Híresek szőtteseik és hímes tojás mintakincsük is, melyből mintegy 150 mintát őriznek.

NépességSzerkesztés

Brassó megye második legnépesebb városa, 2013-ban 34 215 lakosa volt.[6] Nem hivatalos, a helyi vezetők által közölt adatok szerint a cigányok száma 10 000 körül van, ez a legnagyobb kompakt tömb Romániában.[7]

LátnivalókSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

Híres szülötteiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A 2008-as romániai helyi választások eredményei(román nyelven). [2009. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
  2. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  3. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  4. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  5. Săcele e în Top 3 orașe românești cu cea mai mare suprafață”, Bună ziua Brașov, 2016. szeptember 22. (Hozzáférés ideje: 2017. március 22.) 
  6. Populația în Săcele explodează în următorii ani”, NewsBV.ro, 2014. november 11. (Hozzáférés ideje: 2017. március 22.) 
  7. Republica de la Gârcini”, Adevărul, 2010. augusztus 25. (Hozzáférés ideje: 2017. március 21.) 
  8. Trausch, Joseph; Hienz, Hermann Adolf. Schriftsteller-Lexikon der Siebenbürger Deutschen, 7 (német nyelven). Köln: Böhlau Verlag, 354. o. (2000). ISBN 9783412125998 

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés