Szerkesztő:Einstein2/Benedek Elek

Benedek Elek
Benedek Elek portréja 1925-ből
Élete
Született	1859. szeptember 30. Kisbacon
Elhunyt	1929. augusztus 17. (69 évesen) Kisbacon
Nemzetiség	magyar
Szülei	Benedek János Benedek Marczella
Házastársa	Fischer Mária
Gyermekei	Marcell János Mária Flóra Elek Rózsa
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	gyermekirodalom
Alkotói évei	1881–1929
Első műve	Székelyföldi gyűjtés (1882)
Irodalmi díjai	Magyar Örökség díj (posztumusz, 2009)
Benedek Elek weboldala

Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) erdélyi magyar író, költő, újságíró, közíró, népmesegyűjtő, regényíró, novellista, drámaíró, műfordító, irodalomtörténész, politikus; „a nagy székely mesemondó”. A székely irodalom és a magyar gyermekirodalom egyik legjelentősebb képviselője. Benedek Marcell (1885–1969) író, irodalomtörténész apja, Benedek András (1913–1995) író, dramaturg és Benedek István (1915–1996) orvos, író, valamint Lengyel Dénes (1910–1987) író, irodalomtörténész nagyapja.

Élete

Korai évei, családja

Benedek Elek az Erdővidék egy kis falujában, Kisbaconban született 1859. szeptember 30-án gazdálkodó székely református család leszármazottjaként. Felmenői között számos nemesi rangú katona volt, családjában primorok, lófők és gyalogkatonák egyaránt előfordultak. A család első oklevelekben említett tagja Benedek Urbánus (Orbán; 1460–?) volt, aki I. Mátyás király idejében szolgált primorként. Apai nagyapja, Benedek István huszárként részt vett a napóleoni háborúkban, míg anyai nagyapja, Benedek András egykor Bardócszék asszesszora volt.

Apja, Benedek (Huszár) János nótárius és birtokos volt, anyját Benedek Marczellának hívják. A család harmadik gyermekeként született, egy bátyja és egy nővére, valamint egy öccse és egy húga volt.

Családfa

(csak azért van külön szakasz, hogy ne nyissam meg mindig szerkesztésre)

Benedek Elek családfája - A táblázat a jobbra található linkkel nyitható!

Benedek Urbánus (1460–?) primor

Benedek Antonius

Benedek Balázs (1515–?)

Benedek János

Benedek Balázs

Benedek Mihály (1620–?)

Benedek János

Benedek István

Benedek János

Benedek János református lelkész

Benedek János harmincados

Benedek Samu

Benedek Jeremiás

Benedek Anna

Benedek Gábor

Benedek László gazdatiszt

Benedek Miklós mester

Benedek István (1787–?)

Gál Rebeka

Benedek Rakhel (1809–1886)

Benedek (Huszár) János (1815–1902) nótárius, birtokos

Benedek Marczella (1822–1904)

Benedek Anikó (1857–1941)

Benedek Gábor (1843–1931) közjegyző

Benedek Elek (1859–1929) író, újságíró

Fischer Mária (1862–1929)

Benedek Ignác (1846–1859) fiatalon mh.

Benedek Éva

Benedek Marcell (1885–1969) író, műfordító

Győri Lujza (1884–1962)

2 Székely Rozália

Benedek János (1887–1920)

1 Baló Lujza (18??–1965)

Benedek Mária (1889–1975)

Lengyel Miklós (1878–1952)

Benedek Flóra (1890–1975)

ifj. Benedek Elek (1894–1966)

Bíró Mária (1897–1983)

Benedek Rózsa (1899–1936)

Lőrincz Gyula (1893–1959)

Benedek András (1913–1995) író, dramaturg

Benedek István (1915–1996) orvos, író

Benedek Anna (1919–1925)

Benedek László (1909–1945)

Benedek Miklós (1917–1981)

Lengyel Éva (1908–1969)

Lengyel Dénes (1910–1987) író, szerkesztő

Lengyel Tamás (1913–1945)

Lengyel Mária (1918–1996) magyartanár

Benedek Judit (1922–)

Lőrincz Júlia (1922–2007)

Lőrincz Zsuzsa (1927–2005)

Tanulmányai

1865-ben kezdte meg elemi tanulmányait a kisbaconi falusi iskolában. Szülei alig nyolcévesen íratták be a székelyudvarhelyi református kollégiumba 1867-ben, a kiegyezés évében. Székelyudvarhelyen töltött diákévei jelentős nyomot hagytak későbbi életútjában és írói munkásságában. A gimnázium nyolc osztályának elvégzését követően ugyanitt leérettségizett.

Utolsó évei és halála

„Most harminc éve kaszált a kertbe',
Hév nyári nap volt, elmelegedett.
Pihenni kissé szobájába ment be,
Írni akart, épp hozzám, levelet.
Homály ereszkedett
Sötét szemére. A toll végigszántott
Kockás papírján. Lap alján megállott.”

Szentimrei Jenő: Vágtat az élet. Benedek Elek emlékének

„…Istenem, olyan boldog vagyok, hogy ölelhettem, hogy csókolhattam, amíg közöttünk járt; hogy nézhettem őt: a tiszta Férfiút, az útmutató nagy Fát, az Embert az erdélyi embertelenségben, akinek a teste Igévé lett az elmúlt éjszaka.”

Tamási Áron: Benedek Elek halálára (részlet)
Kisbacon, 1929. augusztus 20.

A kisbaconi temetőben temették el. Sírján a korai végrendeletében saját maga által megfogalmazott sírvers áll: „Jézus tanítványa voltam, / gyermekekhez lehajoltam. / A szívemhez felemeltem, / szeretetre így neveltem.”

Munkássága

Művei

Számos műve jelent meg nyomtatásban, a következő listán csak a legfontosabbak szerepelnek:

• Székely Tündérország. Székely népmesék és balladák. Budapest, 1885, Pallas.
• Székely mesemondó. Budapest, 1888, Stampfel.
• Apa mesél. Mesék és versek. Budapest, 1888.
• Csodaszép mesék. Budapest, 1894, Athenaeum.
• Magyar mese- és mondavilág. Ezer év meseköltése Szécshy Gyula szövegrajzaival. 1-5. kötet. Budapest, 1894-1896, Athenaeum.
• A magyar nép múltja és jelene. 1-2. Budapest, 1898, Athenaeum.
• Többsincs királyfi. Magyar népmese három felvonásban gyermekek számára. Budapest, 1901, Lampel.
• Nagy Magyarok élete, 1-13. Budapest, 1905-1914, Athenaeum.
• Az arany tulipán és egyéb mesék. Budapest, 1907, Athenaeum.
• Világszép Sárkány Rózsa és egyéb tündérmesék. Budapest, 1907, Athenaeum.
• Táltos Jankó. Budapest, 1908, Athenaeum.
• A magyar nemzet története. Budapest, 1908, Athenaeum.
• Két gazdag ifjú története. Regény. Budapest, 1909, Singer és Wolfner.
• Ezer esztendő. Budapest, 1909, Lampel.
• Csudalámpa. A világ legszebb meséi. 1-4. Pogány Willy, Ford. H. J. és Kotász Károly rajzaival. Budapest, 1911-1914, Athenaeum.
  • Kék mesekönyv, 1911
  • Piros mesekönyv, 1912
  • Arany mesekönyv, 1913
  • Ezüst mesekönyv, 1914
• Szigeti veszedelem. Zrínyi MIklós munkája nyomán az ifjúság számára írta B. E. Budapest, 1914, Franklin.
• Magyar népmesék és mondák. Budapest, 1914, Athenaeum.
• Óh, szép ifjúságom!. A régi diákéletből. Márton Ferenc rajzaival. Budapest, 1917, Lampel.
• Édes anyaföldem! Egy nép s egy ember története, 1-2. Budapest, 1920, Pantheon.
• Székely népballadák. Összeállította: B. E. Budapest, 1921, Globus.
• Elek nagyapó mesefája. Mesék, versek, tréfás történetek. Budapest, 1921, Lampel.
• Öcsike könyve. A nadselű gondolatok első sorozata. Satu-Mare (Szatmár), 1926, Szabadsajtó ny.
• Az én első könyvem. Versek és mesék. Budapest, 1926, Pantheon.
• Erdélyi népmondák. Cluj – Kolozsvár, 1926, Minerva.
• Ezeregyéjszaka legszebb meséi. Budapest, 1926, Hornyánszky nyomda.
• A csudafa. Jaschik Álmos színes képeivel. Budapest, 1927, Aczél Testvérek.
• Anikó regénye. Mühlbeck Károly rajzaival. Budapest, 1927, Singer és Wolfner.
• Figurás-mókás történetek. Budapest, 1927, Franklin.
• Kis darabok kicsinyeknek. Budapest, 1927, Gyermekszínház.
• Pajkos Peti huncutkodásai. Budapest, 1927, Wodianer.
• Édesapám falujában. Az én újságom könyve. Budapest, 1929, Franklin.

Személyisége

(esetleg)

Emlékezete

A kisbaconi Benedek Elek Emlékház 2007-ben

Az író halála után a családi kúria egy ideig üresen maradt, a család csak nyáron látogatta a házat. A második világháború végére néhány kisebb betörést leszámítva a házban minden szerencsésen megmaradt. 1944 tavaszán egyik lánya, Flóra hazaköltözött a családi kúriába, hogy a továbbiakban „a nagy mesemondó” életművét népszerűsítse. Rendszeresen szervezett emlékünnepségeket, valamint nagy szerepet játszott abban is, hogy 1959-ben emléktáblát helyezzenek el a ház falán. Először Balogh Edgár író vetette fel egy emlékház létrehozásának gondolatát, majd csatlakozott hozzá Sylvester Lajos, a megyei kulturális bizottság elnöke; Király Károly, a megyei párttitkár; az író kisbaconi leszármazottai; Benedek Elek lánya, Flóra, valamint Bardócz Júlia és Bardócz Dezső. A kommunista vezetés alatt azonban igen nehéz volt megszerezni az állam támogatását egy magyar intézmény létrehozására. Király Károly többszöri közbenjárásának köszönhetően Nicolae Ceaușescu végül megadta az engedélyt az emlékmúzeum létrehozására. 1969-ben, az író születésének 110., halálának 40. évfordulóján végül sor kerülhetett a múzeum felavatására. 1969. május 25-én tartották a megnyitót, az eseményen mintegy ötezer ember vett részt. Az ünnepséget Sylvester Lajos vezetésével a Kovászna Megyei Művelődési Bizottság szervezte meg. A felavatásra meghívták a kortárs erdélyi szellemiség nagyjait. A rendezvényen többek közt részt vett Sütő András, Kányádi Sándor, Nagy István, Balogh Edgár, Bálint Tibor, Farkas Árpád, Bartalis János, Bözödi György, Dali Sándor, Gajzágó Márton, Magyari Lajos, Bajor Andor, Domokos Géza, Király Károly és Sylvester Lajos is.

2005-ben a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása, valamint a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30., Benedek Elek születésnapja legyen a népmese napja. Az első ünnepnapot 2005. szeptember 20-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.

Benedek Elek születésének 150., halálának 80., valamint a kisbaconi Benedek Elek Emlékház felavatásának 40. évfordulója alkalmából a 2009-es évet Benedek Elek-emlékévvé nyilvánították az erre illetékes háromszékiek kezdeményezésére. Az emlékév folyamán számos verseny, könyv- és lemezbemutató, pályázat, előadás megrendezésére került sor.

Az író születésének évfordulójára a Magyar Posta 2009-ben 4 bélyeget tartalmazó alkalmi kisívet jelentetett meg, melyen az író portréja, valamint – a bélyegképek sorrendjében – a Kacor király, a Mese a három kismalackáról és A gyémántkrajcár című meséinek figurái láthatóak. A bélyegek tervezője Szalma Edit. A kisív az Ifjúságért sorozat része. A kisív felárából befolyó összeget a Magyar Posta az ifjúsági bélyeggyűjtés támogatására fordítja.

2009. március 21-én író-mesemondó életművéért posztumusz Magyar Örökség díjban részesítették. Az elismerést Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épületében adták át. A kitüntetést az író Kisbaconban élő dédunokája, a nagybaconi Benedek Elek Általános Iskola magyartanára, Szabó Réka vette át.

Nevét viseli a kisbaconi Benedek Elek Iskola, székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum, a debreceni Benedek Elek Általános Iskola, a pesterzsébeti Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet,, a zuglói Benedek Elek Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, a bakonyszombathelyi Benedek Elek Általános Iskola és Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kara (BEPFK). Budapest III. és XVIII. kerületében egy-egy utcát neveztek el róla.

Források

• szerk.: Lengyel László: Benedek Elek emlékkönyve. Budapest: Móra (1990). ISBN 963 11 6633 3 

További információk

• Benedek Marcell. Magyar író tragédiája 1929-ben. Benedek Elek utolsó évei. Budapest: Szerzői kiadás (1930) 
• Vezér Erzsébet. Benedek Elek. Budapest: Pápai Ernő Műintézet (1937) 
• összeáll., bev. és jegyz. ell.: Balogh Edgár. Halljátok emberek? Benedek Elek - politikai írások és irodalmi bírálatok. Bukarest: Áll. Irod. és Műv. Kiadó (1957) 

Kapcsolódó szócikkek

• kalákások
• Székelyföld irodalma

• A Wikimédia Commons tartalmaz Benedek Elek témájú médiaállományokat.
• A magyar Wikidézet további idézeteket tartalmaz Benedek Elek témában.
• A magyar Wikiforrás további forrásokat tartalmaz Benedek Elek témában.

---

Tennivalók

• [1] [2] [3] [4] (esetleg)
• szabadkőműves: [5] [6]
• műveit elrendezni
• Lengyel Dénes, Szentimrei Jenő megcsinálni
• bevezetőt bővíteni