Tomcsa Sándor Színház
A Tomcsa Sándor Színház a nyolcadik romániai magyar hivatásos színház. A székelyudvarhelyi Népszínház eredményeire és az általa megalapozott helyi színház-igényre építve jött létre 1998-ban, Horváth Károly zeneszerző és a Zalaegerszegről jött Merő Béla rendező fáradozásainak eredményeként. Önálló művészeti intézmény, amely a helyi önkormányzat, valamint a színházpártolókból és vállalkozókból létrehozott Pro Theatrum Alapítvány támogatásával működik. A színház a Székelyudvarhelyi Művelődési Házban került elhelyezésre.
Tomcsa Sándor Színház | |
Általános adatok | |
Névadó | Tomcsa Sándor |
Alapítva | 1902-1956-1997 |
Státus | aktív |
Játszóhelyek | Nagyszínház, Stúdióelőadások esetén max. 100 férőhelyes mozgatható nézőtér építhető. |
Személyzet | |
Főigazgató | Nagy Pál |
Színészek | 14 |
Elérhetőség | |
Cím | 535600 Székelyudvarhely, Tamási Áron u. 15 szám Hargita megye, Románia |
Telefonszám | 0266-212131 |
Honlap | http://www.szinhaz.ro/index.php |
officeszinhaz.ro |
Működése
szerkesztés2002–2007 között a művészeti vezetést Szabó K. István mint rendező és 2008-ig a Temesvárról szerződött Pánczél (Dunkler) Réka mint művészeti titkár látta el; igazgatója Nagy Pál.
Első előadását 1998. november 6-án tartotta Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával, amelyben vendégként fellépett Ferenczy Annamária, Kőmíves Mihály, Molnár Gizella és Vitályos Ildikó. Az 1999/2000-es évadra már tizenkét főállású színészt sikerült szerződtetni; az évad repertoárjában pedig tükröződött az a törekvés, hogy a város közönségének minden rétegét kielégítsék. A bemutatott darabok: Goldoni: Két úr szolgája, Caragiale: Megtorlás, Noël Coward: Vidám kísértet, Kós Károly: Az országépítő (Zalán Tibor színpadi változatában), Szilágyi–Eisemann: Én és a kisöcsém, valamint egy mesedarab (Svarc–Romhányi–Lendvay: Hókirálynő) és egy operettrészletekből, vidám jelenetekből összeállított „hangulatkoktél” Férfiak, nők és ami köztük lehet címmel.
A következő évek emlékezetes színpadi sikerei közé számítható Wyspianski Menyegzője, amellyel a rendező, Szabó K. István 2002-ben elnyerte a Nemzetközi Látványszínházi Fesztiválon a legjobb rendezés díját; Csehov Sirálya, amely Szalma Hajnalkának mint legjobb pályakezdőnek UNITER-díjat és a Határon Túli Magyar Színházak 16. kisvárdai fesztiválján Teplánszky-díjat hozott, a Radu Berceanu rendező és Dunkler Réka dramaturg által színpadra állított Shakespeare-mű, a Szeget szeggel, amellyel a 17. kisvárdai fesztiválon a kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza különdíját nyerték el.
További díjazott előadások: Caragiale: Megtorlás (2000-ben, az ATELIER Nemzetközi Színházi Fesztiválon: Szabó K. István számára a legjobb rendezés díja, Dunkler Róbert számára a legjobb férfialakítás díja); a Thomas Mann Mario és a varázsló című novellája nyomán írt Vénusz tornya táncszínházi előadás (az ATELIER fesztivál 2003-as sepsiszentgyörgyi rendezvényén András Lóránt számára a művészi alkotás díja); Forgács András Jean Cocteau regényéből írt Vásott kölykök c. darabja (a marosvásárhelyi TOPFEST 2003-as rendezvényén Szabó K. István számára a legjobb rendezés díja); Zalán Tibor: Katonák, katonák (a gyergyószentmiklósi Kisebbségi Színházak Kollokviumán, 2007-ben László Kata részére a zsűri különdíja); az Elektra (a bukaresti UNITER Gálán 2007-ben Jakab Orsolya részére a legjobb pályakezdőnek járó debüt-díj).
A színházhoz szerződött vagy rendszeresen visszatérő rendezők az első hét évben: Merő Béla (4 darab), Szabó K. István (8), Dézsi Szilárd (5), Dehel Gábor (4), Gergely László (4); vendégrendezőként szerepelt még egy-egy rendezéssel András Loránd, Gáspár Tibor, László Károly, Lohinszky Loránd, Pálfi Zoltán, Pinczés István, Sütő Udvari András, a román rendezők közül Alexandru Berceanu, Sorin Militaru, Marius Olteanu. Tartósabban ide kötődő színészek: Csongor László, Csurulya Csongor, Dunkler Róbert, Fincziski Andrea, László Kata, Mezei Gabriella, Szűcs-Olchváry Gellért.
A színház repertoárján szerepelt még többek között a Szép magyar komédia (Balassi Bálint), a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (Déry Tibor), a Lázadó (Füst Milán), a Jézusfaragó ember (Nyirő József), a Vendégség (Páskándi Géza), a Szabin nők elrablása (Paul von Schönthan és Franz von Schönthan – Kellér), a Vőlegényfogó (Tömöry Péter), a Figaro házassága (Beaumarchais), a Mandragóra (Machiavelli), A patikus (Goldoni), a Mágnás Miska (Szirmai Albert), a Hypolit, a lakáj, a Bástyasétány 77, a Don Juan (Molière), az Üvegfigurák (Tennessee Williams), a Yerma (Federico García Lorca), valamint több Andersen-feldolgozás.
A Tomcsa Sándor Színház 2008 októberében megszervezte az első drá-Ma-Kortárs Színházi Találkozót, amellyel hagyományt kívánnak teremteni.
A Színházi adattárban regisztrált bemutatók száma (1999– ): 77.[1]
Társulat (2022/2023)
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ 2013 június 4. -i lekérdezés
Források
szerkesztés- Merő Béla: Egy színházalapítás viszontagságai 2019. Pannon Tükör Könyvek
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. december 13.)
- Péter Kinga Fruzsina: Színházi élet Székelyudvarhelyen. Árgus (Székesfehérvár) 2000. május–június
- Hét kor. Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely. 1998–2005. Szabó K. István, Darvay Nagy Adrienn, Alice Georgescu írásaival. Székelyudvarhely, 2005
- Lázár Emese: A jubiláló Tomcsa Sándor Színház tíz esztendeje. Hargita Népe, 2008. szeptember 6.