Főmenü megnyitása

Tomcsa Sándor Színház

erdélyi magyar színház Székelyudvarhelyen

A Tomcsa Sándor Színház a nyolcadik romániai magyar hivatásos színház. A székelyudvarhelyi Népszínház eredményeire és az általa megalapozott helyi színház-igényre építve jött létre 1998-ban, Horváth Károly zeneszerző és a Zalaegerszegről jött Merő Béla rendező fáradozásainak eredményeként. Önálló művészeti intézmény, amely a helyi önkormányzat, valamint a színházpártolókból és vállalkozókból létrehozott Pro Theatrum Alapítvány támogatásával működik. A színház a Székelyudvarhelyi Művelődési Házban került elhelyezésre.

Tomcsa Sándor Színház
Általános adatok
Névadó Tomcsa Sándor
Alapítva 1902-1956-1997
Státus aktív
Játszóhelyek Nagyszínház, Stúdióelőadások esetén max. 100 férőhelyes mozgatható nézőtér építhető.
Személyzet
Főigazgató Nagy Pál
Művészeti vezető Csurulya Csongor
Dramaturg Demeter Kata

Színészek 14
Elérhetőség
Cím 535600 Székelyudvarhely, Tamási Áron u. 15 szám Hargita megye, Románia
Telefonszám 0266-212131
Honlap http://www.szinhaz.ro/index.php
E-mail office@szinhaz.ro

Tartalomjegyzék

MűködéseSzerkesztés

2002–2007 között a művészeti vezetést Szabó K. István mint rendező és 2008-ig a Temesvárról szerződött Pánczél (Dunkler) Réka mint művészeti titkár látta el; igazgatója Nagy Pál.

Első előadását 1998. november 6-án tartotta Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával, amelyben vendégként fellépett Ferenczy Annamária, Kőmíves Mihály, Molnár Gizella és Vitályos Ildikó. Az 1999/2000-es évadra már tizenkét főállású színészt sikerült szerződtetni; az évad repertoárjában pedig tükröződött az a törekvés, hogy a város közönségének minden rétegét kielégítsék. A bemutatott darabok: Goldoni: Két úr szolgája, Caragiale: Megtorlás, Noël Coward: Vidám kísértet, Kós Károly: Az országépítő (Zalán Tibor színpadi változatában), SzilágyiEisemann: Én és a kisöcsém, valamint egy mesedarab (SvarcRomhányiLendvay: Hó­ki­rály­nő) és egy operettrészletekből, vidám jelenetekből összeállított „hangulatkoktél” Férfiak, nők és ami köztük lehet címmel.

A következő évek emlékezetes színpadi sikerei közé számítható Wyspianski Menyegzője, amellyel a rendező, Szabó K. István 2002-ben elnyerte a Nemzetközi Látványszínházi Fesztiválon a legjobb rendezés díját; Csehov Sirálya, amely Szalma Hajnalkának mint legjobb pályakezdőnek UNITER-díjat és a Határon Túli Magyar Színházak 16. kisvárdai fesztiválján Teplánszky-díjat hozott, a Radu Berceanu rendező és Dunkler Réka dramaturg által színpadra állított Shakespeare-mű, a Szeget szeggel, amellyel a 17. kisvárdai fesztiválon a kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza különdíját nyerték el.

További díjazott előadások: Caragiale: Megtorlás (2000-ben, az ATELIER Nemzetközi Színházi Fesztiválon: Szabó K. István számára a legjobb rendezés díja, Dunkler Róbert számára a legjobb férfialakítás díja); a Thomas Mann Mario és a varázsló című novellája nyomán írt Vénusz tornya táncszínházi előadás (az ATELIER fesztivál 2003-as sepsiszentgyörgyi rendezvényén András Lóránt számára a művészi alkotás díja); Forgács András Jean Cocteau regényéből írt Vásott kölykök c. darabja (a marosvásárhelyi TOPFEST 2003-as rendezvényén Szabó K. István számára a legjobb rendezés díja); Zalán Tibor: Katonák, katonák (a gyergyószentmiklósi Kisebbségi Színházak Kollokviumán, 2007-ben László Kata részére a zsűri különdíja); az Elektra (a bukaresti UNITER Gálán 2007-ben Jakab Orsolya részére a legjobb pályakezdőnek járó debüt-díj).

A színházhoz szerződött vagy rendszeresen visszatérő rendezők az első hét évben: Merő Béla (4 darab), Szabó K. István (8), Dézsi Szilárd (5), Dehel Gábor (4), Gergely László (4); vendégrendezőként szerepelt még egy-egy rendezéssel András Loránd, Gáspár Tibor, László Károly, Lohinszky Loránd, Pálfi Zoltán, Pinczés István, Sütő Udvari András, a román rendezők közül Alexandru Berceanu, Sorin Militaru, Marius Olteanu. Tartósabban ide kötődő színészek: Csongor László, Csurulya Csongor, Dunkler Róbert, Fincziski Andrea, László Kata, Mezei Gabriella, Szűcs-Olchváry Gellért.

A színház repertoárján szerepelt még többek között a Szép magyar komédia (Balassi Bálint), a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (Déry Tibor), a Lázadó (Füst Milán), a Jézusfaragó ember (Nyirő József), a Vendégség (Páskándi Géza), a Szabin nők elrablása (Paul von Schönthan és Franz von Schönthan – Kellér), a Vőlegényfogó (Tömöry Péter), a Figaro házassága (Beau­marchais), a Mandragóra (Machiavelli), A patikus (Goldoni), a Mágnás Miska (Szirmai Albert), a Hypolit, a lakáj, a Bástyasétány 77, a Don Juan (Molière), az Üvegfigurák (Tennessee Williams), a Yerma (Federico García Lorca), valamint több Andersen-feldolgozás.

A Tomcsa Sándor Színház 2008 októberében megszervezte az első drá-Ma-Kortárs Színházi Találkozót, amellyel hagyományt kívánnak teremteni.

A Színházi adattárban regisztrált bemutatók száma (1999– ): 77.[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2013 június 4. -i lekérdezés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés