Vita:Dialógusok az észlelésről
A törlési megbeszélés eredménye (2017. május)
szerkesztés
Törlési megbeszélés lezárt jegyzőkönyve
- Az alábbi törlési javaslatot archiváltuk. Kérjük, ezt a megbeszélést már ne módosítsd! A további hozzászólásokat a cikk vitalapjára írhatod. Ezt a lapot már ne szerkeszd!
Az eredmény: nem enciklopédiacikk. Törölve. – Rlevente 
üzenet 2017. május 29., 12:47 (CEST)
(cikk • cikk szerkesztése • vita • vita szerkesztése • munkalap • munkalap szerkesztése • történet • hivatkozások • log • dellog • figyel • töröl • átnevez • jogsértőz • levéd • lezár • WP:AK)
Ez egy törlési javaslat megbeszélése. A cél nem feltétlenül a lap törlése, hanem – ha lehetséges – a hibák kijavítása. Kérjük, ha hozzászólsz, kerüld a hibás érvelést és tartsd szem előtt a Wikipédia idevágó szabályait (nevezetesség, mi nem való a Wikipédiába?).
Egy könyvről kellene szóljon. A bevezetője a formázatlan, kimásolt tartalomjegyzék, a többi szakasz pedig csapongó gondolatok vagy idézetek. Vépi vita 2017. május 20., 09:28 (CEST)
törlendő - Ez is - sajnos - a "Partmosopédia" jellegzetes terméke. Vépi +1.--Linkoman vita 2017. május 20., 09:31 (CEST)
A Wikipédia:Törlésre javasolt lapokon jelenleg nem látszik Linkoman hozzászólása, de anélkül is, annyira, de annyira tudtam a jellegzetes helyesírási hibákból - ami attól jellegzetes, hogy olyan helyesírási hibák is vannak benne, amik az AKH. felütése nélkül is megúszhatók lennének odafigyeléssel, pl. a Bevezet nevű szakasznév - és az egoista írásmódból (Saját tudományos kétnyelvűségem vezetett), hogy ki kezdte el írni ezt a szócikket. Apród vita 2017. május 20., 14:11 (CEST)
törlendő vagy menjen a feljavítandók közé. Jelen állapotában nem enciklopédikus. – Hkoala .jpg){kind=small}
2017. május 20., 21:02 (CEST)
| Ez a szöveg nem a vitához tartozik. |
|---|
|
Egyenlőre még nem fordítom közérthetővé a szaknyelvet. De elfáradtam gyurmázni a szöveget. Ma kezdődött törlésének megbeszélése. DE örülök, hogy a törlésig eljutottam. Van mit törölni. Partmoso vita 2017. május 20., 17:48 (CEST) Ez a tartalom-tábla – Kísérlet szereoszkóposan vázolni a PÁRBESZÉD párhuzamait, véletlen társításait, kialakítani egy térrácsot, ami képes felidézni a kétszem/ binokuláris tudat előtti, azaz ösztönös térlátás (3 Dimenzió: x; y; z kiterjedés) alak- és mozgásészlelést. A könyv szaknyelvű, sok olyan fogalom jár-kel benne, ami műszaki embernek, sőt fotogramméternek (légifénykép mérőnek) is nehezen követhető. Partmoso vita 2017. május 20., 18:41 (CEST) Az „alkalomszerű” idézetek, például: „Tudományos népdal” próbálnak azonosítani egy gondolatot, ami átvihető , például a „1 Látáskutatás” fejezetből a „8 Vizuális észlelés 39 kérdés” fejezetbe. Aki anaglif ábrát nézett már, tudja, nem is olyan egyszerű közös pontot találni a piros meg a kék mezőben, ami a két kép között lebeg (Küklopsz hatás). Partmoso vita 2017. május 20., 18:53 (CEST) Téglás Ernő ismertetését (Erdélyi Pszichológiai Szemle 2000/4.) tudatosan nem idéztem: „Logikai okfejtések és tudományos kétely mozgatják ezt a belső párbeszédet, olyan szerző dilemmái, aki a látás-kutatás majdnem egész fejlődését megtapasztalta. Julesz Béla azon túl, hogy megélte a hasított-agy kísérletek, vagy az agy kolumnális szerveződését bizonyító munkák fénykorát, az alacsony szintű (korai) látás tanulmányozásának eredeti módszereivel aktívan járult hozzá ehhez a fejlődési folyamathoz. Két olyan paradigmát kell kiemelni, melyek összekapcsolják a pszichofizikai adatokat a neurofiziológiai vizsgálatokat: a randompont-sztereogram (RPS) lehetővé tette a binokuláris látás számos mechanizmusának feltárását, és a textúra-elválasztás, ami a figyelemelőttes finger-detekciót hangsúlyozza.” Ilyen szakszerű fogalmazás nem jellemez engem. Partmoso vita 2017. május 20., 19:06 (CEST) A második ismertetés tőlem távoli stílus: „Az első rész ötödik fejezetétől fokozatosan vezet be saját kutatási területeinek szűkebb világába. S bár a laikus olvasó innentől már könnyebben válik tanácstalanná, "B" jelenléte - aki sokszor a nem szakember érdeklődők pártján áll - sokáig nem hagyja, hogy "A" elengedje a kezünket. Ez a módszer a tudományos közleményekben kötelezően előírt rendhez és pontossághoz képest óriási szabadságot jelent: miközben a fő irány változatlan, a szerző nagy teret enged szelleme szabad szárnyalásának. Ugyanakkor a kritikai nézőpont is előkelő pozíciót kap: "B" egyszerűen nem engedi, hogy egy akár évtizedekig dédelgetett, minden részletében közelről vizsgált folyamatot pusztán a tekintélyelvűség alapján minősítsen "A". Így kapcsolódik össze az erősen személyes hangütés és a legridegebbnek ható kutatási eredmények néhol listaszerű összefoglalása.” Partmoso vita 2017. május 20., 19:20 (CEST) „Az 56-os Magyarországról az Egyesült Államokba emigráló kommunikációs mérnök mikrohullámú relékapcsolókat tervezett és radarmérnöki állást töltött be.” – Ez a tömör állítás Téglástól rossz. Doktori fokozattal ellátott, angolból fordító posta-kutató távozott, akit rögtön felvett a Bell Laboratórium, még 1956-ban. Partmoso vita 2017. május 20., 19:37 (CEST) „Így vezet el a légi felderítés régi kérdése, hogy miként lehet térlátással megvalósítani az álcázást" (17. o.) a randompont-sztereogram (RPS) vizsgálatokig. Az egy szemmel is tapasztalható jelzések általában csak tökéletlen támpontjai a térészlelésnek, míg a binokuláris látás - a két eltérő retinális kép diszparitásának köszönhetően kiküszöböli ezt, mert "az álcázott objektum rögtön előbukkan, miután mélységet nyer" (39. o.)”. Itt megint rosszul fogalmaz Téglás. A tudományos kétnyelvűség kialakulását magyarázza félre. A pszichológiában korábban ismeretlen a kétszem/binokuláris látás ösztön jellege. Úgy vélték, az tudatos figyelem műve. Egy tudós nem riad vissza távoli tudomány/diszciplina elsajátításától, alkalmazza tudományos kétnyelvűségét az agykutatáshoz. (40. o.) Partmoso vita 2017. május 20., 20:14 (CEST) „A textúrában bekövetkező változás, a mélység, a tárgyak szélének, felszínének és háttérről való leválasztásának eszköze. Azt tapasztalhatjuk, pl. egy kereszteződő elemeket tartalmazó minta esetében, hogy a számos X-ből álló mezőben az egymást metsző, derékszögű vonalak spontán módon szembeötlenek, a T-k viszont – a kereszteződést kiküszöbölő apró résekkel a vonalak között - nem alkotnak textúra-grádienst az őket körülvevő L formákhoz képest. Kétféle feldolgozási folyamatot ragadhatunk meg ezekben a jelenségekben. Egyfelől holisztikus, térbeli viszonyok konstanciáira érzékeny top-down műveleteket, melyeket, pl. a festmény torz részei nem akadályoznak meg az arc perceptuális képének létrehozásában, s melyek tudatos mentális tevékenység tárgyává válhatnak. Másfelől bottom-up folyamatok mutathatók ki, és ezek a tárgyak bevett, globális konfigurációja helyett a lokálisan meghatározott speciális jegyek közti különbségekre fogékonyak. Léteznek tehát olyan jól differenciált lokális jegyek, melyek a textúra-elválasztás pre-attentív mozzanataiban textúra-szegregációt okoznak. A textúrák néhány csoportja a lokális különbségek ellenére mégsem vezet globális elválasztáshoz (egyensúlyban van). A mélységészlelésben a perceptuális hasonlóság a globálisan vett korreláció mértékétől függ, de ez csak addig jósol be elválaszthatóságot, amíg nem alakulnak ki textúragrádiensek (75. o.)”. Ez a szöveg, Téglásnál –szakszerű, de nem közérthető. Közöl a könyv egy képet (4.4. 70. o.) ahol az „L” és a”T” nehezen szétválasztható, de az „x” azonnal kiugrik a mintázat szövetéből/ textúrájából. Nyilván a könyv szakszövegét veszi át Téglás. Partmoso vita 2017. május 20., 20:48 (CEST)
„Julesz vizsgálatainak hozama az ilyen lokális tulajdonságok, a textonok, által determinált konceptuális keretben válik világossá (64-77. o. és a 9. dialógus, 168-185. o.). A textonok a percepció korai szakaszának a primitívumai. Akkor is megvalósítható a szegregáció, ha néhány milliszekundumos expozíciós idő mellett az ingert maszkoljuk, vagyis nincs szükség a szemantikára. Főleg Marr és kollégái (Marr és Nishihara, 1978; Marr, 1982) hierarchikus modelljén keresztül vált népszerűvé, mint a 3D-s reprezentációt megelőző elsődleges vázlat és a 2.5D-s vázlat. Julesz sokoldalú szakember. Tudományos kétnyelvűségéből (mérnöki és pszichológiai képzettségéből) fakad, hogy a jó álcázás problémája először mégis matematikailag fogalmazódott meg: lehetséges-e olyan textúra-párokat generálni, melyek n-ed rendű statisztikája azonos, de (n+1)-ed rendű statisztikája nem. Ha ez igaz, akkor annak a sejtésnek is igaznak kellene lennie, miszerint a "pre-attentív rendszer nem képes különbséget tenni azonos másodrendű statisztikájú textúrák között. Az n-ed rendű statisztika itt annak a valószínűségét fejezi ki, hogy egy véletlenszerűen a textúrára terített N-szög csúcsai bizonyos N mintázatokra, színekre esnek; ez később elvezetett az izo-másodrendű random textúrák matematikai és pszichológiai vizsgálataihoz. Általánosabban fogalmazva, mekkora szerepet játszhat a matematika az agy kódjának megfejtésében?” Ez a szöveg megint szakszerű, a könyv megfogalmazását ismerteti, csak nem közérthető. A texton – olyan kiugró jel, mint a (4.4. 70. o.) szövetében/ textúrájában az „x”. A 4.Matematika és pszichológia (64-77. o.) visszaköszön a 9.-ben (168-185. o. Az észlelés atomjai: ismét a texton elmélet). Több áthivatkozás van más-más párbeszédre/ dialógusra. Emiatt is próbáltam az elejére tartalom-táblát tenni, csak nem sikerült. Partmoso vita 2017. május 20., 23:41 (CEST) „A térészlelés képességét ma már számos gyakorlati követelmény, szakmai pálya hangsúlyozza a kamionosoktól az űrhajósokig, hiszen az emberek mintegy 2%-a teljesen sztereovak, és 4-6%-a gyenge sztereolátású. A 80-as évek végén lokalizálták a sztereo-látásért felelős neuronok anatómiai helyét: a V1-es terület 20%-a, és a V2, V3-as területek nagy része fontos szerepet játszik, és plaszticitásuk vizsgálata során megállapították, hogy a binokuláris működés a gyermeknél 3,5 hónapos korban alakul ki. Az itt tárgyalt terület tipikusan interdiszciplináris: a textúra szegregációjáték a mélység feldolgozását végző mechanizmusok meghatározzák érzeteinket, percepciónkat, a viselkedést, így a pszichológia státusa kétségbevonhatatlan ezek tanulmányozásában.” Téglás ismertetésében hangsúlyozza a sztereovak és gyenge sztereolátású szűrés fontosságát, ez a 114. oldal ügye (7 Küszöb érték), ami visszaköszön a 14. párbeszédben: a helyi kontraszt-érzékenység távoli határokon belül az érzékenység fokozódásának elhelyezkedésére hat. (241-242. o.) A futótűz modell különböző méretarányokban is működhet. A tér – a makákó agykérgében terjedő aktivitás. Partmoso vita 2017. május 21., 00:14 (CEST) |
- A fenti megbeszélést archiváltuk. Kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a lapot ne szerkeszd!