Wikipédia-vita:Szavazás/Javaslatok

Szavazási jogosultság szabályainak megváltoztatása érvényes-e visszamenőleges hatállyal?

A cím mindent elmond de részletezem: Szeretnék HATÁROZOTT és EGYÉRTELMŰ véleményt hallani arról, hogy akik azon vitatkoznak hogy ki milyen feltételekkel szavazhat ezentúl majd a wikiben, mennyi szócikk és mennyi idő után, ki jogosult irányelvekben szavazni, egyáltalán szavazást kiiratni, nos, azok hogyan gondolják: ha bármiféle formában is de megszavazunk valami új törvényt erről, az érvényes lesz-e a wiki jelenlegi szerkesztőgárdájára is, tehát egyesek akiknek van szavazati joguk MOST, vissza lesznek-e minősítve szavazatnélkülivé, vagy csak az EZUTÁN belépőkre vonatkozik ezen új szabály, és a régiekre - pld rám is! - a régi szabályok vonatkoznak továbbra is, vagy akik most tagok ánblokk mind szavazati jogot kapnak esetleg szemben az újakkal akik ezután lépnek be, szóval hogy lesz ez, miként gondoljátok? Annyit elárulok mert könnyen rájöhettek: Semmi esetre sem vagyok hajlandó megszavazni olyan változtatást, ami azzal jár hogy azontúl én nem szavazhatok! Viola Zoltán 2005. július 22., 23:17 (CEST)

jo kerdes. szerintem dolgozz ki olyan javaslatot, amit konkretan ki lehet irni szavazasra, es egyertelmuen lehet szavazni. math Vagyok azért annyira szerény hogy azt higgyem: Nem ismerem annyira a wiki belső működését hogy épp én legyek a legalkalmasabb egy efféle javaslat kidolgozására! Tegye meg a wiki valamely avatottabb ismerője! Engem kizárólag az az egyetlen szempont érdekel egyelőre, amit fent kifejtettem: érvényes lesz-e BÁRMELY új szabály ezzel kapcsolatban visszamenőleg, most teljesen függetlenül az új szabály leendő tartalmától! Az hogy mi lesz az új szabályban, e szempontból irreleváns. Határozó 2005. július 23., 10:45 (CEST)

Zoli, nem lesz visszamenőleg érvényes, a törvényeknek sincs visszamenőleges hatályuk. Data Destroyer 2005. július 23., 15:36 (CEST)

Szerintem rosszul álltok hozzá. Valóban nincs visszamenőleges hatályuk az irányelveknek, de a szavazati jogot nem úgy kell tekinteni, mint egy állapotot: nincs joga -> van joga. Emiatt nincs is lista, ahol ezt nyilvántartjuk.

Szerintem ez így néz ki: minden szavazás kiírásakor megvizsgáljuk, hogy aki ott szavaz, az a szavazás kezdetekor rendelkezett-e elég hosszú regisztrációs idővel és elég sok szerkesztéssel, hogy megkapja az adott szavazáshoz a szavazati jogot.

Példa: van egy szerkesztő, akinek 5 szerkesztése volt mondjuk 1 éve, de csak 2 szócikkben. Ez akkor elég volt a szavazati joghoz ("legalább 5, apró változtatásnak nem minősülő, valódi szerkesztése van"), de ma már nem, mivel a mostani szabály szerint "legalább 5 szócikkben jelentősen közreműködtek." Emiatt a kolléga jelenleg nem szavazhat egy mostani szavazásnál. (Természetesen a korábbi szavazatait nem érvénytelenítjük.)

Tehát igen. Ha szigorítunk a szabályokon, akkor lesz olyan, aki eddig szavazhatott, de mostantól nem. Zoltánnak konkrétan 139 szerkesztése hiányzik a 200-hoz: [1], ami a jelenlegi javaslat alapján az irányelvekhez kell.

Analógia: egy film korhatárát kedden felemelik 14 évről 18 évre. Bemehet-e szerdán egy 15 éves megnézni a filmet, hiszen hétfőn még "jogában állt" megnézni a filmet? Szerintem nem.

-- nyenyec ☎ 2005. július 23., 17:09 (CEST)

Nekem 831 van. :)) Data Destroyer 2005. július 23., 17:18 (CEST)

Ez akkor azt jelenti hogy én max 50-re való felemelésbe egyezem bele, mert akkor még szavazhatok akkor is ha a törvények visszamenőlegesen lesznek érvényesek! Ennél súlyosabb korlátozásba csak akkor egyezhetek bele, ha határozottan kimondjátok hogy az visszamenőleg nem érvényes úgy általában, és konkrétan szerény személyemre sem! Ne is haragudjatok, de nem vagyok annyira altruista hogy magam alatt vágjam a fát, és intellektuális témákban sem szenvedek öngyilkos hajlamoktól! Határozó 2005. július 23., 21:33 (CEST)

Nézd, Zoli, Nyenyec indoklásában van azért némi ráció, nem gondolod? Öngyilkos hajlamok emlegetése helyett üss össze kétszáz szerkesztést a szócikkeken, és máris egy csomó vitát meg idegességet megspórolsz magadnak. Data Destroyer 2005. július 23., 21:42 (CEST)

Saját kutatás - ne gyerekeskedjünk, kompromisszum KELL!

A Nyenyec által írtakkal (POV, fork, meg ilyen más fura szavakkal ellenezte a javaslatomat) természetesen NEM értek egyet, és az is nyilvánvaló miért: Azt hiszem nyílt titok mindenki előtt hogy igenis óhajtok egy egész csomó mindent belinkelni a SAJÁT oldalamról akkor, ha a javaslatom meg lesz szavazva! Felhívom azonban javaslatom bírálóinak - konkrétan Nyenyecnek is - a figyelmét tisztelettel arra, hogy SEMMI értelme kikötni hogy holmi "saját oldal" nem linkelhető be! 2 okból sincs ennek értelme: Egyrészt ha be akarok linkelni valamit a saját oldalamról és személyesen én nem tehetem meg, akkor ugyan miből áll hogy megkérjem erre a szívességre mondjuk IGét vagy Gnomont?! Alkalmanként talán mást is?! Másrészt ugyan miből áll egy ingyenes webtárhelyen egy másik honlapot nyitni, megteszem egyetlen nap alatt ha kell, azon honlapra teszem fel a cikket akármiféle néven, mondjuk "Kacsa Karola" vagy "Jólmegmondom Jónás", aztán halálnyugodt pofával én belinkelem ennek a "Jólmegmondom Jónás"-nak a honlapját! Akárhány ilyen weboldalt lehet gyártani! Ez nem megoldás! Szóval kérem ne gyerekeskedjünk, nincs értelme ugyanis betarthatatlan törvényeket hozni! Az is szubjektív, hogy mi a 10 leglátogatottabb magyar lap! Ugyan melyik statisztika szerint?! Közlöm veletek hogy én pld a mystatnál regisztrálva vagyok, ezoterika-filozófia kategóriába, és e kategóriában már egy ideje a HARMADIK a weboldalam! Megelőz a szabadgondolkodó honlap, aztán jön az Asztrológia honlap, majd lássatok csodát: Viola Zoltán író honlapja! Itt a link a mystat statisztikára bizonyítékul: [2] Mindez azt jelenti hogy nem is olyan világvégi valami az én honlapom, mert ha az asztrológiát nem számítjuk - elvégre remélem senki nem meri igazi filozófiának nevezni - akkor máris a második vagyok a mystatnál filozófiában! De ettől eltekintve is értelmetlen hogy a "tíz leglátogatottabb". Mi számít nektek látogatottságnak, mert ha csak az hogy hányan keresik fel az adott oldalt és más nem, akkor SEMMIT be nem linkelhettek ami nem pornóoldal, mert országosan az első tíz holtbiztos hogy pornó!

Szóval nézzétek, TÉNY hogy van igény arra a wikiben hogy a saját gondolatokat is kifejthesse valaki, de arra is hogy ha nem ő találta ki de szívének kedves vélemény, azt legalább belinkelhesse akkor is ha kisebbségi vélemény. Ezen igény megléte TÉNY, amit az is igazol hogy máris többen álltak a javaslatom mellé! Miért akarjátok ezt elfojtani, csak amiatt hogy több legyen a harag?! Figyeljetek már egy kicsit arra, hogy a Wiki ne legyen olyan gyerekes, idealisztikus hogy azt higgye, majd épp ő lesz képes MINDEN témában megmondani az objektív és végső igazságot! Igenis van ilyen meg olyan vélemény, és hacsak nem annyira nyilvánvaló baromság valami, hogy mondjuk az Atlanti-óceán csukamájolajból van, akkor legalább az engedtessék meg hogy a szerkesztő egy külső linket elhelyezzen rá! Ismétlem ez akár még fizetségként is felfogható neki a wikiben végzett munkájáért!

Annyi mindenesetre biztos már előttem hogy Nyenyec a javaslatom ellen van! Határozó 2005. július 23., 21:59 (CEST)

És magam is. Nem a munkáid miatt -határozottan jók például a sci-fi novelláid- hanem azért, mert a wikipédia nem arra való, hogy ott a saját munkánkat, kutatásainkat reklámozzuk. Azt hiszem, ezt már Math is kifejtette neked. Ha annyira jó, amit be akarsz tenni ide, akkor nyugodj meg, előbb-utóbb beteszi más a szócikkek végére anélkül, hogy te ezt külön kérnéd. A wikipédiában végzett munkáért pedig nem jár fizetség: itt mindenki ingyen teszi azt, amit tesz. Egy lehetőség van még, ami ellen tényleg senkinek sem lehet kifogása: a szócikkek vitalapjaiban bátran elhelyezhetsz linket a saját munkáidhoz. Engedj meg egy kérdést: ha annyira nagyon jók a munkáid, miért csak a honlapodon olvashatóak? Miért nem jelent meg nyomtatásban egyik sem? Data Destroyer 2005. július 23., 22:09 (CEST)

Volt ami megjelent. Pld egy novellám az Új Galaxisban. Különben meg [[]] szeméyeskedés nyissz Data Destroyer 2005. július 24., 10:08 (CEST) Azt hiszed még mindig abban a korszakban élünk, amikor a papírformájú megjelenés a döntő?! Az elektronikus média korában?! Nem tudsz haladni a korral! Ignore, ignore! Határozó 2005. július 24., 08:45 (CEST)

Abból a 49 regényből, illetve rengeteg tanulmányból egy novella? :D Ez azért nem sok. Miért nem találtál kiadót a többire, illetve ha szerinted az elektronikus megjelenés a fontos a fórumodon miért keresel segítséget a műveid papíralapú kiadásához, illetve az ateista könyvet miért akarod kiadni így? Mindazonáltal az érték valódi mércéje máig a könyv, nem az internet. Netre firkálni minden hülye tud, ehhez nem kell nagy ész: a könyvmegjelenés ennél azért jóval több. Magam is ismerem szinte az összes hazai könyvkiadót, van némi rálátásom a dologra. Data Destroyer 2005. július 24., 10:08 (CEST)

Kedves Zoltán! Sokat gondolkoztam az általd felvetetten, amelyet nagyon hasznosnak találok, hogy megvitatjuk és körbejárjuk a témát, de szerintem zárt keretet adó döntést nem kellene hozni. Szerintem jó az eddigi gyakorlat. Egy szerkesztő honlapja, ha a támához tartozik és akár egy nagyon sajátos, de érdekes és logikailag legalább részben alátámasztható, akkor eddig is szerepelt. Példának felhozom a Stockholm-szindróma szócikket, amelyben nem te, hanem én, mint egy másik szerkesztő találtam berakásra érdemesnek a Te honlapod egyik írását, mint érdekesség. Lásd: Külső hivatkozások/

• ateista-vallási összefüggések látásmódjában
  

Tehát eddig is és a jövőben is megvan arra a mód, hogy saját írások bekerülhessenek, csak éppen legalább egy másik szerkesztővel konzultálni kell az ügyben és legalább egy másik szerkesztő támogatását el kell nyerni. Aztán persze még a többi szerkeszteő is megszűri, de van egy alapfeltétel. Továbbá szerintem ezt az útat is ki lehet hagyni, csak nem tanácsos. Ha valaki közvetlenül felteszi a saját honlapja linkjét, akkor ott viszont sokkalta stabilabb oknak és összeföggésnek kell lenni. Erre is hozhatok példát. Az egyház szócikknél a hazai egyházak felsorolás gyüjteményem, amely a honlapomon van, már számos helyen elismerték, vallástudományi egyetemeken is, vezető vallástudományi szakemberek és számos független helyről van rá linkelés. Tehát nyugodtan feltehettem. Persze ebben semmiféle sajátos álláspont nincs, csak egy hasznos információkat tartalmazó gyöjtőmunka, összeállítás.

Tehát szerintem maradjunk az eddigi gyakorlatnál, mert ha neked például kiforrnak az írásaid és esetleg akár 10-20 helyre is be lehetne jogosan linkelni, akkor miért elégednél meg kettővel? Szerintem egyesek pont ezért támogatják. üdv:Egy önálló egyéniség 2005. július 24., 12:09 (CEST)

Új javaslat a linkelésre

Megfontoltam Gubb megjegyzését a Goggle rank-ra vonatkozóan, és belátom hogy rejtezik benne bizonyos igazságtartalom! Valóban kell bizonyos korlátozást bevezetni a "saját kutatás"-címkével megbélyegzett, vagy csak úgy általában "kisebbségi vélemény"-nek pejorativizált anyagokra vonatkozóan! Külön IGe-számára írom a következő mondatot: Ez még nekünk ateistáknak/pédoxosoknak is érdekünk, mert ha nincs korlátozás, azzal a "másik oldal" is visszaélhet, hogy "hitbuzgómócsingos", hitkomisszáros cikkek tömkelegét linkeli be ezernyi helyre!

Régi javaslatomat tehát a következőkép módosítom (az alábbiakban a "link" szó a Wikiből kimutató, tehát nem wikis-anyagra mutató linket jelenti):

Nem weboldalakra, hanem weboldalon található konkrét anyagokra vonatkozó linkek

1. Bárki belinkelhet bármely anyagot bárhová, külön engedély nélkül, de ugyanazt az anyagot külön engedély nélkül maximum 3 különböző cikkbe.

E 3 helynél több helyre is belinkelhető az anyag, de már az alábbi feltételekkel:

2. Ha e 3 helyből kifogyott, és még további helyekre szeretné belinkelni, akkor szavazni kell a dologról. Nem érdemes eleve megtiltani a további helyek belinkelését, mert igenis LEHETNEK olyan sokrétű témákkal foglalkozó anyagok, ahol a 3 lehetőség kevés! Tehát: További két helyre linkelheti be azesetben, ha az erről szóló szavazáson legalább 2 fő támogatja ebben, e 2 főbe NEM beleszámítva önmagát a linkelni akaró szerkesztőt, FÜGGETLENÜL a szavazáson résztvevők valamint az ellenszavazatok számától. Eképp már 5 helyre lesz belinkelve összesen.

3. Ha az 5 hely sem elég valamiért, újabb szavazás esetén további 2 helyre linkelheti be, de ekkor már függetlenül a szavazáson résztvevők számától a szavazatok legalább 50 százalékát kell megszereznie ehhez. Ha ez sikerült, akkor eszerint az anyag összesen 7 helyre van belinkelve.

4. Ha valami csoda folytán még az 5 hely is kevés neki, akkor még ennél is több helyre linkelheti be, de minden egyes helyet meg kell szavaztasson, s ezen esetekben már minősített többség kell a belinkelhetőséghez, amit úgy gondolom célszerűen legalább a leadott szavazatok 75%-ában, de minimum összesen 5 támogatói szavazatban kell meghatározni!

Minden fentebb említett szavazás kiírásánál a szavazás kiírásakor meg kell mondja az illető, hogy konkrétan hová szeretné belinkelni az anyagot, tehát melyik cikkbe. (Ez ugye nem vonatkozik az első 3 linkre mert arról nem is kell szavazni).

Weboldalakra vonatkozó linkek

Egy weboldal sokkal sokrétűbb, témagazdagabb lehet mint egy konkrét cikk, emiatt egyszerűen azt javaslom, hogy weboldalakra - akár saját weboldalra is - ugyanaz az eljárás legyen követendő mint fentebb a konkrét cikkekkel kapcsolatban, de minden linkérték 2-vel meg legyen növelve, tehát engedély nélkül 5 helyre legyen belinkelhető, stb.

Weboldalak aloldalaira mutató linkek

Weboldal bármi aloldala egyszerűen konkrét cikknek minősül, emiatt a cikkek belinkelésére vonatkozó szabályok érvényesek ezekre. Ennek az az oka, hogy lényegében minden cikk is HTML formában weboldalként töltődik le, esetleg teli hiperhivatkozásokkal, emiatt nehéz eldönteni hogy valami web-aloldal-e vagy konkrét cikk.

A fentebb említett szavazások nem nyúlhatnak el a végtelenségig, erre időkorlátot kell bevezetni, ami szerintem semmi esetre sem lehet hosszabb mint egy hét, de ez csak zárójeles vélemény mert nem látom át még annyira a Wiki működését hogy úgy érezzem, ebben épp nekem kéne javaslatot tennem; mindenesetre walaki kell hogy szabályozza a szavazás időtartamát is.

A fentiek kizárólag azokra a wikiből kimutató linkekre vonatkoznának, amelyekkel kapcsolatban vita merül fel hogy esetleg "saját kutatás", "elfogult", "nem kellően alátámasztott", illetve "szélsőséges". Úgy képzelem, hogy az efféle módon belinkelt anyagokat nevezzük el összefoglaló néven a következőképp: "Wiki periféria". Ide egy anyag akkor kerül, ha komolyabb vita merül fel egy link/téma elhelyezésével kapcsolatban, ekkor csak annyit kell szavazni róla hogy helye van-e a Wikiben, vagy menjen a Wiki perifériába! Erre a szavazásra a jelenlegi wikis szavazati irányelvek lennének mérvadóak.

Határozó 2005. július 24., 12:11 (CEST)

Továbbra is azt mondom, amit Math: saját kutatással hagyjuk békén a szócikkeket! Ott a szócikkek vitalapja, oda akárhány link behelyezhető. A wikipédia nem önreklámozás helye és kész. Data Destroyer 2005. július 24., 14:02 (CEST)

Nevek szavazás - kiírható?

Beleértve a kiírót, négyen támogatják az ilyen formában történő szavazás megkezdését, pont annyian, amennyiről a bemásolt szöveg szól. Szabad megkezdeni? --Burumbátor 2006. július 18., 10:37 (CEST)

Hajrá. --DHanak :-V 2006. július 18., 10:38 (CEST)

A névszavazás margójára

A Wikipédia nem szótár – de csak szótárként lehet használni. Olyan alapvető skizofrénia ez a projektben, amit valószínűleg soha nem fogunk tudni meggyógyítani, legfeljebb a tüneteit leszünk képesek kevésbé nyomasztóvá „kezelni”. A Wikipédia nem szótár: azért nem az, mert az alapító így óhajtotta/óhajtja, és sikerült ehhez a törekvéséhez a rajongótábort is megszerveznie. Csak szótárként lehet használni: nemcsak a Wikipédia egésze töredékes, de az egyes fejezetei(tárgykörei) is hiányosak, féloldalasak. A „nagyokban” (en, de) talán vannak olyan ismeretterületek, amelyeket zömmel sikerült már szócikkekkel lefedni, azaz az ismeretterület off-wiki létező anyagának minden jelentősebb szegmentumát szócikkekbe tördelve wikisíteni, de a magyarban egészen biztosan még hosszú évek fognak eltelni, mire egy-két „diszciplína” legalább egy böcsületes főiskolai jegyzet alaposságával reprezentálva lesz. Azaz: minden részterület maga is a folyamatos részlegesség állapotában leledzik, jócskán megtűzdelve piros linkekkel. A „nemszótár”-elv és kiterjesztései („szubcsonk&csonk”) legfontosabb következménye az, hogy a Wikipédia csak lutriszótárként használható: vagy benne van valami (néha akár fecsegő aprólékossággal ragozva múló divatocskákat), vagy egy kukk se szól róla (kulcsfogalmak tömege hiányzik), de hogy pontosan mi és honnan, azt előre nem lehet földeríteni, csak a hiábavaló kutakodást fölhagyva lehet konstatálni. Csak szótárként lehet használni: a belső linkek, a lásdmég-listák és a cikkvégi kategóriák is folksonomy-alapon születtett asszociációs játékok. Sajnálatos, hogy még Adam78 is ekkorákat mellé tud nyúlni (környezeti ártalom?), mint amit a pénz-példázatával tanúsít. A világban valaha is kibocsátott hivatalos pénzekről – a bélyegekhez hasonlóan – teljes körű „albumot” lehet készíteni, amelyben a legapróbb rekeszekig előzetesen (és hiánytalanul) ki lehet jelölni az „odavalókat”. Az már fogósabb kérdés, hogy az egyes „albumlapokat” hogyan szervezzük nagyobb egységbe: a kibocsátó szerint?, időrendben?, vagy netán a pénzegység neve alapján? (pl: márka, vagy „fehér pénz”). Ha Wikipédia valóban lexikon, vagy pláne enciklopédia lenne, akkor nem lenne kérdéses, hogy a m-á-r-k-a betűsorról nem szükséges külön egyértelműsítő cikket gyártani, hiszen a tárgykörök szerint megalkotott fejezetekben szépen le lenne írva az európai pénzek „márka” névre keresztelt famíliája is, meg a generális termékek megkülönböztetését lehetővé tevő „márka”(alias brand)-fogalom is. A protohungarikumok sorában pedig ott büszkélkedne a meggylé, amelyet leginkább a kupakjáért fogyasztottak. Csakhogy a Wikipédia a gyakorlatban nem tárgykörök (fogalmi összetartozás), hanem messzemenően az alaki egyezőség (a jelölések azonossága) alapján szerveződik – azaz szótárként. Van a Wikipédiának konzisztens „fogalmi hálója”? Hogyan lenne, amikor még arról is népszavazás dönt, hogy a személyeket a vezetéknevüket a sor eléjére kiemelve jelöljük-e, vagy írjuk inkább „természetes” sorrendben, és döntse el a nagyérdemű olvasó, hogy melyik végén kezdi a megfejtést? (Ha egy középiskolás csak annyit tud a Wikipédia elé telepedve, hogy a keresett személy jobbára Dél-Amerikában ügyködött, akkor igazán felhasználóbarát intellektuális kalandban lesz része, mire eldönti, hogy a pluszötösért felvállalt referátumában hogyan is emlegesse a célszemélyt. Mely ország milyen nevű és hivatású kiválóságaként?) A Wikipédia gyakorlatilag nem több egy egynyelvű értelmező szótárnál, azzal a sajátos réspiaci marketingelgondolással egyénítve, hogy „kicsire nem nézünk”, így kizárólag csak hosszasabban taglalható címeket hajlandó értelmezni. Az alapkoncepció eme reménytelenül önkényes és értelmetlen megszorítását lennének hivatottak valahogy mégiscsak oldani az „egyértelműsítő lapok”. (Németül becsületesebb a dolog, ott nem szégyellik a „fogalommagyarázat” funkciót, van is szépszámú „Begriffsklaerung” lap.) Ha egy gyűjtemény – de facto – elsődlegesen neveket (jelölőket) gyűjt, akkor a gyűjtemény rendezését is a nevek (jelölők) strukturálásánál kell megragadnia, hacsak nem célzatosan kíván olyan bensőségesen kibogozhatatlanul belegabalyodni gyűjteményébe, mint majom a házicérnába. Azt nem vitatom, hogy élménydús adattömeg verődhet össze precízen megtervezett és karbantartott kulcsrendszer nélkül is, de ezt a mulatságot talán helyesebb lenne „szellemi dagonyázásnak” vagy trendibben „webkettes intellektuális kalandnak” nevezni, mint lexikonszerkesztésnek.

Konkrét javaslat? Mentsük, ami még menthető. Azaz: vagy fogjunk bele módszeresen egy használható és a teljes projektre kiterjeszthető szócikkrendezési algoritmus kidolgozásába, vagy hagyjuk a csudába a minden részproblémára nagy cirkusszal kis hatósugarú részszabályok gyártását is, mert igen hamar több beseggelendő szabályunk lesz, mint amennyi szócikket lehet velük előállítani és kezelni. Persze ha eltévesztettem a házszámot, és nem ismertem föl idejében, hogy a projekt valódi célja az, hogy minél több embernek lehetőséget nyújtson normaalkotási és lőcsölési vágyai kiélésére, akkor elnézést kérek a játékrontó javaslatomért.--Godson 2006. július 18., 11:44 (CEST)

Ezek itt fent tartalmas és szórakoztató gondolatok. Jó sokat lehetne róluk dumcsizni... Akkor szavazol-e, avagy azt indikoltad, hogy miért nem? (Csak semmi félreértés: ebben te döntesz, mégcsak befolyásolni sem akarlak.) OsvátA. 2006. július 18., 12:18 (CEST)

Egyértelműsítés

1. Kiveszed az "és fogalmak" szavakat az eredeti, teljes javaslatodból? 2. Egyértelműsíteni kellene, hogy ez a kérdés csak három és több jelentés esetén merül fel, kettőnél nem. Különben nem fogjuk tudni. Köszi,--Burumbátor 2006. július 19., 13:35 (CEST)

Idézet Godsontól az allapomon lévő jav. vitalapjáról: „"azonos alakú szavak vagy fogalmak": úgy vélem, hogy csak a szavaknak (meg más szimbólumoknak) lehet azonos alakja, hiszen éppen arra valók, hogy a képlékeny (minden fejben hangyányit más) fogalmakat egyezményes jelekkel rögzítsék és kommunikálhatóvá tegyék. Röviden: a "vagy fogalmak" szövegrészt törölni kellene.”. Szerintem igaza van ebben Godsonnak, „és fogalmak” nélkül is mindenre vonatkozik a dolog, érdemi változás nem történt, a fogalmakat szavakkal írjuk le;) Pontosítottam hogy 3 és több jelentésre vonatkozik a dolog. – Glanthor ※ 2006. július 19., 13:58 (CEST)

Javaslat-visszavonás

Szeretném mindenben a (néhol nehezen követhető) szabályainkat követni, és szeretném visszavonni a szavazási javaslatomat, hogy egy egyszerűbbet tegyek helyette. Ilyenkor megtehetem, hogy egyszerűen visszavonom, vagy meg kell várni az 5 napot, hogy kiderüljön, nincs meg a támogatottsága ennek a szavazásnak, és kiírhatom az újat? Jobb lenne a beceneveknél a Burumbátor-féle kérdés-változat. De akik szavaztak, ők a 3 kérdésesre szavaztak eddig... Iller 2006. október 28., 18:52 (CEST)

Arbitrációmagyarítás

Nem világos, hogy az ötletbörzén felszínre került nevekből milyen előszűrőn át jutottak a döntőbe a döntősök, továbba az sem világos, hogy minden itt javasolt név az ötletbörzén merült-e fel. Jó lenne legalább egy link, de még jobb lenne a két javaslatlista egymás mellett. – MerciLessz ^BalhéLessz 2007. október 29., 21:33 (CET)

Mintha benne lenne most az összes. Nem van? • Bennó^{vendégszerető hajlékom} 2007. október 29., 22:06 (CET)

Ott 39-es a legmagasabb sorszám. Itt nincs számozva, de cca 29. – MerciLessz ^BalhéLessz 2007. október 29., 22:17 (CET)

(Szerkesztési ütközés után)

Nincs benne minden: az ötletbörzén 40 javaslat volt, itt csak 27, holott a Bírálóbizottság kétszer is szerepel (BRB és BBZ fedőnéven), tehát 14 fennakadt a szűrőn. – Hkoala ^vita 2007. október 29., 22:19 (CET)

Legyetek oly jók, és egészítsétegki... Én már nem tudok ilyen későn olvasni meg számozni. :) • Bennó^{vendégszerető hajlékom} 2007. október 29., 22:20 (CET)

Nem szerkesztői feladat. – MerciLessz ^BalhéLessz 2007. október 29., 22:24 (CET)

Véletlenül kimaradt a "kiírást ellenző szavazatok" rész. – Hkoala ^vita 2007. október 29., 22:22 (CET)

Legdrágább és egyetlen koalánk!! Ugye csak sírba akarsz vinni??? :) Múltkor meg hogy mi is volt? Hogy honnan tudják meg a népek, ha nincs kint az újdonságok közt. Hát miért nem írod ki az ellenző szavazatos alcímet? • Bennó^{vendégszerető hajlékom} 2007. október 29., 22:24 (CET)

Kiírtam. Az előző kérdésre válaszul: ott van a szövegben, hogy a komolyabb névjavaslatok kerültek át. Vagyishogy ami kimaradt, az komolytalan volt Nyenyec szűrője szerint. – Hkoala ^vita 2007. október 29., 22:28 (CET)

Carissime Bennó! Ugye csak sírba akarsz vinni??? Felszólítasz, hogy tegyem ki a fejezetcímet, és közben kiteszed te is – Hkoala ^vita 2007. október 29., 22:31 (CET)

Nem tudhattam, hogy a koalák mikor olvassák el az üzenetet, és hogy nem fogják-e azt mondani, hogy ha már volt erőm ideírni, hogy miért nem írtad oda, akkor miért nem írtam inkább én magam oda. Ezért heveny önvizsgálat után kiírtam. Bocsánat. :) • Bennó^{vendégszerető hajlékom} 2007. október 29., 22:34 (CET)

Javaslat kitűzése

Mikor indulhat el egy szavazás, ha megvannak a jóváírások? Meg kell várni a régebbieket vagy mi?– Beyond silence ^Üz 2008. szeptember 15., 14:48 (CEST)

Ha megvan a szükséges számú jóváhagyás, és úgy látod, hogy a szavazat megszövegezésén már nem akar senki tovább csiszolni, akkor kiírhatod a szavazást. Karmela^üzenőlap 2008. december 16., 23:38 (CET)

pár fontos apróság

LA-val beszélgettem és az az ötletünk támadt, hogy a szavazási javaslatokat ne legyen elég 4 embernek aláírni, hanem a kocsmafal hírek oldalán legyen kitéve a linkje, továbbá 4-7 nap között (ebben eltér a véleményünk) legyen mindenképpen kint a javaslatok között, és csak utána lehessen szavazásra vinni. Ez azért lenne fontos, hogy aki nem annyira aktív, az is beleszólhasson a javaslatba. Várom a véleményeket :D Szajci ^pošta 2011. július 2., 12:14 (CEST)

•  támogatom A legutóbbi szavazás gyakorlatilag egy nap alatt lett összekalapálva, figyelmen kívül hagyva az ellenvéleményeket a megszövegezéssel (a megszavazandó kérdéssel) kapcsolatban. LA^pankuš→ 2011. július 2., 12:18 (CEST)
•  megjegyzés Egyetértek azzal, hogy a kiírási rendszeren kalapálni kell. Ugyanakkor ennek egy átfogó reform részének kellene lennie. A további elemek: 1. Ugyanarról a témáról ne lehessen bizonyos időn (szerintem fél éven) belül újabb szavazást tartani. Jelenleg csak a józan ész mond ellent annak, hogy kéthetente ugyanarról szavazgassunk. Hogy távolabb ne menjek, a rovásos szavazás kellős közepén bejelentette valaki, hogy akár már ma újrakezdhetjük. 2. A mostani szavazáson toborzott és váratlanul feltámadott szerkesztők sokasága jelent meg. Ennek kiküszöbölésére megszüntetném az „egyéb szavazás” kategóriáját, és egy kalap alá venném az irányelvekről szóló szavazásokkal. Aki voksolni akar, dolgozzon meg érte; ne adjuk ennyire olcsón a közügyekbe való beleszólás lehetőségét. Kelljen minimum három hónap regisztráció és száz cikknévtérbeli szerkesztés a kiírást megelőző három hónapban. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2011. július 2., 12:34 (CEST)
• Messzemenően  támogatom a kiírási javaslatok szélesebb körű kihirdetését és a lezárás előtti három-négynapos várakozási időt is. Ugyanígy támogatom azt is, hogy ugyanabban a témakörben félévenként egynél többször ne lehessen szavazni, és támogatom a szavazóképesség kritériumának három hónapos/száz szerkesztéses minimumra emelését is. – Malatinszky ^vita 2011. július 2., 15:41 (CEST)
•  támogatom Nagyon helyes. Vadszederke^{call me} 2011. július 2., 15:45 (CEST)
•  támogatom Az indítványt is, Vungadu megszorításait pedig maximálisan. --Pagony^foxhole 2011. július 2., 16:02 (CEST)
•  támogatom az eredeti felvetést & Vungadu kiegészítéseit is. --Hkoala 2011. július 2., 17:24 (CEST)
•  támogatom, a szavazati jog legyen valamivel szigorúbb és egységes. A minimum három hónap regisztráció és száz cikknévtérbeli szerkesztés a kiírást megelőző három hónapban szerintem korántsem túlzott követelmény.
  Jónak tartom a fél éven belüli ismételt szavaztatás tilalmát is, de ezen azért finomítanék, ugyanis mégis meg kéne engednünk az újraszavazást bármikor, ha valamilyen lényeges új körülmény lépett fel. Ilyen fontosabb új körülmény például a törlésre vagy kiemelésre jelöléskor az illető cikk lényeges átírása vagy számottevő bővítése, WT esetén annak elnéptelenedése, az irányelvek esetén egy új helyzetnek való megfelelés igénye stb.
  A szavazási szövegek jóváhagyásánál azt javaslom, hogy az első jóváhagyást csak a kiírás után eltelt harmadik napon szabadjon megadni, és helyeslem a kiíráskor a kötelező kocsmafali közzétételt is.
   Karmela posta 2011. július 2., 18:16 (CEST)

Aztán meg azon megy a vita, hogy mi számít lényeges új körülménynek --Hkoala 2011. július 2., 18:19 (CEST)

Jaja. Szerintem csak egyértelmű, kiskapumentes változatot érdemes elfogadni. LA^pankuš→ 2011. július 2., 19:00 (CEST)

•  támogatom az eredeti javaslatot, Vungadu kiegészítését, és némi módosítással Karmela kiegészítését, vagyis ha ugyanannak a témának egy parciális kérdését kell pótlólag (de folytatólagosan) eldönteni. Tehát gyakorlatilag egy javaslat szavazásának tekinthető az egész. --Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2011. július 3., 09:50 (CEST)

Akkor meg kellene beszélni, hogy pontosan mik lehetnek azok a parciális kérdések, mert nincs értelme annak, hogy később vitatkozás legyen a vége, jobb mindjárt az elején tisztázni, ezért kérlek Ivanhoe és Karmela, hogy pontosan írjátok le a kivételeket. Szajci ^pošta 2011. július 3., 10:16 (CEST)

Én elegendőnek tartom, ha néhány példával illusztráljuk, hogy mit is tekintünk a körülmények lényegbevágó megváltozásának. Attól kezdve az újraszavazást kezdeményezőnél a labda, hogy meggyőzze a szerkesztőséget, hogy egy hasonló esetről van szó.

Ivanhoe javaslatával is egyetértek. Abban látom a lényegét, hogy egy fél éven belüli új szavazás ne bírálhassa felül a legutóbbi döntést, de annak szellemében maradva tovább finomíthasson vagy kiegészíthessen.

 Karmela posta 2011. július 3., 11:17 (CEST)

Én arra gondoltam, hogy ha egy szavazás eredményeképpen nem sikerül mindenben dűlőre jutni, hanem egyes pontjai kiegészítő szavazást igényelnek, akkor azt utána rögvest (akár új javaslat formájában, akár az előző szavazás folytatásaként) lehessen megejteni. Példaszerűen: éppen porondom van a Szócikkek felépítésének szavazási javaslata. Mivel a javaslat összetett, benne van a pakliban, hogy egy-két szakasz elnevezése (parciális kérdése az egésznek) nem nyer egyértelmű eldöntést az első körben, tehát csak erre, további szavazást kell kérni a közösségtől. Nem fél év, 1 hónap múlva, hanem azonmód. Én így értettem a folytatás lehetőségét. Azt nem tartom jó ötletnek, hogy valami folyamatosan változzon, ami eldöntésre került (követhetetlen, az újabb és újabb nekifutás miatt pedig érdektelenné válhat a téma egy idő után a közösség számára), így én a féléves kivárást jónak tartom. Természetesen, ha a wikipédia működését kifejezetten akadályozza egy kialakult helyzet, akkor az kivételt kell, hogy képezzen ez alól.--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2011. július 3., 17:37 (CEST)

• legyen kint a hírek kocsmafalon a link: én nem érzem szükségét, a javaslatok kocsmafalon eddig is mindig kint volt, és lévén hogy egy javaslatról van szó, az a kézenfekvő hely, akik szeretnek belebeszélni kidolgozás alatt álló dolgokba, úgyis figyelik.
• kötelező várakozási idő: egy-két nap jó lenne, de ez inkább kultúra kérdése, meg kéne szokni, hogy amíg van a szavazási javaslat lapján olyan ellenvetés, ami nem lett orvosolva, és nem alakult ki róla egyértelmű konszenzus, hogy nem megalapozozz, addig nem írjuk ki a szavazást, mert várni még egy kicsit nem kerül semmibe, a kiírt szavazást javítani viszont már nagyjából lehetetlen.
• fél év várakozás az újraszavazással: szerintem ez ebben a formában teljesen ellenkezik a wiki elveivel. A szavazás nem szentírás, csak egy módszer annak eldöntésére, hogy kollektíve mit gondolunk a legjobb megoldásnak. Ha valamiért megváltozik, hogy mit gondolunk (például a szavazás után egy héttel napvilágra kerül valamilyen új információ), miért ragaszkodnánk a - most már nem a legjobbnak gondolt - megoldáshoz?
  Másrészt az egy valós probléma, hogy jelenleg a végtelenségig lehet szavazásokat kiprovokálni egy-egy kérdésben. A józan ész jól működik a kollektív döntésekben - ha valaki csakazértis újból és újból kiírna egy elvesztett szavazást, esetleg külső fórumokon toborozva közben támogatókat, szerintem a magyar Wikipédia közössége elég bölcs lenne ahhoz, hogy elutasítsa ezt, - de a szavazás kiírása nem kollektív döntés, csak maga a szavazás az. A kiírást egy maroknyi elszánt aktivista is végbe tudja vinni, és hiába nem menne vele semmire, rengeteg idő és érzelmi energia menne veszendőbe minden ilyen alkalommal.
  Talán az lehetne a megoldás, hogy adott időn belül csak akkor lehet újra kiírni egy szavazást, ha a nyertes opcióra szavazók egy bizonyos százalékát sikerül meggyőzni arról, hogy nem jól választottak; teszem azt ha a győztes alternatíva N szavazattal kapott többet, mint a második legjobb, akkor a fél éven belüli újrakiírást csak N/2 eredetileg a győztesre szavazó szerkesztő kezdeményezheti. Ha ennyit nem sikerül összeszedni, akkor az újraszavazásnak úgysem lenne sok értelme (leszámítva a húsbábozás jellegű akciókat, amiket nyilván nem akarunk támogatni).
• az aktivitási küszöb (utolsó X hónapban Y szerkesztés) bevezetésével az összes szavazásnál egyetértek, azok az érvek, amik alapján irányelvekre bevezettük (minimális képbenlevés az aktuális ügyekkel + külső fórumon elkövetett szavazótoborzások hatásának korlátozása) éppúgy érvényesek a normál szavazásokra is. Tulajdonképpen csak feledékenységből maradtak ki a körből annak idején. (Én megtartanám a jelenlegi egy hónap + 50 szerkesztés limitet, de ez már teljesen részletkérdés.)

--Tgr^vita 2011. július 3., 17:08 (CEST)

Megnéztem ezt az N/2 módszert a legutóbbi szavazás (rovásos helynévtáblák) esetén: a B változat 9-el kapott többet, mint a második helyezett C, 12-vel többbet, mint az A és 30-al többet mint a D. A fenti megfogalmazás szerint az A, C vagy D változatot kedvelők mindannyian 4 szerkesztő egyetértésével írhatnának ki új szavazást a félév letelte előtt? Ez akkor semmi változást nem jelent a jelenlegi szabályozáshoz képest. --Hkoala 2011. július 3., 17:55 (CEST)

Tgr mérőszáma nyilván egy igen/nem típusú szavazásra szól, de valóban, hogy is festene ez egy ilyen négykimenetelűnél?

Amúgy nagyon tetszik a gondolat, hogy sikerüljön előbb a nyertes opcióra szavazók egy számottevő százalékát meggyőzni arról hogy másként válasszanak, aztán jöhet egy hamari újraszavazás. Ez nyilván csak akkor megy, ha valamilyen fontos új körülmény lépett fel, vagy ha valamilyen új és nagyon ütős érv került elő.

 Karmela posta 2011. július 3., 18:02 (CEST)

Tekintve, hogy a "Szavazzunk-e újra?" minden esetben igen/nem kérdés, Tgr javaslatát úgy módosítanám, hogy az eredeti szavazásban résztvett szavazók számának fele +1 legyen megkívánt támogatási küszöb az újraszavazáshoz. Ebben a logika az lenne, hogy ha az eredetileg szavazók többsége úgy gondolja, hogy valamit elszúrtunk, akkor jogos a szavazás megismétlése. A rovásírás-szavazásban 68-an vettünk részt, tehát 35 ember támogatásával lehetne a tárgyban újabb szavazást kitűzni. – Malatinszky ^vita 2011. július 3., 18:15 (CEST)

Hkiala: jelenleg bármely öt szerkesztő kiírhat újra egy szavazást, a javaslat lényege az, hogy öt (vagy négy, attól függ, hogy kerekítünk) olyan szerkesztő tehesse meg, aki a nyertes opcióra szavazott (ebben az esetben a B volt nála az első helyen). Az A/C/D változatot kedvelők egyáltalán nem írhatnának ki szavazást fél éven belül.

Malatinszky: így se rossz, bár ha lehet, inkább kevés szerkesztőt érintő megoldást támogatnék, elkerülendő a spamkampányokat a vitalapokon, meg mert ha 30 embernek kell kezdeményezni a szavazást, azt már elég körülményes lebonyolítani. Vehetjük egész egyszerűre is: most 5 ember kell egy szavazás újra kiírásához, tartsuk meg ezt a számot, de öt olyan ember kelljen, aki a győztes opcióra szavazott (Condorcet esetén első helyen szavazott rá). --Tgr^vita 2011. július 3., 22:27 (CEST)

Igazad van, Tgr, nem olvastam elég figyelmesen. --Hkoala 2011. július 3., 22:32 (CEST)

•  támogatom Az eredeti javaslatot, a 3 hónap, 100 cikkszerkesztés megszorítást, az újraszavazás kérdésében pedig Malatinszky verzióját, azzal a kiegészítéssel, hogy legyen meg a lehetőség a szavazás szövegén változtatni, vagyis ne csak egyszerű újraszavazást lehessen kezdeményezni. Kenadra ^vita 2011. július 3., 19:59 (CEST)

Szövegelés

Lenne-e szerintetek az alábbi javaslatoknak kellő támogatottsága?

1.

Amikor valaki létrehoz egy javasolt szavazás-szöveget a Wikipédia:Szavazás/Javaslatok egy allapjaként, akkor azt jeleznie kell valamelyik kocsmafalon. A szavazás maga legkorábban ezután három nappal indítható el. A szavazás elindításának feltétele továbbá, hogy a hozzászólások nyomán továbbalakított szöveg utolsó változatát legalább négyen jóváhagyták (a kiírót is beleértve).

2.

Minden szavazáson kell lennie olyan opciónak, amelynek győzelme esetén a szavazás előtti helyzet változatlanul fennmarad.

3.

Ugyanarról a kérdésről csak a következő esetek valamelyikében lehet ismételten szavazást kiírni:

• az előző szavazás óta legalább fél év eltelt, vagy pedig
• az előző szavazás nyertes opcióját (első helyen) támogatók közül öten támogatják a szavazás ismételt kiírását, vagy pedig
• ha egy szavazást kellő számú szavazó híján rekesztettek be, akkor már három hónap elmúltával is újra kiírható.

4.

Mindenfajta szavazáson való részvételre egységes szabályt vezetünk be. Egy szerkesztő akkor szavazhat, ha már a szavazás szövegének jóváhagyásra való kiírása előtt legalább három hónappal regisztrált és az utolsó hónapban legalább 100 számbavehető szerkesztése volt.

Számbavehető szerkesztések:

• a cikkek névterében valamint a „MediaWiki:”, „Portál:”, „Kategória:”, „Fájl:” és a „Sablon:” lapokon történt szerkesztések.

Ha ezekből nem telik ki a száz szerkesztés, számbavehetők még:

• a járőri jóváhagyások vagy visszaállítások;
• a szerkesztésenkénti kézi beavatkozást igénylő botszerkesztések;
• a megszámlálható jellegű admin- és bürótevékenységek;

 Karmela posta 2011. július 7., 16:11 (CEST)

Nem kritika, csak kérdezem: szándékosan hagytad e ki a számításba vehetők közül a „Portál:”, „Kategória:” és a „Fájl:” névterekben végzett szerkesztéseket? -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. július 7., 16:23 (CEST)

Kösz, lemaradt, már ki is egészítettem.  Karmela posta 2011. július 7., 16:28 (CEST)

Szerintem az irány jó, de a szövegeken van még csiszolnivaló. Az első ponthoz: mi van akkor, ha egy kiírást négyen támogatnak de huszonhatan elleneznek? Akkor is ki kell írni róla a szavazást? Nincs igazán jó válaszom a problémára, de valahogy bele kéne venni azt a feltételt is, hogy a kiírás szövegének ne legyen komoly ellenző tábora. A második ponthoz: legyen inkább „az előző szavazás nyertes változatának megszavazói (többopciós szavazás esetén a nyertes változatot első helyen támogatók) közül öten támogatják a szavazás ismételt kiírását”. Amúgy nem kevés az ötös szám? Egy ötfős klikk pl. még eléggé jól összefogható ahhoz, hogy ha vesztésre állnak, az utolsó pillanatban egy stratégiai döntéssel a nyertes oldalra változtassák a szavazatukat, aztán azonnal új szavazást írjanak ki. A harmadik ponthoz: szerintem ennek a komplex kritériumrendszernek az ellenőrzése a gyakorlatban nem megvalósítható. Én elhagynám a nehezen definiálható számbavehető szót és egyszerűen száz szócikknévtérbeli szerkesztést követelnék meg. Esetleg azt követelném még meg, hogy a szükséges szerkesztések már a szavazási javaslat megtételekor legyenek meg. Malatinszky ^vita 2011. július 7., 16:32 (CEST)

Az utolsó mondatodnak megfelelően módosítottam a szöveget.

Ami a kiírás általános ellenzését illeti, arra azt a megoldást ajánlom, amit a szócikkfelépítésről való szavazás illusztrál. Tehát legyen kötelező egy olyan értelmű pontot mindig belevenni utolsó opcióként, hogy az adott szavazás keretében semmiféle változtatás ne szülessen.

Ez szerintem elegendő védelem arra az esetre is, ha manipulatív módon erőszakoltak ki egy ismételt választást.

A többin még gondolkodom.

 Karmela posta 2011. július 7., 17:07 (CEST)

Az, hogy legyen kötelező egy olyan értelmű pontot mindig belevenni utolsó opcióként, hogy az adott szavazás keretében semmiféle változtatás ne szülessen, jó megoldás arra, hogy ne lehessen csupa rossz opcióból álló szavazást kiírni. Ezt mindjárt be is írom a szövegjavaslatba. Attól azonban a javaslatod nem véd meg minket, hogy valaki újra meg újra szavazást írjon ki valamilyen témában. Malatinszky ^vita 2011. július 7., 17:34 (CEST)

Passz.  Karmela posta 2011. július 7., 23:06 (CEST)

Oké, nem kell mindenben száz százalékig egyetértenünk. Várjunk meg még egy-két hozzászólást, de én egy ilyen szövegű kiírást már támogatnék. Malatinszky ^vita 2011. július 7., 23:44 (CEST)

Én azzal nagyon nem értek egyet, hogy a szavazni nem jogosultak hozzászólásait a vitalapra száműzzük. Egyrészt általában nem jó ötlet a trollokhoz és egyéb vitakényszeres felhasználókhoz igazítani egy olyan szabályozást, ami aztán nem csak rájuk fog vonatkozni, hanem az összes többi szerkesztőre is. Másrészt ha azt gondoljuk, hogy a szavazás célja a leghelyesebb válasz megtalálása, akkor simán előfordulhat, hogy a szavazásra nem jogosult szerkesztők (tipikusan pl. egy szakértő, akinek kevés ideje van a szerkesztésre, de hívásra jön és véleményez) jobban a birtokában vannak, és ezért a hozzászólásaik révén jobb eredmény jön ki. --Tgr^vita 2011. július 9., 19:27 (CEST)

Hagyjuk el ezt a pontot, ki is vettem a szövegből, így legalább egyszerűbb az egész.

Ezt a kiegészítést viszont hozzáírtam az újraszavazáshoz: ha egy szavazást kellő számú szavazó híján rekesztettek be, akkor már három hónap elmúltával is újra kiírható.

Nehéz mostanában interneteznem, ezért valaki másnak kéne ezt az egész szabályegységesítést felkarolnia.

 Karmela posta 2011. július 15., 10:34 (CEST)

Kérek minden érdeklődőt, hogy a további véleményét a Wikipédia:Szavazás/Javaslatok/A szavazási irányelv módosítása (2011) lapon írja le. Malatinszky ^vita 2011. július 20., 02:14 (CEST)

A javaslat szövege elfogadtatott, lehet szavazni: Wikipédia:Szavazás/A szavazási_irányelv_módosítása,_2011  Karmela posta 2011. július 23., 06:58 (CEST)

2017

Meddig lesz még a Szavazás irányelv módosítása javaslat a

Tárgyalás alatt álló javaslatok fejezetben?

Javaslom a 3.2 Nem bocsátottuk szavazásra pontba áthelyezni. Ramakuni ^vita 2017. augusztus 10., 11:26 (CEST)