Wikipédia:Helyesírás/A számok írása

Ez az útmutató a számok helyesírásával kapcsolatos kérdésekről szól. A szabályok betartásával olvashatóbb cikkeket tudsz írni, és elkerülheted a félreértéseket. A számok helyesírásáról bővebben az AkH.12 290–294. pontjai tájékoztatnak.

A számjegyek tagolása és a tizedes törtek

szerkesztés

Az Internet világában sokan másolnak szövegeket, adatokat idegen nyelvű forrásokból, hogy azután lefordítsák a szöveget – de közben gyakran elfeledkeznek a számokról, olykor elég nagy kavarodást okozva ezzel. A pontok és vesszők keverése, nem rendeltetésszerű használata nemcsak csúnya és helytelen, hanem sokszor érthetetlenné is teszi az adatot.

A tizedes törtek írása

szerkesztés

AkH.12 274.: A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük, például: 38,6 (= harmincnyolc egész hat tized); 1,23 (= egy egész huszonhárom század).[1] Helytelen tehát a pont használata (még akkor is, ha az angol Wikipédiában így van írva). Többnyire a tizedesvesszőt ismerik fel a magyar nyelvű táblázat- és adatbázis-kezelő rendszerek is, és jól megkülönböztethető a szorzás pontjától is.

Kivétel lehet, ha egy programkódot akarsz a cikkedbe illeszteni, ahol értelemszerűen a pont marad a tizedesjel – itt azonban a számok már nem a magyar nyelvi környezetbe, hanem a programszövegbe illeszkednek.

Sok számjegyet tartalmazó számok tagolása

szerkesztés

A számok tagolásánál a következő eljárást követjük:

  • A négy vagy kevesebb jegyű számokat (9999-ig) nem tagoljuk, hanem egybeírjuk.
  • A négynél több jegyű számokat hátulról hármasával tagoljuk; a határolójel a magyar WP-n a szóköz.
  • Kivételes esetben a négyjegyű számokat is tagoljuk, ha nagyobb számokkal együtt, rendezetten egymás alatt állnak, mint például egy írásbeli összeadásnál.

Hivatalosan AkH.12 291. b):

„ Ha a számokat számjeggyel írjuk, az öt vagy ennél több számjegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk, s az egyes csoportokat közzel (esetleg ponttal) választjuk el egymástól, például: 20 611 vagy 20.611, 357 864 vagy 357.864, 5 602 164 vagy 5.602.164.

Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba, ezeket is közzel (esetleg ponttal) tagoljuk, például:

  • 021 126
    • 4 210
  • 112 305
    • 9 258 ”

További, a magyar Wikipédián kialakított ajánlások:

  • Azokat a számokat, amelyek sok számjegyet tartalmaznak, szóközzel elválasztva, a könnyebb kiolvasás érdekében hármas csoportokra lehet felosztani. A felosztás mindkét irányban a tizedesvesszőtől kezdődik. Ha azonban a tizedesjel előtt vagy után csak négy számjegy van, akkor általában nem tagolunk az egyetlen számjegy leválasztására. (Az oszlopba rendezett számok kivételek azért, hogy az azonos helyi értékű számjegyek egymás alá kerülhessenek, ilyenkor négy számjegy esetén is lehet tagolni.) A hármas csoportok közötti szóközbe sem pont, sem vessző nem írható.[2] Például: a Rydberg-állandó öt tizedesjegyre kerekített értéke: R ≈ 10 973 731,568 54 m–1.
  • A számokat nem (közönséges) szóközzel tagoljuk, mert így a számok a sorhatárra kerülve eltörhetnének. Helyette a nem törhető szóközt használjuk, amelynek a kódja az angol non-breaking space rövidítéséből az  . Ez a jel megtalálható a szerkesztési összefoglaló beírására szolgáló sáv alatt, és egy kattintással beilleszthető a szövegbe. Például a 12 345 762 karaktersorozat a szócikkben így jelenik meg: 12 345 762, és nem tud eltörni a sor végén.
  • A nem törhető szóköznek még egy előnye van: nemcsak egy sorban tartja a vele összekapcsolt szövegrészeket, hanem egymáshoz közel is. Ennek akkor lehet jelentősége, ha az olvasó a beállításainál bekapcsolta a sorkizárt írásmódot. Lásd például a Wikipédia:200 000 lapon – a nem törhető szóköznek köszönhető, hogy a 200 000 együtt maradt, és nincs akkora szóköz a közepén, mint utána. (Szemben a cikk címével, amely bizony 1024*768-as felbontású monitoron szépen eltört a szóköznél.)
  • Használhatjuk a {{szám}}(?) sablont is, amely a magyar helyesírás szerinti tagolásban jeleníti meg a számot. Pl.: 1 067 823 709, illetve 23 709,004. Írása: {{szám|1067823709}}, illetve {{szám|23709.004}} (figyelem: a tizedesvessző helyett itt pontot kell írni). A sablonok sokféle zavart tudnak okozni a szakaszcímekben, ezért ezt a módszert lehetőleg csak a szövegben használjuk!
  • Számok tagolt megjelenítésére használható a {{Tagol}}(?) sablon is, amely nagyon hosszú számokat, illetve normálalakú számokat is képes kezelni, továbbá oszlopokba rendezett számoknál (például táblázatokban) is egyszerűen használható.
  • Használhatjuk az {{Adat}}(?) sablont is, ez számok esetében a fenti {{Tagol}}(?) sablonnal megegyező módon működik, de opcionálisan a számok után mértékegységek is elhelyezhetők, és az adat előtt megjeleníthető az adott mennyiség jele (és egy egyenlőségjel) is.
  • A mérőszám és a mértékegység közé nemtörő szóközt tegyünk, így sor végére kerülve a mérőszám és a mértékegység nem válhat el egymástól. Például: 10 kg, 4 fényév, 6 perc, 100,8 MHz, 9,81 m/s². (Kivétel a szögfok, szögperc, szögmásodperc és a százalékjel, ezek szóköz nélkül kapcsolódnak az előttük álló számhoz.) A fenti {{Adat}}(?) sablon ennek megfelelően kezeli a mértékegységeket.
  • Bináris és hexadecimális számokat négyesével tagolunk, mert ez jobban megfelel ezen számrendszerek logikájának.
Mikor tagoljuk ponttal a számokat?

A magyar WP-n soha.

Mikor tagoljuk vesszővel a számokat?

Csak a tizedesjelnél.

Lehet-e egynél több pont vagy vessző egy számban?

A fentiek szerint nem.
Kivételek természetesen itt is lehetnek, mint a phpBB 3.0.4-es verziója; ez azonban szigorúbban tekintve nem szám, hanem jelzés. (Nem lenne például értelme megszorozni kettővel.)

Miért okoz problémát a keveredés?

szerkesztés

A zimbabwei dollárról szóló cikknek ebben a változatában például a pontot és a vesszőt is megtaláljuk tizedesjelként és ezres tagolóként is – de az utóbbi szerepben egy harmadik jel, a szóköz is látható. A számjegyek és a határolójelek számából legtöbbször ki lehet ugyan találni, hogy éppen hogy kell értelmezni a számot, de ez már felesleges terhet ró az olvasóra. Különösen nehéz kideríteni a szerző szándékát ott, ahol egy pont vagy vessző után három számjegy következik:

  • „a májusi éves becsült pénzromlás mértéke 4.530% volt” – itt a magyar nyelvben nem használatos pont első ránézésre inkább tizedesjelnek tűnik, s csak a teljes szöveg értelmezésével lehet rájönni, hogy ez bizony ezres tagoló akar lenni, és itt csakugyan négyezer százalék feletti az infláció.
  • „több mint 500 000 eurót kapott (£382,000) hetente heti 170 billió zimbabwei dollár kinyomtatásáért” – a szórendi problémától eltekintve csak a melléírt euróösszegből következtethetünk arra, hogy a vessző ezen a helyen tagolójel.

Phoenix város cikkének ez a változata tudatja velünk, hogy „a város területe 1,230 km²”, kevéssel lejjebb pedig azt olvashatjuk, hogy 2000-ben „a népsürüség 1,074 fő/km² volt.” A cikk adataira, a józan eszünkre és az infoboxra támaszkodva természetesen kitalálhatjuk, mit is jelentenek ezek a számok, de egyszerűbb lenne rögtön helyesen írni őket.

A maratoni futás tiszteletre méltó távját egy hibásan tagolt szám az ezredrészére, igazi szupersprinttávra változtatta, mivel a beíró tagolójelnek nézte a vesszőt. Egy ilyen súlyú hiba az egész szócikk értelmét kérdőjelezi meg. Hasonló baleset érte Méder Áron vitorlásteljesítményét is. (Az angol Wikipédián egy fordított hiba majdnem harminc kilométerrel rakta arrébb a mezőkeresztesi vasútállomást, mivel a mértékegységeket konvertáló bot nem tudta értelmezni a nyelvtől idegen tizedesvesszőt – tehát vigyáznunk kell akkor is, amikor más nyelvű változatokba írunk.)

Az UEFA-együtthatóról ennek a változatnak az alapján külső forrásból származó információk nélkül meglehetősen nehéz eldönteni, hogy a pont tizedesjelet vagy tagolást jelent-e (miközben mindkét szerepben helytelen), mert a cikk csak kevés támpontot ad az értelmezéshez. Majdnem minden számban három jegy áll a pont után, tehát kétféleképpen is olvashatóak; az alsó táblázatban azonban négyjegyű számokat is látunk, aminek alapján inkább tizedesjelre gyanakodhatnánk, ha a cikk elején álló képlet tényezői nem tűnnének nagyon aránytalannak ehhez.

Ennek a szakasznak a végén az érdekesség kedvéért két egymás utáni mondatban sikerült háromféleképpen leírni az ötjegyű számokat (amiből egyik sem a helyes megoldás).

Az olvasási nehézségeken kívül az is a baj az ilyen megoldásokkal, hogy amikor néhány szerkesztő bottal, azaz számítógépes programmal javítja a cikkek helyesírását, akkor az ilyen számok javítása nem, vagy csak aránytalanul nagy nehézséggel oldható meg, még a bot működésének kézi ellenőrzése mellett is. (Hacsak valaki meg nem lep bennünket egy hiperszuper algoritmussal, aminek az eszén a szerkesztői lelemény nem képes túljárni.)

A számok toldalékolása

szerkesztés
Helyes alak Helytelen alak Megjegyzés
3 : 0-s győzelem
(3–0-s győzelem)
M0-s autóút
3 : 0-ás győzelem
M0-ás autóút
Itt ugyan a tőhangzóváltás megtéveszthet, de a magánhangzót már tartalmazza a szótő! (Megjegyzés: elvileg a sporteredmények kettőspontos írása gólarányt, a nagykötőjeles alak gólkülönbséget jelöl [1], de ezt egyrészt sokszor nem következetesen használják, másrészt a toldalékoláson nem változtat.)
2-t 2-őt A 2 már tartalmazza az ő-t, nem a „kettőőt” a helyes alak. (Ugye, milyen mulatságosan hangzik, ha megpróbálod felolvasni?)
3-as 3-mas Ugyanaz a helyzet, mint az előzővel. A 3 mindenképpen m-re végződik, tehát a 3-mas olvasata „hármmas”, ami testvérek között is értelmetlen.
8-cal 8-al A szám kiejtve és betűvel leírva egyaránt nyolccal, nem pedig „nyolcal” (ami még a négyelésnél is kegyetlenebb büntetés lehet). A -val/-vel ragok megszokott hasonulásáról van szó.
2,5-del 2,5-tel
2,5-el
A számot helyesen így olvassuk: kettő egész öt tized, s ehhez igazodik a toldalékolás is, nem pedig a pongyola „kettő egész öt” alakhoz.
10%-kal 10 %-al A százalékjel a számhoz tapad, és a teljes hasonulás szerint ragozzuk (százalékkal, nem pedig „százalékal”).

Az itt említett hibák is kerülendőek, de az előzőeknél kevésbé veszélyesek, mert géppel – tőszámnevek esetén – viszonylag könnyen javíthatóak. Ha azonban a sorszámnév toldaléka vagy más toldalék is lemarad, már kézi javításra van szükség.

Nulla helyett o betű

szerkesztés

A mai számítógépeken nem okozhat problémát a nulla (0) begépelése. Két helyen is megtalálható a billentyűzeten! Az írógépes korszakból visszamaradt, igen rossz szokás o vagy O betűt írni a nulla helyett. A kapott szöveg nemcsak ronda, hanem gyakran félreérthető is. A számjegyek és betűk keverése borzasztóan megnehezíti a gépi feldolgozást, egyebek között a botok munkáját is. (Ritkán előforduló, de kellemetlen hiba.)

Fordítási és stiláris kérdések

szerkesztés

Az angolban és néhány más nyelvben másként nevezik a nagy számokat, mint nálunk, és ez gyakran ad okot félreértésre. Nagyon vigyázzunk, hogy ne betű szerint fordítsuk a számokat! Helyesen:

De az angol nyelv sem teljesen következetes; a részletes magyarázatot a Rövid és hosszú skála (Long and short scales) cikkben találhatjuk. A Billió szócikkben is találunk útmutatást.

A kis számok írása

szerkesztés

Az AkH.12 290. szerint „A számokat írhatjuk betűvel is, számjeggyel is. Hogy mikor használunk betűírást, mikor számjegyírást, arra nincs általános szabály. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos, főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor, például: öt, húsz, ezer, százezer, tízmillió; másrészt akkor, ha a szám toldalékos alakban, összetételben vagy névutós szókapcsolatban szerepel, például: huszonötöt, ezernek, tízféle, hatvan után, harmadmagával, kéthetenként. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható, nagyobb számok írásában, például: 388 személy részére, 65 téglát; másrészt az időpont, pénzösszeg, mérték, statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében, például: du. 5 órakor, 2890 Ft, 15 méter szövet.”

  • Táblázatokban, infoboxokban is számjegyekkel írjuk a számokat.
  1. „feltehetőleg német hatásra változott meg, és jött divatba a tizedesvessző használata. A helyesírási szabálykönyv kilencedik kiadása 1950-ben még nem szabályozza a tizedes törtek írását, de egy másik részben (az ismétlőjel ismertetésénél) szerepelnek tizedes törtek, melyeknél pontot használnak. Az 1955-ben megjelent tizedik kiadásban szerepel először a tizedesvessző mint az általánosan elterjedt szokás utólagos szentesítése.” Tizedesvessző vagy tizedespont? Magyar Tudomány, 2001. május
  2. Lásd a vitalapon

Kapcsolódó útmutatók és megbeszélések

szerkesztés