Wikipédia-vita:Javaslat Arbitrációs Bizottság létrehozására

Archívum (?)

---

/Archív1 2007. június 28

---

A bizottság finn változatáról (IRC alapján)

Finn kollégáink nemrég csinálták meg az ő bizottságukat, IRC-n kérdeztem őket a tapasztalataikról: User:Nyenyec/FiWiki ArbCom IRC log

Nagyjából pontokban:

• korábban az adminok zárták ki náluk a felhasználókat
• véleménykérés náluk sem volt elegendő korábban
• az érvek a bizottság létrehozására:
  1. elhúzódó végtelen viták, amibe nincs kívülállóknak kedve beleszólni
  2. adminok szankcionálására nem volt intézmény
• rengeteget vitatkoztak, hogy mi legyen az intézmény finn neve
• az egészet az angol változatról mintázták, sőt, intézkedésekkor figyelembe veszik az angol irányelveket is, ha nincs külön finn ("minek újra feltalálni a spanyolviaszt")
• Hogyaszongya: 1. finn szabályok 2. angol szabályok 3. útmutatók, licencek 4. finn törvények
• előzetes aggodalmak voltak: IRC-klikk átveszi az uralmat, rossz embereket választanak meg
• bizottság egyhangú szavazással felfüggesztheti saját tagját,
• a megválasztottak között volt 5 admin és 5 nem admin. Ez tudtommal véletlenül adódott, nem volt semmi adminokat diszkrimináló szabályuk választáskor.

Tagok megválasztása:

• ha jól értem a francia Wiki arbcomválasztásáról modellezték a dolgot
• approval voting (csak támogató szavazat van)
• 23-an pályáztak
• a legtöbb 5 szavazatot kapott jelölt 2 éves mandátumot kapott, a 6.-10. helyezettek 1 éves mandátumot
• minimumküszöb nem volt

Kell még valamit mondanom, Ildikó?

-- nyenyec ☎ 2007. október 10., 20:29 (CEST)

Hát hogy hol kell jelentkezni... --MerciLessz ^BalhéLessz 2007. október 10., 20:34 (CEST)

Mercilessz, ha te jelentkeznél, az pont olyan lenne, mint ha én :) Tartsuk magunkat ettől mindketten távol. Data Destroyer 2007. október 10., 20:53 (CEST)

Pontosan ezért kértem alant: nyenyec, Merci és DD is: ne beszéljünk az első körben totál feleslegesen arról, hogy ki fog csinálni valamit, aminek még a halvány körvonalai sincsenek megrajzolva. Kérek szépen ön- és közfegyelmet, tartsuk be a sorrendet. – _kivBennó 2007. október 10., 21:05 (CEST)

Todo

Elkerülendő az előző kudarcba fulladt végtelen vita sorsát, szerintem válasszuk szét a két nagy kérdést, és haladjunk szigorú sorrendben:

1. Az első körben azon jussunk túl, hogy milyen lovat szeretnénk, és ebben a körben ne legyen szó személyes szempontokról (se a tagság feltételeiről, se a tagok megválasztásáról), csak elvi kérdésekről, hogy pontosan mit csinál majd ez a társaság, hogy fog kinézni az eljárás, mire lesz joguk stb. (ehhez jó lenne egy mintaeljárás is egy már működő AB-tól máshonnan?)
2. Második körben lehetne szó a személyi feltételekről, jelölésről, választásról és visszahívásról, de csak miután már tudjuk, mit akarunk, hogy mire jelentkezik, aki jelentkezik, és hogy pontosan hogy fog kinézni.

Hm? – _kivBennó 2007. október 10., 20:37 (CEST)

Oksi, kérek majd egy pinget, ha az első kör megvan. --MerciLessz ^BalhéLessz 2007. október 10., 20:41 (CEST)

Határozatok (szankció feltüntetése felhasználói lapon)

Engedjétek meg, hogy én is felvessek egy ötletet, beleszóljak a vitába. Az Arb. Biz. hoz egy döntést egy adott ügyben, amiben vagy marasztalják az adott személyt/vagy nem. Én célravezetőnek tartanám, ha pl. a marasztaló határozatokat ("X felhasználó mostantól Y napig 24 óránként csak egyszer állíthat vissza a Z témához tartozó szócikkekben") nemcsak egy külön vitalapon, vagy a bizottság oldalán jelenne meg, hanem köteleznénk a szóban forgó szerkesztőt, hogy ezt az egysoros mondatot tüntesse fel maghatározott ideig, meghatározott formátumban az userlapján vagy vitalapján. Úgy gondolom, ez megfelelő "büntetés" lenne azoknak a notórius szerkesztőknek, akik a wikipédiát néha csatatérré változtatják. Mit szóltok ehhez? Nem gondolom, hogy "címkézés" lenne belőle, hiszen nem véletlenül kerülne senkinek a lapjára a marasztaló határozat. Vélemény róla?– Talmann 2007. október 23., 14:40 (CEST)

A kérdés, hogy nem nehezítené-e meg az adott felhasználó rehabilitációját.

Lehetne akár a bizottságra is bízni, akinél fontosnak tartják, annál előírják ezt, máshol, ahol úgy látják, hogy nem segítene, vagy inkább rontana, ott pedig nem.

-- ny miheznemkelladmin? 2007. október 23., 16:15 (CEST)

Finn és svéd arbcomról

• User:Nyenyec/FiWiki ArbCom és adminújraválasztás IRC összefoglaló
• User:Nyenyec/SvWiki ArbCom és adminújraválasztás IRC összefoglaló

-- ny miheznemkelladmin? 2007. október 24., 18:16 (CEST)

Mi legyen az Arbitrációs Bizottság magyar neve?

Mint a levlistán felmerült:

Az angol Arbitration Committee fordítása (sőt az eredetije is) szuboptimális: aki nem tudja mi az arbitráció, annak semmit nem mond, aki meg tudja mi az, azt meg félrevezeti.

"Arbitráció - a választottbírósági rendszerek [...] A választottbíráskodás lényege, hogy a felek vitáját egy, a felek egyező akaratával létrehozott szervezet dönti el, mégpedig a felek által megállapított eljárási szabályok szerint."

Nos, a mostani javaslat nem erről szól. Bárkit a bizottság elé lehet vinni, akár közreműködik, akár nem. Szintén nem igaz, hogy a felek állapítják meg az eljárási szabályokat.

Én azt javasolnám, hogy hívjuk "Fegyelmi Bizottság"-nak: így a nevéből kiderült hogy mit csinál és ami még fontosabb, mit nem:

• viselkedési problémákat kezel
• nem kezel sem helyesírási, sem tartalmi, sem szerzői jogi kérdéseket, nem hoz létre új irányelveket

Felmerült még másik névként:

• Döntőbíróság
• Békebíróság
• Vitarendező Bizottság

-- ny miheznemkelladmin? 2007. október 25., 01:00 (CEST)

Játékvezetői Testület? :) De komolyra fordítva: én Testületnek hívnám és nem Bizottságnak. --Weinerelvtárs 2007. október 25., 14:42 (CEST)

Bölcsek Tanácsa? Anno a magyar geocaching hajnalán valami ilyesminek hívtuk a hasonló alakulatot. :-) Egyébként a Békebíróság tetszik, blikkfangos név, pozitív bujtatott üzenettel. – Totya (vitæ) 2007. október 25., 15:11 (CEST)

Ötletek az ArbCom magyar nevére

Annyi ötlet volt már, hogy valszeg Condorcet-szavazás lesz majd. Egyelőre dobjuk be őket egy nagy kalapba. Ha valakinek ötlete javaslata van, bővítse az alábbi listát. -- ny miheznemkelladmin? 2007. október 25., 15:17 (CEST)

1. Arbitrációs Bizottság
2. Fegyelmi Bizottság
3. Fegyelmi Testület
4. Döntőbíróság
5. Békebíróság
6. Vitarendező Bizottság
7. Vitarendező Testület
8. Bölcsek Tanácsa
9. Legfelsőbb Bíróság
10. Vének Tanácsa
11. Konfliktuskezelési Döntőbizottság
12. Vitakezelési Testület
13. Wikibíróság
14. Játékvezetői Testület
15. Békéltető Tanács (BT)
16. Békéltető Bizottság (BB)
17. Határozati Tanács
18. Fegyelmi Döntőbizottság
19. Bírálóbizottság
20. Döntőbizottság
21. Felülvizsgálati Tanács
22. Tanács
23. Bizottság
    1. Albert Einstein Bizottság
24. Testület
25. Azok
26. Ők
27. Klikk
28. Wikitanács
29. Felügyelőbizottság
30. Személyi Problémákat Elbíráló Bizottság (SZPEB, Szepeb)
31. A Kékek Tanácsa (Majtényi Erik sci-fi novellájának címe, ha valaki még emlékszik rá)
32. Oroszlánbarlang (OB)
33. Rögtönítélő Bizottmány
34. Kábé (in action: kábét... )
35. Bennó
36. Döntnökök Tanácsa
37. Egyeztető Testület
38. Egyeztető Bizottság
39. Egyeztető Kör

Vélemények a magyar névjavaslatokról (unfair brainstorming criticism)

A békéltetés szót kicsit félrevezetőnek találom. A bizottság elé akkor kerül az ügy, mikor a vitarendezés minden más eszköze csődöt mondott. Ilyenkor már nem békéltetés kell, hanem kupánnyomás (a mintaügy jó példa erre).

A konfliktuskezelési, vitakezelési stb. nevek azért nem tetszenek, mert könnyen úgy értheti valaki, hogy ezek ennek a testületnek a feladatai és senki másnak.

(A békéltetésre/közvetítésre más Wikipédiákban egy külön testület van, a Mediációs Bizottság. De a szóban forgó javaslat nem erről szól.)

A bíróság azért nem tetszik, mert potenciálisan wikijogászkodásra ösztönöz (hamis analógiák veszélye). Akkor kell ugye ügyvéd, aki megpróbálja mindenféle obskurus paragrafusokra formai alapon megvédeni az ügyfelét. Az EnWikiben volt ilyen kísérlet és csúfos kudarc lett a vége...

A Tökönrúgó Bizottság lenne a legtalálóbb név, csak túl őszinte. :)

-- ny miheznemkelladmin? 2007. október 25., 16:16 (CEST)

1) Tekintve, hogy fogalmunk sincs még, mi lesz a pontos feladata az AB-nek, akár a Mediációs Bizottságot is magába olvaszthatja, miért ne? 2) A tökönrúgás egyrészt nemileg súlyosan diszkriminál, másrészt a Bizottság nyilván nem fog elzárkózni a békés rendezéstől, tehát a nevében se volna jó, ha úgy tenne, mintha a leszámolás volna a fő célja.

A Döntőbíróság és Békebíróság nevében a bíróságot szerintem senki sem fogja félreérteni akként, mintha ezek valódi bíróságok volnának. Az emberiség intelligenciájának ez egy megoldható feladat szerintem. :) • Bennó 2007. október 25., 16:27 (CEST)

Ember, akkor melyik tetszik? :-) (a tökönrúgóson kívül :-) )

Imho ha rendesen le lesz írva a feladata, hatásköre (le lesz), akkor nem gond, ha a név nem fedi milliméter-pontosan a tevékenységét. Ha az alapján mindenki beazonosítaná, akkor tőlem lehetne Krumplistészta Bizottság is. Ezért én inkább jól megjegyezhető, blikkfangos nevet választanék. (pl. Békebíróság, Wikibíróság, Bölcsek Tanácsa (bár ezt kicsit poénból írtam), stb.). Az Arbitrációs Bizottság mellett szól, hogy eddigi vitáinkban ez már eléggé meghonosodott, még ha talán nem is a legszebb. Amúgy meg mindegy mit gondolok/lunk a vége meg úgyis concordet lesz. :-) – Totya (vitæ) 2007. október 25., 16:32 (CEST)

Az adminisztrátoroknak is le van írva a feladata és hatásköre, mégis folyton félreértik, hogy miről szól a dolog. :) Szerintem ebben a névnek is szerepe van. Ezért lenne jó olyan nevet találni, ami kicsit sem félrevezető. Talán a Krumplistészta Bizottság nem is lenne olyan rossz és ezt csak félig mondom viccből. -- ny miheznemkelladmin? 2007. október 25., 16:46 (CEST)

Ej, nyenyec, nyenyec. Folyton keversz három dolgot: 1) a már leírtak félreértését, és azt 2) ha valaki/sokak másképp kívánják értelmezni azt, ami le van írva, 3) változtatni szeretnének rajta. Félreértés, másként értelmezés és mást akarás nem azonos dolog. • Bennó 2007. október 25., 17:21 (CEST)

[1] -- ny miheznemkelladmin? 2007. október 25., 17:51 (CEST)

Nyenyec mondta: A bizottság elé akkor kerül az ügy, mikor a vitarendezés minden más eszköze csődöt mondott.

Szerintem azért annyira népszerű az ArbCom / Grenadírmars Bizottság ötlete (legalábbis a Vince-féle népszavazás szerint népszerű), mert jelenleg a vitarendezésnek alig lehet nyomát találni. Tehát nem a vitarendezés után, hanem helyett következne. A döntések nem feltétlenül a kupánvágás vagy tökönrúgás kérdésre szűkülnének, hanem pl. el tudnám képzelni azt is, hogy a feleket egymástól tiltják el bizonyos időre. (Minta Anita és Gipsz Jakab közül egyik sem szerkeszthet olyan lapot, amelyet a másik fél kevesebb, mint x napja szerkesztett.) – Hkoala ^vita 2007. október 25., 17:49 (CEST)

Lejjebb válaszoltam. -- ny miheznemkelladmin? 2007. október 25., 23:35 (CEST)

Meg kéne szűrni a névjavaslatokat

Lehet, hogy kéne egy előszűrés még a Condorcet előtt... -- ny miheznemkelladmin? 2007. október 25., 23:35 (CEST)

Szubjektív válogatás (a szempontok a rövidség, a jól megjegyezhetőség és rövidíthetőség, és a körülbelül sejthető tényleges funkciót lefedő jelentés):

1. Arbitrációs Bizottság
2. Fegyelmi Bizottság
3. Fegyelmi Testület
4. Döntőbíróság
5. Wikibíróság
6. Döntőbizottság
7. Wikitanács
8. Rögtönítélő Bizottmány
9. Döntnökök Tanácsa

Pendragon ★ 2007. október 25., 23:46 (CEST)

Ej Pendragon, Pendragon, hát a költészet holmarad? Vének Tanácsa a legjobb!! Abba minden benne van. Amúgy a fentiek eléggé ellenszenvesre sikeredtek, Fegyelmi az remélem vicc, a 4-es hagyján, a wikibíróságban az önirónia a szép, a Döntőbizottság az olyan izé, brezsnyevista találmány, a wikitanács tetszik, lehetne egyenesen a Csillagok háborújából („Leia hercegnőt ma kihallgatta a Wikitanács, de sajnos semmi jót nem várhatunk tőlük, édes gyermekem…”, a Rögtönítélő Bizottmány pedig nettó hazugság, különösen, ha majd második hónapja vitatkoznak a második ügyükön, akkor lenne nevetséges. • Bennó 2007. október 26., 00:12 (CEST)

Nana, hazugság? Hát az irónia hol marad? Nincs ügyvéd, fellebbezés, tanúk, döntenek és punktum. :-) (Nem is beszélve a Bizottmányról a haza védelmére, a rend és a béke fenntartására.) Ha semmi irónia, mit jelent a Vének Tanácsa: netán csakis az iw-linkek sorrendjéről, a fő szócikk sablonjáról és a hivatkozás nyelvének linkjéről folytatott vitákban megőszült öregek (alsó korhatár: 30 év) dönthetnének élet és halál kérdéseiről? :-) Egy szó mint száz, egyik sem az igazi: az arbitráció félrevezető, a fegyelmi vérfagyasztó (bár pl. a Döntőbizottságról, ha borzalmas is, nem tudom, miért lenne brezsnyevista találmány, vagy ha igen, minden bizottság az). Legyen inkább Döntnökök Tanácsa, aki meg tag, az döntnök. :-))) Pendragon ★ 2007. október 26., 04:44 (CEST)

A Tanács is elég, az idősebbeknek sem kell új szót/szókapcsolatot megtanulni és a régi „jelentéstartalom” is ráhúzható :) – Vince ^blabla :-) 2007. október 26., 00:26 (CEST)

Komolyra fordítva, ami azt illeti, én olyat nem szavaznék meg, amiben a tanács a bizottság vagy a bíróság szó bármilyen szóösszetételben vagy formában szerepel, nem szerencsés szavak... – Vince ^blabla :-) 2007. október 26., 00:28 (CEST)

Akkor marad a sima Krumplistészta. :-) – Totya (vitæ) 2007. október 26., 00:38 (CEST)

Szó szerinti fordításban az ArbCom döntőbizottság (kb). Lehetne pl egyeztető asztal, netántán kerekasztal, esetleg döntőfórum (bár inkább ne:) ), mészárszék, arbitrációs kerekasztal, Batz papucs-ki/elosztó, ilyesmi. – Vince ^blabla :-) 2007. október 26., 00:39 (CEST)

Komolyan: imho nem a végével van gond (Tanács/Biz/Bíró) inkább az elejével.

Próbáljuk meg máshonnan megközelíteni: mit csinál ez az AsztalFórum? Dönt? Fegyelmez? Vitát rendez? Békéltet? vagy Bölcs? stb. esetleg Albert Einsten? :-) (bár az nekem nagyon tetszik lehetne mondjuk Arbitrációs Egyeztető Biz. röv: A.E. Bizottság :-) ) – Totya (vitæ) 2007. október 26., 00:47 (CEST)

Ha ennyire eltérnek a vélemények, akkor az lesz a vége, hogy elindítjuk a Condorcet szavazást, mindenki beírja a kedvenc 10-15 sorszámát sorrendben, oszt jónapot. -- ny miheznemkelladmin? 2007. október 26., 01:20 (CEST)

Nálam a Wikitanács nyert, mert barátságos, kihallik belőle a jószándék is (a megyei tanács, stb. áthallás pedig már nem hallatszik). A többi vagy ijesztő, vagy elriasztó, vagy osztályfőnöki intővel fenyeget. OsvátA Palackposta 2007. október 26., 07:45 (CEST)

Példa ügy

Kezd testet ölteni a példa ügy a Wikipédia:Arbitrációs kérelmek/Minta Anita lapon. (Vigyázat: több kapcsolódó allapja is van!)

Kérdéseket, véleményeket szívesen veszem a vitalapokon.

A cél az lenne, hogy azok is, akik más Wikipédiákból nem ismerik a bizottság működését, képet kapjanak arról, hogy mi nagyjából az ügy tárgyalásának a menete és hogyan néz ki a végeredmény.

-- ny miheznemkelladmin? 2007. október 25., 04:24 (CEST)

Kérdések a testület működésével kapcsolatban

Jó lenne, ha mielőtt teljesen elszédülünk a bizottság nevének kiválasztása előtt, a testület néhány alapelvéről is megtudhatnánk egy pár dolgot. Például 1. ki kezdeményezhet eljárást a testületnél? 2. Automatikusan minden szerkesztő alá van vetve a bizottságnak - annak döntésének? 3. Mi a védelem szerepe (ha van egyáltalán...)? 4. Egyáltalán hány szereplős az eljárás (védelem-vád-bíróság, vagy érdekelt felek-bíróság stb.)? 5. Lehet-e fellebbezni? 6. Milyen szabályok vonatkoznak a bizottság működésére? 7. Mikor lehet kizárni a bizottság tagját a döntéshozatalból? 8. A testület saját kezdeményezre - hivatalból - is eljárhat?– Talmann 2007. október 27., 11:15 (CEST)

A válaszok egy része a Wikipédia:Arbitrációs irányelvek lapon megvan. Leginkább az segít, ha úgy képzeljük el a bizottságot, mint ahogy a jelenlegi, ritkán használt WP:FK egy változatát, csak nyilvános szavazás helyett egy évente, külön erre a célre megválasztott fix testülettel.

A válaszok a kérdéseidre:

1. "A Bizottság bármelyik bejelentkezett szerkesztőtől kaphat és fogadhat el kivizsgálási kérelmet."

2. Igen, a bizottság döntése mindenkire nézve kötelező, de csak abban az esetben ha valaki eljárást kezdeményezett, amiben az adott személy érintett volt.

3. Mi a védelem szerepe? Ha ügyvédhez hasonló intézményhez gondolsz, akkor olyan nincs. Ehelyett bármely szerkesztő szolgáltathat bizonyítékokat az erre szolgáló bizonyítékok allapon (példa illetve javaslatot tehet és véleményt nyilváníthat a bizottság megállapításairól és szankcióiról a ez erre szolgáló "Megbeszélés" lapon (példa)

4. Hány szereplős az eljárás? Van a bizottság ugye, aminek a létszáma nincs meghatározva egyelőre, de min. 3 aktív tag tűnik értelmesnek egy ügyhöz. (Máshol általában 10 főt választanak meg, de csak egy részük vesz részt egy-egy ügyben.) Vannak az érintett felek, akik ellen panaszt nyújtanak be, de az eljárás során előkerülhetnek olyan információk is, ami alapján további szerkesztőkről is határozatot hoznak, esetleg szankcionálják őket. Mint fentebb írtam, bárkinek jogában áll bizonyítékokkal és javaslatokkal előállni, a bizottság felelőssége, hogy ezek közül csak az értelmeseket vegye figyelembe.

5. Lehet-e fellebbezni? Ha úgy tűnik, hogy új információ került elő, akkor lehet kérni, hogy legyen új eljárás. Ezt a bizottságnak jogában áll elutasítani. Természetesen, ha megőrülnek, akkor lehet kezdeményezni szavazást a leváltásukról, panaszt tenni az Alapítványnál stb.

6. Milyen szabályok vonatkoznak a bizottság működésére? → Wikipédia:Arbitrációs irányelvek.

7. Mikor lehet kizárni a bizottság tagját a döntéshozatalból? - ha érintett egy ügyben, akkor vissza kell lépnie. Vagy lehet annyira gáz, hogy valaki szavazást kezdeményez a leváltásáról a mandátumának lejárta előtt.

8. A testület saját kezdeményezre - hivatalból - is eljárhat? - nem. "A bizottság nem tárgyal olyan ügyet, amiben senki nem kérte fel erre."

-- ny miheznemkelladmin? 2007. október 27., 15:00 (CEST)

Még egy kérdés (bizottság vitája nyilvános-e)

A bizottságnak a működése (pl. belső vitái) nyilvános vagy csak a végső határozata? – Hkoala ^vita 2007. október 29., 17:41 (CET)

Az EnWikit ismerem elsősorban és nekem eddig máshol is azt mondták, hogy róluk mintázták a működést.

Az EnWikin van egy belső lista, amin megbeszélhetnek. Ez azért jó, mert pl. mikor találgatják, hogy ki volt esetleg rosszhiszemű, ki kinek a zoknibábja és hasonlók, azt jobb nem nyilvánosan csinálni, mert könnyen sértődés lehet belőle.

Viszont a tagok javasolhatnak saját szövegjavaslatokat, megfogalmazhatnak ellenvéleményeket és ez lehet nyilvános is.

-- ny miheznemkelladmin? 2007. október 29., 18:18 (CET)

A bizottság és a vitarendezés viszonya

Hkoala írja fentebb (kiemelés tőlem):

Szerintem azért annyira népszerű az ArbCom / Grenadírmars Bizottság ötlete (legalábbis a Vince-féle népszavazás szerint népszerű), mert jelenleg a vitarendezésnek alig lehet nyomát találni. Tehát nem a vitarendezés után, hanem helyett következne. A döntések nem feltétlenül a kupánvágás vagy tökönrúgás kérdésre szűkülnének, hanem pl. el tudnám képzelni azt is, hogy a feleket egymástól tiltják el bizonyos időre. (Minta Anita és Gipsz Jakab közül egyik sem szerkeszthet olyan lapot, amelyet a másik fél kevesebb, mint x napja szerkesztett.)

Nagyon hasonlóan gondolkodunk erről kivéve az általam utólag megvastagított mondatot. A vitarendezés (ezalatt elsősorban a véleménykérést értem) azért nem működik nálunk mert következmények nélküli.

Ahol viszont van ArbCom ott általában sokkal nagyobb súlya van:

!Tevékenység	Nincs arbcom	Van ArbCom
Felhasználó figyelmeztetése, megbeszélési kísérlet	Minek csináljam, nem az én dolgom. Majd valaki blokkolja.	Hmm, a bizottság visszadobja az ügyemet, ha nem volt megbeszélési kísérlet. Legjobb, ha udvariasan elmagyarázom, ha válaszul anyáz, csak magát járatja le.
Közvetítők bevonása	Teljesen felesleges, ez a tulok úgysem ért a szóból. Inkább lehülyézem, hátha akkor itthagyja végre a WP-t!	Hmm, a véleménykéréshez kell ilyen. Jobb lesz, ha bevonok egy minél pártatlanabb kívülállót. Ha most anyázni kezdek, akkor a bizottság előtt lejáratom magam.
Véleménykérés	Felesleges, mindenki csak dumál, aztán megy minden tovább.	Ha kiírom a véleménykérést, akkor látni fogja, hogy már csak 1 lépésre van a Bizottságtól. Mellesleg a leírást, bizonyítékokat és difflinkeket nem kell mégegyszer összegyűjteni, ha nem tér észhez: egyszerűen bemásolom a bizottságos lapra.

Másrészről a véleménykérés (arbcommal együtt) arra ösztönzi a felhasználókat, hogy maguk járjanak el egy ügyben ahelyett, hogy egyből az óvónénihez rohangálnának, hogy Anita elvette a rolleremet. Szintén arra ösztönöz, hogy mindenki civilizált próbáljon maradni, hiszen egy ilyen eljárásban valószínűleg nagyon más megítélés alá esik, hogyha valaki egyoldalúan személyeskedett, mintha mindkét fél szórta egymásra az áldást.

A bizottságnak szintén jó megadni a lehetőséget, hogy visszadobják az ügyet véleménykérésre, így nem kell a piszlicsáré tyúkperekkel vesződniük annyit.

A véleménykérésen kívülállóként hozzászóló szerkesztők szavának is jobban súlyt ad a véleménykérés. Nem tudom a magyar kifejezést, angolul empowerment-nek hívják ezt.

(Ezeket az EnWikis tapasztalataim alapján mondom.)

-- ny miheznemkelladmin? 2007. október 25., 18:55 (CEST)

KeFe tervezete

A Wikipédia:Arbitráció tervezet II. lapról idemásolva -- ny miheznemkelladmin? 2007. október 29., 14:47 (CET)

---

Arbitráció = választottbizottság Arbitrium liberum = szabad akarat, szabad döntés

Név választás

Ezt szavazás utján talán el lehet dönteni, lehet hogy minden névbe bele lehet kötni, de amelyik nevet nagyobb többségben támogatják a szerkesztők, azt elfogadva, - úgyis egy új tartalmat nyer. Így amár újonan érkezők ezt a tartalmat ismerik meg.

A szabályok

Legyenek rövidek, nem kell oldalakon keresztűl magyarázni, (szájbarágni). Elfogadása után, csak ennek ismeretében lehessen regisztrálni. Az IP címről szerkesztőknek is a figyelmébe kell ajánlani, velük is el kellene fogadtatni, hogy a választottbizottság döntése ellen nincs fellebbezés...

Felépítése

• Kizárólag "felkérésre" ül össze, önhatalmúlag nem kezdeményez tárgyalást.
• Felkérés esetén elnököt választ, aki írányítja a tárgyalás lefolyását, Ő hirdeti ki a nyilvánosságra tartozó döntést és értesíti az admin-t, aki a döntést végrehajtja.
• A nem a hatáskörébe tartozó felkérést elutasítja
• Döntéshozatala ellen fellebbezés nincs, végrehajtása kötelező.
• Döntéshozatalát követően az adott ügyben újratárgyalást kezdeményezni nem lehet

Tagjai

• Bár melyik szerkesztő felkerülhet a bizottság listájára, ha felkérték, vagy önként jelentkezett és legalább xx szerkesztése van, minimum xx hónapja regisztrált, - és nyilatkozik hogy elvállalja.
• A listára szavazással kerülhet fel, és a támogató szavazatok arányában foglal helyet (hieharchia)
• Bármely tag felkérhető "közvetítői"-nek és döntéshozónak is (bizottsági tag, vagy elnők)
• Mandátumuk a szavazatok arányában max 2 év. Ennek lejárta után újra kell szavazni, (támogatom, nem támogatom)

Feladatuk

• Felkérés esetén megvizsgálja, hogy a bizottságra tartozik-e az ügy, ha nem elutasítja, ha igen, - felkéri a feleket közvetítő kiválasztására.
• A felkérést követően, elfogadó nyilatkozatot tesz, ha visszautasítja, - más személyt kell felkérni
• közvetítőként feladata, hogy közelítse az álláspontokat, elérje, hogy a felek egyezséget kössenek, sikeres megegyezés esetén az ügyet lezárja - újra tárgyalás nincs.
• Sikertelen közvetítés esetén összehívja az x számú bizottságot, melynek ő is tagja lehet
• A tárgyalás során - ha azt a felek kérik, újra egyeztetőként folytatja az ügy lebonyolítását, (ha az újabb egyeztetés alkalmával nem lát módot az egyességre, az okok közlésével újra a bizottság elé viszi az ügyet.
  • a.) Közvetítői eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt mindkét fél akarja. Ha bármelyik fél bizottságra szeretné vinni az ügyet, a közvetítői eljárásnak nincs helye. Ugyanakkor már bizottság előtt folyamatban lévő ügyben is lehet kérni a közvetítői eljárást, ilyenkor a pert - a felek közös kérelmével - szüneteltetni kell.

• • b.) A közvetítői tanács nem stabil összetételű testület. A tanácsot minden esetben a felek állítják össze, amikor a közvetítői listáról kiválasztják azokat a személyeket, akiket megbíznak azzal, hogy segítsenek a vitájukat egyezséggel lezárni.

• • c.) A közvetítői névjegyzékre bárki kérheti a felvételét

A felek, ha a közvetítői eljárás igénybevétele mellett döntenek, megtekintik a közvetítői listát, és arról egy - egy közvetítőt választanak. Ha nem tudnak megegyezni a közvetítők személyében, akkor mindkét fél tagja lesz a tanácsnak, de a felek dönthetnek úgy is, hogy csak egy közvetítőt választanak. Természetesen nem járhat el közvetítőként az, aki a felek bármelyikével bármilyen viszonyban áll, illetve aki az ügyben nem érdektelen, vagy elfogult.

Ha a felek megállapodtak a közvetítők személyében, akkor a tanács összeül, és meghallgatja a feleket.

• • d.) A közvetítői tanács eljárása időben behatárolt, éppen azért, hogy a gyors eljárás elve érvényesülhessen:

Nagyon fontos eleme a közvetítői eljárásnak - talán a legfőbb vonzereje is a bizottsági eljárással szemben - a titoktartási kötelezettség. A közvetítői tanács tagjait titoktartási kötelezettség terheli a közvetítői eljárás alatt, illetve az eljárás során esetlegesen létrejött egyezségről nem adhatnak felvilágosítást.

A feleket csak az eljárás folyamán terheli titoktartási kötelezettség, az eljárás befejezését követően csak akkor, ha közöttük létrejött az egyezség. Ebben az esetben azonban az eset örökre a felek "magánügye" marad, a nyilvánosság erről nem értesül.

• • e.) Nagyon fontos, hogy ha a felek között létrejött az egyezség, a feleket minden tekintetben köti, azt bizottság előtt a későbbiekben nem lehet megtámadni. Természetesen, ha a felek egyezséget kötöttek, akkor ugyanezt az ügyet már nem vihetik bizottság elé.

• • f.) A közvetítői eljárást nemcsak a jelen vitákban lehet igénybe venni, hanem a korábban keletkezett viták esetében is, függetlenül attól, hogy bizottsági eljárás indult-e vagy sem.

Forrás

Konfliktusrendezés közvetítői eljárással - dr. Dósa Ágnes, MTA Állami és Jogtudományi Intézet, (részletek - ami a Wikipédia ArbCom választás szempontjából is figyelmet érdemel) Kicsit a Wikipédia szemszögéből lefordítva. - Üdv. » KeFe « vitalapom 2007. október 26., 14:15 (CEST)

Haladjunk...

Én átolvastam az egész Nyenyec tervet, szerintem kiindulásnak jó, én az alapján azt mondom: jöhetnek a részletek. – grin ✎ 2007. október 30., 02:52 (CET)

Haladjatok... Bár ez már inkább úgy hangzik, mint egy Fellebviteli Wikitanács. Szegény delikvensre csak 2 hónap után kerül kimondásra a szankció. Tényleg, nem gondolod, grin, hogy ez a VK beszúrása egészségtelenül elnyújtja a folyamatot? – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2007. október 30., 15:49 (CET)

Nem, hiszen ez a testület az utolsó lépcső egy megoldhatatlan, és potenciálisan kellemetlen következményekkel járó folyamatban. Ideális esetben a vitarendezés előző szakaszaiban megoldódnak a problémák, és az arbcom elé semmi nem jut. A feladat nem a tyúkperek megoldása, hanem a teljesen reménytelen esetekben való döntés. – grin ✎ 2007. november 1., 15:17 (CET)

Amúgy ami lentebb is elhangzott: az angol arbcom is - és nyilván a mienk is - lehetővé teszi, hogy a vitarendezés előző lépcsőit kihagyva valaki ügyet intézzen hozzájuk. Természetesen az esetek 99%-ban ezeket az ügyeket azonnal elutasítják, de létezhetnek olyan esetek, ahol az arbcom belátása alapján az előző vitarendezési lépcsők nem vezethetnek érdemi eredményre, és ezért nem követelik meg azt. Ha van remény arra, hogy a vita arbcom nélkül is megoldható, akkor az arbcomnak kötelessége azt visszautasítani. (Ez az én álláspontom.) – grin ✎ 2007. november 2., 13:03 (CET)

Szankcionálható felek

Jó hozzászólás (Tgr): csak azok szankcionálhatóak, akik felkerültek a lapra, mint érintett felek.

Érdekes kérdés tehát, hogy ki és hogyan határozza meg az érintett feleket? Nyilvánvalóan a két végletet meg kell akadályozni:

1. nem iratkozhat le a listáról senki, hiszen akkor a szankcionálandó személyek leírnák magukat
2. nem szerencsés, ha bárki felkerülhet, mert ilyen alapon valaki "viccből" (DoS) ezer névvel is indíthat ügyet.

Olyasmire gondolok, hogy

• meg kell előznie egy WP:VK-nek, amiben vélhetően látszik, hogy kik vettek részt a vitában,
• alapesetben szerepelnie kell legalább 2 szembenálló félnek (VK alapján),
• a szembenálló felek bevonhatnak mondjuk max 5 másik szerkesztőt személyenként (lehetőség szerint csak a VK-ben szereplő résztvevőkből),
• a bölcsek tanácsa visszautasíthatja az egész kiírást, ha túl sok a szembenálló fél (vagy túlságosan eltér a VK-től), vagy
• a bölcsek tanácsa visszautasíthatja a bevont személyeket, ha túl sok a bevont személy (vagy túlságosan eltér a VK-től).

– grin ✎ 2007. október 30., 15:32 (CET)

Ha fegyelmi, akkor nincsenek felek, hanem első-, másod-, sokadrendűek vannak, szükség igény szerint. – MerciLessz ^BalhéLessz 2007. október 30., 15:40 (CET)

Próbáltam utánanézni olyan szabálynak, amit Tgr említett (nem szankcionálnak olyan felhasználót aki nincs érintettként megnevezve), de egyelőre nem találom.

Én megbíznék a bizottság döntésében, hogy el tudják dönteni, hogy milyen eset és hány szankcionálandó felhasználó a túlzás. Valószínűleg ők könnyebb helyzetben lesznek az adott esetet látva, mint mi, akik a kristálygömbünk alapján próbáljuk kitalálni, hogy hány szankcionálandó felahsználó az egészséges. :)

Indokolt esetben fel lehet gyorsítani a folyamatot és átugrani a vitarendezés korábbi lépcsőit. Asszem a francia bizottság sebességrekordja 3 óra volt. De ez szintén érdemes a bizottság majdani tagjainak belátására bízni.

-- ny miheznemkelladmin? 2007. október 30., 15:56 (CET)

Egy évezredes angol valóvilági jogrendben helyénvalónak látom, hogy a bíróság fedezze fel a törvényt. Egy névtelen és megfoghatatlan figurákból sebtében összeverődött virtuális kompániában meg nem látom helyénvalónak. Ezt a kijelentésemet nyugodtan képzeld oda biankó minden képzelgésed mellé - nem fog változni a meggyőződésem. – MerciLessz ^BalhéLessz 2007. október 30., 16:03 (CET)

Lett sebtében még egy wikijogászunk.

Az angol jog sohasem alapozott kizárólag a bíróság döntéseire, mindig volt írott jog is.

Az angol bíróság - és ma az Európai Bíróság is - főleg jogalkalmazó szerv és csak kivételesen alakot, a precedensek útján jogot.

Ha nem szabályozunk egy eljárást gondosan, előre, akkor a szabályozatlanság terhét a valamilyen néven felálló döntéshozók nyakába varrjuk. Ha ezt tesszük, akkor ne mutogassunk bírói jogra, mert előzmények nélkül nincs bírói jog, csak önkény (= a bíróság bölcseeséggére bízzuk).

Na, mindegy.--Linkoman 2007. október 30., 16:15 (CET)

Nem veszem el a kenyeredet, na ... Csak wikikertészkedek egy kicsit! – MerciLessz ^BalhéLessz 2007. október 30., 16:42 (CET)

Bíróság mint analógia, "wikijogászkodás" jelentése

Linkoman, a bíróság veszélyes analógia, mindenféle téves következtetésre lehetne ez alapján jutni. Inkább úgy kell elképzelni, mint a WP:FK egy változatát, ahol nem vehet mindenki részt a végleges döntéshozatalban, csak az erre külön megválasztott felhasználók.

A wikijogászkodás pedig szerintem nem azt jelenti, mint ahogy te használod a kifejezést. Mint mindennek, ennek is speciális jelentése van a wikipédiában: en:Wikipedia:Wikilawyering

-- ny miheznemkelladmin? 2007. október 30., 16:47 (CET)

Nyenyec, azt olvasod, amit írok???? MerciLessz keverte a dolgokat, erre én kapom a mejegyzést.

Az is furcsa, hogy elkezdtek használni egy kifejezést, amiről utólag derül ki, hogy az tulajdonképpen szakkifejezés.

Az ilyen hivatkozások ELŐTT meg kellene írni rendesen, magyarul.

Csak így, utólag kioktatva, sokkal könnyebb. Na, mindegy--ˇLinkoman 2007. október 30., 17:00 (CET)

Keverte ám a tudodki! Nagyon is pontos, helyénvaló, magvas gondolat.

(... hmmm: az öncikk vajon a teázóra is érvényes... ?? ... ) – MerciLessz ^BalhéLessz 2007. október 30., 17:09 (CET)

Nyenyec: az angol arbcom esetei mindig ezzel a szöveggel kezdődnek: Please do not edit this page directly unless you wish to become a participant in this case. (All participants are subject to Arbitration Committee decisions, and the ArbCom will consider each participant's role in the dispute.) ami nekem erősen azt sugallja, hogy csak az ott felsoroltakat szankcionálják.

MerciLessz: Münchausen báró tiszteletét küldi a gödörből :) – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2007. október 30., 17:15 (CET)

A gyalázkodást általában értem, csak azt nem, hogy itt (ld még: "konkrétan"...) mi aktualizálta... :(( – MerciLessz ^BalhéLessz 2007. október 30., 18:07 (CET)

Persze biztos attól görcsölt be a nemértemem, hogy báró gödri Münchausent nem ismerem, csak báró mocsárit ... :( – MerciLessz ^BalhéLessz 2007. október 30., 18:48 (CET)

Volt ő gödörben is, de tényleg a mocsárra gondoltam. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2007. október 30., 18:53 (CET)

Néhány szempont az AB-ről folyó beszélgetésekhez

Milyen ügyek kerülnének az AB elé?

Csak olyanok, amik hosszan elhúzódnak és semmilyen más eszköz nem segített a megoldásukban. Jellemző-e az ilyesmi a magyar WP-n? Vagy ami van, kezelhető-e ezen a módon – nem túl kicsi-e a magyar WP ahhoz, hogy veteránok közötti megrögződött konfliktusokat egy ugyancsak javarészt veteránokból álló bizottság rendezzen?

Steller esete és talán Kádár Tamásé volt olyan, ami ide kerülhetett volna. De ezek is megoldódtak, igaz, talán több embernek és hosszabban kellett velük foglalkoznia, mintha lett volna AB – de ennyi. Leegyszerűsítve: (megfelelően erős közösségi kultúra megléte esetén) minden viselkedési anomáliákat előidéző konfliktus rendezhető elvben a kívülállók segítségével + a körültekintően alkalmazott figyelmeztetésekkel és a blokkolásokkal (admineszközökkel). (Konfliktuskezelő, viselkedésszabályozó ezközök lennének még a felhasználók véleményezése, kitiltása címen futó, nemigen működő intézmények is, csakhogy ezek inkább a formalizált autodafé terepei, amelyek áldozatot csinálnak a véleményezett személyből, de valódi megoldást nem jelentenek.)

Némi leegyszerűsítéssel: az AB-nek jelenleg közvetlen – a napi perpatvarokat kezelő – konfliktusrendező funkciója nem vagy alig lenne, pedig valószínűleg ez a várakozás rejlik amögött, hogy kívánatosnak tűnik a létrehozása.

Milyen közvetett hatása lenne az AB-nek?

Van ugyanakkor számos féloldalasság és nem egy igazságtalanság a megoldódott vagy csak megszűnt ügyekben is – ezeket vélhetőleg árnyaltabban, igazságosabban, mégis határozottabban tudná kezelni egy ilyen testület, amennyiben végül elé kerülnének. De pusztán a létezése is változtatna a helyzeten annyiban, hogy a konfliktusok résztvevői tudnák, lehet következménye annak, ha nem tesznek meg minden tőlük telhetőt az ügy elrendeződéséért. Ugyanilyen fontos közvetett hatás lenne a jogorvoslat lehetőségének tudata is.

Másfelől éppen az önigazgató kultúra kialakulása vagy megerősödése ellen hatna az AB léte, amennyiben a kívülállók amúgy sem nagy hajlandóságát a zűrös ügyekbe való jószolgálati beleszólásra nem ösztönözné, ugyanakkor a testület létrehozásával erősítené a paternalista szemléletmódra való hajlandóságot és a politikai küzdelmek felerősödését: kik jutnak be a testületbe, milyen csoportok mely megfontolásokon alapuló erőösszpontosításának eredményeként.

Ez utóbbival szemben lenne talán kívánatosabb a WP:CIV részletesebb kidolgozása, s a róla szóló viták révén annak a kultúrának a kialakulása és megerősödése, ami eleve szűrné az elfogadhatatlan viselkedést, mert a „közösség” nem konformista, ellenállásra ösztönző nyomásgyakorló erőként, hanem vonzó, követendő referenciacsoportként jelenne meg tagjai számára.

A másik várható változás az, hogy a felek igyekeznének komolyan venni a vitarendezés előző lépcsőit, és talán több hajlandóságuk lenne arra, hogy a vitát egymás közt megoldják. Vélhetően ha a WP:VK alapján nyilvánvaló, hogy az egyik fél nem akar részt venni, az arbcom jó eséllyel őt fogja farba taszítani. Amint mondtam: az lenne a jó, ha az arbcom sose dolgozna, mert mindenki megoldaná a vitát harmadik féllel vagy véleménykérés alapján, önuralommal. Most is ennek kellene történnie, nem annak hogy az adminokhoz rohangál mindenki. – grin ✎ 2007. november 1., 15:22 (CET)

Van-e tényleges kapacitás az AB létrehozására?

Kérdéses az is, van-e elegendő számú alkalmas jelölt egy igazán jól működő AB-hez. Semmiképp nem kellene abba a csapdába esnünk, hogy túl kevés jelölt esetén is erőltetjük a létrehozását, nem nézve, hogy valóban megfelelnének-e mindannyian. Egy gyengén, rosszul, csoportérdekérvényesítőként működő AB rosszabb lenne, mint a semmilyen. Még ha minden más mellette szól is, ha nincs elegendő megfelelő jelölt, az egyelőre kizáró ok az AB létrehozását illetően. (Ez véletlenül sem a jelenleg szóban forgó jelöltek ellen szól. :-))

Mindenképpen ez az egyik legfontosabb kérdés. Ha nincs elegendő számú jelentkező, akkor akarhatunk mi bizottságot, illetve tarthatunk megbeszéléseket arról, hogy van-e rá szükség, pontosan milyen feladat- és hatáskörrel bírjon, úgysem tudjuk majd felállítani. – Tomeczek ^Üzenet 2007. október 31., 18:37 (CET)

Tomeczek: +1 -- ny miheznemkelladmin? 2007. október 31., 18:42 (CET)

Egyébként viszont javítja az arbcomra jelentkezők helyzetét az, ha látszik, hogy mivel nem kell foglalkozniuk. Én biztos nem szívesen vennék részt olyan bizottságban, aminek felelősen kellene minden egyes sértődött szerkesztővel foglalkoznia; de ha valaki olyan súlyosnak érzi sérelmét, hogy arról ki tud írni egy rendes WP:VK-t akkor ott jelentősen kevesebb munka van az utánanézéssel és háttérinformációk elemzésével, és a tevékenység fő része valóban az eset elolvasását és a döntést jelentené. Szerintem ha látszik az, hogy mivel kell, de főleg mivel nem kell foglalkozni, az segíthet a bátortalan jelentkezőknek. – grin ✎ 2007. november 2., 13:08 (CET)

Nem tudom mennyire derül ki az eddigi lapokból, de a bizonyítékok gyűjtése és az eset tömör és érthető ismertetése elsősorban nem a bizottság tagainak feladata lesz.

-- ny miheznemkelladmin? 2007. november 2., 13:25 (CET)

Mi az ArbCom és mi a MedCom (szankcionálás kontra egyeztetés/közvetítés)

Az angol Wikipédiában (ahonnan az ArbCom intézményt mások is átvették) mások picit a vitarendezés lépcsői, mint jelenleg nálunk. Leírnám ezeket, hogy lássunk néhány lehetséges, a gyakorlatban is alkalmazott lehetőségre példát és hogy könnyebb legyen megbeszélni, ki mit szeretne és mit javasol.

Példák olyan intézményekre, ami nincs akiuálisan a HuWikiben:

Egyeztető/közvetítő önkéntesek ("Mediation Cabal")

en:Wikipedia:Mediation Cabal

Ez egy informális dolog: néhány önkéntes feliratkozik, hogy ők vállalják, hogy közvetítenek vitázó felek között. A vitázó felek közös megegyezéssel felkérhetnek egy ilyen közvetítő/egyeztető önkéntest, hogy segítsen a vitájukban.

Csak akkor működik, ha mindkét fél a) hajlandó a megbeszélésre, b) elfogadja a közvetítést.

Nem hoz döntést arról, hogy kinek van igaza, nem hoz ítéletet, csak segíti a párbeszédet, kommunikációt ha ebbe mindkét fél beleegyezik.

A szóban forgó irányeljavaslat nem ilyesmiről szól, de más, akinek kedve és energiája van ilyesmihez csinálhat ilyet is.

Mediációs (vagy egyeztető/közvetítő) Bizottság (Mediation Committee / MedCom)

en:Wikipedia:Mediation Committee

Ez egy formalizált lépcső a közvetítésre/egyeztetésre. A célja az, hogy a felek megegyezésre jussanak a vitájukban (tipikusan tartalmi viták). Van egy explicit bizottság bizottsági tagokkal stb.

A közvetítésben való részvétel és az eredmény elfogadása önkéntes, nem kényszeríthető rá senkire.

A szóban forgó irányeljavaslat nem ilyesmiről szól, de más, akinek kedve és energiája van ilyesmihez csinálhat ilyet is és beilleszthető a vitarendezés lépcsői közé.

Önkéntes egyeztetés szankciókkal (Community enforceable mediation)

en:Wikipedia:Community enforceable mediation

A vitázó felek önkéntesen beleegyeznek, hogy megbeszélik egymás közt a vitáikat (viszonylag minimális közvetítői segítséggel). A vita végén magukra vállalhatnak szankciókat (de csak magukra, önkéntesen!), amiket az ArbCom korábbi döntéseiről mintáztak. Ezeket aztán kihirdetik egy üzenőfalon és a közösség szavaz, hogy elfogadja, elutasítja vagy visszadobja a cuccot. Ha konszenzus van az elfogadása mellett, akkor érvénybe lép. (Ez nem zárja ki, hogy az ArbCom a gázos usert később fenéken billentse.)

Ez egy kísérleti dolog, én igaziból nem tudom mennyit használják egyáltalán és tipikusan milyen eredménnyel.

A szóban forgó irányeljavaslat nem ilyesmiről szól, de más, akinek kedve és energiája van ilyesmihez, csinálhat ilyet is és beilleszthető a vitarendezés lépcsői közé.

"Arbitrációs" Bizottság (effektíve: normaszegésekről és szankciókról döntő bizottság, Arbitration Committee v. ArbCom)

en:Wikipedia:Arbitration Committee

Ha minden más kísérlet elbukott, beleértve az esetleg megkísérelt mediációt/egyeztetést/közvetítést, akkor ez a bizottság dönt arról, hogy a vitázó felek megszegték-e az irányelveket, normákat és dönt az esetlegesen szükséges szankciókról. (Nem foglal állást tartalmi kérdésekben, pl. milyen terület áltudomány, mi Harkov helyes címe stb.)

Az érintett feleket, ha súlyosan megszegték a normákat, a bizottság akár a folyamatban való közreműködésük nélkül is szankcionálhatja.

A szóban forgó irányeljavaslat erről szól. Ilyen bizottság működik az EnWikin kívül, többé-kevésbé hasonló elvekkel a francia, spanyol, svéd, finn és más wikipédiákban.

-- ny miheznemkelladmin? 2007. november 1., 15:38 (CET)

Tényleg gigászi. Bár számomra a vektorok ebben a kérdésben még mindig INKÁBB szétfelé tartanak, mint fókuszálnának... – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2007. november 1., 16:47 (CET)

nyenyec, egyet tudsz érteni azzal, hogy ezekről a kérdésekről azelőtt kellett volna beszélni, mielőtt, kiírod a jelöltek jelentkezését? – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2007. november 1., 16:53 (CET)

Én feltételeztem, hogy az jelentkezik, aki olvasta az irányelvjavaslatot és a mintaügyet.

A jelöltek keresése csak előzetes létszámfelmérésre szolgál, hogy lássuk, hogy egyáltalán vannak-e elegen, illetve olyan választási módszert tudjunk keresni, aminek az adott létszám mellett értelme van.

-- ny miheznemkelladmin? 2007. november 1., 17:00 (CET)

Akkor OK. Tehát vagy egyet tudsz érteni a kérdéssel vagy nem. Jól értem? – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2007. november 1., 17:14 (CET)

A vektorokra nem írtál semmit... – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2007. november 1., 17:16 (CET)

Az, hogy mi a javaslat szerint felállítandó bizottság célja május óta olvasható a WP:JAB első bekezdésében, július óta pedig a Wikipédia:Arbitrációs irányelvek első bekezdésében is.

Még végtelen dolgot tudnék felsorolni, amiről nem szólt az irányelvjavaslat, de nem tudom, hogy ez mennyire produktív.

-- ny miheznemkelladmin? 2007. november 1., 17:27 (CET)

Mi az intézmény célja + vektorok

És én nem is tudom, hogy azt ki szeretné tudni :) nyenyec, az általad belinkelt két Wikipédiás lap közül az elsőben semmi nem olvasható ami egy INTÉZMÉNY CÉLJAként lehetne értékelni. a második már jobb, de ott meg FELADAT van meghatározva. Banyek, sehol nincs leírva, hogy mi a célja az Arbitrációs Bizottságnak!! Ezt ennyire nehéz megérteni? MI A CÉLJA?

A vektorokkal kapcsolatosan folyamatosan hallgatsz. Ez a bekezdés, itt fent, egyébről nem szól, mint egy csomó újabb és újabb angolwikis oldal belinkeléséről, amelyekről nem is kellene itt beszélnünk. Egységes, a magyar Wikipédiára vonatkozó koherens koncepcióval kellene rendelkezni ezügyben. Nem vagyunk az angol wiki, mert ott 100 000 szerkesztő van, itt meg 150, ott 1300 admin van, itt meg 15, stb... Ez az utolsó reményem, hogy megérted, amit írok, és nem fogsz semmitmondó választ adni, magyarul, elismerni, hogy nem érted a kérdéseimet. – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2007. november 1., 18:08 (CET)

A levlistán is kérdezted, ott is válaszoltam közben: leegyszerűsítve: a normák hatékonyabb betartása a normaszegőkkel szembeni hatékonyabb fellépéssel. Bővebben: WP:JAB

Bár számomra a vektorok ebben a kérdésben még mindig INKÁBB szétfelé tartanak, mint fókuszálnának...

Nem tudom ezen mit értesz pontosan. Hogy te nem látsz tisztán, vagy esetleg mások nem látnak tisztán? Azt gondolom, hogy én egy elég konzisztens álláspontot képviseltem: próbáljuk meg javítani a vitarendezést azzal, hogy a német mintájú WP:FK-t kiváltjuk egy (eredetileg) angol mintájú, külön erre a célra választott bizottsággal. Az irányelvjavaslat és a mintaügy is ezt a gondolatmenetet követi és nekem az IRC-s beszélgetések alapján úgy tűnik, hogy akik elolvasták, azok nagyjából értik, hogy miről lenne szó.

-- ny miheznemkelladmin? 2007. november 1., 21:07 (CET)

Kiváló! Akkor én innentől nyugodtan hátradőlhetek, és figyelhetem a fejleményeket? (Válasz: )

A fenti célmondatban: hatékonyabban? Mitől lesz hatékonyabb? Hogyan? (Válasz: )– Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2007. november 2., 07:04 (CET)

Tekintettel arra, hogy miután megnéztem az emilfiókomat, szintén segítségre való felajánlkozást olvastam trajta nyenyec részéről, meg ismerve mások ötleteinek rendkívül gyors abszorbálásra való képességét és hajlandóságát, idemásolom nyenyecnek írt válaszomat:

markusbobo kukac gmail pont com-ról áthozva:

„Egy intézmény céljának megfogalmazása nem ennyire egyszerű, ahogy Te itt azt bemutatod. És ha ez már meglenne, a rengeteg áldatlan vita a moderálás-vitarendezés, a puha-kemény döntések stb. dichotómiáiról nem terhelnék agyon a FV-t.

Kérlek, ne írd nekem azt, hogy segíteni akarsz nekem, egyrészt a segítséget kérni szokták, különben tolakodásnak hat, másrészt nem vagyok - hogyis mondjam - kihívásokkal küszködő, akinek segítségre van szüksége.

De engedd meg, hogy írjak neked egy példát, hogy végre értsd, hogy mit próbál feléd közvetíteni jónéhány, inkább a megfontoltságra sarkalló kolléga:

Az Arbitrációs Bizottság célja, hogy olyan eszközt teremtsen a magyar Wikipédia szerkesztőközössége részére, amellyel véglegesen, megnyugtatóan és a közösségi akarat teljes figyelembevételével megoldhatóvá válnak olyan kérdések, amelyeknek megoldására a jelenlegi intézményrendszer által biztosított eszközök nem voltak elegendőek.

Például. De lehet még bővíteni tovább, de semmiképpen sem lehet ezt nem megcsinálni. Kapizsgálod? Ez egy bonyolult folyamat, amelyből levezethető a feladat, a struktúra, és a módszerek, eszközök, és amelynek ismeretében valaki felelősségteljesen tudja annak végrehajtását bevállalni.” – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2007. november 2., 07:57 (CET)

Lehet, hogy csak nehezen tudom beleélni magam egy arbitrátorjelölt helyzetébe, de ha nekem azt mondanák, hogy "a feladatod olyan eszközt teremteni, amivel megoldhatóvá válnak azok a kérdések, amik eddig nem voltak megoldhatóak", nem érezném úgy, hogy ki vagyok segítve... – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2007. november 4., 11:27 (CET)

kedves gr! Ez nem az arbitrátor jelolt célja, hanem a létrehozando ArbCom irányelve elso mondata: mi célbol kell létrehozni az uj intézményt? – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2007. november 5., 11:51 (CET)

Tehát a tag, mint az új Bizottság tagja, egy új eszközt jelentene a szerkesztőtársadalom részére.... Érted? A feladatokat kellen a második alpontban meghatározni... – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2007. november 5., 11:53 (CET)

Burum, neked teljesen igazad van a sorrenddel kapcsolatban, de a fenti mondat annyira hihetetlenül semmitmondó, hogy ezt a rosszmájú megjegyzést nem lehetett kihagyni. (Adtam egy nap előnyt MerciLessznek, mert általában az ő asztala az ilyesmi, de úgy látszik nem jár erre.) Bocs :)

Az ArbCom célja az, hogy olyan légkört teremtsen a Wikipédiában, amiben rossz érzés nélkül lehet dolgozni. Vagy hogy az elrettentő hatás révén segítsen racionális és tisztességes mederben tartani a vitákat. Vagy hogy segítsen megszabadulni azoktól a felhasználóktól, akik módszeresen visszaélnek a közösség türelmével. Vagy valami ilyesmi. De a fenti mondat kb. mindenre ráhúzható a kiemelt cikkektől a mediációig. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2007. november 5., 12:02 (CET)

így igaz. Angolul mission statement-nek hivják. Semmitmondó. De ha belegondolsz, és minden szavát elkezded kicsit megrágni, elropogtatni, tartalmat kap, amit utána tovább kell bontani. – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2007. november 5., 12:04 (CET)

Az intézmény célja – az én szememben – egyszerű: béke az értelemes munka érdekében. Másképp mondom: a szerkesztő nem fontos. Fontos a tartalom. De fontos, hogy legyen szerkesztő, aki tartalmat csinál. OsvátA Palackposta 2007. november 5., 12:27 (CET)

Nincs ám az a mondat betonból kifaragva. nekem tetszenek az ötleteitek... Gondolkozzunk rajta... Csak ne kapkodjunk... – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2007. november 5., 12:35 (CET)

Kombinált javaslat

Wikipédia:Wikitanács, nézzétek meg, szóljatok hozzá, akár itt, akár ott. Az ott folyó ide tartozó vitákat esetleg vissza fogom ide másolni. – grin ✎ 2007. november 5., 23:53 (CET)

Hali Grin, első olvasásra hasznosnak tűnik, de lesz majd pár észrevételem.

Bizonyos részeken talán még jobban is érthetőbb, mint az eredeti angol szöveghez talán túlságosan is ragaszkodó Wikipédia:Arbitrációs irányelvek

Mit terveztél vele, összegyúrni a kettőt, vagy kiváltatni a korábbit?

-- ny miheznemkelladmin? 2007. november 6., 00:13 (CET)

Összegyúrni, mert nekem az eredeti is jó volt; ebben benne van sok mások által kifogásolt pont is, és ha még jelentkezik valaki szerinte kimaradt, és szerintem elfogadható résszel, akkor azt is beleveszem. De nem szeretném hónapokig húzni. – grin ✎ 2007. november 7., 14:44 (CET)

Helyes! :) -- ny miheznemkelladmin? 2007. november 7., 18:29 (CET)

Lesz ebből vmi?

Már húsz napja semmi látható változás nem történt. Hamvába holt a kísérlet? Vagy valamilyen „titkos boszorkánykonyhában” dolgozik rajta valaki? Pilgab ^üzenet 2007. november 26., 15:08 (CET)

Wikipédia:Wikitanács inkább ezt tekintsd meg. Ez kezdi el tartalmazni mindazokat a részleteket, amelyek felvetődtek szerte a Wikin. Valakinek tolni köllene... – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2007. november 26., 15:17 (CET)

Új javaslat

Mivel felmerült a probléma, hogy a Wikitanács megalakulása után a bírú szerepét betöltő tagok kell elviseljék a sérelmezett felek támadását, anyázását, esetleges IRL-támadását felmerült bennem a következő ötlet (az egész megértése érdekében felvázolom a teljes Wikitanács-koncepciómat):

Miért Wikitanács?

A magyar Wikipédiának szüksége van egy operatív döntéshozó szervre, mert:

• 1. a viták egyre gyakoribbak
• 2. a viták rendszerint elhúzódnak
• 3. rengeteg vita eredmény nélkül zárul le
• 4. mivel egyre többen vagyunk/leszünk a közösségi vitarendezés is egyre bonyolultabb
• 5. továbbra is rengeteg a válaszra váró sérelem a wikin

Ki lehet a Wikitanács tagja?

Bármely olyan tapasztalt wikipédista, akit a közösség helyénvalónak talál erre a pozícióra (megválasztás az adminválasztáshoz hasonlóan).

A tanács tagjait véges időtartamra, mondjuk az angol wikipédiához hasonlatosan 3 évre választanánk.

Adminok nem lehetnek tagok, a függetlenség megőrzése érdekében, másrészt pedig számos probléma éppen az adminok működésével kapcsolatos.

Minimum 15 tanácstag.

Mi tartozna a Wikitanács jogkörébe?

A Wikitanácsnak jogköre az alábbiakra korlátozódna:

• 1. userek véleményezése (POV-pusherek, értelmetlen tartalmat feltöltő szerkesztők, civilizált viselkedés, revertwarok, trollok)
• 2. adminok tevékenységének elbírálása (az admin-véleménykérés az AÜ-ről átkerülne a tanácshoz)
• 3. userek (ide értve adminok, bürokraták, bárki) kitiltásának kezdeményezése

Mi lenne a Wikitanács tulajdonképpeni feladata? Bírálja el a felvetett problémát és ha kell, szankcionáljon.

Szankciók A Wikitanács a következő szankciókat hozhatja:

• 1. eltiltás (meghatározott időre) szócikkek szerkesztésétől
• 2. eltiltás (meghatározott időre) egy bizonyos szócikk szerkesztésétől
• 3. admin- vagy checkuser vagy bürokata-jog megvonása visszaélés esetén
• 4. user (meghatározott időre való kitiltása)
• 5. user végleges kitiltásának kezdeményezése: ez megmaradna közösségi döntésnek, mivel a legdurvább szankció ami kiszabható

Procedúra

Bírálási kérelem benyújtása

• bármely wikipédia-szerkesztő nyújthat be elbírálási kérelmet, megfelelő difflinkekkel és magyarázattal megspékelve

A bírák kiválasztása Egy előre kijelölt adatvédelmi biztos a 15 tanácstag közül sorsolás útján kijelöl 5 tagot, akiket emailben értesít a feladatról és akik számára létrehozza a Bíró1, Bíró2, Bíró3, Bíró4 és Bíró5 usereket, így biztosítva a bírák anonimitását, ami feltétlenül szükséges a személyes támadások és fenyegetések elkerülése érdekében. Abban az esetben ha valamely bíró érdekelt a témában más veszi át a helyét.

A véleménykérés lezajlása

A bírák meghatározott időn belül (2 hét) meghallgatják a sértett feleket és a difflinkek, magyarázatok alapján mérlegelik a helyzetet.

Végső szavazás

Az anonimitás alatt álló bírák szavaznak és eldöntik a probléma jogosságát és döntenek a szankcióról.

Az 5 bírából legalább 3 konszenzusa szükséges.

A szankciók végrehajtásáról az adminok gondoskodnak majd.

Rotáció

Következő véleménykérés esetében az adatvédelmi biztos ismét sorsolás útján dönt az 5 bíráról, ezzel biztosítva a rotációt és anonimitást.

Miért van szükség az anonimitásra?

• 1. hogy a bírák ne legyenek személyes támadások célpontjai
• 2. fenyegetések elkerülése
• 3. objektivitás, mivel a bírák sem ismerik egymás kilétét

Adatvédelmi biztos

Lényegében ő lenne az egyetlen ember aki ismerné a bírák kilétét, ezért az információk kiszivárogtatásáért felelősség terhelné. Azért gondoltam, hogy az adatvédelmi biztosra kéne bízni a bírák sorsolásának feladatát, mivel amúgy is ő rendelkezne az egyik legnagyobb hatalommal, az szerkesztők privát adatainak védelmével, ezért maximálisan megbízható ember kell legyen (megválasztásának problémája szerintem nem tartozik ide).

Dióhéjban ennyi. Ez egyelőre egy nyers javaslat. Ötletek? – Istvánka ^posta 2008. április 8., 09:08 (CEST)

Egyrészt ha nem ismert a bírák kiléte, akkor hogyan tudják megítélni a szerkesztők, hogy jó munkát végeztek-e (és mi alapján szavaznak legközelebb), másrészt miért lennének ettől objektívebbek? Harmadrészt akkor ezek szerint a bírák nem indokolnának, egyáltalán nem szólalnának meg nyilvánosan? Mert máskülönben nem lehet olyan nehéz kisakkozni a kilétüket. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2008. április 8., 19:49 (CEST)