Főmenü megnyitása

Örs vezér tere

közterület Budapest X. és XIV. kerületének határán
(Örs vezér tér szócikkből átirányítva)

Az Örs vezér tere, hivatalosan Örs vezér tér Kelet-Pest egyik nagy forgalmú csomopontja. A Kerepesi út, a Nagy Lajos király útja és a Fehér út találkozásánál. Északi oldalán a Budapest XIV., a délin Budapest X. kerületét a Kerepesi út választja el egymástól. Az M2-es metróvonal illetve a H8-as és H9-es HÉV, valamint számos busz- és trolibusz-vonal végállomása. A téren keresztülhalad több villamosjárat is (azonos nyomvonalon).

Örs vezér tere
Budapest, Alsórákos, Hungary - panoramio (1).jpg
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Település
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Örs vezér tere (Budapest)
Örs vezér tere
Örs vezér tere
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 12″, k. h. 19° 08′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 12″, k. h. 19° 08′ 11″
A Wikimédia Commons tartalmaz Örs vezér tere témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

 
A Kerepesi út a térnél. Jobbra a H8-as és H9-es HÉV végállomása, balra az Árkád Budapest, mögötte az M2-es metróvonal végállomása, a háttérben pedig Buda hegyei látszanak

Határai: Nagy Lajos király útja 1., Örs vezér útja 2. és 1., Kőszeg utca 2. és 1., Füredi utca 2. és 1., Zalán utca 2. és 1., Kántorné sétány, Kerepesi út 82., Gyakorló köz 1. és 7., Fehér út, Bánki Donát utca 2., Nagy Lajos király útja 2.

 
A tér zuglói oldala az 1960-as években. A buszforduló mögötti üres területen ma a Sugár üzletközpont áll[1]

TörténeteSzerkesztés

 
Árkád bevásárlóközpont

A tér a nevét 1932-ben kapta, akkori helyesírás szerint Eörs vezér tere formában Örs vezér után, aki fia volt a történelmi hét vezér egyikének. A tér nevét 1970-ben változtatták a jelenlegi alakra.[2] 1954-1961 között épült fel az első lakótelep jellegzetesen szocreál stílusban. A mai metróállomással átellenben, a Kerepesi út és Pillangó utca mentén. A főúthoz és a térhez tágas parkkal kapcsolódik. A csendes, kertvárosias, „peremvidéki” jellegű tér a 2-es metró végállomásának megépülésével 1970-ben vált jelentős csomóponttá és vesztette el korábbi külvárosi jellegét.

Az eredetileg a Keleti pályaudvarig közlekedő H8-as HÉV belső végállomását áthelyezték ide. Kiszélesítették a Kerepesi utat és a zuglói oldalon 1967-1978 között több ütemben felépült a Füredi úti és 1975-1980 között a Kerepesi úti lakótelep Örs vezér tér utáni része, a kőbányai oldalon pedig 1976-1986 között a Gyakorló utcai panelházas lakótelep. Az eredetileg a Népstadionig (az állomás mai neve Puskás Ferenc Stadion metróállomás, a stadioné Puskás Ferenc Stadion) tervezett kettes metrót a környékbeli lakótelep építkezések révén ide költöző több ezer ember miatt hosszabbították meg még az átadása előtt.

1980. október 29-én a téren nyílt meg Magyarország első, nyugat-európai stílusban felépített üzletközpontja, a Sugár. 1990-ben felépült az Ikea bútoráruház. A Sugárt 2004-2007 között kívül-belül korszerűsítették, a korábban irodáknak helyet adó második szinten is üzleteket alakítottak ki, ahol többek között megnyitották a környék egyetlen moziját, a Sugár Cinemas mozit. 2001-ben indult meg a teret átszelő 3-as villamos is és hosszabbították meg Kőbányáig a 62-est. (Az új 3-as viszonylat a korábbi 13-as és 63-as járatok összekapcsolásával jött létre.) A Sugárral szemben – a volt déli buszvégállomás helyén – 2002-ben adták át az Árkád bevásárlóközpontot. Később kibővítették. Az új részt Árkád 2-nek keresztelték el és 2013. március 20-án adták át.

A tér összképének egy részét évtizedekig meghatározó, jellegzetes M alakú metróvégállomás-épületet 2007-ben lebontották, helyére új végállomást építettek. Az építkezés során ismét felszínre került az a 2-es metró átadása óta húzódó vita a metró és a H8-as HÉV összekötéséről a keleti agglomerációs települések, területek közlekedésének javítására, ez azonban nem valósult meg.[3]

Megközelítés tömegközlekedésselSzerkesztés

 
Az Örs vezér tere kora esti forgalma

Lásd mégSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Forrás: A Budapesti Közlekedési Vállalat megalakulása – BKV.hu
  2. Örs lett az Eörsből. Esti Hírlap, XV. évf. 42. sz. (1970. feb. 19.) 8. o.
  3. Lőttek a 2-es metró és a HÉV összekötésének, index, 2007. június 6.

Külső hivatkozásokSzerkesztés