Főmenü megnyitása

1984-es Formula–1 monacói nagydíj

A monacói nagydíj volt az 1984-es Formula–1 világbajnokság hatodik futama.

Monaco 1984-es monacói nagydíj
Az évad 6. versenye a 16-ból
az 1984-es Formula–1 világbajnokságon.
Circuit Monaco.svg
Versenyadatok
Dátum1984. július 3.
Hivatalos elnevezés XLII. Grand Prix Automobile de Monaco
Helyszín Circuit de Monaco, Monaco
Versenypálya3,312 km
Táv102,672 km
Körök 31
Időjárás esős
Pole-pozíció
VersenyzőFranciaország Alain Prost
(McLaren-TAG)
Idő 1:22,661
Leggyorsabb kör
VersenyzőBrazília Ayrton Senna
(Toleman-Hart)
Idő1:54,334 (24. a(z) 31-ből)
Dobogó
ElsőFranciaország Alain Prost
(McLaren-TAG)
MásodikBrazília Ayrton Senna
(Toleman-Hart)
HarmadikFranciaország René Arnoux
(Ferrari)

FutamSzerkesztés

A monacói nagydíj esőverseny volt. A pole-pozíciós Prostot a 9. körben Nigel Mansell megelőzte, de öt körrel később kicsúszott, és ismét a francia vette át a vezetést. A 13. helyről induló Ayrton Senna eközben a Tolemannal sorra előzte meg az előtte haladókat, s gyorsan dolgozta le hátrányát Prosttal szemben. A 20. körben még 33,8 másodperc volt köztük a különbség, tizenegy kör múlva pedig már csak 7,4 másodperc. A versenyigazgató Jacky Ickx a 33. körben leintette a futamot a heves eső miatt. A versenyzők sorrendjét a szabályok alapján a két körrel korábbi állás határozta meg, és mindenki pontjainak a felét kapta csak meg. Prost és Senna mögött Arnoux, Keke Rosberg, de Angelis és Alboreto szerzett pontot. A döntést sokan kritizálták a verseny után, a FISA megbüntette Ickxet.

Helyezés # Versenyző Csapat/Motor Körök Idő/Kiesés oka Rajthely Pontszám
1 7   Alain Prost McLaren-TAG 31 1:01:07,740 1 4.5
2 19   Ayrton Senna Toleman-Hart 31 + 7,446 13 3
3 28   René Arnoux Ferrari 31 + 29,077 3 2
4 6   Keke Rosberg Williams-Honda 31 + 35,246 10 1.5
5 11   Elio de Angelis Lotus-Renault 31 + 44,439 11 1
6 27   Michele Alboreto Ferrari 30 + 1 kör 4 0.5
7 24   Piercarlo Ghinzani Osella-Alfa Romeo 30 + 1 kör 19  
8 5   Jacques Laffite Williams-Honda 30 + 1 kör 16  
Kizárva 4   Stefan Bellof Tyrrell-Ford 31 Kizárva 20  
Kiesett 22   Riccardo Patrese Alfa Romeo 24 Kormány 14  
Kiesett 8   Niki Lauda McLaren-TAG 23 Kicsúszás 8  
Kiesett 14   Manfred Winkelhock ATS-BMW 22 Kicsúszás 12  
Kiesett 12   Nigel Mansell Lotus-Renault 15 Kicsúszás 2  
Kiesett 1   Nelson Piquet Brabham-BMW 14 Elektronika 9  
Kiesett 25   François Hesnault Ligier-Renault 12 Elektronika 17  
Kiesett 2   Corrado Fabi Brabham-BMW 9 Elektronika 15  
Kiesett 20   Johnny Cecotto Toleman-Hart 1 Kicsúszás 18  
Kiesett 16   Derek Warwick Renault 0 Ütközés 5  
Kiesett 15   Patrick Tambay Renault 0 Ütközés 6  
Kiesett 26   Andrea de Cesaris Ligier-Renault 0 Baleset 7  
NK 17   Marc Surer Arrows-Ford    
NK 3   Martin Brundle Tyrrell-Ford    
NK 23   Eddie Cheever Alfa Romeo    
NK 18   Thierry Boutsen Arrows-BMW    
NK 10   Jonathan Palmer RAM-Hart    
NK 21   Mauro Baldi Spirit-Hart    
NK 9   Philippe Alliot RAM-Hart        

A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny utánSzerkesztés

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1.   Alain Prost 28,5 1.   McLaren-TAG 46,5
2.   Niki Lauda 18 2.   Ferrari 24,5
3.   René Arnoux 15 3.   Renault 21
4.   Derek Warwick 13 4.   Lotus-Renault 17
5.   Elio de Angelis 13 5.   Williams-Honda 11,5

StatisztikákSzerkesztés

Vezető helyen:

  • Alain Prost: 26 (1-10 / 16-31)
  • Nigel Mansell: 5 (11-15)

Alain Prost 12. győzelme, 11. pole-pozíciója, Ayrton Senna 1. leggyorsabb köre.

ForrásokSzerkesztés