2020-as amerikai elnökválasztás

Választás
US-President-Seal.svg
59. elnökválasztás az Egyesült Államokban
2016 2020. november 3. 2024
Párt US Democratic Party Logo.svg

Demokrata Párt

Republican Disc.svg

Republikánus Párt

Feldolgozottság: 98%
Joe Biden 2013.jpg Donald Trump official portrait (cropped).jpg
Elnökjelölt Joe Biden Donald Trump
Állam Delaware New York
Alelnökjelölt Senator Harris official senate portrait.jpg

Kamala Harris

Mike Pence official Vice Presidential portrait.jpg

Mike Pence

Szlogen Build back better! Keep America Great!
Elektor:
ElectoralCollege2020 with results.svg

Az elnökválasztó elektorok száma

az USA tagállamai szerint


A végeredmény:
Joe Biden 79,794,851 szavazat (51.0%) 306 elektor
Donald Trump 73,768,688 szavazat (47.2%) 232 elektor

A 2020-as amerikai elnökválasztást az érvényes jogszabályoknak megfelelően 2020. november 3-án rendezték meg. A szavazás demokrata győzelemmel zárult, Joe Biden elnökjelölt megszerezte a megválasztásához szükséges többséget az elektori kollégiumban.[1]

Az Egyesült Államokban négyévente tartanak elnökválasztást, amelynek keretében az összes tagállamban és Washingtonban ugyanaznap voksolnak a választóképes állampolgárok. Az Egyesült Államokban nem közvetlenül választják meg a kormány-, illetve államfőt, hanem az 538 elektorból álló elektori kollégium dönt az elnök személyéről. Az angolul electoral college-ként ismert testületben az amerikai alkotmány minden tagállamnak a képviselőivel és szenátoraival megegyező számú elektort allokál.[2]

További amerikai sajátosság a de facto kétpártrendszer, melynek keretében a Republikánus és a Demokrata Párt dominálja a politikát. Az elmúlt százötven év minden elnökét ők adták. A pártok előválasztással választják ki az elnökjelöltjüket, ám a hivatalban levő, újraválasztásért küzdő elnököknek ritkán kell megbirkózniuk prominens előválasztási kihívókkal, így például a Republikánus Párt elnökjelöltje Donald J. Trump volt.

Ezzel ellentétben a Demokrata Pártnál zsúfolt volt a mezőny, mivel több tucatnyi közismert politikus is jelezte az előválasztáson indulási szándékát, egyebek között Kirsten Gillibrand New York-i szenátor, Bill de Blasio New York-i polgármester, Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, Julian Castro volt Obama-kabinettag, Beto O'Rourke volt kongresszusi képviselő, az erősen baloldali Bernie Sanders, valamint a demokrata előválasztási jelöltpreferenciát felmérő közvélemény-kutatásokat rendszerint vezető Joe Biden volt alelnök. Az előválasztás 2020-as kezdetét megelőzően számos televíziós vitában vehetnek részt várhatóan a magukat megméretni kívánó demokrata politikusok.[3] A tömérdek demokrata kandidátus közül azonban néhány jelölt a visszalépés mellett döntött, például Kirsten Gillibrand, aki 2019 augusztusában szüntette be a kampányolást, és Bill de Blasio, aki 2019 szeptemberében szüntette be a kampányolást.[4][5]

A választáson a tagállamok többségében az ottani győztes elnökjelölthöz kerül minden elektor, habár bizonyos kevésbé népes tagállamokban megoszolhatnak az elektorok két jelölt között. Az elektorok formálisan 2020. december 14-én választhatják meg az Amerikai Egyesült Államok 46. elnökét. A győzelemhez 270 elektori szavazat megszerzése szükséges. Amennyiben egyik elnökségre pályázónak sem sikerül teljesíteni ezen feltételt, a Képviselőház feladatává válik az elnök megválasztása. 2020. november 7-én Joe Biden átlépte a megválasztáshoz szükséges elektorszámot így ő lesz az Egyesült Államok 46. elnöke.

A választhatóság feltételeiSzerkesztés

Az alkotmány a választhatóság feltételéül a legalább harmincöt éves életkort írja elő, valamint azt, hogy a jelölt született amerikai állampolgár legyen, továbbá követelmény az is, hogy a jelölt 14 éve állandó lakhellyel rendelkezzen az USA-ban. Emellett a huszonkettedik alkotmánymódosítás értelmében nem lehet elnökké választani azt, akit már kétszer elnökké választottak, és mint bármely más szövetségi tisztviselő, az elnök sem lehet a törvényhozás tagja.[6]

ElőválasztásokSzerkesztés

Demokrata PártSzerkesztés

Demokrata Párt
   
Elnökjelölt Alelnökjelölt
Joe Biden Kamala Harris
Az Egyesült Államok

Alelnöke
(2009-2017)

Kalifornia szenátora (2017-)
 

Demokrata előválasztásokSzerkesztés

ElőzményekSzerkesztés
 

Demokrata Párti Nemzeti Konvenció

2020. február 3. - augusztus 11.
     
Jelölt Joe Biden Bernie Sanders Elizabeth Warren
Állam Delaware Vermont Massachusetts
Összes szavazat 18 448 092 (51.49%) 9 536 123 (26.62%) 2 781 720 (7,76%)
     
Jelölt Michael Bloomberg Pete Buttigieg Amy Klobuchar
Állam New York Indiana Minnesota
Összes szavazat 2 475 323 (6,91%) 913 023 (2,55%) 524 559 (1,46%)
 
Jelölt Tulsi Gabbard
Állam Hawaii
Összes szavazat 270 792 (0,76%)

Hillary Clinton korábbi külügyminiszter 2016-os választásokon elszenvedett vesztesége után sokan úgy érezték, hogy a Demokrata Pártban nincs egyértelmű vezető figura. A megosztottság továbbra is a pártban maradt a 2016-os előválasztások után, amelyek Clintont Bernie Sandersszel szembe állították. A 2016. évi választások és a 2018. évi félidős választások között a szenátus demokratái általában a politikai baloldalra helyezkedtek át az egyetemi oktatás, az egészségügy és a bevándorlás terén. A 2018-as választásokon a Demokrata Párt nyolc év után először nyerte vissza a képviselőházat, és mind a városi, mind a külvárosi területeken többségi helyet szerzett.

JelöltekSzerkesztés

A 2020-as demokrata elnökjelöltek kampánya 2017. július 28-án kezdődött, amikor John Delaney, Maryland kongresszusi képviselője elsőként jelentette be indulását a jelöltségért. 2019 áprilisáig több mint 20 fő jelöltet ismertek el a nemzeti és az állami közvélemény-kutatások, aminek következtében a 2020-as fő demokrata elnökjelöltek száma meghaladja a 2016-os republikánus párti elnökválasztási előválasztásán a fő jelöltek körét, mint egyetlen egyesült államokbeli legnagyobb elnökjelölt-mezőt. politikai párt egyetlen választási ciklusban. Michael Bloomberg milliárdos üzletember 2019. november 24-én történt bejelentésével a demokrata párt fő jelöltjeinek száma 29 volt.

Amikor a 2020-as iowai konvención megkezdődött a szavazás, 11 jelölt aktívan kampányolt. A korai államok demokrata előválasztásai és választmányai vitatott győzelmet hoztak Pete Buttigieg számára, Bernie Sanders szűk győzelmet aratott a New Hampshire-i előválasztáson Buttigieg felett, majd ismét nyert a nevadai választmányon. A 2020. március 3-i szuper keddi előválasztások előtt hat demokrata jelölt fejezte be kampányát. Michael Bloomberg és Elizabeth Warren pedig a szuper keddi gyenge eredményük után befejezték kampányaikat[7][8] Tulsi Gabbard március 19-én[9] Bernie Sanders pedig április 8-án fejezte be kampányát, így Joe Biden egykori alelnök maradt az egyetlen fő jelölt. Biden június 2-án nyerte el a küldöttek többségét[10], és hivatalosan 2020. augusztus 20-án lett a demokrata párt hivatalos elnökjelöltje.[11]

Alelnökjelölt-választásSzerkesztés

Biden már májusban bejelentette, hogy biztosan egy nőt fog választani alelnökjelöltnek. Az Egyesült Államokban eddig kétszer volt női alelnökjelölt: 1984-ben a demokrata párti Geraldine Ferraro kongresszusi képviselő Walter Mondale elnökjelölttel, 2008-ban pedig a republikánus Sarah Palin alaszkai kormányzó John McCain arizonai szenátorral együtt indult a választáson. Végül egyikük sem lett alelnök.

Demokrata párti körökben több jelölt neve is felmerült. Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, korábbi elnökjelölt-aspiráns mellett felmerült Susan Rice volt nemzetbiztonsági tanácsadó és Gretchen Whitmer, Michigan állam kormányzója is.[12] Biden végül 2020. augusztus 11-én jelentette be, hogy Kamala Harris kaliforniai szenátor lesz a demokrata párt alelnökjelöltje.[13] Harris jelölésével ő lett az első női afrikai-amerikai alelnökjelölt és az első ázsiai-amerikai alelnökjelölt. (Az első színes bőrű alelnök az indián felmenőkkel rendelkező Charles Curtis volt 1929 és 1933 között.)

Republikánus PártSzerkesztés

Lásd még: Az Egyesült Államok Republikánus Pártja

 

Republikánus Párti Nemzeti Konvenció[14]

2020. február 3. - augusztus 11.
   
Jelölt Donald Trump William Weld
Állam Florida Massachusetts
Összes szavazat 18 159 752 (93,99%) 453 959 (2,35%)
   
Jelölt Rocky De La Fuente Joe Walsh
Állam Kalifornia Illinois
Összes szavazat 108 341 (0,56%) 173 519 (0,90%)
Republikánus Párt
   
Elnökjelölt Alelnök jelölt
Donald Trump Mike Pence
Az Egyesült Államok

elnöke
(2017-napjainkig)

Az Egyesült Államok

alelnöke
(2017-napjainkig)

Republikánus előválasztásokSzerkesztés

ElőzményekSzerkesztés

Donald Trump elnök 2017. február 18-án hivatalosan is megindította újraválasztási kampányát. Újraválasztási kampányát korábban indította, mint bármelyik elődje. Őt követte Massachusetts volt kormányzója, Bill Weld, aki 2019. április 15-én jelentette be indulását, valamint Joe Walsh volt illinoisi kongresszusi képviselő, aki 2019. augusztus 25-én jelentette be jelöltségét. Dél-Karolina volt kormányzója és kongresszusi képviselője Mark Sanford 2019. szeptember 8-án, Rocky De La Fuente üzletember pedig 2019. május 16-án indult a versenyen, de Fuente széles körben nem lett jelentős jelölt.

2019. februárjában a Republikánus Nemzeti Bizottság egyhangúlag elfogadta Donald Trump jelöltségét.[15][16] Eztán több állam úgy döntött, hogy lemondja előválasztását és választmányát.[17] Trump 2020. március 17-én lett republikánus elnökjelölt, miután bebiztosította a küldöttek többségét.[18] A leadott több mint 18 millió szavazat az eddigi legnagyobb választási sikere Donald Trumpnak.

KampányidőszakSzerkesztés

Vádemelés az elnök ellenSzerkesztés

A képviselőház 2019. december 18-án két ügyben megszavazta a Trump elnök elleni vádemelést.[19] A szenátusban a tárgyalás 2020. január 21-én kezdődött[20] és február 5-én ért véget, amelynek eredményeként az Egyesült Államok szenátusa felmentő döntést hozott. Ez volt az első alkalom, hogy hivatalban lévő elnök ellen az első ciklusa alatt vádemelési eljárást kezdeményeztek, miközben második ciklusára készült. Trump a vádemelés alatt továbbra is kampánygyűléseket tartott.[21] A felelősségre vonási folyamat átfedésben volt az elsődleges kampányokkal, és arra kényszerítette a demokraták jelöltségére pályázó szenátorokat, hogy az iowai konvenció előtti és utáni napokban Washingtonban maradjanak a tárgyaláson.[22]

A COVID-19 járvány hatásaiSzerkesztés

A 2020-as elnökválasztással kapcsolatos számos eseményt megváltoztattak vagy elhalasztottak a jelenleg zajló koronavírus-járvány miatt. Március 10-én, hat államban tartott választás után, Joe Biden és Bernie Sanders a demokraták jelöltjei lemondták a tervezett kampányeseményeiket, valamint további kampánygyűléseiket.[23][24] Március 12-én Trump elnök bejelentette, hogy el akarja halasztani a további kampánygyűléseket. Politikai elemzők kijelentették, hogy a hagyományos kampányok moratóriumának és a pandémia nemzetre gyakorolt hatásainak párosulása kiszámíthatatlan hatással lehet a szavazó népességre és esetleg a választások lebonyolítására.

Néhány elnökjelölti választást súlyosan megzavartak a koronavírussal kapcsolatos problémák, ideértve a szavazóhelyiségekben kialakult hosszú sorokat, a hiányzó szavazólapok iránti jelentős igényeket és a technológiai problémákat.

2020. október 2-án, Trump és a first lady, Melania Trump pozitív eredményt adott a SARS-CoV-2-re, Hope Hicks vezető tanácsadójának pozitív tesztjét követően. Az elnök és a First Lady is azonnal karanténba került, ami megakadályozta Trump további kampányolását.[25] A későbbi órákban az elnököt alacsony fokú lázzal felvették a Walter Reed Országos Katonai Orvosi Központba, ahol a jelentések szerint kísérleti ellenanyag-kezelést kapott.[26]

Külföldi beavatkozásSzerkesztés

Az amerikai tisztviselők azzal vádolták Oroszországot, Kínát és Iránt, hogy megpróbálják befolyásolni az Egyesült Államok 2020-as választásait.[27] Az Amerika Hangja (The Voice of America) 2020 áprilisában arról számolt be, hogy "internetbiztonsági kutatók szerint máris voltak arra utaló jelek, hogy a kínai hackerek a 2020-as szavazás előtt úgynevezett "lándzsás adathalász" támadásokat folytattak amerikai politikai célpontok ellen.[28] Egyes amerikai média források állítása szerint a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország Donald Trump, míg Kína és Irán pedig Joe Biden megválasztása mellett áll ki.

A választás elhalasztásaSzerkesztés

Július 30-án Trump elnök felvetette a választások elhalasztásának lehetőségét. "Elhalasztandó-e a választás addig, amíg az emberek megfelelően, biztonságosan és nyugodtan voksolhatnak?"[29] Az Egyesült Államokban az elmúlt 200 évben változatlanul megtartották az elnökválasztást a szokott időben, még a nagy világgazdasági válság, a polgárháború és a két világháború idején is. Az alkotmány szerint az elnök és alelnök mandátuma január 20-án jár le. Halasztás még soha korábban nem történt.

LevélszavazásSzerkesztés

A postai úton történő szavazás egyre gyakoribb az Egyesült Államokban, a szavazók 25%-a küldte el szavazólapját 2016-ban és 2018-ban postai úton. Az előrejelzések szerint a 2020-as COVID-19 járvány a postai szavazás jelentős növekedését okozza a szavazóhelyiségekben lehetséges fizikai kontaktus veszélye miatt.[30] A 2020-as választásokon államonkénti elemzés alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az amerikaiak 76% -a jogosult levélben szavazni 2020-ban, ez rekord szám. Az elemzés azt jósolta, hogy 2020-ban 80 millió szavazólapot lehet leadni postán - ez több mint a duplája a 2016-ban feladott szavazólapoknak. A várakozások szerint a postai úton küldött szavazólapok nagy mennyisége mellett a negatív előrejelzés részben számos olyan intézkedésnek tudható be, amelyet Louis DeJoy, az Egyesült Államok újonnan kinevezett postamestere hozott, ideértve a túlórák betiltását és a postai kézbesítéshez szükséges extra utakat, amelyek késéseket okoznak a levelek kézbesítésében, valamint a nagysebességű levélválogató gépek százainak leszerelésében és eltávolításában a postaközpontokból. Augusztus 18-án, miután a képviselőházat visszahívták az augusztusi szünetről, hogy szavazzanak a változtatásokat visszavonó törvényjavaslatról, DeJoy bejelentette, hogy minden változást visszavon a novemberi választások után.

 
2020. szeptember 26-án Amy Coney Barret beszél a Fehér Ház rózsakertjében a hivatalos elnöki bejelentés után.

Legfelsőbb Bírósági üresedésSzerkesztés

2020. szeptember 18-án meghalt Ruth Bader Ginsburg,[31] a legfelsőbb bíróság egyik bírája, a liberális szárny vezetője. A szenátus többségi vezetője, Mitch McConnell republikánus szenátor azonnal kijelentette, hogy a Merrick Garlandra vonatkozó precedens működésképtelen, és hogy a helyettesről a lehető leghamarabb szavazni kell. Az elnök, az alelnök, és a kongresszus számos republikánus tagja kijelentette, hogy a közelgő választások eldöntéséhez teljes Legfelsőbb Bíróságra van szükség.

2020. szeptember 26-án Trump elnök a konzervatív Amy Coney Barrettet jelölte a legfelsőbb bíróság tagjának.[32] Akit a szenátus 2020. október 26-án meg is választott.[33]

Elhúzódó szavazatszámlálásSzerkesztés

A november 3-i elnökválasztást követően a szavazatok 92%-os feldolgozottságánál csak november 7-én sikerült győztest hirdetni, amikor Joe Biden Pennsylvania állam 20 elektorával átlépte a szükséges 270 elektoros határt.[34] A szavazatszámlálás elhúzódásában része volt annak, hogy a szoros eredmény miatt a törvényi előírások szerint Georgiában és Wisconsinban is újra kellett számolni a szavazatokat.[35]

Elnök és alelnökjelölti viták amelyeket a CPD támogat. (Commission on Presidential Debates)
Időpont Helyszín Város Moderátor Résztvevők Nézettség

(millió fő)

Megjegyzés
1 2020. szeptember 29. Case Western Reserve University Cleveland, Ohio Chris Wallace Donald Trump

Joe Biden

73.1[36]
- 2020. október 7. University of Utah Salt Lake City, Utah Susan Page Mike Pence

Kamala Harris

57.9
2 2020. október 15. Adrienne Arsht Center for the Performing Arts Miami, Florida Steve Scully Donald Trump

Joe Biden

- Elmaradt
3 2020. október 22. Belmont University Nashville, Tennessee Kristen Welker Donald Trump

Joe Biden

63

EredményekSzerkesztés

A választás országos eredményei
Jelölt (elnök/alelnök) Párt Kapott szavazatok Megszerzett elektorok[37]
Szavazatszám % Elektorok száma %
Joe Biden / Kamala Harris  
Donald Trump / Mike Pence  
Jo Jorgensen / Spike Cohen  
Howie Hawkins / Angela Walker  
Egyéb
Összesen 100.00 538 100.00

Eredmény államonkéntSzerkesztés

Állam Zászló Elektorok

száma

Elnyerő

párt

Biden Kapott

elektor

Trump Kapott

elektor

Jorgensen Hawkins Egyéb
Szavazat % Szavazat % Szavazat % Szavazat % Szavazat %
Alabama   9   0 9
Alaszka   3   0 3
Arizona   11   11 0
Arkansas   6   0 6
Colorado   9   9 0
Connecticut   7   7 0
Delaware   3   3 0
Dél-Dakota   3   0 3
Dél-Karolina   9   0 9
District of Columbia   3   3 0
Észak-Dakota   3   0 3
Észak-Karolina   15   0 15
Florida   29   0 29
Georgia   16   16 0
Hawaii   4   4 0
Idaho   4   0 4
Illinois   20   20 0
Indiana   11   0 11
Iowa   6   0 6
Kalifornia   55   55 0
Kansas   6   0 6
Kentucky   8   0 8
Louisiana   8   0 8
Maine   4[38]   3 1
Maryland   10   10 0
Massachusetts   11   11 0
Michigan   16   16 0
Minnesota   10   10 0
Mississippi   6   0 6
Missouri   10   0 10
Montana   3   0 3
Nebraska   5[38]   1 4
Nevada   6   6 0
New Hampshire   4   4 0
New Jersey   14   14 0
New York   29   29 0
Nyugat-Virginia   5   0 5
Ohio   18   0 18
Oklahoma   7   0 7
Oregon   7   7 0
Pennsylvania   20   20 0
Rhode Island   4   4 0
Tennessee   11   0 11
Texas   38   0 38
Utah   6   0 6
Új-Mexikó   5   5 0
Vermont   6   6 0
Virginia   13   13 0
Washington   12   12 0
Wisconsin   10   10 0
Wyoming   3   0 3

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2020 United States presidential election című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

JegyzetekSzerkesztés

  1. CNN, Stephen Collinson and Maeve Reston: Biden defeats Trump in an election he made about character of the nation and the President. CNN. (Hozzáférés: 2020. november 8.)
  2. Presidential Election Process | USAGov (angol nyelven). www.usa.gov. (Hozzáférés: 2019. június 26.)
  3. Democratic Presidential Debate: See The 20 Candidates Who Will Be Onstage (angol nyelven). NPR.org. (Hozzáférés: 2019. június 26.)
  4. Goldenberg, Sally: Bill de Blasio ends 2020 presidential campaign (angol nyelven). POLITICO. (Hozzáférés: 2019. október 31.)
  5. A Tale of Two Candidates: Gillibrand Drops Out, de Blasio Doubles Down (angol nyelven). spectrumlocalnews.com. (Hozzáférés: 2019. október 31.)
  6. Az USA Alkotmánya | Budapest, Magyarország - Az Egyesült Államok Nagykövetsége. web.archive.org, 2016. június 18. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
  7. Bloomberg ends presidential run and endorses Biden after Super Tuesday rejection (amerikai angol nyelven). www.cbsnews.com. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
  8. WABC: Elizabeth Warren drops out of 2020 race for president (angol nyelven). ABC7 New York, 2020. március 5. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
  9. Rebecca Morin, Jason Lalljee: Tulsi Gabbard ends presidential campaign, backs Joe Biden (angol nyelven). USA TODAY. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
  10. https://www.npr.org/2020/06/05/869553801/biden-formally-secures-democratic-nomination-while-gaining-steam-against-trump?t=1601739444295
  11. https://abcnews.go.com/Politics/biden-accept-nomination-president-closing-day-democratic-national/story?id=72426135
  12. https://24.hu/kulfold/2020/08/03/joe-biden-alelnokjelolt-amerikai-elnokvalasztas-2020/
  13. https://hvg.hu/vilag/20200812_Kamala_Harris_lesz_Joe_Biden_alelnokjeloltje
  14. Republican Convention 2020. www.thegreenpapers.com. (Hozzáférés: 2020. november 3.)
  15. https://apnews.com/article/4e0d06986b744dd7926cf9c1a970093f
  16. https://abcnews.go.com/Politics/rnc-push-undivided-support-trump-reelection-state-leaders/story?id=60603125
  17. https://apnews.com/article/7e04964fc89a4312a6b410096f256add
  18. https://www.msn.com/en-us?refurl=%2fen-us%2fnews%2felections-2020%2ftrump-clinches-gop-nomination-with-tuesday-primary-wins%2far-BB11kvJ6
  19. https://ktla.com/news/local-news/ca-gop-opens-pathway-for-2020-delegates-in-case-trump-is-kept-off-the-states-primary-ballot/
  20. https://abcnews.go.com/Politics/wireStory/alaska-gop-scraps-2020-presidential-primary-helping-trump-65773870
  21. https://www.startribune.com/minnesota-republican-party-leaves-trump-challengers-off-presidential-primary-ballot/564160782/
  22. https://arktimes.com/arkansas-blog/2019/11/12/filings-all-over-but-the-judges-and-prosecutors
  23. http://ballot-access.org/2019/11/21/california-supreme-court-unanimously-rules-that-california-tax-returns-ballot-law-violates-the-state-constitution/
  24. https://ballot-access.org/2019/11/27/rocky-de-la-fuente-sues-minnesota-over-presidential-primary-ballot-access/
  25. https://www.usnews.com/news/elections/articles/2020-03-04/president-donald-trump-sweeps-super-tuesday-as-democrats-battle-it-out
  26. https://thehill.com/homenews/campaign/486944-trump-sweeps-through-mini-super-tuesday-primaries
  27. https://www.bloomberg.com/news/articles/2019-06-24/u-s-sees-russia-china-iran-trying-to-influence-2020-elections
  28. https://www.voanews.com/east-asia-pacific/china-caught-meddling-past-two-us-elections-claims-not-interested-2020-vote
  29. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200730/breking-trump-felvetette-a-novemberi-elnokvalasztas-elhalasztasat-443070
  30. https://www.sos.la.gov/ElectionsAndVoting/GetElectionInformation/Pages/default.aspx
  31. https://index.hu/kulfold/2020/09/19/ruth_bader_ginsburg_legfelsobb_birosag_halal_usa/
  32. https://index.hu/kulfold/2020/09/26/barrett_az_otodik_no_lenne_a_legfelsobb_birosagon/
  33. . (Hozzáférés: 2020. október 27.)
  34. Ágoston Zoltán: Joe Biden az Egyesült Államok következő elnöke. Index.hu, 2020. november 7. (Hozzáférés: 2020. november 7.)
  35. Vote recounts in Georgia and Wisconsin not likely to change Trump election defeat, officials say (angol nyelven). France 24, 2020. november 19. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
  36. . (Hozzáférés: 2020. szeptember 30.)
  37. Az elnyerhető maximális elektori szavazatok száma. Egyes elektorok más személyre szavaztak, mint akire a mandátumuk szólt, ezt a szócikkben jeleztük.
  38. a b Maine-ben és Nebraskában minden kongresszusi választókörzetben külön számolják a szavazatokat, és az egyes választókörzetek nyertesei egy-egy elektort kapnak. A fennmaradó két elektort az a jelölt kapja, amelyik az államban többséget szerzett.