Wikipédia

Aacheni magyar kápolna

Az aacheni dóm magyar kápolna

Az aacheni magyar kápolna Észak-Európa legrégebbi főszékesegyháza, a császári katedrálisok egyike, az aacheni dóm mellékkápolnája.

 Ez a kápolna a Világörökség része 
Aacheni magyar kápolna
UNESCO világörökségi helyszín
Vallásrómai katolikus egyház
EgyházmegyeAacheni egyházmegye
Építési adatok
Építése
Stílusgótikus, átépítést követően barokk-klasszicista
TervezőjeJoseph Moretti
Elhelyezkedése
Aacheni magyar kápolna (Németország)
Aacheni magyar kápolna
Aacheni magyar kápolna
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 46′ 29″, k. h. 6° 05′ 02″Koordináták: é. sz. 50° 46′ 29″, k. h. 6° 05′ 02″
Térkép
Sablon • Wikidata • Segítség
Aachen belvárosában volt magyar házak között látható a dóm és a magyar kápolna részlete
Bővebben: Aacheni dóm

Aachenfahrt szerkesztés

Aachen városához és az ott őrzött ereklyékhez több mint évezredes kapcsolat fűzi a magyarokat . A Jézus megtestesülésével kapcsolatos textíliák zarándokok százezreit vonzzák a hat évszázadon keresztül volt német koronázóvárosba Nagy Károly 1200 éve elkezdődött uralkodása óta.[1]

Az aacheni magyar kápolna alapítása kapcsolatban áll az Aachenfahrtoknak nevezett búcsújárásokkal,[2] melyeken a magyar zarándokok már Szent István korától nagy számban vettek részt. Aachen a középkori Európa harmadik legjelentősebb búcsújáróhelye volt Róma és Santiago de Compostela mellett.[3] Németországban az Aachenfahrtok szokása a Nagy Károly frank uralkodó aacheni dómnak ajándékozott szentföldi ereklyéi tiszteletével függ össze. Magyarországon ezt a tradíciót, melyről biztos adataink csak a 14. század elejétől vannak, valószínűleg már korábban betelepült vallon és Rajna-vidéki telepesek honosították meg. Az Aachenfahrtok a Magyarországon letelepedett németek révén a magyar hívők körében is csakhamar vonzóvá váltak.[4]

Az ereklyék szerkesztés

Az aacheni zarándokok tisztelete négy ereklyét övez, melyeket Nagy Károly a jeruzsálemi pátriárkától kapott, majd az aacheni katedrálisnak adományozott. E négy becses relikvia: Szűz Mária ruhája; Jézus pólyája; a kendő, amelyen Keresztelő Szent János feje feküdt és az ágyékkötő, amely a kereszten függő Jézust testét fedte. Ezek az ereklyék immár egy évezrede vonzzák Aachenbe a búcsújárókat. A 14. században kialakult szokás szerint hétévente rendeztek zarándoklatot a tiszteletükre. A hétévenkénti búcsújárás hagyománya 1349 óta mindmáig fennmaradt. (A koronavírus-járvány miatt ugyan 2022-ben el kellett halasztani a soron következő zarándoklatot, de 2023-ban június 9. és 19. között pótolták azt.)[5]

 
A magyar kápona tetején a magyar címerrel

Magyar búcsújárók szerkesztés

A korabeli krónikák szerint a több mint ezerkétszáz kilométeres távolság dacára valamennyi nemzet közül mindig a magyarok vettek részt a legnagyobb számban az aacheni búcsújárásokon, voltak olyan évek hogy ez ötezret is meghaladó magyar zarándokot jelentett.[6]

Több évben, így 1414-ben, Luxemburgi Zsigmond magyar király német királlyá koronázása alkalmával különösen sokan zarándokoltak el Aachenbe.

 
A magyar kápolna oltára felett I. Nagy Lajos (Ludovico I) magyar király neve és 1374, valószínűsíthető aacheni látogatása évszáma olvasható a feliraton

A keresztekkel, gyertyákkal, zászlókkal énekelve menetelő több

száz fős zarándokcsoportok vonulása – részben vízi úton, a Dunán és a Rajnán hajózva – több hétig, általában hónapot is meghaladó ideig tartott. A Bécs – Passau – Regensburg – Nürnberg – Frankfurt – Mainz –Koblenz útvonalon jutottak el a Rajna-parti Andernachig, melynek Liebfrauenkirche, más néven Maria Himmelfahrt plébániatemplomától az ott őrzött Magyarkereszttel (Ungarnkreuz), azt maguk elé tartva, azt követve vonultak tovább. A búcsújárók magyar feszületét a XIV. sz. első felében készítették és a pestiskeresztek csoportjába tartozik. Krisztus elgyötört teste egy háromrészes ágkereszten feszül. (Ezt a villás ágkeresztet mind a mai napig meg lehet tekinteni a 11. századi andernachi román stílusú templomban.)[3] A magyar zarándokok útban Aachen felé megszállhattak Kölnben is egy számukra fenntartott házban.[7] Gazdag magyarok szép házakat is építettek a dóm köré, melyek többsége ma is szépíti az óvárost. (Ezekből először ideiglenesen az 1794-ben a bevonuló francia katonák, majd végleg 1804-ben Bonaparte Napóleon császár lakoltatta ki őket, akinek kedvelt tartózkodási helye lett a Franciaországhoz került egyre szépülő Aachen városa.)[8]

A magyar zarándokok főszékesegyházhoz érkezése mindig nagy esemény volt az aacheniek számára. Azonnal a főbejárathoz mentek, ahonnan térden csúszva haladtak végig a templomon, egészen a Szűz Mária-oltárig, ahol is felajánlották a Szűzanyának a magyar pénzekkel díszített gyertyáikat.[7]

A magyar kápolna megépítésének előzménye szerkesztés

Károly Róbert özvegye, Nagy Lajos király édesanyja, Piast Erzsébet magyar királyné 1357-es zarándoklása során meglátogatta Marburgban Szent Erzsébet sírját, majd Kölnben a három szent királyok ereklyéit. Végül népes kíséretével Aachenbe zarándokolt, hogy a „boldogságos szűz pártfogását kérje a Dalmátországért küzdő magyar hadakra”. Találkozott IV. Károly német-római császárral és Anna császárnéval is. Látogatása során az özvegy királyné az aacheni kegyhelyet gazdagon megajándékozta. (Ezeknek a magyar kincseknek egy része máig megtekinthető a dóm kincstárában.)[2][9]

A magyar kápolna szerkesztés

 
Királyi palást aranycsatja 1370-ből az aacheni dóm magyar kápolnájában

Édesanyja zarándokútja tanulsága, tapasztalatai és élményei arra ösztönözték Nagy Lajost, hogy építtessen egy a dómhoz illeszkedő kápolnát Aachenben.[4][5] Az 1364-es zarándoklás alkalmával tett nagy alapítványt a magyar kápolna építésére és két magyar pap tartására. A kápolna 1367-ben készült el gótikus stílusban. Az alapító oklevél az egyházi szereket és kegytárgyakat, felszereléseket, miseruhákat, kelyheket, oltárképeket, gyertyatartókat és misekönyveket is tartalmazta, ezekkel is a magyar király látta el a kápolnát. Gondolt a kápolna bevételének biztosítására is, földeket vásároltatott Aachen környékén, ezek bevételét a magyar kápolna fenntartására és a magyar káplánok szükségleteire kellett fordítani. A magyar uralkodóház és Aachen városa közötti jogi kapcsolatokat 1370-ben adománylevélben szabályozták.[10]

A székesegyház déli oldalán épített gótikus kápolna közvetlenül a Karoling-oktogonhoz, Nagy Károly nyolcszögletű templomához kapcsolódott. Képi ábrázolásokból, például Abraham Hogenberg 1622-es ábrázolásából ismert, hogy a gótikus kápolnának háromoldalú kórusa volt és huszártető fedte. A magas gótikus kórusablakok közötti ablakpilléreket szobrokkal díszítették.

A kápolnába Szent István, Szent Imre és Szent László ereklyéivel oltárokat emeltetett, melyek 1366-ra már biztosan felépültek, mert V. Orbán pápa egyik bullájában már kiváltságokkal látta el a Szent László tiszteletére emelt kápolna káplánját.[11] 1374-ben feltételezhetően maga Nagy Lajos is megfordult Aachenben, hogy meglátogassa a kápolnát, melyben a magyar szentek ereklyéi kissé magyarrá varázsolták a kegyhelyet. Ez is közrejátszott abban, hogy rövid időn belül magyar kápolnaként kezdték el emlegetni az épületet a helyiek is.[12]

Az újjáépült magyar kápolna szerkesztés

A 16. század elején a reformáció elterjedésével a kápolna szerkezeti állapota leromlott, mivel a magyar zarándoklatokból származó pénzadományok átmenetileg megfogyatkoztak.1656-ban nagy tűzvész pusztított Aachenben, a magyar kápolna teteje is leégett. Az ott őrzött kincseket a városházára szállították, hogy megóvják a pusztulástól. Ezt követően még jobban elhanyagolták a kápolnát, romos és lepusztult állapotba került.

Mária Terézia uralkodása idején az örökösödési háborúban részt vevő magyar főurak gyakran látogattak el Aachenba, itt volt a császári seregek főhadiszállása. 1747-ben Batthyány Károly tábornok a többi magyar tábornok egyetértésével megbízta Johann Couven városi építészt, hogy újítsa fel a kápolnát. A gótikus kápolnát teljesen lebontották, és letették az új kápolna alapkövét. Az építkezés azonban lassan és nem az eredeti tervek szerint haladt, idővel az újonnan épített falak is megsüllyedtek, majd leomlottak. Ennek következtében az egész épületet le kellett bontani.

Ezt követően 1756-ban Joseph Moretti milánói építészre bízták a munkát. 1764-re a kápolnának már kész volt a tetőszerkezete volt. A barokk-klasszicista stílusban újjáépült kápolna kívülről lekerekített négyzet alakú, belülről pedig kör alakú, egyik oldala a székesegyházzal, másik fele pedig a déli lépcsőtoronnyal szemben helyezkedik el. A három ablak és a bejárat fölött egy-egy nagyméretű címer helyezkedik el, mely fölött stilizált korona látható, kétoldalt széles drapériával lezárt redőnyökkel. Alatta egy fekete táblán a következő felirat olvasható: "FUNDATA A LUDOVICO I REGE HUNGARIAE ANNO 1374" (I. LAJOS MAGYAR KIRÁLY ALAPÍTOTTA 1374-BEN).

A bejárat feletti boltíven Mária Terézia címere mellett jobbra I. Ferencé, balra II Józsefé látható. A kápolna fülkéiben áll a négy magyar szent szobra. Szent István jobb kezével egy keresztre támaszkodik, fején a magyar korona, testét páncél és köpeny borítja. Szent László fején is korona látható, jobb kezében kormánypálcát tart, baljával ovális pajzsra támaszkodik. Szent Imre kezében is kormánypálca van és liliomot tart, bal kezét a szívén tartja. A negyedik szobor Szent Adalbert, püspöki díszben, bal kezével pásztorbotjára támaszkodik, jobbjában könyvet tart. A jobb oldali belső falon egy fekete márványtáblán a magyar szent királyok és fejedelemasszonyok latin nyelvű felsorolása látható.

Magyar kincsek és magyar kápolna napjainkban szerkesztés

Nagy Lajos király az 1367-ben és 1381-ben felvett leltárak szerint két táblaképet a magyar kápolnának adományozott, egy harmadikat pedig a katedrálisnak. Mindhárom festményt ma abban a dómhoz tartozó kincstárban őrzik, ahol többek közt Nagy Károly ezüstkoporsója, aranyzománc mellszobra és vadászkürtje is megtekinthető. A képek azonban már nem az eredeti állapotban vannak, egy a kápolna újjáépítését követően, 1767-ben készült leírás szerint a festmények már olyan rossz állapotban voltak, hogy másolatokkal kellett helyettesíteni őket. A Madonna a gyermekkel, valamint a Mária megkoronázása című képeknek tehát csak a pompás ötvösművű keretezése 14. századi, maguk a keretben található festmények 18. századi másolatok, melyek a dóm kincstárának első emeletén láthatók.[13]

A 18. században újjáépült magyar kápolna a főszékesegyházba lépve a főbejárattól jobbra található. A katedrálissal egyetemben kiváló állapotnak örvendő kápolna napjainkban a dóm meghitt, csöndes imádkozásra fenntartott helyisége.[14]

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Magyar zarándokok is részt vesznek a nagy múltú aacheni búcsúban (magyar nyelven). Magyar Kurír. (Hozzáférés: 2023. október 6.)
  2. ↑ a b ZARÁNDOKLAT - VIA SACRA - AACHENI BÚCSÚ 2023 - Zarándoklat Németországba (magyar nyelven). Via Sacra. (Hozzáférés: 2023. október 6.)
  3. ↑ a b AZ AACHENI ZARÁNDOKLATRÓL Szent Adalbert templom 2023. június 17. https://ungarnzentrum.de/media/zar_ndokfuezet-aachen-2023.pdf Archiválva 2023. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. ↑ a b Tömöry Edith. Az aacheni magyar kápolna története - PDF Ingyenes letöltés. docplayer.hu. (Hozzáférés: 2023. október 6.)
  5. ↑ a b A magyar zarándokokat is várják az aacheni búcsúra – Az eseménynek Erdő Péter is résztvevője lesz (magyar nyelven). Magyar Kurír. (Hozzáférés: 2023. október 6.)
  6. ↑ Gutenberg Nagy Lexikon, 1. kötet. A - Aiolok (Budapest, 1931) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. október 6.)
  7. ↑ a b Pásztor Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Bp., 1940. 126, 128.
  8. ↑ Jean Charles François Baron de Ladoucette: . Hrsg.: Birgit Gerlach. 1. Auflage. Antiquariat Am St. Vith, Mönchengladbach 2009, ISBN 978-3-00-028810-4.
  9. ↑ PÓR ANTAL - KESZEI MIKLÓS - 13??-1366 A MAGYAR TUD. AKADÉMIA SEGÉLYEZÉSÉVEL KIADJA A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT, SZERKESZTI DR. DÉZSI LAJOS --- A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADÁSA, BUDAPEST 1904 https://mek.oszk.hu/05600/05622/html/
  10. ↑ Zur Ungarn-Kapelle siehe Hans-Karl Siebigs: Die Ungarnkapelle am Dom zu Aachen. In: ders., Bauliche Sanierungsmaßnahmen an der Ungarnkapelle des Domes zu Aachen in den Jahren 1991–1994 (= Schriftenreihe des Karlsverein-Dombauvereins. Band 3). Aachen 2000.
  11. ↑ Tömöry Edith:Az Aacheni magyar kápolna története. Bp., 1931. 5–6. https://docplayer.hu/23817451-Tomory-edith-az-aacheni-magyar-kapolna-tortenete.html
  12. ↑ Pásztor Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Bp., 1940. 125–126.  
  13. ↑ Dercsényi Dezső: Nagy Lajos kora. Bp., 1941. (reprint: 1990) 150.
  14. ↑ Christph Stender, Heike Nelsen-Minkenberg Aachen Cathedral einhard verlag gmbh, Aachen 2012 ISBN 978-3-936342-74-1 40.o.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aacheni_magyar_kápolna&oldid=26964142”