Calgary
Calgary a kanadai Alberta tartomány legnépesebb városa. A város közigazgatási területe a harmadik legnépesebb az ország városai közül. A város a télisportok és az ökoturizmus ismert központja; a környékén számos nagy hegyi üdülőhely található. Gazdasága főként az olajipar köré koncentrálódik, de jelentős ágazatnak számít a mezőgazdaság, az idegenforgalom és a csúcstechnológiai iparágak is. 1988-ban Calgary lett az első kanadai város, amely otthont adhatott a téli olimpiai játékoknak.
Calgary | |
Calgary látképe | |
Becenév: Cowtown, The Stampede City Mottó: Onward | |
Közigazgatási adatok | |
Ország | Kanada |
Tartomány | Alberta |
Alapítás éve | 1875 |
Polgármester | Naheed Nenshi |
Irányítószám |
|
Körzethívószám |
|
Testvérvárosok | |
Népesség | |
Népesség | 1 306 784 fő (2021)[1][2] |
Népsűrűség | 1435,5 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 1,048 m |
Terület | 726,50 km² |
Időzóna | UTC−7 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 51° 02′ 42″, ny. h. 114° 03′ 26″51.045000°N 114.057222°WKoordináták: é. sz. 51° 02′ 42″, ny. h. 114° 03′ 26″51.045000°N 114.057222°W | |
Calgary weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Calgary témájú médiaállományokat. |
Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ ötödik legélhetőbb városa, az ausztrál Adelaide-del holtversenyben.[3]
Földrajz
szerkesztésCalgary Kanada délnyugati részén a Sziklás-hegységtől 80 kilométerre keletre, az észak-amerikai préri Belső kanadai síkságán, sík és dombos tájak találkozásánál fekszik. Az 1048 méter tengerszint feletti magasságban, a Bow és Elbow-folyók találkozásánál, behúzódva a folyók völgyébe, épült település Kanada legmagasabban fekvő nagyvárosa.
Éghajlat
szerkesztésLevegője kristálytiszta, rendkívül alacsony páratartalmú. A „Napsütés városának” is hívják, mert olyan gyakran süt itt a nap, hogy ha arányosan elosztjuk a napos órák számát, akkor az év minden napjára jut belőle hat óra. A tél hideg és meglehetősen lassan mond búcsút. Calgarynak csupán 106 talajmenti fagyveszélytől mentes napja van évente. A tél közepén azonban a Csendes-óceán felől meleg szél, a chinook tör be a kontinensnek erre a részére, és napokra nyarat varázsol Calgary hidegtől meggémberedett utcáira és parkjaira.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 16,5 | 22,6 | 22,8 | 29,4 | 32,4 | 35,0 | 36,1 | 35,6 | 33,3 | 29,4 | 22,8 | 19,5 | 36,1 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −2,8 | −0,1 | 4,0 | 11,3 | 16,4 | 20,2 | 22,9 | 22,5 | 17,6 | 12,1 | 2,8 | −1,3 | 10,5 |
Átlaghőmérséklet (°C) | −8,9 | −6,1 | −1,9 | 4,6 | 9,8 | 13,8 | 16,2 | 15,6 | 10,8 | 5,4 | −3,1 | −7,4 | 4,1 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −15,1 | −12,0 | −7,8 | −2,1 | 3,1 | 7,3 | 9,4 | 8,6 | 4,0 | −1,4 | −8,9 | −13,4 | −2,3 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −44,4 | −45,0 | −37,2 | −30,0 | −16,7 | −3,3 | −0,6 | −3,2 | −13,3 | −25,7 | −35,0 | −42,8 | −45,0 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 12 | 9 | 17 | 24 | 60 | 80 | 68 | 59 | 46 | 14 | 12 | 12 | 413 |
Havi napsütéses órák száma | 117 | 141 | 178 | 219 | 254 | 280 | 315 | 282 | 208 | 181 | 124 | 107 | 2406 |
Forrás: climate.weatheroffice.gc.ca |
Történelem
szerkesztés1875 nyarán a Royal Canadian Mounted Police, a híres kanadai lovasrendőrség egy alakulata ütött tábort a Bow-folyó és az Elbow-folyó találkozásánál. Azért jöttek, hogy rendet teremtsenek a bölény- és prémvadászok, valamint a háborgó indiánok között, akik mindnyájan jogos vagy jogtalan sérelmeket akartak egymáson megtorolni. A whiskykereskedőket is meg kellett rendszabályozni, akik értékes csereáruk ellenében, lelkiismeretlenül, a „tüzes víz” rabszolgájává tették az indiánokat. Nyilvánvalóvá vált, hogy a törvény fenntartásához a rendőrség állandó jelenléte szükséges. Így aztán a két folyó torkolatánál erőd épült, amelynek a skót származású James Macleod ezredes a Calgary nevet adta. Calgary skót gael nyelven „tiszta vizet” jelent, máskülönben egy öbölnek a neve Skócia Mull-szigetén.
Az erőd nyolc évig jelentéktelen előretolt helyőrség maradt. A Kanadát átszelő vasútvonal 1883-ban elérte Calgaryt és a település bekapcsolódott a fiatal ország vérkeringésébe. Bevándorlók érkeztek, az erőd körül egyre több ház épült és a településnek az év végére 600 lakosa volt. 1891-re a lakosság száma elérte a 4000-et, Calgaryban ekkor már volt villanyvilágítás és vízvezetékrendszer is működött.
A település gazdasági alapját a külterjes állattenyésztés határozta meg. A környék gazdag legelői sok szarvasmarha-tenyésztőt csábított át az Amerikai Egyesült Államokból is, ahol a jó legelők területe bizonyos vidékeken erősen megfogyatkozott. Több száz hektáros állattenyésztő farmok, ranch-ok alakultak, hatalmas szarvasmarha-csordákkal. Calgaryban jelentős húsfeldolgozó ipar alakult ki, mely ma is az egyik legjelentősebb az országban. Földet akkoriban mindenki ingyen kapott, aki le akart települni és földművelésbe akart kezdeni. A pionírok áradata olyan számottevő volt, hogy a település 1893-ban már városi rangra emelkedett.
1914-ben a város közelében fekvő Turner Valley-ben olajra bukkantak. A telepesek mindig is sejtették, hogy a földben olaj lehet, mert látták, hogy az indiánok többek közt a föld felszínére szivárgott olajt is használták gyógyításra. Az olaj felfedezése Calgary gazdasági életét új alapokra helyezte, és fejlődését eddig soha nem látott mértékben gyorsította meg.
Önkormányzat és közigazgatás
szerkesztésA város négy nagy részre van osztva: Northeast (északkelet, rövidítése NE), Southeast (délkelet, SE), Southwest (délnyugat, SW) és Northwest (északnyugat, NW). Az égtájak rövidítésének két betűje a házszámok és az utcák nevei után következnek. Az északi és déli számozás a város közepén átfutó Centre Avenue-nál kezdődik, míg a kelet-nyugati számozás a Centre Avenue-ra merőleges Centre Srtreet-nél. Minden avenue kelet-nyugati, minden street észak-déli irányú.
Népesség
szerkesztésCalgary népességének alakulása 1901-től napjainkig:
|
|
A város etnikai megoszlása a Kanadai Statisztikai Hivatal 2006-os adatai alapján:
Calgary 2006 Forrás: Kanadai Statisztikai Hivatal 2006-os adatai |
Népesség | Kisebbségek (%) | Össznépesség (%) | |
---|---|---|---|---|
Kisebbségek | Kínaiak | 65,365 | 28.1 | 6.7 |
Afroamerikaiak | 20,540 | 8.8 | 2.1 | |
Filippínók | 24,915 | 10.7 | 2.5 | |
Dél-Ázsiaiak | 56,210 | 24.2 | 5.7 | |
Délnyugat-Ázsiaiak | 5,930 | 2.6 | 0.6 | |
Arabok | 11,245 | 4.8 | 1.2 | |
Latin-Amerikaiak | 13,120 | 5.6 | 1.3 | |
Délkelet-Ázsiaiak | 15,410 | 6.6 | 1.6 | |
Koreaiak | 6,710 | 2.9 | 0.7 | |
Japánok | 4,490 | 1.9 | 0.5 | |
Vegyes kisebbség | 6,605 | 2.8 | 0.7 | |
Nem besorolható | 1,920 | 0.8 | 0.2 | |
Kisebbségek | 232,465 | 100 | 23.7 | |
Őslakosok (indiánok, eszkimók) | 24,425 | 2.5 | ||
Nem jegyzett kisebbségek vagy őslakosok | 722,600 | 73.8 | ||
Összlakosság | 979,485 | 100 |
Gazdaság
szerkesztésCalgaryt az ország olaj-fővárosának is hívják, ahol több száz, a kőolaj és a földgáz kutatásával valamint kitermelésével foglalkozó vállalat állította fel központját. Jelentős gyáripar fejlődött ki, de a környéken folytatott gabonatermesztés és állattenyésztés változatlanul jelentős gazdasági tényezők.
Itt található a Canadian Pacific Kansas City vasúttársaság kanadai székhelye.
Sportélete
szerkesztésLátnivalók
szerkesztésA város egyik legnagyobb turista-attrakciói a cowboyok. Ügyességi versenyeiket és sportbemutatójukat, a Calgary Stampede-t minden év júliusában rendezik meg, amikor a város apraja-nagyja a turisták ezreivel együtt cowboynak öltözik, hogy egy kicsit visszahozza a Vadnyugat romantikus emlékeit.
A Calgaryn átfolyó Bow River, nevének megfelelően, jól megfeszített íj alakjára emlékeztet, az íj húrja átöleli a városközpontot. A városközpont, hasonlóan más amerikai nagyvároshoz, számos hatalmas irodaháznak ad otthont, ahol számos vállalat központja, bankok, hitelintézetek és magánirodák találhatóak.
- Calgary Tower - a város egyik legmagasabb épülete. A kör alakú toronyépület 191 méterre nyúlik az utca szintjétől. 1968-ban épült. Expressz-felvonó röpít fel néhány másodperc alatt a torony legfelső szintjére, ahol kilátó, falatozó, koktélbár és forgó étterem található.
- Glenbow-múzeum és művészeti galéria – Nyugat-Kanada egyik legérdekesebb múzeumának tartják. Leggazdagabb gyűjteménye Kanada egyes népeinek kulturális örökségét mutatja be kezdetleges festményeken és rajzokon, kultikus tárgyakon és kézműipari készítményeken keresztül. A múzeum előcsarnokában áll egy óriási szoborkompozíció, James Houston Aurora Borealis című műve, amely egészen a harmadik emelet magasságáig nyúlik fel. Az épület három emelete különböző témaköröket dolgoz fel. Az első emelet termeiben a kiállítási anyag időszakonként változik és a világ minden tájáról összegyűjtött művészeti alkotásokat mutat be. A második emeleten Nyugat-Kanada történelmével és egyben Észak-Amerika őslakóinak életével foglalkozó anyag kapott helyet, amelyben az eszkimó és indián relikviák, faragványok gyűjteménye a leggazdagabb. A harmadik emeleten a Korona és Kanada az egyik témakör, ahol az angol koronaékszerek jól sikerült másai vannak kiállítva. Egy másik anyag érdekesen mutatja be a fegyverek és a hadtudomány fejlődését a középkortól a második világháborúig.
- Toronto Dominion Centre – az épületkomplexum negyedik emeletén egy park, a Devonian Gardens található, a park egy hektáros területén, az óriási üvegablakok biztonságában 15 700 szubtrópusi növény él. Ösvények, padok, öt kis mesterséges tó és modern szobrok teszik változatossá. Koncertek és divatbemutatók színhelye is.
- Centennial Planetarium – az épületegyütteshez tartozó Star Chamber, 22 méter magas kupolájú teremben a látogatók a legmodernebb technikai eszközök segítségéven virtuális utazást tehetnek a világegyetemben. A Pleiades Theatre-ben színdarabokat adnak elő és hangversenyeket tartanak. Az Observatory hatalmas látcsövén keresztül megpillantható a hold és a bolygók szabad szemmel nem látható részletei. Az Aero-Space Múzeumban régi repülőgépeket állítottak ki, a legmodernebb űrrakéták modelljei mellett.
- Hospitality Centre – egy turistairoda, mely egy vasútállomás jól sikerült utánzata. Az épület mellett található a Brit Nemzetközösség legnagyobb gőzmozdonya, a Selkirk típusú, 5934-es számú óriás. Ezek a típusú mozdonyok a diesel-mozdonyok előtt, 1929 és 1952 között üzemeltek, a Canadian Pacific vasúttársaság fővonalán, amelyet a Sziklás-hegységen keresztül építettek ki, Calgarytól a nyugati partig.
- Jubilee Auditorium – a város kulturális csarnoka, a tartományi kormány ajándéka Dél-Albertának. Az épület hasonmása Edmontonban áll. Mindkettőt 1955-ben építették, amikor Alberta fennállásának 50. évfordulóját ünnepelte. Az épület dombtetőn áll, innen rálátni az egész városra. Sétány vezet a főbejárathoz. Az osztott homlokzat falkiképzése a kétemeletes épületet magasabbnak tünteti fel a valóságosnál. Az Auditorium 2760 férőhelyes, akusztikája egyike a legjobbaknak Észak-Amerika hasonló intézményei közül.
- Military Museum – a Lord Strathcona huszárok és a Princess Patricia könnyűgyalogsági ezred fegyvereit és különböző emléktárgyait mutatja be. Az uniformisok és trófeák gazdag gyűjteményének egyik legszebb darabja az ezredzászló, amelyet Patricia angol hercegnő tervezett és hímzett, saját kezűleg.
- St. George’s-sziget - ahol a Városi Állatkert található. 1915-ben alapították, két öszvér volt az első lakója, azóta az állomány 1100-ra növekedett és természetesen területe is nagyobbodott, ma 100 hektárt foglal el. Az állatkert része a Dinosaur Park, ahol az ősidőkben élt állatok életnagyságú szobrai állnak a fák között. A 46 ősállat közül Dinny, a 120 tonnás Brontoszaurusz a legnagyobb, 11 méter magasból tekint le.
- Scotiabank Saddledome - az 1988-as olimpiára épült jégkorongcsarnok.
- Convention Centre – hatalmas épülettömb, ahol szimpóziumokat, értekezleteket, gyűléseket tartanak.
- CFCN TV 1 és 2 – két hatalmas televízió antenna, melyek 1954-ben épültek, és 250 méteres magasságukkal a város legnagyobb építményei.
Zöldövezetek
szerkesztésCalgarynak közel 550 parkja van, melyek nagy része mesterségesen kialakított, több park azonban eredeti zöldterület, a szabad természetnek a város kialakításakor érintetlenül hagyott darabja.
- Calgary Exhibition and Stampede Park – itt rendezik minden év júliusában a híres Calgary Stampede-t. 1912-ben egy Guy Weadick nevű amerikai érkezett a városba, aki különböző szórakoztató műsorokat szervezett, és úgy gondolta, hogy a város alkalmas lenne egy olyan rodeó, cowboy-vetélkedés megrendezésére, ami az amerikai Buffalo Bill népszerű vadnyugati cirkuszát is elhomályosítaná. Négy vállalkozó szellemű ember adta hozzá a pénzt és Weadick műsora Calgary Stampede név alatt a minden évben megrendezett ipari kiállítás része lett. Az első világháború alatt a show nem került megrendezésre. 1919-ben Weadick megrendezte a második Stampede-t, ahol első ízben szerepelt ekhós szekerek versenye, hatalmas siker aratott a rendezvénysorozat, és 1923-tól már minden évben megrendezésre került. A világ legnagyobb szabadtéri műsorának titulált rendezvény majdnem két hétig tart és a városon keresztülhaladó felvonulással kezdődik. A fesztivál fénypontja a Stampede Park stadionjában megrendezett rodeó. Ugyancsak ebben a parkban található a város Vidám Parkja is.
- Heritage Park – a város egyik legszebb szabadtéri helytörténeti múzeuma. A park egyik részében a vadászok, bányászok és pionírok életét ismertetik meg, abból az időből, mielőtt még a vasút megjelent a vidéken. Található itt rönkfából épült templom, cserekereskedő állomás, kovácsműhely és még egy indián tábor sátrainak is jutott hely. A park másik részének épületei már a fejlődésnek indult múlt század végi Calgaryt mutatja be. Lovasrendőr-laktanya, egy újság kiadóhivatala, vegyeskereskedés, tűzoltóállomás, postahivatal szegélyezik a skanzen utcáit. A park kisvonaton is beutazható.
- Fort Calgary Park – a húsz hektáros park területén helyrajzi múzeum található. Itt láthatóak a régi erőd maradványai.
- Central Park - itt található a Cenotaph, a két világháborúban elesett katonák emlékműve, valamint a Muttart Gallery, ahol a város művészeinek munkáit állították ki.
- Burns Memorial Gardens – a park sziklakertjeinek falához és az ösvények építéséhez Patrick Burns szenátor lebontott házának termésköveit használták fel.
- Reader Rock Gardens – Európa, a Távol-Kelet és a déltengeri szigetek növényzetével van beültetve.
- Brewery Gardens – több patak és forrás található itt, melyekben rengeteg a hal, főleg pisztráng.
- Bowness Park – a parkban kenuoktatás folyik.
- Riley Park – krikett-mérkőzések színhelye.
Testvérvárosok
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Canada 2021 Census
- ↑ https://www12.statcan.gc.ca/census-recensement/2021/dp-pd/prof/details/page.cfm?Lang=F&SearchText=Calgary&GENDERlist=1,2,3&STATISTIClist=1&DGUIDlist=2021A00054806016&HEADERlist=1
- ↑ Melbourne makes it three years in a row as world's most liveable city (angol nyelven). CNN, 2013. augusztus 28. (Hozzáférés: 2013. augusztus 28.)
További információk
szerkesztés- Hivatalos honlap (angol)