Főmenü megnyitása

Dancs mester

zólyomi ispán, ?-1345 után
(Dancs-mester szócikkből átirányítva)

Dancs mester (? – 1345 után) zólyomi ispán a 14. század első felében Magyarország egyik leghatalmasabb főura volt.

Dancs mester címere (1327). A legkorábbi ismert magyar címeradomány és egyben címerjavítás. A címerleírás alapján rekonstruált címerrajz.

ÉleteSzerkesztés

Dancs mester (Domokos) ősének Detre zólyomi ispánt a Gyarmati Balassa család ősét tartják.

Dancs (Donch) vagy Domokos neve III. Andrásnak, az utolsó Árpád-házi királynak a halála utáni zűrzavaros időkben tűnt fel. Eleinte Vencel cseh király pártján állt, Csák Mátéval együtt. Csák Máté híveként Sáros várát védte Károly Róberttel szemben. Az akkori általános fejetlenségben magának foglalta le a zólyomi, lipcsei, dobronyai (Zólyom vármegye) és a Hont vármegyében fekvő palajtai királyi várakat, melyeket azonban hamarosan elveszített, s akkor Károly Róbert király pártjára állt, kinek később egyik leghívebb embere lett. Csák Mátétól visszaszerezte Zólyom vármegyét is.

1312-ben részt vett a rozgonyi csatában. 1316-ban részt vett Visegrád visszavívásában is. 1317-ben a királyt segítette a Bihar megyében levő Adorján várának, majd Komáromnak megvívásában. 13171337 között a régi Zólyom vármegye főispáni címét is viselte, de közben Zemplén Vármegye (Patak vármegye) főispánságát is magára vállalta egyszer-egyszer. 13231328 között Avignonban volt a király követe.

1327-ben Csák Máté halála után hatalmas birtokokat és címeket kapott jutalmul, a király egyik bizalmas tanácsadója volt. 1330-ban ő tanácsolta Károly Róbert királynak, hogy fogadja el Bazarab havasalföldi vajda békekötési ajánlatát. Károly Róbert ugyan nem fogadta meg tanácsát, Dancs azonban mégis vele tartott a szerencsétlen kimenetelű oláh hadjáratba, s mikor veszedelembe jutott a király, saját testével védte meg őt. 1333-ban pedig tagja volt annak a küldöttségnek, mely a királyt és fiát, a kis Endrét kísérte Nápolyba.

Részt vett a havasalföldi hadjáratban is, tagja volt a Zách Feliciánt elítélő törvényszéknek. Birtokai közé tartoztak Szucsány, Blatnica, Szklabinya vára, Turócz vármegyében Óvár a varini uradalommal Trencsén vármegyében és Árva vára is. Árva várát Csáktornya és Stridó várakért a Muraközben a királynak adta cserébe, majd 1334-ben ismét elcserélte őket a királlyal Révkomárom váráért. Kraszna vármegyében pedig az övé volt Valkó vára és a Valkóvári uradalom is.

Érdemei közé tartozott több vár és templom építése, valószínűleg olasz mesterek segítségével. Zólyom és az akkor még hozzá tartozó Turóc, Liptó és Árva vármegye kiépítése. Ő alapította Rózsahegyet és Turócszentmártont is.

ForrásokSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés