Fehér Lili

(1899–1948) magyar színésznő

Fehér Lili, született Klein Lili (Budapest, Terézváros, 1899. április 8.[2] – Budapest, 1948. január 9.)[3] magyar színésznő, író.

Fehér Lili
SzületettKlein Lili
1899. április 8.[1]
Budapest VI. kerülete
Elhunyt1948. január 9. (48 évesen)
Budapest XIV. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaFehér Imre
(h. 1917–1921)
Peti Sándor
(h. 1923–1928)
Foglalkozásaszínész
Halál okaöngyilkosság
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (25. parcella, 28. sor, 24. sírhely)

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér Lili témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Klein Gyula (1869–1930)[4] és Balogh Johanna leányaként született. Édesapja tekintélyes budapesti polgár, gazdag bútorkereskedő volt. Első férje Fehér Imre kereskedő volt, akihez 1917. augusztus 2-án ment feleségül és akitől 1921-ben elvált. Második férje Peti Sándor színész volt, ám ez a házassága is válással végződött. Színésznőként Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában végzett. A korabeli színházi életben, mint legcsúnyább színésznőt tartották számon. Erről így nyilatkozott:

„...én mindig színésznő akartam lenni, imádom a pályát. Rájöttem, hogy Pesten mindenkiből csak akkor lehet valaki, ha első valamiben, ha szuperlatívusz. Valamiben «leg» akartam lenni, így határoztam el, hogy én leszek a legcsúnyább. Boldogan mentem bele a múltkor a hirdetésbe is. Ha azt mondják az emberről: «az egy csúnya színésznő», — ez árt. Ha azt mondják: «ez a legcsúnyább», — az használ. Csak a tehetséggel nem sokra megy az ember...”

Pályáját az Andrássy úti Színházban és az Akácfa utcai Új Színpadon kezdte. 1934-ben a Magyar Színház, 1935-ben a Bethlen-téri Színház szerződtette. 1936-ban a Király Színházban, illetve a Komédiában, 1937-től a Royal Színházban lépett fel. 1941-től csak az OMIKE Művészakció színpadán szerepelhetett. Leginkább vígjátékokban és karakterszerepekben tűnt fel. A korabeli kritika írta róla:

„Fehér Liliben van valami őshumor. 15 éves fiúkat éppen olyan jól alakít, mint 80 éves öregasszonyokat.”

Magánéleti és anyagi problémái, valamint szakmai kilátástalansága miatt 1937-ben, öngyilkosságot kísérelt meg, de szerencsére ekkor még megmentették. Önéletrajzi témájú írásai magánkiadásban jelentek meg. Az 1943-ban kiadott A legcsúnyább pesti színésznő című vékonyka könyvében Bródy Lili, Kürthy Miklós, Szép Ernő, Lukács István, és Pünkösti Andor egy-egy írása is helyet kapott. 1945 őszén jelent meg a Nem ér a nevem... - Egy szökött zsidó naplója című könyve, amelyben az elmúlt esztendő keserveit írta meg. 1946-tól Major Tamás ugyan szerződtette, és így a Nemzeti Színház tagja lett, de szerepet nem kapott tőle. Feltételezhetően mellőzöttsége miatt 1948 januárjában öngyilkos lett.

Színházi szerepeiből szerkesztés

Filmes munkái szerkesztés

  • Vica, a vadevezős (1933) – takarítónő
  • Rotschild leánya (1934)
  • Mámi (1937) – nevelőnő-jelölt
  • 300.000 pengő az uccán (1937) – hölgy a mosodában
  • A 111-es (1938) – néző

Könyvei szerkesztés

  • A legcsúnyább pesti színésznő (1943)
  • Nem ér a nevem... – Egy szökött zsidó naplója (1945)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Magyarország, (42. évfolyam, 294. szám) 1935-12-25 - Boldogít-e a szépség? A Szépség és Csúnyaság „három gráciája" a mosolygó élet titkáról—Tasnády Fekete Mária, Simon Böske és Fehér Lili a női sikerről
  • Színházi Élet - 1933/4. szám - A legcsúnyább pesti színésznő
  • Színházi Élet - 1936/5. szám - A legcsúnyább - írta Szép Ernő
  • Az Est, 1937. október (28. évfolyam, 226. szám) - Budapest legcsúnyább színésznőjének tragédiája - Miért követett el öngyilkossági kísérletet Fehér Lili ?
  • Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet