Főmenü megnyitása

Garadna község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban.

Garadna
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEncsi
Jogállás község
Polgármester Pauló Tiborné[1]
Irányítószám 3873
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség385 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség38,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,74 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájBükk-fennsík[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garadna (Magyarország)
Garadna
Garadna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 25′ 07″, k. h. 21° 10′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 07″, k. h. 21° 10′ 29″
Garadna (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Garadna
Garadna
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Garadna témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Hernád völgye és a Cserehát határán fekszik, a 3-as főút mellett Miskolctól 50 kilométerre északkeletre, Encstől északra 10 km-re található. Szomszédos települései: Hernádvécse és Novajidrány.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve szláv eredetű (grad na), jelentése „várhoz tartozó”, eszerint eredetileg várbirtok volt. Egy, a 19. századból fennmaradt irat tanúsága szerint a jegyző és a bíró úgy hivatkoztak rá, hogy nevének jelentése Vári, az első „a” betű pedig utóbb került bele a névbe, a könnyebb kiejthetőség miatt.

TörténeteSzerkesztés

A falu környékén középső neolitikumi lelőhelyeket, illetve római császárkori germán települést is feltártak a 3-as főút meghosszabbításával összefüggő régészeti vizsgálatok. Délnyugati részén egy egykori kelta temető maradványait is megtalálták, illetve az ún. Kastélyszug területén honfoglalás kori ekevasakat.

Garadna (Granna) nevét az oklevelek 1234-ben említették először Grathna, Gradna, majd 1259-ben Granna néven. Feltehetőleg a tőle délkeleti irányba fekvő, mára teljesen eltűnt Sárvár kiszolgáló faluja lehetett, innen ered a név is.[4]

A Garadna-patak mellett két Garadna nevű falu alakult ki. Az egyik, az 1234-ben Szurdokbénye határában említett Garadna falu Houl fia Péter birtoka volt, ez 1406-ban Fel Garadna vagy Petri néven szerepelt az oklevelekben. A másik, a Hernád mellett fekvő Garadna abaúji várnépek és várjobbágyok birtoka volt, melyet IV. Béla király Váraskinizs földért elcserélt és a királyné vizsolyi ispánságához csatolt, majd 1259-ben Zsámboki Kozma fia Kozma ifjú királynéi étekhordómesternek adta, akit Erzsébet királyné 1278-ban tartozékaival együtt megerősített birtokában.

1312-ben Károly Róbert király Kozma fia Jánostól annak hűtlensége miatt elkobozta, és Aba nemzetségbeli Nekcsei Sándornak adta régi vámjával együtt. 1323-ban Károly Róbert király a Rozgonyi csatában részt vett Kozma fia Jánostól elkobzott Garadnát Zovárd nemzetségbeli Apród [Oproud] (dictus) Istvánnak adta vámjával és malmaival. Később az ő árváitól Drugeth Miklós vette el és Gönc várához csatolta, de 1327-ben a király visszaadta az árváknak.

A Garadna patakot az oklevelek 1332-ben Gálya, 1234-ben Szurdokbénye határában említik. A pápai tizedjegyzék összeírása szerint papja 1332-ben és 1335-ben 10 garas pápai tizedet fizetett. 1466-tól Kassa városa alá tartozott.

A török hódítás idején a királyi Magyarország része volt. Az 1560-as években Alaghy János, Regéc várának ura szerette volna megszerezni uradalmának a falut Kassától, sikertelenül. Az 1590-es években az errefelé állomásozó császári csapatok rendszeresen nagy károkat okoztak a dézsmálással és a lopásokkal.[5] 1641-ben kifosztották és több foglyot magukkal vittek, a megmaradt lakosság pedig, védelmükről gondoskodván, erődítettséget hoztak létre a falu körül, ennek azonban mára semmilyen nyoma nem maradt.

A 17. századtól kezdve a falu időről időre részben elnéptelenedett majd újból benépesült. Ennek oka a Rákóczi-szabadságharc és a nyomában járó pestisjárvány voltak. Az 1730-as években görögkatolikus hitű ruszinok betelepülése kezdődött, kulturális hatásuk máig érezhető. Több kolerajárvány is felütötte a fejét: 1831-ben volt az első nagyobb, melynek során a falu részese lett az ún. kolerafelkelésnek. Másodjára, 1870-ben ismét nagy kolerajárvány tizedelte meg a lakosságot. Mivel ez utóbbi július 26-án, Szent Anna napján ért véget, ezért ez a nap a falu fogadott ünnepnapja azóta is.

A két világháborúnak néhány tucat áldozata volt a faluban, az emlékükre létesítették a világháborús emlékművet valamint egy emlékparkot. Lakossága 1941-ben 648 fő volt. Az 1956-os forradalom idején munkástanács alakult, elnökévé id. Ács Ferencet választották meg. A rend védelmére munkásőrséget állítottak fel, melynek vezetője Tóth Sándor lett, az Új Élet termelőszövetkezet feloszlott. 1957-ben megalakult a községi MSZMP szervezet, melynek elnöke Marják János lett. Ugyanebben az évben nagy felháborodást okozott a faluban, hogy a Népszabadság 1957. június 23-i számában megjelent egy cikk, miszerint az ellenforradalmárok egy 13 fős halállistát készítettek, melyen a felakasztandók névsora található. Az ügynek komolyabb következménye nem lett.[6] A lakosság az 1970-es években érte el a csúcsot, 780 fővel, azóta folyamatosan csökken.

NépcsoportokSzerkesztés

A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[7]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

NevezetességekSzerkesztés

  • Harangláb (római katolikus kápolna). Valószínűleg a 15. században épült templom - megmaradt - különálló harangtornya. Falán napóra látható.
  • Görögkatolikus templom. Nagy valószínűséggel 1808-ban épült. Tornya későbbi, a szájhagyomány és néhány írott forrás szerint is az 1815-ben itt keresztülutazó I. Sándor orosz cár adományozott 100 holland aranyat az építésére.
  • Idősek klubja. Régebben fogadó, illetve postakocsi-állomás, később csendőr-, majd rendőrőrs.

Híres garadnaiakSzerkesztés

  • Itt született és itt van eltemetve Gulyás Mihály író (1929–2003). Elbeszélések és regények szerzője, a Napjaink (Miskolc) főszerkesztője, a tokaji írótábor egyik kezdeményezője volt.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Garadna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. B. Hellebrandt Magdolna: Novajidrány-Sárvár topográfiai azonosítása - A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
  5. Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. • TANULMÁNYOK • H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században: a hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során / 143–197. o.
  6. Kis József: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 1956. Abaújszántói, Edelényi és Encsi Járás. Borsodi Levéltári Füzetek 47. Miskolc 2007.
  7. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információkSzerkesztés