Magyar Köztársaság (1989–)

A korábbi Magyar Köztársaság hivatalos neve 2012 óta
(Harmadik Magyar Köztársaság szócikkből átirányítva)

Az Alaptörvény 2012. január 1-jei hatályba lépésétől az ország hivatalos megnevezése Magyarország lett. A köztársaság 1989. október 23-ai kikiáltását követően a hivatalos megnevezés a Magyar Köztársaság volt, ezt módosította az új alaptörvény 2012. január 1-ével, mely a korábbi alkotmány helyett biztosít alapjogokat az új államforma számára. A közbeszédben a jelenlegi köztársaságot gyakran harmadik magyar köztársaságként említik, de ez a köztársaság a névváltással 2011. december 31-én megszűnt.

Előzményei

szerkesztés

A felsorolás a Magyarország területén megvalósult polgári demokratikus államalakulatokat veszi számba. Ezek mind köztársasági államformában működtek, alkotmányos monarchia nem volt közöttük.

Első ízben 1918-ban, az őszirózsás forradalom után lett az ország államformája népköztársaság. Az első magyar köztársaság rövid fennállása után a Magyarországi Tanácsköztársaság nevű proletárdiktatúra időszaka következett, majd 1946-ig formálisan visszaállították a monarchiát, de az államfő már csak kormányzói tisztet viselt.

A Magyar Köztársaság kikiáltását a nemzetgyűlés 1946 elején szavazta meg, 1949. augusztus 20-án azonban ez is átadta a helyét egy népköztársaságnak nevezett kommunista diktatúrának, amit szovjet mintára építettek ki. Ez a szocialista diktatúra több mint 40 évig, 1989. október 23-áig állt fenn.

A harmadik Magyar Köztársaság 1989. október 23-tól 2011. december 31-ig létezett, azóta ugyanis megváltozott az állam neve, bár államformája valójában nem. Azonban ahogyan Franciaország államformája 1870 óta folyamatosan köztársaság és elkülönítünk harmadik, negyedik és ötödik köztársaságot, úgy ez az államnév váltással Magyarország esetében is indokolt.

Létrejötte

szerkesztés

Az 1989–90-es politikai rendszerváltások következtében megszűntek a szocialista blokk országaiban a szovjet típusú diktatórikus, egypártrendszerű állami berendezkedések, melyek jórészt a második világháború befejezését és a békekötéseket követően alakultak ki, a helyenként csalással, helyenként demokratikusan hatalomra kerülő kommunisták vezetésével. Ez csatlakozási lehetőséget adott a Kelet-Közép-Európa kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező országainak a nyugati demokratikus állami, politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedés fejlődéséhez, vagy megalapozásához.

A magyarországi rendszerváltás egyik legfontosabb aktusaként 1989. október 23-án került sor a (harmadik) Magyar Köztársaság kikiáltására az 1989. október 18-án megalkotott és október 23-án hatályba léptetett 1989. évi XXXI. törvény alapján az Országháznál az akkori megbízott államfő, Szűrös Mátyás kiáltotta ki.[1]

  1. Göncz Árpád: 1990. május 1. – 2000. augusztus 3. (a köztársaság kikiáltását követően 1989. október 23. és 1990. május 1. között Szűrös Mátyás az Országgyűlés elnökeként, ideiglenes köztársasági elnökként gyakorolta a köztársasági elnöki jogköröket)
  2. Mádl Ferenc: 2000. augusztus 4. – 2005. augusztus 4.
  3. Sólyom László: 2005. augusztus 5. – 2010. augusztus 5.
  4. Schmitt Pál: 2010. augusztus 6. – 2012. április 2. (Schmitt plágiumbotrányát és lemondását követően 2012. április 2. és május 9. között Kövér László az Országgyűlés elnökeként, ideiglenes köztársasági elnökként gyakorolta a köztársasági elnöki jogköröket)
  5. Áder János: 2012. május 10. – 2022. május 9.
  6. Novák Katalin: 2022. május 10. – 2024. február 26. (Novák kegyelmi botrányát és lemondását követően 2024. február 26. és március 4. között Kövér László az Országgyűlés elnökeként, ideiglenes köztársasági elnökként gyakorolta a köztársasági elnöki jogköröket)
  7. Sulyok Tamás: 2024. március 5. – hivatalban

Kormányai

szerkesztés

Pártok 1990-től az Országgyűlésben

szerkesztés

Kézikönyvek a témakörről

szerkesztés
  1. A köztársaság kikiáltása. [2012. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 6.)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés