Magyar Köztársaság (1989–)
Az Alaptörvény 2012. január 1-jei hatályba lépésétől az ország hivatalos megnevezése Magyarország. A köztársaság 1989. október 23-ai kikiáltását követően a hivatalos megnevezés a Magyar Köztársaság volt, ezt módosította az új alaptörvény, mely a korábbi alkotmány helyett biztosít alapjogokat az új államforma számára. A közbeszédben a jelenlegi köztársaságot gyakran harmadik magyar köztársaságként említik.
ElőzményeiSzerkesztés
A felsorolás a Magyarország területén megvalósult polgári demokratikus államalakulatokat veszi számba. Ezek mind köztársasági államformában működtek, alkotmányos monarchia nem volt közöttük.
Első ízben 1918-ban, az őszirózsás forradalom után lett az ország államformája népköztársaság. Az első magyar köztársaság rövid fennállása után a Magyarországi Tanácsköztársaság nevű proletárdiktatúra időszaka következett, majd 1946-ig formálisan visszaállították a monarchiát, de az államfő már csak kormányzói tisztet viselt.
A Magyar Köztársaság kikiáltását a nemzetgyűlés 1946 elején szavazta meg, 1949. augusztus 20-án azonban ez is átadta a helyét egy népköztársaságnak nevezett kommunista diktatúrának, amit szovjet mintára építettek ki. Ez a szocialista diktatúra több mint 40 évig, 1989. október 23-áig állt fenn.
LétrejötteSzerkesztés
Az 1989–90-es politikai rendszerváltások következtében megszűntek a szocialista blokk országaiban a szovjet típusú diktatórikus, egypártrendszerű állami berendezkedések, melyek jórészt a második világháború befejezését és a békekötéseket követően alakultak ki, a helyenként csalással, helyenként demokratikusan hatalomra kerülő kommunisták vezetésével. Ez csatlakozási lehetőséget adott a Kelet-Közép-Európa kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező országainak a nyugati demokratikus állami, politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedés fejlődéséhez, vagy megalapozásához.
A magyarországi rendszerváltás egyik legfontosabb aktusaként 1989. október 23-án került sor a (harmadik) Magyar Köztársaság kikiáltására az 1989. október 18-án megalkotott és október 23-án hatályba léptetett 1989. évi XXXI. törvény alapján az Országháznál az akkori megbízott államfő, Szűrös Mátyás kiáltotta ki.[1]
ElnökeiSzerkesztés
Szűrös Mátyás (az Országgyűlés elnökeként, ideiglenes köztársasági elnökként gyakorolva a köztársasági elnöki jogköröket): 1989. október 18. – 1990. május 2.
1. Göncz Árpád: 1990. május 2. – 2000. augusztus 4.
2. Mádl Ferenc: 2000. augusztus 4. – 2005. augusztus 4.
3. Sólyom László: 2005. augusztus 5. – 2010. augusztus 5.
4. Schmitt Pál: 2010. augusztus 6. – 2012. április 2.
Kövér László (az Országgyűlés elnökeként gyakorolva a köztársasági elnöki jogköröket): 2012. április 2. – május 10.
5. Áder János: 2012. május 10. – 2022. május 9.
6. Novák Katalin: 2022. május 10. –
KormányaiSzerkesztés
Németh-kormány a Magyar Népköztársaság utolsó (1988. november 24. – 1989. október 22.) és az új Magyar Köztársaság első kormánya (1989. október 23. – 1990. május 23.)
- Antall-kormány (1990. május 23. – 1993. december 12.) az új Magyar Köztársaság második kormánya, az első, amelyet a rendszerváltás után választottak
Antall halála (december 12.) és a kinevezés (december 21.) között Boross Péter ügyvezető miniszterelnök volt.
- Boross-kormány (1993. december 21. – 1994. július 14.)
- Horn-kormány (1994. július 15. – 1998. július 8.)
- Első Orbán-kormány (1998. július 8. – 2002. május 26.)
- Medgyessy-kormány (2002. május 27. – 2004. október 3.)
- Első Gyurcsány-kormány (2004. október 4. – 2006. június 9.)
- Második Gyurcsány-kormány (2006. június 9. – 2009. április 14.)
- Bajnai-kormány (2009. április 14. – 2010. május 29.)
- Második Orbán-kormány (2010. május 29. – 2014. június 6.)
- Harmadik Orbán-kormány (2014. június 6. – 2018. május 18.)
- Negyedik Orbán-kormány (2018. május 18. – 2022. május 24.)
- Ötödik Orbán-kormány (2022. május 24. –)
Kézikönyvek a témakörrőlSzerkesztés
- (szerk.) Hegedüs István: Magyarok krónikája 2000–2005, Magyar Könyvklub, Budapest, 2005, ISBN 963-549-245-6
- Kéri László: A rendszerváltás krónikája 1988–2009, Kossuth Kiadó, 2010, ISBN 9789630961509
- Romsics Ignác: A Harmadik Magyar Köztársaság 1989–2009, Kossuth Kiadó, 2010, ISBN 978-963-09-5701-4
- Katona András: A harmadik Magyar Köztársaság 20 éve, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2010, ISBN 978-963-19-6844-6
- Salamon Konrád: A magyar ezredforduló krónikája – 1989–2009, Auktor Könyvkiadó, 2008, ISBN 9789639676084
- Smuk Péter: Magyar közjog és politika 1989–2011, Osiris Kiadó, 2011, ISBN 9789632762180
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ A köztársaság kikiáltása. [2012. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 6.)