Wikipédia

Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

(MTVA szócikkből átirányítva)

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) a magyar állam által elkülönített vagyonkezelő és pénzalap,[1] melynek kezelője a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa, költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá, tevékenységét a vezérigazgató irányítja.[2] 2011. január 1-jén alakult. Fő feladata 2015-től a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. számára történő műsorgyártás.

Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
MTVA.png
Az MTVA székháza Budapesten
Az MTVA székháza Budapesten
Típus Vagyonkezelő és Pénzalap
Alapítva 2011. január 1.
Székhely 1037 Budapest, Kunigunda útja 64.
Vezetők Papp Dániel vezérigazgató
Iparág tömegmédia
Tulajdonos Magyarország
Forma Részvénytársaság
Termékek Műsorszórás, Műsorgyártás
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

SzékhelyeSzerkesztés

1037 Budapest, Kunigunda útja 64.[3]

TelephelyeiSzerkesztés

a) 1016 Budapest, Naphegy tér 8.

b) 1037 Budapest, Bojtár u. 41-47.

c) 1088 Budapest, Bródy S. u. 5-7.

FeladataiSzerkesztés

Az Alap legfontosabb feladatai a következők:[4]

  • Közszolgálati média- és hírszolgáltatás;
  • a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltatók szervezeti átalakításának támogatása;
  • közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása;
  • Az elsőként filmszínházban bemutatásra szánt filmalkotások támogatása;
  • a közmédia-rendszer közös archívumának és egyéb vagyonának kezelése és gyarapítása;

Az MTVA vette át a közszolgálati média négy szervezetének legtöbb munkavállalóját. Az Alap divizionális szervezet formában működik, a négy szervezet négy önálló divízióként (Divízió I., II., III., IV.) tagozódik az MTVA-ba.

2012. július 27-én, a XXX. nyári olimpiai játékok megnyitója alkalmából, az egész közmédia – az MTVA, a Magyar Távirati Iroda (MTI), a Magyar Televízió (MTV), a Duna Televízió és a Magyar Rádió (MR) – új arculatot kapott. Az egységes arculat alapmotívumait a tűz, a víz, a levegő és a föld jelképrendszere adja, melynél mindegyik alapja a kör.[5] A csatornaszignálokat Kovács Ákos írta.[6]

A csatornák új, egységes weboldala: www.mediaklikk.hu

2012 és 2017 között működött a Teletéka (teleteka.hu), az MTVA tartalomszolgáltató portálja, kezdetben mobileszközökön.[7] Havi 999 forintos előfizetés ellenében (vagy filmenként 550 forintért) lehetett közmédiás tartalmakat fogyasztani (2017-es adatok).[8]

Mivel a közmédia a közszolgálati feladatai alapján a teljes társadalom számára kínál tartalmakat, a nézettségi és elérési adatokat a teljes népességre vonatkozóan teszik közzé. Ezek alapján a hat közszolgálati televízióadó átlagos napi elérése összesen közel 4 000 000 fő.[9]

2015-től az MTV-t, az MR-t, az MTI-t és a Duna TV-t összevonták a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be.[10]

2016. január 1-jétől az MTVA csatornáinak reklámidejét az Atmedia értékesíti.[11]

2022 júliusában Altorjai Anitát választotta meg a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. új vezérigazgatójának a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma, miután Dobos Menyhért májusban nyugdíjazását kérte. Altorjai Áder János sajtófőnöke volt, Áder köztársasági elnöki ideje alatt.[12]

Szervezeti felépítéseSzerkesztés

 
Az MTVA logója 2011-től 2012 augusztusáig

(Az adatok forrása, ha más nincs megjelölve, az MTVA honlapja: Felső vezetőség, Vezetőség)

VezérigazgatókSzerkesztés

 
Műholdas közvetítőkocsi

IgazgatóságokSzerkesztés

CsatornaigazgatóságokSzerkesztés

2022 novemberétől a Petőfi Rádió és M2 Petőfi műsorait a Petőfi Média Groupon keresztül készítik el, a tartalmak előállításán innentől Sivák Péter dolgozik majd.

FőszerkesztőségekSzerkesztés

MédiaprogramjaiSzerkesztés

 
Az MTVA csatornáinak logói
 
Az MTVA csatornáinak monokróm logói

Az MTVA a következő tévé- és rádióadók műsorainak előállításáért felel:

Az MTVA által forgalmazott filmek és sorozatokSzerkesztés

Kritikák, botrányokSzerkesztés

A médiumot többször érték kritikák, hogy hangsúlyosan és gyakran kizárólagosan az azt létrehozó Fidesz-kormányzat véleményeit és nézőpontját közvetíti.[13] Az MTVA-t megalakulása óta számos bírálat érte, miszerint a második Orbán-kormány azzal a céllal hozta létre, hogy kormánypropagandát közvetítsen.[14][15][16][17][18][19]

Néhány ismertebb eset:

  • 2014 végén az Emberi Jogok Európai Bírósága kártérítést ítélt meg egy volt köztévés riporter, Matúz Gábor ügyében, aki korábban azt állította, hogy a televízió kulturális igazgatója cenzúrázta a munkáját, emiatt munkaszerződésének megszegése miatt bocsátották el az MTV-ből, mert a szerződés előírta, hogy nem hozhat nyilvánosságra olyan információt, amelyhez munkavégzés közben jut hozzá, és amellyel hátrányt okozhat munkáltatójának.[22]
  • 2018. december 17-én az MTVA székházába behatoló ellenzéki országgyűlési és európai parlamenti képviselőket a fegyveres őrök erőszakkal kidobták. A rendőröket nem engedték be a székházba, a képviselőkhöz tartó mentősöknek is gátolták a bejutását.[23] A képviselők pert is indítottak az eset után, a bíróság pedig megállapította, hogy jogtalan volt a képviselők erőszakos eltávolítása.[24] A DK képviselői az ítélet után, 2019. szeptember 28-án ismét megjelentek a székháznál, hogy beolvassák közleményüket az MTVA adásába, ezt végül csak egy kamerába olvasta fel Vadai Ágnes képviselő, de adásba így sem került, ott csupán „ellenzéki cirkuszként” szerepelt az incidens.[25] Két nappal később már az MTVA megbízott igazgatójával, Papp Dániellel tárgyaltak az épületben ellenzéki képviselők, kifogásolva, hogy alig jelenítenek meg ellenzéki politikusokat és véleményeket. Papp tagadta a felelősségét és a Médiatanácsot nevezte meg, ahova panasszal fordulni lehet. Hadházy Ákos független képviselő szerint Papp semmire nem válaszolt érdemben, valamint arról beszélt, hogy ki kell kényszeríteni egy konszenzusos vezetőt az MTVA élére. A csatorna műsorában a valóságtól eltérően úgy állították be Hadházy nyilatkozatát, mintha a „kikényszerítés” a műsorszerkesztésre vonatkozott volna.[26][27] Utóbb a Médiatanácsot is elmarasztalta a Fővárosi Törvényszék, mert a kormányközeli személyekkel feltöltött grémium nem látott aggályt abban, hogy az ellenzéki képviselők megnyert pere kapcsán 2019. szeptember 27-én a közmédia Ma este című műsorában részrehajló és csak a közmédia ügyvédeivel jelen lévő „Ellenzéki képviselők fenyegetik a közmédiát” című riport ment le, kihagyva az ellenzék megszólalási lehetőségét.[28]
  • A 2019 októberében tartott önkormányzati választáson budapesti főpolgármesterré választott ellenzéki Karácsony Gergelyt még 2020 januárjáig sem hívta meg az MTVA egyetlen műsorába sem. Karácsony nem is titkolta, hogy nem is különösebben számol a sok tízmilliárdból fenntartott közmédiával, amit szerinte alig néz valaki, míg interneten sokkal több embert ér el.[29] Az ezzel foglalkozó nyilatkozat közismertté válása után január 21-ére viszont már meghívást kapott az MTVA-hoz, ahol meg is jelent. Az interjút azonban így is meglehetősen provokatívra alakította a csatorna, Karácsony azonban minden kötözködő kérdést igyekezett leszerelni. Ugyanekkor az interjú előtt és után is a főpolgármestert kritizáló összeállításokat sugároztak.[30][31] Az esetre a MÚOSZ is kritikát fogalmazott meg az MTVA-val szemben, kivizsgálást kérve a Médiatanácstól, miután szerintük a csatorna törvényt sértett.[32] A Médiatanács azonban jogi lehetőségei hiányosságaira hivatkozva elirányította magától a kérést.[33] Értesülések szerint az MTVA-n belül is megosztott volt az interjú értékelése.[34]
  • Bende Balázs, a közmédia külpolitikai főszerkesztője 2020. március 14-én, a Világ című műsorban tett nyíltan kormánypárti és az ellenzéket dehonesztáló megjegyzéseket.[35] (Bende egykor – több más Fidesz-kormánytaghoz hasonlóan – szintén Soros György ösztöndíjprogramjával tanult külföldön, akit az MTVA-n is többször kritizáltak.)[36] Korábban Németh Balázs bemondó is többször fűzött hírekhez az ellenzéket illető, sarkos magánvéleményt, amit a Médiatanács is elítélt.[37][38] Bende később is számos sajátos, Sorost kritizáló megjegyzést tett, átvéve a kormányzat azon véleményét, miszerint „Soros megrendelésére kritizálják” intézményi szinten Brüsszelben a magyar kormányt.[39][40] Egy később kiszivárgott hangfelvételen pedig szintén Bende és Németh Zsolt csatornaigazgató beszélt egy 2019. március 25-én tartott értekezleten arról, hogy hogyan kell az MTVA-nál az ellenzéket negligálni. Bende úgy fogalmazott, hogy „ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”, és akinek ez nem tetszik az azonnal adja be a felmondását.[41]
  • A 2020-as koronavírus-járvány idején a független, kormánnyal kritikus hangot is megütő médiumokról szóltak lejárató hangon, többek közt „álhírgyártással” vádolva őket, mert a járvány miatt támogatást kértek az olvasóiktól, amit egyébként a járvány előtt is megtettek.[42]
  • Az osztrák külügyminisztérium elégedetlenségének adott hangot, miután 2021. április 7-én a magyar közszolgálati televízió M1 csatornáján lement egy osztrák újságírót, Franziska Tschinderle-t lejáratni kívánó anyag, amiben azért kritizálták a riportert, mert szerintük „provokatív, kérdésnek álcázott állításokat” tett fel a Fidesz EP-delegációjának Orbán Viktor Matteo Salvinivel és Mateusz Morawieckivel „európai reneszánsz” néven épülő új szövetségével kapcsolatban. Az anyag szintén Bende Balázshoz köthető. Az osztrák külügy szerint a média alapvető feladata, hogy kritikus kérdéseket tegyen fel, ezért elfogadhatatlannak tartják az M1 Franziska Tschinderlével szembeni eljárását. Az ügy miatt Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter Szijjártó Péter külügyminisztert is megkereste, aki válaszul „liberális álhírgyártásról és annak kettős mércéjéről” írt Facebook-bejegyzést. Tschinderle úgy reagált, hogy az ügytől függetlenül tovabbra is figyelemmel követi a magyar médiahelyzetet.[43][44][45] Egy napra rá újabb Bendéhez köthető anyag jelent meg, amiben tájékoztatás helyett szintén dehonesztálóan minősítik az osztrák riporter tevékenységét.[46] A Telex interjút is készített Tschinderlével, aki elmondta, hogy semmilyen provokáló szándéka nem volt a kérdéseinek, csak a munkáját végezte.[47] Közben az M1-en egy napon belül már a negyedik lejáratónak szánt anyag is megjelent,[48] a kormányközeli médiumokat képviselő Magyar Nemzeti Médiaszövetség pedig személyeskedésektől sem mentes kritikát tett közzé az ügy kapcsán.[49] Az Európai Újságírók Szövetsége a Tschinderlével történteket az Európai Tanács elé vitte, ahol a magyar kormánynak kell magyarázatot adnia a történtekre.[50]
  • Az M2 Petőfi TV-n sugárzott Jessica Jones című sorozat epizódjaiból kivágták az összes homoerotikus szerelmi jelenetet.[51]
  • A 2019-es Eurovíziós Dalfesztivál alatt Bubnó Lőrinc, a magyar delegáció vezetője egy interjú keretein belül elmondta, hogy a Duna csatorna megfontolja a 2012 óta futó válogatóműsor, A Dal nagyobb helyszínen történő lebonyolítását, és elképzelhetőnek tartják, hogy változásokat vezetnek be a műsorba. Ennek ellenére a MTVA hivatalosan nem erősítette meg a részvételét a 2020-as Eurovíziós Dalfesztiválra, habár október végére egyértelmű lett, hogy A Dal című műsor keretében nem az eurovíziós indulót fogják kiválasztani a következő évben.[52][53] Az MTI október 25-én a következő mondatot írta meg A Dal 2020 indulásával kapcsolatos sajtóanyagban, mellyel teljesen bizonytalanná vált a magyar részvétel: "a műsor készítői úgy döntöttek, hogy jövőre az eurovíziós indulás helyett közvetlenül a magyar könnyűzene tehetségeit, az általuk létrehozott értékteremtő produkciókat segítik". 2019. november 13-án hivatalossá vált, hogy Magyarország nem vesz részt a dalfesztiválon. A magyar közmédia döntésével kapcsolatosan számos hazai sajtóorgánum foglalkozott, a TV2 Tények című magazinműsorában beszéltek róla elsőként, miután pedig végleges lett a döntés, több internetes oldal azzal magyarázta a visszalépést, hogy vélhetően az MTVA számára túl meleggé vált az Eurovíziós Dalfesztivál.[54] Ezt követően a brit The Guardian is foglalkozott a témával,[55] melynek köszönhetően nemzetközi visszhangot váltott ki a legnagyobb újságoknál. Többek között a The Independent,[56] a Deutsche Welle,[57] a Sky[58] és az SBS[59] is foglalkozott az üggyel. Ennek következményeként az MTVA közleményben reagált az őket ért vádakra, állításuk szerint semmilyen produkció, esemény vagy rendezvény kapcsán nem tartják számon senkinek a szexuális beállítottságát,[60] habár a válogatóműsor kétszeres versenyzője, Petruska András Facebook-oldalán úgy fogalmazott, hogy korábban a műsor készítőivel folytatott beszélgetései során kiderült, hogy az "Eurovízió és az MTVA által képviselt értékek nem egyeztethetőek össze".[61] Bencsik András, a Magyar Demokrata főszerkesztője még a visszalépés okait firtató cikkek tömeges megjelenései előtt éppen ezeket a felvetéseket erősítette meg, amikor a Hír TV Sajtóklub című műsorában úgy vélekedett Magyarország távolmaradásáról, hogy az "Eurovízió egy gusztustalan homoszexuális flottatüntetés", valamint azt mondta, hogy "mentálhigiénés okból is örvendetesnek tartom, mert nagyon sok fiatalkorú azt hitte, hogy ez egy 18 éven aluliaknak való dolog, miközben itt ilyen visítozó transzvesztiták meg szakállas nők rombolták a közízlést" – utalva a dalfesztivál korábbi győzteseire, Dana Internationalre és Conchita Wurstra, akik 2019-ben vendégfellépőként szerepeltek a versenyen.[62] A dalfesztiváltól való visszalépést követően ez volt az első alkalom, hogy az MTVA megszólalt az ügyben, majd innentől kezdve napi szinten jelentek meg kormányközeli politikai elemzők nyilatkozatai az M1 aktuális csatorna különböző műsoraiban, melyben balliberális csúsztatásnak[63] és a közmédia lejáratásának[64] nevezték az Eurovíziós Dalfesztivállal kapcsolatos írásokat. Mindezek ellenére az MTVA továbbra sem indokolta, hogy miért döntöttek úgy, hogy nem indulnak a megmérettetésen.[65] A magyar könnyűzenei szakma nem értett egyet a közmédia döntésével, Wolf Kati, a 2011-es Eurovíziós Dalfesztivál magyar versenyzője szerint például ez egy hatalmas lehetőség egy előadó számára; ő úgy fogalmazott, hogy "el kell indulni a versenyen, nem csak otthon ülni".[66] Mindezen túl az MTVA megszakította a kapcsolatot azon újságírókkal is, akik részben vagy teljes egészében az Eurovíziós Dalfesztivállal foglalkoznak, illetve korábban rendszeresen, akkreditált újságíróként vettek részt az eseményeken. Közülük senkit sem hívtak meg A Dal 2020 sajtótájékoztatójára sem,[67] illetve a megkereséseikre sem reagáltak érdemben, amikor októberben szárnyra kaptak az első hírek a lehetséges visszalépés kapcsán.
  • A kormányközeli médiumok, így az M1 napi aktuális csatorna online felülete, a hirado.hu dehonesztáló stílusban írt ellenzéki politikusokról, kifejezetten a 2021-es ellenzéki előválasztás idején: 2021. október 3-án, az oldalon megjelent cikkben az ellenzéket, főleg Karácsony Gergely főpolgármestert – és akkor még miniszterelnök-jelölt jelöltet – kritizálták rendkívül közönséges és személyeskedő kifejezéseket sem mellőzve.[68][69]
  • 2021. október 26-án az MTVA Jó napot, Magyarország! című rádióműsorában tényként hangzott el a nem sokkal korábban bemutatott Elk*rtuk című film cselekményéből származó feltételezés, hogy a Gyurcsány Ferenc által elmondott őszödi beszéd kiszivárgása után történt rendbontások hatósági megtorlása és túlkapásai mögött Gyurcsány felesége, a közben ellenzéki miniszterelnök-jelöltségre is pályázó Dobrev Klára állt volna. A filmben számos cselekmény feltételezéseken alapult, amit a kritizálók és a filmben szereplő valós közszereplők a kormányzat összeesküvés-elméletének minősítettek. Gyurcsány pártja, a Demokratikus Koalíció ezért bejelentette, hogy a rádióban elhangzottak miatt beperli az MTVA-t.[70][71] Az MTVA később helyreigazítást közölt, amiben elismerték, hogy valótlanságokat állítottak a műsorban.[72]
  • Irene Khan, a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának védelmével foglalkozó ENSZ szakértő hivatalos magyarországi látogatást tett 2021 novemberében, ahol egyebek mellett kritikát fogalmazott meg a hangsúlyosan egyoldalú médiatájékoztatás, valamint a kormány médiumokra gyakorolt befolyásolása miatt. Közölte: „Egy demokráciában nem létezhet információs monopólium.” Khan Papp Dániellel, az MTVA vezérigazgatójával, valamint Dobos Menyhérttel, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójával is egyeztetett. Ennek kapcsán Dobos az M1-en arról beszélt, hogy komoly kontrollmechanizmus működik a közmédiában, amit elsősorban a törvényi szabályozás garantál, hiszen a kuratóriumot a parlament választja paritásos alapon, vagyis ellenzéki képviselők is tagjai a testületnek. Ezen felül működik a tartalomért felelős, azt kontrolláló grémium is. Ez a Közszolgálati Testület, amely Dobosék szerint a társadalom minden szeletét lefedi, helyet kapnak benne a történelmi egyházak képviselői mellett a Magyar Olimpiai Bizottság vagy a Magyar Művészeti Akadémia delegáltjai is. Ha ők nincsenek megelégedve a tartalommal, kezdeményezhetik a vezérigazgató felmentését is. Dobos szerint politikai befolyásolásukra csak akkor volt példa, amikor 2018 decemberében a „rabszolgatörvény” elleni tüntetések idején ellenzéki politikusok a követeléseiket akarták beolvasni az állami tévében, ami Dobos szerint „szégyen volt a magyar demokrácia történetében.”[73][74]
  • 2021 decemberében az MTVA egyik, határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazás évfordulójáról megemlékező riportjában egy Paizs Andrea nevű „erdélyi születésű fiatal” szólalt meg az ellenzéket hosszasan kritizálva, de az már nem derült ki a riportból, hogy Paizs a Miniszterelnökség egyik munkatársa. A közmédia már máskor is kormányhoz vagy a Fidesz pártszervezeteihez kötödő riportalanyokat mutatott be civilként, akik az Orbán-kormány intézkedéseit méltatták.[75]
  • 2021. december 10-én Orbán Viktor rendszeres péntek reggeli rádióinterjújában még csak kérdés szintjén sem hangzott el, hogy néhány nappal korábban Völner Pál államtitkár és igazságügyminiszter-helyettes ellen eljárás indult korrupciós bűncselekmények vádja miatt. Ilyen magas szintű politikust ugyanis addig még nem vádoltak meg bűncselekménnyel Magyarországon.[76] Korábban már váltottak le Orbán rádióinterjúit vezető riportert, mert időnként kritikusabban is meg mert nyilvánulni az interjúk során.[77]
  • 2022 februárjában a nem sokkal korábban kirobbant orosz-ukrán háború kommunikációja kapcsán indult polémia, miután a konfliktust a valósággal szemben az MTVA szakértői Ukrajna agressziójaként tálalták.[78] Az ott megjelenő álhírek miatt az ellenzék a 2022-es magyarországi országgyűlési választás miatt az országban tartozkodó EBESZ delegációhoz, Ungár Péter LMP-s politikus pedig a Médiatanácshoz fordult. Az ügy miatt Dobos Menyhért és Papp Dániel MTVA-vezetők közös közleményben utasították vissza a „független magyar közmédiát támadó baloldal nyomásgyakorlását”. Közölték, hogy ők szintén a Méditanácshoz fordulnak. Közben petíció is elindult Polyák Gábor, az ellenzék sajtópolitikai kabinetvezetője részéről, amivel Papp Dániel lemondatását kívánják elérni.[79][80][81] Ellenzéki politikusok később is kritizálták a közmédiát a konfliktust érintő valótlan hírek miatt,[82] miközben a Médiatanács – melyben csak kormánypárti delegáltak voltak – úgy nyilatkozott, hogy a közmédia bírálatai „alkalmasak lehetnek a közvélemény megtévesztésére és a közhangulat indokolatlan felkorbácsolására”, ezért a közleményében „a józan hangvétel megőrzésére, a szabad, sokszínű, és kiegyensúlyozott tájékoztatás befolyásmentes fenntartására” hívta fel a figyelmet.[83]
  • 2022. március 6-án az egyesült ellenzék tiltakozást tartott az MTVA székháza előtt, ahol az ellenzéki politikusok a közmédiát elmarasztaló felszólalásokat tartottak, kiemelve az állami cenzúrát, propagandát és az ellenzék kizárását.[84] Az eseményre reagálva Németh Balázs bemondó – nem először – saját kritikájának adott hangot élő műsorban.[85] Ezután közölte Dobos Menyhért, hogy március 16-tól a 2022-es választás előtt „törvényi kötelezettségén túl is” biztosít médiafelületet a pártoknak a közmédia, ami 5 percet jelent az M1 és a Kossuth Rádió reggeli műsorsávjában.[86]
  • Közben 2022 márciusában nyilvánosságra hozott információk alapján kiderült, hogy a közmédia a kormány megrendelése alapján cenzúráz vagy közöl híreket, ha azok politikailag relevánsnak számítanak: ezek szerint míg Orbánnal vagy más Fidesz közeli személyekkel kapcsolatos hírekkel kiemelten kellett foglalkozni, addig a kormánynak kínos ügyek híreit megszűrték, kihagyták, vagy egyeztetési kötelezettség előzte meg a publikálásukat, mint például az ellenzékről, a koronavírus-járványról, a jogállamisági vitákról, a gyermekvédelmi törvényről, a migrációról, az egyházakról, Donald Trump választási vereségéről, vagy a hazai sajtóhelyzetet kritizáló külföldi véleményekről szóló híreket.[87][88]
  • Az EBESZ 2022 márciusában kiderült időközi jelentése aránytalan előnyt jelzett a kormányzó Fidesz párt számára. Eszerint a számos, kormány felé részrehajló intézkedés közé tartozik a közmédia „rendszerszintű politikai elfogultsága”, ahol nem jelennek meg ellenzéki politikusok. A Fidesz közeli Alapjogokért Központ elsőként reagálva azt írta a jelentésről, hogy az „megalapozatlan állításokat fogalmaz meg a magyar választási rendszerrel kapcsolatban”.[89] A szervezet a választások után is lényegében ugyanezeket az állításait fogalmazta meg, számos más, kormánynak kedvező körülményt számba véve.[90]
  • 2022. április 2-án „háborúpárti tüntetésként” mutatta be a közmédia a megtámadott ukránok melletti tüntetést, amivel kapcsolatban csak ifj. Lomnici Zoltán kormányközeli jogászt kérdezték, aki ezt „baloldali, háborúpárti tüntetésként” értékelte.[91]
  • 2022 áprilisában Bencsik Gábor, kormányközeli újságíró azután kritizálta a közmédiát, hogy az országgyűlési választások után Márki-Zay Péter, a választáson vesztes Egységben Magyarországért pártszövetség miniszterelnök-jelöltje háromnegyed órás szereplési lehetőséget kapott a 48 perc című műsorban, miközben a választások előtt összesen öt perc állt rendelkezésére. Bencsik szerint tarthatatlan a közszolgálati televízió politikai elfogultsága, ami „az ország ellenzéki felének is a televíziója, az ő adójukból is működik, ideje elkezdenie aszerint is viselkedni”, de kitér a már korábban is bírált, kizárólag kormányoldali értelmezésekre és az ellenzéki szereplők kizárására is a közmédiából.[92] A hirado.hu-n egy hosszabb, személyeskedő írásban kritizálták Bencsiket, kétségbe vonva szakmai hozzáértését, majd szerintük azzal cáfolva az ellenzéki szereplők negligálását, hogy csak az azóta már az Orbán-kormányoknak biztosként dolgozó, egykori szocialista Szili Katalint említették meg.[93] Bencsik egyebek mellett úgy reagált: „a hirado.hu ismeretlen szerzőjének cikke hazugságokkal, csúsztatásokkal van tele.”[94]
  • Márki-Zay meg is jelent a közmédia műsorában, ahol szintén szembesítette a műsort vezető Lánczi Tamás kormánypárti politológussal, hogy évek után, csak egy ellenzéknek vesztes választás után hívnak be hosszabb időre ellenzéki politikust, amit Lánczi cáfolni próbált, mondván ők próbálták hívni, de Márki-Zay szerint ha a kampány idején tényleg hívták volna, örömmel eljött volna (Márki-Zay ebbéli kritikáinak a kampányban is többször hangot adott). Ehelyett a kormányzat ellene folytatott „karaktergyilkosságaival és hazugságaival” kellett megküzdenie, valamint kitért az EBESZ megállapításaira az aránytalan kampányviszonyok tekintetében.[95]
  • 2022. április 28-án újabb valótlan cikk jelent meg a hirado.hu-n, ebben az osztrák heute.at hírét átvéve „Bécsben tapasztalt áruhiányról” számoltak be, amit az orosz–ukrán válságnak tudtak be, ezt pedig egy bolt üres hűtőpultjának képével illusztrálták. A valóságban azonban elromlott a berendezés, ezért pakolták ki belőle a hűtendő árukat, csakhogy ezzel az információval a hirado.hu már nem javította ki a hírt.[96]
  • 2022. augusztus 20-án az augusztus 20-i nemzeti ünnep budapesti tűzijátékának elhalasztásáról döntöttek a várható rossz időjárási körülmények miatt, amiről a közmédia is rendben beszámolt; a fővárosi helyszínen végül nem volt vihar. Két nappal később Palkovics László technológiai és ipari miniszter augusztus 22-ével felmentette az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) két vezetőjét, ami többek bírálatát váltotta ki, mivel szerintük politikai okok álltak a menesztés mögött.[97] Az eset után a közmédia a saját korábbi anyaga megváltoztatásával is azt a kormányközeli médiumokban megjelent narratívát közvetítette, amiben az OMSZ-ot hibáztatták „téves riasztást” emlegetve, holott az időjárás sokszor bizonytalan, és máshol voltak viharok.[98][99]
  • Hadházy Ákos független képviselő 2022. október 28. és november 4. között az MTVA Kunigunda utcai székháza elé települt egy sátorral, melyet az épülettel szemközti oldalon állított fel. A képviselő az akcióval a közmédia politikai elfogultságára hívta fel ismét a figyelmet, valamint az aktuális nemzeti konzultációt kritizálta, távlati célként pedig az épület blokádjára szólított fel, hogy az adóforintokból működő médiumtól a valóság bemutatását érjék el, ezen kívül fogadóórát is tartott az ott megjelent érdeklődőknek.[100] Az akciót a közmédia stábja folyamatosan megfigyelte és kamerázta, amiről a képviselő videókat is bemutatott, de Hadházyval egyszer sem csináltak interjút, hogy a médiumban bemutassák álláspontját. Ehelyett október 31-én sértett hangú, személyeskedő stílusú közleményben reagáltak Hadházy felvetéseire, azt állítva, hogy a képviselő hazudik; szerintük „a stáb mindössze a képviselő hírérték szempontjából értékelhető »performanszait«, aktivitásait dokumentálja annak érdekében, hogy adott esetben a köztudottan olcsó politikai balhék gerjesztésében érdekelt képviselő valótlan állításait egyértelműen cáfolhassa.” Hozzátették: „A televíziós újságíró szakma része, hogy a hiteles tájékoztatás érdekében egy-egy hosszabb esemény teljes ideje alatt a helyszínen tartózkodnak a stábok, ezért Hadházy Ákos kirohanása a közmédia ellen egyértelmű bizonyítéka annak, hogy számára kellemetlen, ha nem tud akadálytalanul hazudni.”[101][102][103] November 4-én többezres tüntetéssel ért véget Hadházy akciója, az esemény végét tudatosan az 1956-os forradalom leverésének évfordulójára időzítve. A tüntetésen több felszólaló is részt vett, akik a kormányt és az MTVA-t, illetve általában a kormánypropagandát kritizáló felszólalásokat tartottak. Az eseményen megjelent jelentős rendőri jelenlét megakadályozott minden esetleges rendbontást, de Hadházy is felszólította a tüntetőket, hogy ne kövessenek el törvénysértést, a tüntetés végül este fél kilenc körül ért véget.[104] Az MTVA a tüntetést is hamisan, a valóságot elhallgatva tálalta: egyetlen alkalommal sem tettek említést arról, hogy a demonstrációval pont az MTVA-t kritizálták, többek közt hírcenzúrát és Papp Dániel menesztését emlegetve, ehelyett „pedagógusdemonstrációként” számoltak be a történtekről, miután pedagógusok is felszólaltak a rendezvényen; igaz, a pedagógusok korábbi tüntetésein megfogalmazott 9 pontos követelése elhangzott végre a közmédiában.[105]
  • 2022. november 28-án jogerősen pert nyert a Kúrián az MTVA két olyan perben, amik azért indultak, mert korábban megtagadták bizonyos közlemények kiadását a DK és a MÚOSZ részéről. Az ítélet indoklása szerint ugyanis a médiumnak joga van minden olyan közlemény kiadását megtagadni, amelyről feltételezhető, hogy az alkalmas lehet más személy személyiségi jogainak megsértésére. Az ítelet után nem sokkal már meg is jelentettek egy MÚOSZ-t lejártani kívánó anyagot, amiben még a KGB-vel is megpróbálták összemosni.[106]
  • 2022. december 14-én Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese az M1 Ma reggel című műsorában jelent meg, először ellenzéki közszereplőként az MTVA-ban a tanártiltakozások kezdete óta. A politikus itt a diákok követeléseiből is idézett és felsorolta a polgári engedetlenség miatt kirúgott 13 tanár nevét. A párt egy közleményt is meg szeretett volna jelentetni ezzel kapcsolatban az MTI-ben, de azt a közmédia arra való hivatkozással utasította el, hogy a jogszabályok értelmében a közszolgálati médiaszolgáltatónak joga van „jó hírneve védelmében” megtagadási jogát gyakorolni. Úgy fogalmaztak egy, fentebb is idézett bírósági ítéletre hivatkozva: „hiába egy jogerős bírósági döntés, a balliberális sajtó cenzúrát kiált”.[107][108] Azt is tagadták, hogy nem számoltak volna be elégszer a tiltakozásokról, miközben abban a nagyjából egy órás híradóban, ahol ez elhangzott csak a 49. percben volt szó erről, előtte és utána pedig politikailag elfogult híranyagokat közöltek, amikben a tiltakozók és a „baloldal” közti összefogást vélelmezték.[109] Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. újabb igazgatója is annyival intézte el a közmédiában megjelent tüntetőket és ellenzéket összemosó, valamint ellenzéket dehonesztáló híreket, hogy „a szerkesztői szabadság része, hogy az M1 Híradó munkatársai meghatározhatják, miről és hogyan számolnak be”, hozzátéve, hogy „a szerkesztők döntése törvényi védelem alatt áll.”[110]
  • A kormányközeli Rákay Philiphez köthető, 600 millió forintból készült Aranybulla című sorozat, amelynek költségei utóbb már egymilliárd forintra rúgtak[111] 2022 karácsonyán debütált Dunán. Míg az MTVA „hatalmas sikernek” nevezte nagyon hamar megszaporodtak a negatív vélemények és a sorozat napokon belül mind kritikusi, mind nézői oldalról megbukott. A médium „Sikert aratott az idei év legnagyobb filmes dobása, az Aranybulla” című bejegyzésében ráadásul először még az szerepelt, hogy „az irodalmi klasszikus ezúttal modernebb köntösben, de korhű, részletgazdag látványvilággal és nagyszerű alakításokkal mutatta be a fordulatos szerelmi történetet”, amire az Átrium Színház úgy reagált:
„
  • Az „Aranybulla” nem „irodalmi klasszikus”, hanem a II. András magyar király által 1222. április 24-én a székesfehérvári országgyűlésen kiadott, függőpecséttel ellátott királyi okirat.
  • Az „Aranybulla” nem is „szerelmi történet”, hanem a magyar nemesség jogait először rögzítő jogi erejű nyilatkozat.
  • Az „Aranybulla” sorozat nem irodalmi alapanyagból készített fordulatos szerelmi történet, hanem eredeti forgatókönyv alapján készült, fikciós elemekkel bővített, az események történelmi hátterét és folyamatát bemutatni szándékozó televíziós alkotás.
 ”

Hozzátették: „meg tudják érteni, ha az MTVA social media osztályán dolgozók maguk sem hajlandók megtekinteni a művet, amelyet propagálni szándékoznak, de 130 milliárdból talán kitelne olyan szakemberek alkalmazása, akik legalább jártak irodalom- és történelemórára”. A médium bejegyzéséből később eltűntek az inkriminált részek.[112]

A botrány nem csitult az igen költséges sorozat technikai, színészi, szakmai és történelmi baklövései miatt, amelyre Rákay Philip úgy reagált, hogy csupán politikai okokból teszik tönkre a film hírét,[113] magyarellenességet, amerikai beavatkozást és Soros Györgyöt emlegetve.[114] A botrányt tetézte, hogy az Aranybullában számtalan aktuálpolitikai utalást helyeztek el, amelyek a kormánypárt retorikájának és különböző kampányainak gyakori témái,[115] illetve az egyik szereplő meggondolatlanul a Trónok harca c. amerikai produkcióhoz hasonlította a sorozatot.[116]

  • 2023 februárjában egy M2-n sugárzott könnyűzenei műsorban kivágták Orbán nevét Beton.Hofi rapper Bagira című dalának szövegéből, ahol a miniszterelnök negatív kontextusban tűnik fel, mikor a vonatkozó részt egyszerűen lenémították.[117]
  • 2023. február 19-én a kecskeméti Urunk mennybemenetele-templom miséjének felvett anyagából került ki egy 15 perces rész, amiben Finta József plébános beszédében egy tanárnőről és a mások erőszakos legyőzésével elérhető hatalomról értekezik. A jelenségre Hadházy Ákos független képviselő hívta fel a figyelmet „Őrület és szintlépés: az állami rádió már a szentmiséket is cenzúrázza!” című Facebook-bejegyzésében, aki szerint a beszéd inkriminált részében a kormányzat önmaga erkölcsi visszáságai köszönnek vissza, és valószínűleg ez szúrhatta a „propagandisták” szemét. A közmédia egy közleményben „technikai hibára” hivatkozott a hiányosan rögzített anyag miatt, ezen kívül elnézést kért a plébánostól, valamint valamennyi hívőtől.[118]
  • 2023. március 10-én a közmédia „kiemelkedő munkatársainak” díjazása kapcsán Papp Dániel, azt MTVA vezérigazgatója arról is beszélt, hogy a közmédia is nehézségekkel néz szembe a 2023-as évben a gazdasági válság és a háború miatt. Mindeközben a közmédia ebben az évben 127,577 milliárd forintból gazdálkodhat, és még saját autómosót is telepít 34,9 millió forintért.[119]

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Nem tévesztendő össze az elkülönített állami pénzalapokkal, mert nem önálló alrendszere az államháztartásnak.
  2. ↑ Az MTVA alapító okirata PDF
  3. ↑ http://www.mtva.hu/szervezet/
  4. ↑ MTVA SZMSZ PDF
  5. ↑ Új arculattal jelentkezik a közmédia Archiválva 2012. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben – Híradó.hu, 2012. július 24.
  6. ↑ 12 millió forintot kapott Ákos a rádiószignálokért – Átlátszó.hu, 2013. október 31.
  7. ↑ Tartalomszolgáltató mobilportált indít az MTVA (hu-HU nyelven). hirado.hu. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
  8. ↑ Dávid, Kovács: Lelövik a Teletékát (magyar nyelven). index.hu, 2017. május 12. (Hozzáférés: 2022. november 6.)
  9. ↑ https://www.facebook.com/mtvasajtoosztaly/photos/a.1006268706072183.1073741828.998752136823840/1061722987193421/?type=3&theater
  10. ↑ Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság elnevezéssel egyesül a négy közszolgálati médiaszolgáltató. MTVA, 2015. július 1. [2016. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
  11. ↑ Az MTVA televíziós kereskedelmi adásidejét is az Atmedia értékesíti – Atmedia, 2016. január 4.
  12. ↑ Áder sajtófőnöke lesz a közmédia vezérigazgatója 24.hu, 2022. július 6.
  13. ↑ Urbán Ágnes - Lágy cenzúra helyett kemény eszközök? (Millennium Intézet, 2016.11.04.)
  14. ↑ Kétharmados Fidesz-uralom az MTV-ben – Index, 2010. december 10.
  15. ↑ Háborúban született, a hatalom szolgálatába állt - Dokumentumfilm a 444.hu Youtube csatornáján, 2019.04.24.
  16. ↑ „… a maffiában lehet hasonló, gondolom” – ilyen a köztévé belülről (magyar nyelven). Szabad Európa. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
  17. ↑ Fazekas Pálma - Elviselhetetlenné vált a rasszizmus és a homofóbia - mondja egy volt MTVA-s (Szabad Európa, 2020.11.30.)
  18. ↑ Kovács-Angel Marianna - Egyetlen EU-s vezető került fel a sajtószabadság ragadozóinak listájára: Orbán Viktor (24.hu, 2021.07.05.)
  19. ↑ Csatári Flóra Dóra, Fábián Tamás - Így darálta le a hatalom pár év alatt a szabad médiát Magyarországon (Telex.hu, 2021.07.23.)
  20. ↑ Kiretusálták Lomnicit a Híradóban – Index, 2011. december 6.
  21. ↑ Mi baja a Hírcentrumnak Cohn-Bendit-vel? – Index, 2011. április 8.
  22. ↑ Másfél milliós kártérítés a volt köztévésnek – Index, 2014. november 21.
  23. ↑ Kirángatták Szél Bernadettet és Hadházyt az MTVA épületéből – Mérce, 2018.12.17.
  24. ↑ Kunigunda utcai csata: megnyerték a pert az ellenzéki képviselők az MTVA ellen – 444.hu, 2019.09.27.
  25. ↑ A DK képviselői újra megpróbáltak beolvasni egy közleményt a köztévében – 24.hu, 2019.09.28.
  26. ↑ Bejutott az ellenzék az MTVA székházába – 24.hu, 2019.09.30.
  27. ↑ Bravúrosan hamisított hírt a közmédia abból a sajtótájékoztatóból, amit a hírhamisítás ellen tartottak – Mérce, 2019.09.30.
  28. ↑ A Médiatanács ellen ítélt a bíróság, amiért szemet hunyt az M1 részrehajló műsorában történt jogsértés felett – Media1, 2020. július 11.
  29. ↑ Megválasztása óta egyszer sem szólalhatott meg Karácsony a közmédiában – Index, 2020.01.18.
  30. ↑ Karácsonyt végre meghívták a közmédia Híradójába, és az elmúlt évek legabszurdabb interjúját hozták össze – Index, 2020.01.21.
  31. ↑ A köztévé riportere átváltozott, amikor Karácsony után egy fideszes ment be a stúdióba – 24.hu, 2020.01.22.
  32. ↑ Karácsony-interjú: A MÚOSZ szerint az M1 megsértette a Közszolgálati Kódexet és a sajtótörvényt – Media1, 2020.01.22.
  33. ↑ Lepattintotta magáról a Médiatanács a botrányos Karácsony-interjút – Index, 2020. február 12.
  34. ↑ A hírigazgató megdicsérte a riportert a Karácsony-interjú után – HVG, 2020.01.24.
  35. ↑ M1: összetehetik a kezüket a migránspárti ballibek, hogy a magyar oly végtelenül bölcs nemzet! – Index, 2020.03.17.
  36. ↑ A köztévében rendszeresen Sorost szapuló Bende Balázs is Soros-ösztöndíjjal tanulhatott – 444.hu, 2020.04.06.
  37. ↑ A Médiatanács elítélte a híradós Németh Balázs “hírkommentálását” – 24.hu, 2015.01.30.
  38. ↑ Törvénysértő volt az M1 Híradó a Médiatanács szerint, de mégse szankcionálja a testület a történteket – Media1, 2020.01.16.
  39. ↑ Gulyás Gergely a Magyarországot elítélő jelentésről: Soros György mondta tollba, ez zsarolás – 24.hu, 2020.10.01.
  40. ↑ Észak-koreai szintű agyhalál a köztévén – 444.hu, 2020.10.04.
  41. ↑ Keller-Alánt Ákos - Szerkesztői utasítás a köztévénél: „Ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják” (Szabad Európa, 2020.11.12.)
  42. ↑ A köztévé egyik legfontosabb dolga járvány idején: a független portálokat ekézni, mert pénzt gyűjtenek – Mérce, 2020.03.18.
  43. ↑ Európai reneszánszt hirdetett Orbán Salvinivel – Telex.hu, 2021.04.01.
  44. ↑ Kérdésekkel provokáló újságíró: Nem fogjuk abbahagyni – Telex.hu, 2021.04.08.
  45. ↑ Az osztrák külügy elfogadhatatlannak tartja a magyar közmédia lejárató anyagát – Telex.hu, 2021.04.08.
  46. ↑ Megérkezett a közmédia riportjának második része a Fidesz EP-képviselőit „provokáló” osztrák újságíróról – Telex.hu, 2021.04.09.
  47. ↑ Franziska Tschinderle: Kíváncsi vagyok, a Fidesz miért félt válaszolni a kérdéseimre – Telex.hu, 2021.04.09..
  48. ↑ Nem kereste meg a közmédia az osztrák újságírót, mielőtt lejárató riportot közöltek róla – 24.hu, 2021.04.09.
  49. ↑ Dühös közleményt adott ki a közmédiával „csapategységben működő” kormánypárti Magyar Nemzeti Médiaszövetség az M1 Híradót ért bírálat miatt – Media1, 2021.04.09.
  50. ↑ Az Európa Tanácsban kényszerül magyarázkodni a kormány az M1-en lejáratni próbált osztrák újságíró kapcsán – Media1, 2021.04.23.
  51. ↑ Kikerült az összes meleg jelenet a Jessica Jones című sorozatból a Petőfi TV-n – Telex.hu, 2021.04.07.
  52. ↑ Granger, Anthony: Hungary: A Dal Looking At Move To Larger Venue (angol nyelven). Eurovoix, 2019. május 12. [2019. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 12.)
  53. ↑ ESCKAZ in Tel Aviv: Interview with Lőrinc Bubnó (Head of Delegation of Hungary) (angol nyelven). ESCKAZ, 2019. május 12. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
  54. ↑ Sajó, Dávid: Túl meleg az Eurovízió a kormánynak és a közmédiának? (magyar nyelven). index.hu, 2019. november 26. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  55. ↑ Walker, Shaun: Hungary pulls out of Eurovision amid rise in anti-LGBTQ+ rhetoric (angol nyelven). The Guardian, 2019. november 27. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  56. ↑ Osborne, Samuel: Speculation: Hungary out of 'too gay' Eurovision (angol nyelven). The Independent, 2019. november 29. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  57. ↑ Wünsch, Silke: Is the Eurovision Song Contest too 'gay' for Hungary? (angol nyelven). Deutsche Welle, 2019. november 29. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  58. ↑ Robertson, Chris: Eurovision: Hungary pulls out of 'too gay' song contest (angol nyelven). Sky, 2019. november 28. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  59. ↑ Hungary pulls out of Eurovision reportedly over concerns the music spectacular is 'too gay' (angol nyelven). SBS, 2019. november 29. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  60. ↑ Visszautasítja a közmédia a sajtóban megjelent Eurovíziós Dalfesztivállal kapcsolatos állításokat (magyar nyelven). hirado.hu, 2019. november 28. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  61. ↑ "Érdekes cikket közölt az Index.hu. ..." (magyar nyelven). Facebook – Petruska András oldala, 2019. november 27. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  62. ↑ Bordás, Gábor: Bencsik András: A Eurovízió egy gusztustalan homoszexuális flottatüntetés (magyar nyelven). 24.hu, 2019. október 29. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  63. ↑ Balliberális csúsztatás a dalverseny kapcsán kirobbant médiahiszti Kiszelly szerint (magyar nyelven). hirado.hu, 2019. december 1. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  64. ↑ Kiszelly: Régi trükkel próbálják lejáratni a közmédiát (magyar nyelven). hirado.hu, 2019. november 30. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  65. ↑ MTVA: Jó döntés volt, hogy nem megyünk az Eurovízióra, máris rekordot döntött A Dal 2020 (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. december 5. (Hozzáférés: 2021. december 16.)
  66. ↑ Juhász, Ervin: Kati Wolf: “We Should Go, Perform, And Not Just Sit At Home” (angol nyelven). ESC Bubble, 2019. december 3. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  67. ↑ A DAL 2020 – Bár már nem Eurovízióra, de Velük megy tovább az MTVA esztrádműsora – összefoglaló a sajtótájékoztatóról (magyar nyelven). OurVision, 2019. december 17. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  68. ↑ Túlélni Karácsonyt – Illuzionista kókler vagy politikai misszionárius az ország vezetésére készülő főpolgármester? Híradó.hu, 2021. október 3.
  69. ↑ BBC-osztályú higgadt elemzés a közmédiában: Karácsony Gergely egy „álmatagságát millió dolláros bölcsészmosollyal kompenzáló óriáslajhár” - 444.hu, 2021.04.04
  70. ↑ A DK beperli az MTVA-t, mert tényként kezelte az Elkxrtuk állításait - Index, 2021.10.27.
  71. ↑ Az állami rádióban bemondták, hogy Dobrev Klára döntött „2006-ban az utcán lévő ártatlan emberek szemkilövéséről és megveréséről” 24.hu, 2021.10.27.
  72. ↑ A Kossuth Rádió elismerte, hazudott Dobrev Kláráról 24.hu, 2021.11.11.
  73. ↑ Aggodalmát fejezte ki és felszólítással élt a magyar médiahelyzet kapcsán az ENSZ jelentéstevője Media1, 2021. november 23.
  74. ↑ A közmédia vezérigazgatója elmondta, melyik volt az egyetlen alkalom, amikor a politika befolyást akart gyakorolni rájuk 24.hu, 2021.11.23.
  75. ↑ Elfelejtette megemlíteni a köztévé, hogy az „erdélyi születésű fiatal” a Miniszterelnökség dolgozója Azonnali.hu, 2021.12.06.
  76. ↑ Orbán egy kérdést sem kapott a Völner-ügyről a Kossuth rádióban - 444.hu, 2021.12.10.
  77. ↑ Levették a műsorról Orbán állandó pénteki kérdezőjét 444.hu, 2017. december 1.
  78. ↑ Magyarországon is óriási erőkkel terjeszti a Kreml a háborús propagandát Telex, 2022. március 3.
  79. ↑ Az ellenzék az EBESZ-hez fordul az állami média álhírei miatt 24.hu, 2022. február 28.
  80. ↑ „A független magyar közmédiát támadja a baloldal” – írja közleményben a közmédia 24.hu, 2022. február 28.
  81. ↑ Petíció indult az MTVA vezérigazgatójának menesztésére Media1, 2022. február 28.
  82. ↑ Az ellenzék szerint elég volt az orosz propagandából, az MTVA vezetőinek menniük kell! Népszava, 2022. március 2.
  83. ↑ A „közmédia” kritizálása alkalmas lehet a közvélemény hangulatának felkorbácsolására - véli a Médiatanács Népszava, 2022. március 1.
  84. ↑ „Nincs szabad választás, ahol agymosás folyik 12 éve, ahová nem engedik be az ellenzéket a közmédiába” Media1, 2022. március 6.
  85. ↑ Élő adásban akadt ki az M1 műsorvezetője az állami tévét ért bírálatok miatt Media1, 2022. március 8.
  86. ↑ 4 év után egyszeri alkalomra beengedi 5 percre az ellenzéket is az M1 és a Kossuth Rádió Media1, 2022. március 9.
  87. ↑ Kiszivárgott iratok mutatják, hogyan diktálnak Orbánék a nemzeti hírügynökségnek Telex–Direkt36, 2022. március 4.
  88. ↑ „Ne írd meg semmilyen formában, köszi” – Így hallgatja el a kormánynak kínos híreket az állami hírügynökség Telex–Direkt36, 2022. március 7.
  89. ↑ Durván lejt a Fidesz felé a választási pálya - állapítja meg az EBESZ időközi jelentése Népszava, 2022. március 23.
  90. ↑ EBESZ: Nem voltak egyenlőek a feltételek a magyar választáson hvg.hu, 2022. április 4.
  91. ↑ Háborúpárti tüntetésként mutatta be a közmédia az ukránok melletti kiállást 444.hu, 2022. április 2.
  92. ↑ Bencsik Gábor: A közszolgálati televízió politikai elfogultsága tarthatatlan 24.hu, 2022. április 12.
  93. ↑ Bencsiket utolérte a baloldali hisztéria Híradó.hu, 2022. április 12.
  94. ↑ Bencsik Gábor szerint az állami média reakciója a Rákosi-korszakot idézi 24.hu, 2022. április 14.
  95. ↑ Márki-Zay Péter az m1-en: Szeretnék megemlékezni arról a fantasztikus eseményről, hogy itt vagyunk Magyar Hang, 2022. április 14.
  96. ↑ Bécsben nincs áru a boltban – írta meg a magyar közmédia, majd kiderült, elromlott a hűtő hvg.hu, 2022. április 28.
  97. ↑ Kirúgta a kormány az OMSZ vezetését, pedig az utolsó pillanatig volt esély viharra augusztus 20-án Telex, 2022. augusztus 22.
  98. ↑ OMSZ: A bizonytalansági faktor sajnos benne van a szakmánkban Telex, 2022. augusztus 21.
  99. ↑ A közmédia is rossz időt jósolt, másnap mégis a saját időjárás-jelentését megvágva gyalázta az OMSZ-t Telex, 2022. augusztus 23.
  100. ↑ Hadházy sátrat vert a közmédia épülete előtt 24.hu, 2022. október 28.
  101. ↑ Az MTVA közleményben hazugozta le Hadházy Ákost 24.hu, 2022. október 31.
  102. ↑ Ismét hazudik Hadházy Ákos Híradó.hu, 2022. október 31.
  103. ↑ Folyamatos kamerás megfigyelés alatt tartja a közmédia Hadházy Ákost az MTVA székháza előtt Media1, 2022. október 31.
  104. ↑ „Amíg nincs győzelem, addig nem hagyjuk abba” – az MTVA-székház előtt tüntettek Hadházyék 24.hu, 2022. november 4.
  105. ↑ Trükkösen számolt be az M1 televízió az állami média cenzúrái és Papp Dániel vezérigazgató elleni tiltakozásról Media1, 2022. november 5.
  106. ↑ KGB-t emlegető lejárató anyaggal ünnepli a Közmédia, hogy dupla győzelmet ért el a bíróságon és folytathatja a cenzúrákat Media1, 2022. november 28.
  107. ↑ Nem jelentette meg a Momentum közleményét az MTI, a közmédia szerint szó sincs cenzúráról Telex, 2022. december 14.
  108. ↑ Újabb cenzúra történt a Közmédiánál Media1, 2022. december 14.
  109. ↑ A közmédia Híradójának 49. percében számoltak be az MTVA székháza előtti tüntetésről Telex, 2022. december 9.
  110. ↑ A közmédia vezérigazgatója nem lát problémát abban, hogy az M1 Híradó egy konteós riportjában olyanokat állított, hogy Gyurcsány szervezte az október 23-i tanártüntetést Media1, 2022. november 23.
  111. ↑ Kijött az egymilliárd forintos Aranybulla film előzetese (HVG)
  112. ↑ MTVA: Az Aranybulla-sorozat egy irodalmi klasszikust dolgoz fel hvg.hu, 2023. január 2.
  113. ↑ Gendersemleges sárkány miatt cenzúrázta Rákay Philipet a Facebook (hirado.hu)
  114. ↑ Rákay Philip szándékos hangulatkeltésnek titulálja az Aranybulla negatív kritikáit (Index)
  115. ↑ Mennyei silányság – Aranybulla (Filmtekercs.hu)
  116. ↑ Aranybulla: az 1. évad (Sorozatjunkie)
  117. ↑ Orbán Viktor miatt cenzúrázott egy koncertet a közmédia Magyar Hang, 2023. február 24.
  118. ↑ Cenzúrázta a Kossuth Rádió a vasárnapi misét, az MTVA szerint csak technikai hiba volt, hogy kivágtak egy részt a prédikációból Népszava, 2023. március 10.
  119. ↑ Nehéz évre számít idén a közmédia 444.hu, 2023. március 10.

További információkSzerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Médiaszolgáltatás-támogató_és_Vagyonkezelő_Alap&oldid=25907094”