Főmenü megnyitása

A Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet területe 8 753 hektár, ebből fokozottan védett 478 hektár. A Tájvédelmi körzet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.

Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet
B szt laszlo cuha volgy.jpg
Ország Magyarország
Elhelyezkedése Veszprém megye
Terület257,79 km²
Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet (Magyarország)
Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet
Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 42″, k. h. 17° 44′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 42″, k. h. 17° 44′ 19″

FekvéseSzerkesztés

A tájvédelmi körzet területe Zirctől nyugatra, a Bakonykoppány, Farkasgyepű, Pénzesgyőr által határolt vonalig terjed. A Dunántúli-középhegység egy jellegzetes, bükkös erdőkkel borított tájegysége 1991-ben került védelem alá. Védetté nyilvánító jogszabály: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 4/1991. (III. 22.) KTM rendelete a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet létesítéséről. A természetvédelmi oltalmat a terület viszonylagos érintetlensége, kiterjedésének 84%-át borító erdeinek szinte teljes mértékű eredetisége is indokolta.

JellemzőiSzerkesztés

A vidéket a 300-400 méter átlagmagasságú fennsíkokból mintegy száz méterre kiemelkedő rögök alkotják, kisebb-nagyobb medencékkel, és mély szurdokvölgyekkel felszabdalva. A különböző intenzitású geológiai mozgások hatására a Gerence-patak völgyétől keletre sűrűbb völgyhálózat, szurdokok, élesebb gerincek, míg keletre töbrökkel, víznyelőkkel változatos széles hegyhátak, és lankás oldalak alakultak ki. A völgyek, árkok, kisebb-nagyobb szurdokok által szabdalt területen több mint harminc barlang található. A legnevezetesebbek a csaknem függőleges, húsz méter mély kürtővel nyíló Ördöglik, és a Kis- valamint a Nagy-Pénzlik. Különösen érdekes a betyárlegendáktól övezett Odvas-kői-barlang, amelynek már az ősember is kihasználta az adottságait, amint arról a kőkorszaki leletek tanúskodnak. Hasonlóan értékes jelenség a Szárazgerence völgytől délre elterülő töbörmező. A Szömörke-völgyben látható mésztufa lépcső, amelyen a Judit-forrás vize ömlik végig, a Bükk Szalajka-vízeséséhez hasonló látvány. A táj egyik legszebb része a Gerence-patak által kialakított szurdokszerű Gerence-völgy, és a Kerteskői-szurdok, a völgyek sziklafalain kisebb barlangokkal.

A terület fokozottan védett értékei közé tartozikSzerkesztés

 
Kövi rák

Növény- és állatvilágSzerkesztés

 
Alpesi gőte
 
Erdei sikló

A változatos felszín és a zavartalanság sokszínű és értékes növénytársulások kialakulását eredményezte. A Magas-Bakony klímája a hegyvidéki növényzet kialakulásának kedvez: ez a terület az ország egyik leghidegebb és legcsapadékosabb része, ugyanakkor azonban magas a napos órák száma. A hegység legmagasabb területeit hegyi bükkösök (pl. az ősbükkösök a Fekete Séd-völgyben) és magas kőrissel, hegyi szillel vegyes bükkelegyes erdők fedik. A bükkös öv alsó része a Magas-Bakony uralkodó erdőtípusává, a gyakran kőrissel, szillel, juharral elegyes gyertyános-bükkös társulássá alakul. Tovább ereszkedve már gyertyános-tölgyes erdőket találunk, aljnövényzetükben sarkvirág, turbánliliom, és madárfészek kosbor virít. A melegebb, elsősorban déli oldalakat sommal, cserszömörcével vegyes molyhostölgyesek borítják.

A mély, sötét, páratelt szurdokvölgyekben jellegzetes szurdokerdő-társulások élnek, aljnövényzetüket a gímpáfrány, a holdviola, a havasi turbolya jellemzi. A völgyek vízfolyásait az alsó, kiszélesedő patakszakaszokon gyakran kisebb-nagyobb égeresek és láprétek kísérik, szibériai nőszirommal, gyapjúsással, hússzínű ujjaskosborral. A fátlan részeket nyílt dolomit sziklagyepek fedik, deres csenkesszel és törpe sással, naprózsával.

Bár a bakonyi patakok élővilága egykor meglehetősen gazdag volt, mára a falvak beömlő tisztítatlan szennyvize miatt értékes faj alig akad bennük, talán csak a felső részeken, ahol még él a kövi csík, a sújtásos küsz és ritkán kövi rákot is találni. Az égeres, lápos területeken az erdei és a kecskebékán túl, mindkét hazai unkafaj a sárgahasú és a vöröshasú is megtalálható, alpesi gőte is honos. A terület madárvilága is gazdag és értékes. A nagy kiterjedésű, magas fekvésű, kevéssé zavart bükkösökben fekete gólya, kerecsensólyom, kabasólyom, darázsölyv, holló és fehérhátú fakopáncs fészkel.

Védett és értékes növényekSzerkesztés

 
Havasi cincér
 
Sárgahasú unka

Védett és értékes állatokSzerkesztés

Kulturális értékekSzerkesztés

 
Cseszneki vár

A Magas-Bakony gazdag kulturális örökségének talán legjelentősebb darabja az 1018-ban alapított bencés apátság Bakonybélen. A hagyomány szerint szintén itt, Szentkút mellett élt remeteként sokáig a későbbi Szent Gellért püspök. Ennek egyik bizonyítéka az Oltár-kő, amely egyesek szerint egykor áldozóhely volt. Bár kívül esik a tájvédelmi körzet határán, feltétlenül érdemes megnézni a viszonylag épségben megmaradt, szépséges Cseszneki várat. Főbb kultúrtörténeti emlékek a területen: halomsírok (Szászhalom), ősi földvárak, sáncok, bakonybéli bencés apátsági templom, Bakonybéli Szociális Betegotthon Parkja (1977 óta megyei védettséget élvez), Szentkút vagy Borostyánkút.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Források és irodalomSzerkesztés

  • Horváth Judit - Pintér Balázs: A pénzesgyőri fás legelők természeti értékei, kiadta a Göncöl Alapítvány Térségi Kutatások Intézete, Vác, 2003, ISBN 963-214-105-9
  • Harmat Beáta: A Bakony: A természet kincsestára, Zirc, Bakonyi Termtud. Múzeum, 2008, ISBN 978-963-86984-4-5
  • Magas-Bakony : információs és turisztikai magazin, a Gerence-völgy Ökológiai Park Alapítvány információs és turisztikai kiadványa, 2001-2002.
  • Tapfer Dezső: Fenyőerdők és bükkösök madárvilága a Magas-Bakony déli felében.
  • Szerk.: Tardy János: Magyarországi települések védett természeti értékei (p. 511-513.) - Mezőgazda (Supported by PHARE), 1996. - ISBN 963 7362 13 4