Németország földrajza
Németország (németül : Deutschland) egy olyan ország Nyugat- és Közép-Európában, amely az Alpoktól a Germán-lengyel alföldön át, egészen az Északi- és Balti-tengerig terjed. Németország a második legnépesebb ország Európában (Oroszország európai része után), és területét tekintve a hetedik legnagyobb.
| Németország | |
 | |
 é. sz. 51°, k. h. 10° | |
| Kontinens | Európa |
| Szubrégió | Közép-Európa |
| Főbb területi jellemzők | |
| Területi helyezés | 62. |
| Teljes terület | 357 021 km² |
| Partvonal | 2 389 km |
| Szárazföldi határ | Szomszédos országokkal közös határ hossza
3 714 km |
| Környező országok | |
| Extrém területi jellemzők | |
| Legmagasabb pont | Zugspitze, 2962,06 m |
| Legalacsonyabb pont | 3,54 m m |
| Leghosszabb folyó | Rajna, 1230 km |
| Legnagyobb szárazföldi vízfelület | Boden-tó 536 [1] km² |
| Használatban levő terület | |
| Megművelhető terület | ? % |
| Egyéb jellemzők | |
| Éghajlat | mérsékelt |
| Domborzat | északon alföldek, középen dombságok, délen az Alpok |
| Természeti kincsek | szén, barnakőszén, földgáz, vasérc, réz, nikkel, urán, hamuzsír, só, építőanyagok, faipari termékek, szántóföld |
| Természeti veszélyek | árvíz és földrengés Rajna-vidék-Pfalzban, Észak-Rajna-Vesztfáliában és Baden-Württembergben. hegyomlás |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Németország témájú médiaállományokat. | |
Az Alpok magasságát (legmagasabb pont: Zugspitze, 2962 m) az Északi- és Balti-tenger tengerszintjétől számítják. Közép-Németország erdős dombjai és Észak-Németország legalacsonyabb területei (legalacsonyabb pont: Neuendorf-Sachsenbande, 3,54 m) között halad át 3 jelentős európai folyó, a Rajna, a Duna és az Elba.[2]
Németország kilenc európai országgal határos: északon Dániával, keleten Lengyelországgal és Csehországgal, Svájccal és Ausztriával délen, délnyugaton Franciaországgal és Belgiummal, Luxemburggal és Hollandiával pedig nyugaton.
Terület szerkesztés
.svg)
Németország Nyugat- és Közép-Európában helyezkedik el, északon Dániával, keleten Lengyelországgal és Csehországgal, délen Ausztriával és Svájccal, délnyugaton Franciaországgal és Luxemburggal, északnyugaton pedig Belgiummal és Hollandiával határos. Leginkább az é. sz. 47° és 55° között, valamint a k. h. 5° és 16° között helyezkedik el. Területe 357 021 km2, amelyből 349 223 km2 földterület, és 7798 km2 vízi terület. Ez Európában hetedik legnagyobb területű ország, a világon pedig a 63. .[2]
Extrém területi jellemzők szerkesztés
- legészakibb pont: List, Sylt, Schleswig-Holstein é. sz. 55° 03′, k. h. 8° 24′
- legészakibb (nem szigeten lévő) pont: Aventoft, Schleswig-Holstein é. sz. 54° 54′, k. h. 8° 49′
- legdélebbi pont: Haldenwanger Eck, Oberstdorf, Bajorország é. sz. 47° 16′ 12″, k. h. 10° 10′ 42″
- legnyugatibb pont: Isenbruch, Selfkant, Észak-Rajna-Vesztfália é. sz. 51° 03′, k. h. 5° 52′
- legkeletibb pont: Deschka, Neißeaue, Szászország é. sz. 51° 16′, k. h. 15° 02′
- legalacsonyabb (mesterséges) pont: Tagebau Hambach, 293 méterrel a tengerszint alatt, Niederzier, Észak-Rajna-Vesztfália, é. sz. 50° 54′ 39″, k. h. 6° 30′ 10″
- legalacsonyabb (természetes) pont: Neuendorf-Sachsenbande, Wilstermarsch, Schleswig-Holstein, 3,53 méterrel a tengerszint alatt é. sz. 53° 57′ 48″, k. h. 9° 19′ 05″
- legmagasabb pont: Zugspitze, a bajor Alpokban, 2962 m, Garmisch-Partenkirchen / Grainau, Bajorország é. sz. 47° 25′, k. h. 10° 59′
Domborzat szerkesztés
Az ország északi harmada a Germán-lengyel-alföldön fekszik, sík terepét az északi irányba áramló vízfolyások (Elba, Ems, Weser, Odera) keresztezik. Mocsarak a holland határ közelében és a fríz part mentén találhatóak. Az északkeleti homokos Mecklenburgban sok olyan tó található, amit gleccserek alakítottak ki az utolsó jégkorszakban.
Dél felé haladva, Közép-Németország durva, rendezetlen dombos és hegyi vidékekkel rendelkezik, számosat ősi vulkáni tevékenységek alkottak. A Rajna völgye áthalad e terület nyugati részén. A központi hegyvidék keleti és északi irányban vonul a Saale folyóig, majd összeolvad a Csehország határán húzódó Érchegységgel. A hegyvidéki régiók közé tartozik az Eifel-hegység, a Hunsrück-hegység és a Palatinate-erdő a Rajnától nyugatra; a Taunus-hegység Frankfurttól északra; végül a Vogelsberg-hegység, a Rhön-hegység és a Thüringiai-erdő. Berlintől délre, az ország keleti és középső része inkább az alacsony északi területekre hasonlít, homokos talajjal és vizes folyami mocsarakkal, mint például a Spreewald régió.
A dél-németországi terepet a különböző egyenes hegy- és hegységláncok formálják, mint például a Sváb-, Frank-Alb (kb. A Duna forrásától, Baden-Württemberg délnyugati részétől, Stuttgarttól délre, át Svábföldön Közép-Frankföldig, a Majna folyó völgyéig húzódik) és a Bajor-erdő, végig Bajorország és Csehország határának mentén. Az Alpok a déli határnál a legmagasabb, ezen kívül viszonylag kevés alpesi terep található Németországon belül (csak Svábföld délkeleti részén és Felső-Bajorországban), Svájchoz és Ausztriához képest. A Fekete-erdő Franciaország délnyugati határánál elválasztja a Rajnát és a Duna mellékfolyóit.
Éghajlat szerkesztés
| Németország városainak éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Németország éghajlata mérsékelt, óceáni; hideg, felhős telekkel és meleg nyarakkal, valamint délről fúj a meleg főn szél. Németország nagy része a hideg/mérsékelt éghajlati övezetben fekszik, ahol a nedves nyugati szelek dominálnak. Északnyugaton és északon az éghajlat óceáni, ami azt jelenti, hogy az év folyamán nagyon sok eső esik. A tél viszonylag enyhe, és a nyár viszonylag hideg. Keleten az éghajlat kontinentális. A tél nagyon hideg, a nyár pedig nagyon meleg lehet. A száraz időszakokat általában rögzíteni szokták.
Középen és délen egy átmeneti éghajlat uralkodik, ami az általános időjárási helyzettől függ, hogy óceáni vagy kontinentális. A tél hideg, és a nyár meleg, bár a hőmérséklet meghaladhatja a 30 °C-ot az egymást követő napokban hőhullámok alatt. Németország legmelegebb régiói délnyugaton találhatóak. Itt a nyarak forróak lehetnek, számos napon meghaladja a hőmérséklet a 30 °C-t. Néha a minimum hőmérséklet 20 °C alá sem esik, ami más régiókban viszonylag ritka.[3][4]
Az északi-déli hőmérséklet-különbség nem nagyon érezhető Németországban, helyette inkább nyugati-keleti vonalban érzékelhető. Ezt alátámasztja az is, hogy északon sík és nyílt a táj, valamint a tengerhez közel helyezkedik el, ellentétben a déli magasabb tereppel, ami a tengertől jóval nagyobb távolságra van, és az Alpok nagyon közel van. Ezek a hegyek megakadályozzák a meleg mediterrán levegő nagy részének mozgását Németország déli részén. Az Alpoktól és a Kárpátoktól északra, minél távolabb megyünk az Atlanti-óceán meleg áramlatától (Golf-áramlat), és minél közelebb Oroszország és Szibéria rendkívül hideg téli szeleihez, a helyi éghajlat annál hidegebbé válik. Még ha a szibériai téli szelek nem is erőteljesek, amikor Németországot elérik, akkor is lecsökkenhet éjszaka szélsőséges esetben akár -30 °C-ra is a hőmérséklet; ez befolyásolja novembertől márciusig az átlaghőmérsékletet. Bár ritka, amikor ilyen hideg levegő éri el Németországot, a keleti tájak jobban ki vannak téve ennek a veszélynek, mint a nyugatiak. Ezek a tényezők azt eredményezik, hogy az északi Hamburg éves átlaghőmérséklete megegyezik a déli Münchenével. Az éves átlaghőmérséklet Hamburgban +9,5 °C, Münchenben +9,7 °C ,[5] míg Berlin átlaghőmérséklete +9,9 °C [6]
A legmelegebb terület Németországban a Franciaországgal határos Fekete-erdőtől nyugatra, nagyjából az északi Karlsruhe és a déli svájci határ között helyezkedik el. A leghidegebb terület (a hegycsúcsok kivételével) Németország keleti részén, Drezda és Görlitz környékén található. Freiburg (Karlsruhe-tól kissé délre található) éves átlaghőmérséklete +11,4 °C, Görlitz értéke pedig +8,8 °C. Az eltérés 2,6 °C.[7] Vannak Németországban olyan meteorológiai állomások, amik mértek már hidegebb átlaghőmérsékletet is, de ezek zöme sokkal nagyobb magasságban helyezkedik el.
Noha a német éghajlat ritkán szélsőséges, előfordulhat, hogy a hideg vagy a meleg szélsőséges. A téli hőmérséklet néha két számjegyű negatív hőmérsékletre eshet néhány egymást követő nap erejéig. Ezzel szemben nyáron egy-két hétig nagyon magas hőmérsékleti időszakok vannak. A rögzített szélsőségek közül a legmagasabb hőmérséklet 42,6 °C (2019. július, Lingen) ,[8] a legalacsonyabb -37,8 °C (1929. február, Pfaffenhofen an der Ilm).[9]
Földhasználat szerkesztés
Németország területe összesen 357 021 km2, ebből 5157 km2 öntözött földterület, és 8350 km2 vízi terület. A legnagyobb tó a Boden-tó (536 km2), mivel a part 62%-a Németországhoz tartozik. Nagyobb tó még a Müritz (117 km2) és a Chiemsee (80 km2). Németország nagy részét szántóföld borítja (33,95%). Az ország 0,57%-át növik be állandó növények.
Németországnak összesen 2389 km hosszú tengerpartja van, és összesen 3714 km hosszú a szárazföldi határa (az óramutató járásával megegyező irányban északról: Dánia 140 km, Lengyelország 467 km, Csehország 704 km,[10] Ausztria 801 km, Svájc 348 km, Franciaország 418 km, Luxemburg 128 km, Belgium 133 km, Hollandia 575 km). A német-osztrák határ Jungholz közelében keresztezi magát. A belga határ magába foglal öt német enklávét.
Folyók szerkesztés
Németország fő folyói:
- Rajna (németül: Rhein), németországi szakasza 865 km (fő mellékfolyói: Neckar, Majna, Mosel);
- az Elba, németországi szakasza 727 km (az Északi-tengerbe torkollik); és
- a Duna (Donau), németországi szakasza 687 km.
A fontos folyók közé tartozik még a Saale és a Majna Közép-Németországban, a Neckar délnyugaton, a Weser északon és az Oder a keleti határnál.
Barlangok szerkesztés
A karszt sziklák számos barlangot hoztak létre, különösen a Hönne völgyében. Balve-ben található Európa legnagyobb kulturális barlangja.
Természetes erőforrások szerkesztés
Környezet szerkesztés
- Aktuális problémák
- A szénégető közművek és iparágak károsanyag kibocsátása jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez; a kén-dioxid kibocsátásból származó savas eső károsítja az erdőket Németországban; a kelet-németországi folyók szennyvize és ipari hulladéka szennyezi a Balti-tengert; veszélyes hulladék felszámolása; a kormány bejelentette, hogy szándékozik az atomenergiáról átállni villamosenergia-termelésre; a kormány arra törekszik, hogy a természetvédelmi területeket megőrizze; Németország utolsó gleccsere elkezdett eltűnni.
- Természeti veszélyek
- Folyók áradása heves esőzések után (például a 2002-es közép-európai áradások, 2021-es európai áradások vagy a vihardagály, mint például a Hamburgi szökőár, valamint az 1362-es és az 1634-es történelmi árvizek, amelyek megváltoztatták a mai Schleswig-Holstein nyugati partvidékét).
Növény- és állatvilág szerkesztés
Növényföldrajzilag Németország az Északi flórabirodalmon belül a Cirkumboreális régióban van, amin belül két florisztikus régió osztozik Németországon: az atlanti régió és a közép-európai régió. Németország területe két ökorégióra osztható: európai-mediterránra, ahol vegyes hegyvidéki erdők találhatóak, és az északkelet-atlanti tengeri selfre.[11] Németország nagy részét vagy szántóföld (33%), vagy erdő (31%) borítja. Csak az ország 15%-a állandó legelő.
A növények és állatok tipikusan közép-európaiak. A bükk, tölgy és más lombhullató fák az erdők egyharmadát teszik ki. Az újratelepítés eredményeként növekszik a tűlevelűek száma. A lucfenyő és a jegenyefenyő dominál a magyasabb hegységekben, míg a tűnyalábos fenyő és a vörösfenyő a homokos talajban érzi jól magát. Számos páfrány-, virág-, gomba- és mohafaj található itt meg. Halakban bővelkednek a folyók és az Északi-tenger. A vadállatok közé tartozik a szarvas, vaddisznó, muflon, róka, borz, mezei nyúl és pár hódfaj is. Számos költözőmadár szeli át Németországot tavasszal és ősszel.
Népesség szerkesztés
Demográfia szerkesztés
Becslések szerint 83,1 millió lakossal, 2021 márciusban, Németország az Európai Unió legnépesebb országa, és a világ 19. legnépesebb országának számít. Népsűrűsége 233 fő/km2. Az ENSZ Népesedési Alapja szerint 2020-ban Németország volt a világ második legnagyobb bevándorló célországa.[12] 2016-ban a népesség 22,5%-a volt bevándorló vagy bevándorlók leszármazottja.[13]
Közigazgatási egységek szerkesztés
Németország tizenhat tartományból áll, melyeket együttesen Länder-nek neveznek.[14] Minden tartománynak megvan a saját alkotmánya és belső szervezete szempontjából nagyrészt autonóm.[15] A méret és a népesség közötti különbségek miatt ezen tartományok felosztása különbözik, különösen a városállamok (Stadtstaaten) és a nagyobb területekkel rendelkező tartományok (Flächenländer) között. Regionális adminisztratív céljai öt tartománynak van, nevezetesen Baden-Württembergnek, Bajorországnak, Hessennek, Észak-Rajna-Vesztfáliának és Szászországnak összesen 22 kormányzati körzete (Regierungsbezirke) van. 2009-től Németországot önkormányzati szinten 403 járásra (Kreise) osztják, ezek 301 vidéki körzetből és 102 városi körzetből állnak.[16]
|
Urbanizáció szerkesztés
Németországnak számos nagyvárosa van. A legnépesebbek: Berlin, Hamburg, München, Köln, Frankfurt és Stuttgart. A legnagyobb konurbáció a Rajna-Ruhr régió (12 millió fő), amelybe beletartozik Düsseldorf (Észak-Rajna-Vesztfália fővárosa), Köln, Essen, Dortmund, Duisburg és Bochum is.
Lásd még szerkesztés
Források szerkesztés
- ↑ https://www.independent.co.uk/extras/travel/the-complete-guide-to-lake-constance-5333037.html
- ↑ a b Germany. CIA World Factbook. Central Intelligence Agency, 2006. november 14. [2006. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 29.)
- ↑ German Climate Archiválva 2007. április 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Handbuch Deutschland. Retrieved November 30, 2006.
- ↑ German Climate and Weather. World Travels. Globe Media Ltd., 2014 (Hozzáférés: 2006. november 30.)
- ↑ See "HAMBURG-FUHLS.(FLUGWEWA)", "HAMBURG-NEUWIEDENTHAL" and "HAMBURG-WANDSBEK" (for Hamburg)- altitudes are 3,11 and 18 meters; and "MUENCHEN-STADT (WST)" for Munich - altitude is 515 meters, at
- ↑ See "BERLIN-TEMP. (WST)" (altitude 48 meters) at
- ↑ See "FREIBURG I.BR. (AWST)" (altitude 236 meters) and "GOERLITZ (WEWA)" (altitude 238 meters) at
- ↑ Hitzewelle Juli 2019 in Westeuropa – neuer nationaler Rekord in Deutschland, 2019. augusztus 1. (Hozzáférés: 2019. szeptember 28.)
- ↑ Wetterrekorde Deutschland. wetterdienst.de. (Hozzáférés: 2018. május 8.)
- ↑ CIA – The World Factbook – Germany. The World Factbook. Central Intelligence Agency, 2015. április 26. [2016. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 26.)
- ↑ List of Ecoregions: Terrestrial Ecoregions Archiválva 2009. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben WWF. Retrieved 21 November 2000.
- ↑ International Migrant Stock 2020. UN Department of Economic and Social Affairs. (Hozzáférés: 2024. február 22.)
- ↑ Pressemitteilungen - Bevölkerung mit Migrationshintergrund um 8,5 % gestiegen - Statistisches Bundesamt (Destatis). Destatis.de . (Hozzáférés: 2024. február 22.)
- ↑ The individual denomination is either Land [state], Freistaat [free state] or Freie (und) Hansestadt [free (and) Hanseatic city].
The Federal States. www.bundesrat.de. Bundesrat of Germany. (Hozzáférés: 2011. július 17.)
Amtliche Bezeichnung der Bundesländer (german nyelven) (PDF; download file „Englisch“). www.auswaertiges-amt.de. Federal Foreign Office. (Hozzáférés: 2011. október 22.) - ↑ Example for state constitution: "Constitution of the Land of North Rhine-Westphalia". Landtag (state assembly) of North Rhine-Westphalia. [2013. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 17.)
- ↑ Kreisfreie Städte und Landkreise nach Fläche und Bevölkerung 31.12.2009 (german nyelven) (XLS). Statistisches Bundesamt Deutschland, 2010. október 1. [2011. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 26.)
Külső hivatkozások szerkesztés
- Kostenlose Deutschland-Karten
- Geoberg.de: Geologie Deutschlands - Fotografien geologischer Objekte aus Deutschland
- mineralienatlas.de: Reiches Erz aus dem Harz
- Deutscher Klimaatlas
- Németország földrajza - Encyclopedia of World Geography
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Geography of Germany című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.