Soros-terv

a harmadik Orbán-kormány által kreált összeesküvés-elmélet

A Soros-terv összeesküvés-elmélet, amely szerint Soros György egy civil szervezetekből és nemzetközi szervezetekből álló hálózatot (Open Society Foundations) pénzel titokban azért, hogy Magyarországot és egész Európát muszlim (más esetekben „afrikai”) bevándorlókkal árassza el.[1] A fogalmat a harmadik Orbán-kormány vezette be a köztudatba, eleinte az európai migrációs válság során a kormány menekültpolitikáját kritizálók, később mindenféle ellenzéki tevékenység nemzetellenesként való megbélyegzésére. Az elmélet részben a magyar és amerikai szélsőjobboldalon korábban is elterjedt, de kevésbé specifikus mítoszokból merít; Soros az Egyesült Államokban a demokrata párt egyik jelentősebb támogatójaként, Magyarországon pedig gazdag holokauszttúlélőként és különféle liberális, kisebbségvédő és átláthatóság-párti szervezetek támogatójaként ezeknek a csoportoknak régóta kedvelt célpontja volt. A kormány a Soros-tervvel igazolta a menekültek jogait védő szervezetek működését korlátozó Stop Soros törvénycsomagot, illetve arra alapozva kérdőjelezte meg a kormányt érő belső és nemzetközi kritikák (például a Sargentini-jelentés) hitelességét.

A Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció keretében minden választójoggal rendelkező állampolgárnak megküldött nyomtatvány első oldala

ElőzményeiSzerkesztés

Orbán Viktor 2008-ban ismerkedett meg Arthur J. Finkelsteinnel, aki a 90-es években már ismert amerikai kampányszakértő volt, pontosabban a specialitása az volt, hogy konkrét adatokra építve (mint amilyenek a közvélemény-kutatások, az emberek félelmei) alkotott politikai kampányokat a szavazók befolyásolására úgy, hogy azok megbízóit szavazzák hatalomra.[2] Ebben az évben már a „szociális népszavazáson” jó eredményeket értek el, és az irányításával megalkotott 2010-es választási kampány teljes győzelemmel zárult; a stratégia akkori „ellenségei” a bankok, a „finánctőke”, a „külföldi bürokraták” voltak.[2] A 2014-es választási győzelem után nem volt hatékony a régi ellenségkép, és az új, hatékonyabb stratégia arra alapult, hogy egy adott negatív színben feltűnő személy jobban működik ellenségként, mint az elvont ideák. Felmerült Orbán részéről az igény, hogy sokkal hangsúlyosabb konfliktus szükséges az eddigi elvont, távoli ellenségképhez képest. A korábbi „financtőke” vonalon Soros György neve merült fel (akit lobbitevékenységek során már sikerrel használtak hasonló céllal), mint az egyik ideális célpont; közvélemény-kutatással mérték fel, hogy Soros neve elég ismert-e a magyar lakosság körében ahhoz, hogy erre stratégiát lehessen építeni.[2]

A Soros-ellenes kampány 2013. augusztus 14-én indult, amikor a Heti Válaszban megjelent egy „Soros György által irányított civil szervezetekről” szóló cikk.[3][4] Ezt követte 2014-ben az Ökotárs Alapítvány lerohanása (melyről csak 2015 második felében mondta ki az ügyészség illetve az adóhatóság, hogy alaptalan volt), illetve a civil szervezetek általános támadása, mely szerint azokat „Soros György irányítja”.[5][6][7]

2015-re már olyan cikkek jelentek meg a kormánypárthoz kötődő sajtóban, hogy „Soros György katonái” mint titkos szervezet tevékenykednek a civil szervezeteken belül, illetve hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott szervezeteket mind Soros irányítja.[8][9][10][11][12]

Kialakítása és alkalmazásaSzerkesztés

A Soros-terv elmélete alapvetően a 2011 márciusában kezdődött szíriai polgárháború miatt kialakult európai migrációs válságon alapul, illetve azon, hogy Soros György közismerten kiáll, aktívan támogatja és hirdeti a nyílt és befogadó társadalmakat (mely fogalmat először Henri Bergson francia filozófus vezette be az 1930-as években, majd Karl Popper vetett fel újból)[13] (bár ezt gazdasági okokkal is alátámasztotta, ez a rész nem került be a propaganda szövegébe); a fogalom véglegesítésében pedig jelentős szerepet játszott a Soros által 2015-ben írt „A menekültügyi rendszer újjáépítése” című tanulmány.

A Soros-tervnek eredetileg nem volt sem konkrétan megnevezett célja, sem konkrét tartalma, csupán egy általánosan megfogalmazott „elősegíti korlátlan mennyiségű bevándorló hazánkba telepítését” volt a sugallata.[14][15][16] Már a kezdetektől fontos része volt a „menekült” helyett a „bevándorló”, illetve a „gazdasági bevándorló” kifejezések használata, illetve a „menekült” szó teljes mellőzése, ezzel jelezve, hogy nem menekülő emberekről van szó.[17] (2014-ben az Eurostat által ismert esetek alapján az elbírált kérelmek kicsit több, mint 50%-a kapta meg a menekült státuszt; 360000 kérelemből 160000 első körben, 23000 fellebbezés után. [18] 2018-ban az első körben hozott döntések a kérelmezők 37 százalékának adtak menekült státuszt az azt kérelmezőknek. [19])

A Soros György mint titkos ellenség stratégiát Oroszországban alkották meg (vagy alakították át), 2015 környékén;[20][21][22] ezt a narratívát vitte tovább Nikola Gruevszki, aki – miután szorosabbra húzta kapcsolatait Oroszországgal – ezt mint „Stop Operation Soros” hirdette a kézi vezérlésű országos médiában, valamint egy lobbicég segítségével amerikai forrásokat is meggyőzött,[20] hogy Soros-ellenes narratívát képviseljenek, és jelentéseiket használták állításaik alátámasztására.

A magyar vezetés 2016 környékén kezdte el a macedón modell szerinti „Soros-terv”-kommunikációt használni (melyről Orbán a Bálványosi szabadegyetem előadásán tett említést 2017 nyarán). A „terv” részleteit nem ismertették, csak általánosan hivatkoztak a menekültekkel kapcsolatos kérdésekre, illetve a meg nem nevezett, Soros György által irányított, a rendszer ellenségeinek feltüntetett civil szervezetek létére. Az Orbán-kormány Soros-tervének végleges tartalommal való feltöltése a 2015 szeptemberében megjelent A menekültügyi rendszer újjáépítése című cikk alapján történt (ezt 2017 végén a kormány hivatalosan is elismerte):[1] a cikket „akciótervként” értelmezve, illetve bizonyos állításait félreértelmezve és félremagyarázva alakult ki a hivatalos, pontokba szedett Soros-terv, valamint az ehhez kapcsolódó, a cikkből, Soros György egyéb tevékenységeiből vagy ezekhez kapcsolódó elképzelésekből kialakult lista, amely alapján „a kormánynak az ellentámadását kell megszerveznie”.[1]

A „Soros-terv” kapcsán számos Soros személyét érintő, lejárató hangvételű cikk és vélemény jelent meg az elkövetkező években.[23]

A Soros-terv a kormány meghatározásábanSzerkesztés

Nemzeti konzultáció[24]Szerkesztés

A kormány 2017 végén tartott nemzeti konzultációt a „Soros-terv” kérdésében, melyben a kormány közlése szerint – a többi konzultációhoz hasonlóan – a kormánynak kedvező döntés született, és amelynek eredményeit szintúgy a kormány összesítette, mindeféle független ellenőrző testület nélkül.[25] A konzultációs ív állításai a következők:

  1. Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is. Soros hosszú évek óta azon dolgozik, hogy megváltoztassa Európát és az európai társadalmakat. Célját más civilizációs hátterű embertömegek betelepítésével akarja elérni. Terve bemutatásakor így fogalmazott: „az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente”. (Project Syndicate, 2015. 09. 26.) Hasonló álláspontot képvisel az Európai Parlament is. A testület támogatta az áttelepítési programokat, valamint a bevándorlási útvonalak létrehozását. (2015/2342. (INI))
  2. Soros György brüsszeli vezetőkkel együtt azt is el akarja érni, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket,és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt. A jól őrzött határok hatékony védelmet jelentenek az illegális bevándorlás ellen. Nem véletlen, hogy a Soros-tervnek fontos célja a határvédelmi kerítések lebontása. Így a határok megnyílnának az illegális bevándorlók előtt. A milliárdos úgy fogalmazott,hogy „a mi tervünknek a menekültek védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt”. (Bloomberg Business, 2015. 10. 30.) Egyes brüsszeli vezetők is keményen támadták a határzárat. A migrációügyi biztos idén júniusban kijelentette: nem jó megoldás, ha az uniós tagállamok kerítéseket húznak fel a külső határokon.
  3. A Soros-terv része, hogy a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettel a kelet-európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie. Soros György az alábbiakat írta a bevándorlók szétosztásáról: „ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani”. (Financial Times, 2015. 07. 26.) 2015-ben Brüsszelben döntés született arról, hogy első lépésként Magyarországnak 1294 bevándorlót kell befogadnia. 2016-ban az Európai Bizottság már arra tett javaslatot, hogy korlátlan számban lehessen szétosztani a bevándorlókat. (IP/16/1620.) Soros György javaslatával egybehangzó módon feláll az uniós Menekültügyi és Migrációs Ügynökség is, amely tovább gyengíti a nemzeti hatáskört a bevándorlás kérdésében. Ha a betelepítési kvóták életbe lépnek, a magyaroknak már nem lesz beleszólásuk abba, hogy kivel élnek együtt a jövőben.
  4. A Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint állami segélyt. Soros szerint jelentős összegeket kellene költeni a bevándorlókra. „Az EU-nak biztosítania kellene menedékkérőnként évi 15 ezer eurót az első két évben, hogy fedezze a szállást, az egészségügyi ellátást, az oktatási költségeket – és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamoknak.” (Project Syndicate, 2015. 09. 26.) A milliárdos szerint ezt az összeget hitelből kellene előteremteni. Soros úgy gondolja, hogy a hitelek visszafizetéséhez adóemelésre van szükség: a milliárdos emelné az ÁFÁ-t, valamint a benzinfogyasztást és a turizmust terhelő adókat. Soros tavaly Brüsszelben azt is javasolta, hogy az EU a migrációs válság megoldása érdekében csökkentse a közép-európai országoknak járó mezőgazdasági és kohéziós támogatásokat.
  5. Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy „aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása”. Egy másik Soros-szervezet, az Amnesty International többször is követelte annak az Ahmed H-nak a szabadon bocsátását, aki kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre, és ezért elítélték. Az Amnesty még kártérítést is fizettetne a magyar állammal.
  6. A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen. Soros György „A nyílt társadalom” című könyvében arról írt, hogy „a nemzetállamok tekintélyének hanyatlása üdvözlendő fejleménynek minősül”. Soros arról is nyíltan beszélt, nem szabad feladnunk meggyőződésünket, hogy a migráció jót tesz Európának. Felszólította a nem kormányzati szervezeteket (NGO-k) és a vállalatokat, hogy legyenek a bevándorlás szponzorai. Arról is beszélt, hogy a kontinensnek végre aktív lépéseket kell tennie a nyílt társadalmak kialakítása érdekében. Egyes európai országokban és multinacionális cégeknél már ma is önként eltávolítják az európai, keresztény szimbólumokat, hogy azok „ne sértsék a bevándorlók érzékenységét”.
  7. A Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket. A Soros-terv végrehajtásának legfőbb akadályai azok a kormányok, amelyek kiállnak a nemzeti függetlenség mellett, és fellépnek az illegális bevándorlás ellen. Soros György ma még azért nem tud évente egymillió bevándorlót Európába hozni, mert vannak olyan kormányok, amelyek tiltakoznak ez ellen. A magyar kormány eleget tesz a schengeni megállapodásnak, amikor megvédi a határokat és kerítést épít, így nehezítve a Soros-terv végrehajtását. Soros és több brüsszeli döntéshozó ezért támadja hazánkat. Az Európai Bizottság javaslata szerint azoknak a tagállamoknak, amelyek nem vesznek részt a betelepítési programban, minden bevándorló után 78 millió forintos büntetést kellene fizetniük. (2016/0133. (COD)) Ez akkora összeg, amelyért egy magyar munkavállaló évtizedekig dolgozik.

Az osztrák elnöknek küldött levél[26]Szerkesztés


A szócikk egy része még lefordítandó. Segíts te is a fordításban!

  1. Ansiedelung von jährlich 1 Million Migranten in Europa Nach dem Vorschlag des Milliardärs soll "die Europäische Union in vorsehbarer zukunft järhlich mindestens 1 Million Asylwerber aufnehmen". (Project Syndicate, 26.09.2015.)
  2. Ständiges und verbindliches Verfahren ohne Obergrenze für die Verteilung von Migranten George Soros hat über die verteilung von Migranten volgendes geschrieben: "wenn dieses nicht zu einem ständigen und verbindlichen Bestandteil des gemeinsamen europäischen Flüchtlingsystems wird, wird es zusammenbrechen." (Financial Times, 26.07.2015)
  3. Abbau der Grenzsperren Diesbezüglich hat der Milliardär gesagt: "das Ziel unseres Plans ist die Verteidigung von Migranten und die nationalen Grenzen bilden ein Hindernis dabei." (Bloomberg Business, 30.10.2015)
  4. Die NGO-s sollen als Sponsoren der Einwanderung auftreten Laut Soros: "um mehr als 1 Million Asylanten und Migranten jährlich aufnehmen zu können, soll die EU den Privatsektor - d.h. NGO-s, kirchliche Gruppen und die Privatwirtschaft - mobilisieren, damit diese als Sponsor auftreten." (Project Syndicate, 26.09.2015)
  5. Finanzielle Unterstützung für die Migranten… Nach dem Plan des Milliardärs "sollte die EU in den ersten zwei Jahren jährlich 15.000 Euros pro Asylwerber bereitstellen, um die Unterkunft, die medizinische Versorgung und die Bildungskosten zu finanzieren, bzw. um die Aufnahme von Asylanten für die Mitgliedstaaten attraktiver zu machen." (Project Syndicate, 26.09.2015)
  6. …parallel zur Reduzierung der vorhandenen finanziellen Mittel Am 30. Juni im Vorjahr hat Soros in Brüssel für die EU vorgeschlagen, die gemeinsamen Agrar- und Kohäsionsausgaben zwecks Lösung der Migrationskrise zu reduzieren. (Brüssel, 30.06.2016)

A Soros-terv kapcsán történt intézkedések, véleményekSzerkesztés

A Soros-terv körül az alábbi intézkedések, események történtek:

  • 2017 eleje: intézkedések a Soros György által létrehozott, vagy támogatott szervezetek ellen; ennek részeként a Közép-európai Egyetem fokozatos ellehetetlenítése, majd magyarországi működésének lehetetlenné tétele.
  • 2017. június: a lex NGO elfogadása, amely hivatalosan biztosítja a külföldi kapcsolattal rendelkező civil szervezetek nyilvános megkülönböztetését.
  • 2017. július: Soros-ellenes országos plakátkampány (melynek náci plakátokat idéző, antiszemita vonatkozásai miatt számos hazai és külföldi szervezet tiltakozott).
  • 2017. szeptember: Nemzeti konzultáció a „Soros-tervről”.
  • 2017. október 12-én a Jobbik feljelentette Sorost „alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete, alkotmányos rend elleni szervezkedés, rombolás, hazaárulás és lázadás miatt”, hogy bíróság döntse el: valóban igazak-e a kormány állításai. A Nemzeti Nyomozó Iroda több mint egy hónapig tartó vizsgálat után nem indított nyomozást, mivel egyik pontban sem találtak a bejelentettekre utaló tevékenységet.
  • 2018. január: újabb plakátkampány, ahol Sorost ellenzéki politikusokkal, Szél Bernadettel, Gyurcsány Ferenccel, Vona Gáborral és Karácsony Gergellyel együtt ábrázolták, azt üzenve, hogy a kormány szerint „együtt kívánnák lebontani a határt védő kerítést”.[27]
  • 2018. június: az Alaptörvény hetedik módosítása és a Stop Soros törvénycsomag elfogadása.
  • 2019. február: újabb plakátkampány, ezúttal Soros mellé Jean-Claude Juncker került, a „tájékoztató akció” üzenete szerint a brüsszeli politika is a bevándorlás megkönnyítését célozná.[28]
  • 2020. április: a kirobbant koronavírus-járvány idején ismét felerősödött az a kormányzati vélemény, miszerint Soros a rekordgyenge forintra spekulál, noha erre nem volt bizonyíték.[29]
  • 2020. április 23.: Orbán Viktor aznapi rádióinterjújában már „második Soros-tervről” is beszélt, ami szerinte Soros azon javaslatán alapszik, miszerint az EU-nak örökjáradék-kötvényeket kellene kibocsátania, hogy finanszírozni tudja a koronavírus-járvány miatt gyengélkedő gazdaság talpra állítását. A javaslat szerint a kötvények névértékét nem kellene visszafizetni, a kamatait ugyanakkor meghatározatlan ideig kellene fizetni.[30][31] Orbán szerint ezzel Soros gyakorlatilag „adósrabszolgaságba” akarja lökni az EU-t. A nyilatkozat után Orbán értelmezését a többi kormányközeli médium is átvette.[32]
  • 2020. április 26.: Kövér László fideszes házelnök egy Bayer Zsolt műsorában tett interjújában – egyéb sajátos véleményei mellett – spekulánsi mivoltára alapozva kritizálta demagóg módon Sorost. Kövér amúgy 1987-88 között szintén Soros-ösztöndíjjal kutathatott, és saját bevallása szerint is ez adta akkori megélhetését.[33]
  • 2020. július 24.: a gyöngyöspatai romák iskolai szegregációja kapcsán hozott bírósági kártérítés kapcsán, melyet az állam oktatási programokkal akart kiváltani, Horváth László miniszterelnöki megbízott közölte, hogy megtörtént a kártérítések felének kifizetése, melynek kapcsán annak a véleményének adott hangot, miszerint az eset mögött „politikai indíttatású pénzszerző akció áll, hiszen egy olyan alapítvány tervezte, szervezte és valósította meg azt, melynek legfőbb támogatója Soros György”.[34]
  • 2020. szeptember-október: az Európai Bizottság Magyarország jogállamiságával és az Orbán-kormánnyal kapcsolatos elmarasztaló jelentését a Fidesz-kormányzat többek közt azzal kritizálta, hogy azt „Soros mondta tollba”, mert szerintük amögött Soros által támogatott szervezetek állnak.[35][36]
  • 2020. november 20.: Orbán rádióinterjújában ismét Sorost kritizálta, „a világpolitika legkorruptabb emberének” titulálva őt. Mindezt azután mondta, hogy Soros egy november 18-án megjelent véleménycikkben bírálta az Orbán-kormányt, ami szerinte „Orbán személyes korrupciójával és gondosan kidolgozott kleptokráciával csupaszra rabolta Magyarországot”. A cikk a magyar és a lengyel kormány azon vétójára reflektált, amivel az EU költségvetésének elfogadását akadályoznák, miután az EU jogállamisági feltételekhez kötné az uniós támogatások kifizetését. Az Orbán-kormány narratívájában korábban is Soros volt beállítva, mint aki a háttérből irányítaná ezeket az intézkedéseket.[37][38]
  • 2020. november 23.: a Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint George Clooney amerikai színész pár nappal korábbi, Orbán-kormányt kritizáló megnyilatkozása is Soros befolyása miatt történt, mert szerintük Clooney és Soros szoros barátságban áll egymással. Mindezt arra alapozták, hogy egy fényképen a színész és Soros fia együtt látható.[39] Clooney közleményben tudatta, hogy egyszer találkozott Sorossal, és egyszer a fiával, „Orbán propagandagépezete tehát hazudik, pont”. Ezen kívül kitért Soros karitatív tevékenységeire és arra, hogy Orbánt is Soros támogatta a rendszerváltás idején.[40]
  • 2020. november 24.: a Párbeszéd irónikusan felvetette, hogy lehetne egy „Soros György elleni küzdelemért felelős államtitkár” is.[41]
  • 2020. november 25.: Orbán saját miniszterelnöki honlapján tette közzé „Európa nem hódolhat be a Soros-hálózatnak” című válaszlevelét Soros november 18-i cikkére, ebben lényegében azt a korábbi véleményét taglalja, miszerint Soros a vélelmezett hálózata révén Európa népei ellen hangol, ezzel is reagálva az Unió jogállamisági feltételeire.[42] Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő is úgy nyilatkozott, hogy „Brüsszel élesítette a »Soros-tervet«, több millió migránst akarnak rákényszeríteni a tagállamokra, és nyíltan fenyegetik azokat az országokat, amelyek a terv útjában állnak”.[43]
  • 2020. november 28.: Demeter Szilárd az Origon közzétett Sorost kritizáló írásában párhuzamot vont a holokausztot túlélő Soros és a náci Németország között, többek közt úgy fogalmazva, hogy „Európa Soros György gázkamrája”, Soros pedig „a liberális Führer”. Demeter szerint Soros az élete végén az Uniót felhasználva akar „életművet” maga után hagyni, ahol a „liberárják” mellett a magyarok és a lengyelek „az új zsidók”.[44] Vámos Miklós író még aznap Facebook-bejegyzésben reagált „D SZ ámokfutására”, azt üzenve, hogy „ha elment az esze, hagyja ott felelős állását, takarodjon melegebb égtájakra, próbálja megtalálni, addig is fogja be.”[45] A Mazsihisz,[46] de Izrael magyarországi nagykövetsége is tiltakozott Demeter megnyilatkozása miatt.[47] Demeter később is úgy reagált, hogy szerinte „a zsidó-keresztény kultúrán alapuló többezer éves európai életformát megőrizni kívánókat támadják azzal, hogy a lengyeleket és a magyarokat ki akarják taszítani az »európaiak« köréből”, és hogy „a liberális mainstream nettó náci logikát működtet”, ami szerinte elfogadhatatlan.[46] A felháborodás hatására egy nappal később bejelentette, hogy visszavonja írását és törli Facebook-oldalát is.[48]

Civil szervezetekSzerkesztés

A Soros által alapított és nagyrészt az ő adományaiból finanszírozott Nyílt Társadalom Alapítvány a második legnagyobb jótékony szervezet, amely 1993-as alapítása óta közel hárombillió forinttal támogatott különféle civil szervezeteket. Ma már a világ minden részére kiterjed a tevékenysége, de kezdeti célja a poszt-szocialista kelet-európai régió demokratikus átmenetének elősegítése volt. A helyi szélsőjobboldal és az autokratikus kormányok a kezdetektől ellenszenvvel figyelték a működését.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Magyarország Kormánya: Válasz Szél Bernadettnek a Soros-tervvel kapcsolatban (pdf), 2017. október 1. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
  2. a b c D. Kovács Ildikó: Kitálalt a Fidesz kampánytanácsadója: így csináltak Sorosból tökéletes ellenséget. 24.hu, 2019. január 14. (Hozzáférés: 2019. február 25.)
  3. Bódis András: Soros, nyiss nekem tért.... Heti Válasz, 2013. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
  4. Soros félmilliárdot adott Orbán ellenfeleinek. Heti Válasz, 2013. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
  5. Horváth Bence: Orbán személyesen rendelte el a civil szervezetek elleni hadjáratot. 444, 2016. október 6. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
  6. KIDERÍTETTÜK, HOGY ORBÁN VIKTOR SZEMÉLYESEN RENDELTE EL A CIVILEK VEGZÁLÁSÁT. TASZ, 2016. november 6.
  7. A civil szervezetek elmondták az amerikai külügyminiszternek, hogyan tiporja az Orbán-kormány a demokráciát. 168 óra, 2019. február 11.
  8. Bódis András: Norvég alap: Soros György hadserege is beszállt a háborúba. Heti Válasz, 2014. július 2. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
  9. Gajdics: A CEU-n Soros katonái tevékenykednek. Mandiner, 2017. március 30. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
  10. Szarvas Szilveszter: Zsíros fizetésekkel, Soros tízmillióiból aggódnak a korrupció miatt. Pesti Srácok, 2014. november 28. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
  11. Bayer Zsolt: KÉTEZREN DOLGOZNAK A MÁGNÁS CÉLJAIÉRT. Magyar Idők, 2018. március 21. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
  12. Itt a lista Soros György hazai embereiről. Origo, 2018. április 12. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
  13. Roger Scruton: A nyílt társadalom konzervatív nézőpontból. ProMinoritate. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
  14. Rogán Antal: Egy szegednyi ember betelepítését jelentheti Magyarországra a kvóta. Miniszterelnöki Kabinetiroda, 2015. november 2. (Hozzáférés: 2019. április 4.)
  15. Hirado.hu: Soros György áll a Magyarországot bíráló nyilatkozatok mögött. Magyar Idők, 2016. május 19. (Hozzáférés: 2019. április 4.) „Mi ugyanakkor az amerikai migránspolitikával, nézetekkel továbbra sem értünk egyet; így továbbra is számíthatunk Soros György folyamatos támadásaira – hangsúlyozta Lázár, aki emlékeztetett arra is, hogy „valaki” hatmilliárd dollárt adott az embercsempészeknek, hogy a migránsokat Európába juttassák.”
  16. Tiltakoznak Soros programja ellen, 2016. július 2. (Hozzáférés: 2019. április 4.)
  17. Sötét teóriák - Krekó Péter, a Political Capital elemzője az összeesküvés-elméletekről, 2015. december 5. (Hozzáférés: 2019. április 4.)
  18. EU Member States granted protection to more than 185 000 asylum seekers in 2014. EUROSTAT
  19. Asylum statistics - Statistics Explained. ec.europa.eu. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  20. a b Így rántott be a macedón jobboldal amerikai politikusokat a Soros-ellenes hadjáratába. Atlatszo, 2017. június 30.
  21. The Fifth Column: Western NGOs Accused of Financing Macedonian Uprising (english nyelven). Sputnik News, 2015. május 21. (Hozzáférés: 2019. január 16.)
  22. Kreml-barát nyugati újságíró és az orosz propagandagépezet áll a Fidesz által sulykolt “Soros-terv” elnevezés mögött. atlatszo.hu, 2017. december 14. (Hozzáférés: 2019. április 10.)
  23. Az ember, aki az anyját is megölte volna 444.hu, 2020. május 4.
  24. Nemzeti konzultáció a Soros-tervről
  25. Nemzeti konzultáció: ismertették az eredményeket 24.hu, 2017. december 10.
  26. Das also soll der Soros-plan sein. Die Presse
  27. Óriásplakáton is hazudik a Fidesz: még Soros sem akarja lebontani a kerítést 444.hu, 2018. január 30.
  28. Idén is jönnek a Soros-plakátok HVG.hu, 2019. február 18.
  29. Soros György és a magyar forint elleni támadás esete Index, 2020. április 16.
  30. The EU Should Issue Perpetual Bonds Project-Syndicate, 2020. április 20.
  31. Ördögi vagy zseniális a "második Soros-terv?" Index, 2020. április 29.
  32. Orbán reggel bemondta a rádióban, hogy második Soros-terv, délutánra mindenki tudta, mi a dolga 444.hu, 2020. április 25.
  33. Kövér: Az ellenzék egy globalista, nemzetellenes hálózat része Index, 2020. április 29.
  34. Fele pénz: megkezdődött Gyöngyöspatán a kártérítések kifizetése Hiradó.hu, 2020. július 24.
  35. Elég keményen ír az uniós jogállami jelentés a magyar állapotokról 24.hu, 2020. szeptember 30.
  36. Gulyás Gergely a Magyarországot elítélő jelentésről: Soros György mondta tollba, ez zsarolás 24.hu, 2020. október 1.
  37. Soros: Orbán rendszere csupaszra rabolta az országot Telex, 2020. november 19.
  38. Orbán: Soros a világpolitika legkorruptabb embere Telex, 2020. november 20.
  39. A magyar kormány arra jutott, hogy már George Clooney is Soros György politikai szándékát hajtja végre 444.hu, 2020. november 23.
  40. George Clooney: Orbán propagandagépezete hazudik Telex, 2020. november 23.
  41. A Párbeszéd közleménye Facebook, 2020. november 24.
  42. Európa nem hódolhat be a Soros-hálózatnak Miniszterelnok.hu, 2020. november 25.
  43. Deutsch: Brüsszel "Soros György megrendelését" teljesíti ATV, 2020. november 25.
  44. Demeter Szilárd: Sor(o)s Origo, 2020. november 28.
  45. Vámos Miklós Demeter Szilárdnak: Takarodjon, addig is fogja be Index, 2020. november 28.
  46. a b Mazsihisz: Megbocsáthatatlan Európát Soros gázkamrájának hívni Telex, 2020. november 28.
  47. Az izraeli magyar nagykövetség is elítéli Demeter Szilárd gázkamrázós sorosozását Telex, 2020. november 28.
  48. Demeter Szilárd visszavonta a nagy vitát kiváltó írását Magyar Nemzet, 2020. november 29.

ForrásokSzerkesztés