Wikipédia

2020-as amerikai elnökválasztás

választás

A 2020-as amerikai elnökválasztást az érvényes jogszabályoknak megfelelően[1] 2020. november 3-án rendezték meg. A szavazás demokrata győzelemmel zárult, Joe Biden elnökjelölt megszerezte a megválasztásához szükséges többséget az elektori kollégiumban.[2]


59. elnökválasztás az Egyesült Államokban
Részvétel 66,7% Növekedés
Párt

Demokrata Párt

Republikánus Párt

Joe Biden Donald Trump
Elnökjelölt Joe Biden Donald Trump
Állam Delaware New York
Alelnökjelölt Kamala Harris

Kamala Harris

Mike Pence

Mike Pence

Szlogen Build back better! Keep America Great!
Elektorok 306 232
Szavazatok 81 282 896 (51,3%) 74 222 484 (46,8%)

A 2020-as amerikai elnökválasztás eredményének térképe államok szerint
Az elnökválasztó elektorok száma
az USA tagállamai szerint

A Wikimédia Commons tartalmaz 2020-as amerikai elnökválasztás témájú médiaállományokat.

Az Egyesült Államokban négyévente tartanak elnökválasztást, amelynek keretében az összes tagállamban és Washingtonban ugyanaznap voksolnak a választóképes állampolgárok. Az Egyesült Államokban nem közvetlenül választják meg a kormány-, illetve államfőt, hanem az 538 elektorból álló elektori kollégium dönt az elnök személyéről. Az angolul electoral college-ként ismert testületben az amerikai alkotmány minden tagállamnak a képviselőivel és szenátoraival megegyező számú elektort allokál.[3]

További amerikai sajátosság a de facto kétpártrendszer, melynek keretében a Republikánus és a Demokrata Párt dominálja a politikát. Az elmúlt százötven év minden elnökét ők adták. A pártok előválasztással választják ki az elnökjelöltjüket, ám a hivatalban levő, újraválasztásért küzdő elnököknek ritkán kell megbirkózniuk prominens előválasztási kihívókkal, így például a Republikánus Párt elnökjelöltje Donald J. Trump volt.

Ezzel ellentétben a Demokrata Pártnál zsúfolt volt a mezőny, mivel több tucatnyi közismert politikus is jelezte az előválasztáson indulási szándékát, egyebek között Kirsten Gillibrand New York-i szenátor, Bill de Blasio New York-i polgármester, Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, Julian Castro volt Obama-kabinettag, Beto O'Rourke volt kongresszusi képviselő, az erősen baloldali Bernie Sanders, valamint a demokrata előválasztási jelöltpreferenciát felmérő közvélemény-kutatásokat rendszerint vezető Joe Biden volt alelnök. Az előválasztás 2020-as kezdetét megelőzően számos televíziós vitában vehettek részt a magukat megméretni kívánó demokrata politikusok.[4] A tömérdek demokrata kandidátus közül azonban néhány jelölt a visszalépés mellett döntött, például Kirsten Gillibrand, aki 2019 augusztusában szüntette be a kampányolást, és Bill de Blasio, aki 2019 szeptemberében tette ugyanezt.[5][6]

A választáson a szavazók elektorokat választanak, majd formálisan az elektorok választják meg az Amerikai Egyesült Államok elnökét. A győzelemhez 270 elektori szavazat megszerzése szükséges. Amennyiben egyik elnökségre pályázónak sem sikerül teljesíteni ezen feltételt, a Képviselőház feladatává válik az elnök megválasztása. A tagállamok többségében az ottani győztes elnökjelölthöz kerül minden elektor, habár bizonyos kevésbé népes tagállamokban megoszolhatnak az elektorok két jelölt között.

2020. november 7-én Joe Biden átlépte a megválasztáshoz szükséges elektorszámot így eldőlt, hogy ő lesz az Egyesült Államok 46. elnöke. 2020. december 14-én az elektorok 306-232-es szavazati aránnyal megválasztották Bident elnöknek.[7] A szenátusi választás csak 2021. január 6-án dőlt el, itt is a demokraták diadalmaskodtak, 50 helyet szerezve a 100 tagú szenátusban (ami az alelnök, Kamala Harris döntő szavazatával együtt szűk többséget jelent).[8] Ilyen arányú győzelemre hivatalban lévő elnökkel szemben 1932 óta nem volt példa.

A választhatóság feltételei szerkesztés

Az alkotmány a választhatóság feltételéül a legalább harmincöt éves életkort írja elő, valamint azt, hogy a jelölt született amerikai állampolgár legyen, továbbá követelmény az is, hogy a jelölt 14 éve állandó lakhellyel rendelkezzen az USA-ban. Emellett a huszonkettedik alkotmánymódosítás értelmében nem lehet elnökké választani azt, akit már kétszer elnökké választottak, és mint bármely más szövetségi tisztviselő, az elnök sem lehet a törvényhozás tagja.[9]

Előválasztások szerkesztés

Demokrata Párt szerkesztés

Demokrata Párt
   
Elnökjelölt Alelnökjelölt
Joe Biden Kamala Harris
Az Egyesült Államok

Alelnöke
(2009-2017)

Kalifornia szenátora (2017-)
 

Demokrata előválasztások szerkesztés

Előzmények szerkesztés
 

Demokrata Párti Nemzeti Konvenció

2020. február 3. – augusztus 11.
     
Jelölt Joe Biden Bernie Sanders Elizabeth Warren
Állam Delaware Vermont Massachusetts
Összes szavazat 18 448 092 (51.49%) 9 536 123 (26.62%) 2 781 720 (7,76%)
     
Jelölt Michael Bloomberg Pete Buttigieg Amy Klobuchar
Állam New York Indiana Minnesota
Összes szavazat 2 475 323 (6,91%) 913 023 (2,55%) 524 559 (1,46%)
 
Jelölt Tulsi Gabbard
Állam Hawaii
Összes szavazat 270 792 (0,76%)

Hillary Clinton korábbi külügyminiszter 2016-os választásokon elszenvedett veresége után sokan úgy érezték, hogy a Demokrata Pártban nincs egyértelmű vezető figura. A megosztottság továbbra is a pártban maradt a 2016-os előválasztások után, amelyek Clintont Bernie Sandersszel szembe állították. A 2016. évi választások és a 2018. évi félidős választások között a szenátus demokratái általában a politikai baloldalra helyezkedtek át az egyetemi oktatás, az egészségügy és a bevándorlás terén. A 2018-as választásokon a Demokrata Párt nyolc év után először nyerte vissza a képviselőházat, és mind a városi, mind a külvárosi területeken többségi helyet szerzett.

Jelöltek szerkesztés

A 2020-as demokrata elnökjelöltek kampánya 2017. július 28-án kezdődött, amikor John Delaney, Maryland kongresszusi képviselője elsőként jelentette be indulását a jelöltségért. 2019 áprilisáig több mint 20 fő jelöltet ismertek el a nemzeti és az állami közvélemény-kutatások, aminek következtében a 2020-as fő demokrata elnökjelöltek száma meghaladja a 2016-os republikánus párti elnökválasztási előválasztásán a fő jelöltek körét, mint egyetlen egyesült államokbeli legnagyobb elnökjelölt-mezőt. politikai párt egyetlen választási ciklusban. Michael Bloomberg milliárdos üzletember 2019. november 24-én történt bejelentésével a demokrata párt fő jelöltjeinek száma 29 volt.

Amikor a 2020-as iowai konvención megkezdődött a szavazás, 11 jelölt aktívan kampányolt. A korai államok demokrata előválasztásai és választmányai vitatott győzelmet hoztak Pete Buttigieg számára, Bernie Sanders szűk győzelmet aratott a New Hampshire-i előválasztáson Buttigieg felett, majd ismét nyert a nevadai választmányon. A 2020. március 3-i szuper keddi előválasztások előtt hat demokrata jelölt fejezte be kampányát. Michael Bloomberg és Elizabeth Warren pedig a szuper keddi gyenge eredményük után befejezték kampányaikat[10][11] Tulsi Gabbard március 19-én[12] Bernie Sanders pedig április 8-án fejezte be kampányát, így Joe Biden egykori alelnök maradt az egyetlen fő jelölt. Biden június 2-án nyerte el a küldöttek többségét,[13] és hivatalosan 2020. augusztus 20-án lett a demokrata párt hivatalos elnökjelöltje.[14]

  •  
    Bernie Sanders
  •  
    Joe Biden
  •  
    Elizabeth Warren
  •  
    Pete Buttigieg
  •  
    Michael Bloomberg
Alelnökjelölt-választás szerkesztés

Biden már májusban bejelentette, hogy biztosan egy nőt fog választani alelnökjelöltnek. Az Egyesült Államokban eddig kétszer volt női alelnökjelölt: 1984-ben a demokrata párti Geraldine Ferraro kongresszusi képviselő Walter Mondale elnökjelölttel, 2008-ban pedig a republikánus Sarah Palin alaszkai kormányzó John McCain arizonai szenátorral együtt indult a választáson. Végül egyikük sem lett alelnök.

Demokrata párti körökben több jelölt neve is felmerült. Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, korábbi elnökjelölt-aspiráns mellett felmerült Susan Rice volt nemzetbiztonsági tanácsadó és Gretchen Whitmer, Michigan állam kormányzója is.[15] Biden végül 2020. augusztus 11-én jelentette be, hogy Kamala Harris kaliforniai szenátor lesz a demokrata párt alelnökjelöltje.[16] Harris jelölésével ő lett az első női afrikai-amerikai alelnökjelölt és az első ázsiai-amerikai alelnökjelölt. (Az első színes bőrű alelnök az indián felmenőkkel rendelkező Charles Curtis volt 1929 és 1933 között.)

Republikánus Párt szerkesztés

Lásd még: Az Egyesült Államok Republikánus Pártja

 

Republikánus Párti Nemzeti Konvenció[17]

2020. február 3. – augusztus 11.
   
Jelölt Donald Trump William Weld
Állam Florida Massachusetts
Összes szavazat 18 159 752 (93,99%) 453 959 (2,35%)
   
Jelölt Rocky De La Fuente Joe Walsh
Állam Kalifornia Illinois
Összes szavazat 108 341 (0,56%) 173 519 (0,90%)
Republikánus Párt
   
Elnökjelölt Alelnök jelölt
Donald Trump Mike Pence
Az Egyesült Államok

elnöke
(2017-2021)

Az Egyesült Államok

alelnöke
(2017-2021)

 

Republikánus előválasztások szerkesztés

Előzmények szerkesztés

Donald Trump elnök 2017. február 18-án hivatalosan is megindította újraválasztási kampányát. Újraválasztási kampányát korábban indította, mint bármelyik elődje. Őt követte Massachusetts volt kormányzója, Bill Weld, aki 2019. április 15-én jelentette be indulását, valamint Joe Walsh volt illinoisi kongresszusi képviselő, aki 2019. augusztus 25-én jelentette be jelöltségét. Dél-Karolina volt kormányzója és kongresszusi képviselője Mark Sanford 2019. szeptember 8-án, Rocky De La Fuente üzletember pedig 2019. május 16-án indult a versenyen, de Fuente széles körben nem lett jelentős jelölt.

2019 februárjában a Republikánus Nemzeti Bizottság egyhangúlag elfogadta Donald Trump jelöltségét.[18][19] Eztán több állam úgy döntött, hogy lemondja előválasztását és választmányát.[20] Trump 2020. március 17-én lett republikánus elnökjelölt, miután bebiztosította a küldöttek többségét.[21] A leadott több mint 18 millió szavazat az eddigi legnagyobb választási sikere Donald Trumpnak.

  •  
    Donald Trump
  •  
    Bill Weld
  •  
    Joe Walsh
  •  
    Mark Sanford

Kampányidőszak szerkesztés

 

Vádemelés az elnök ellen szerkesztés

A képviselőház 2019. december 18-án két ügyben megszavazta a Trump elnök elleni vádemelést.[22] A szenátusban a tárgyalás 2020. január 21-én kezdődött,[23] és február 5-én ért véget, amelynek eredményeként az Egyesült Államok szenátusa felmentő döntést hozott. Ez volt az első alkalom, hogy hivatalban lévő elnök ellen az első ciklusa alatt vádemelési eljárást kezdeményeztek, miközben második ciklusára készült. Trump a vádemelés alatt továbbra is kampánygyűléseket tartott.[24] A felelősségre vonási folyamat átfedésben volt az előválasztási kampányokkal, és arra kényszerítette a demokraták jelöltségére pályázó szenátorokat, hogy az iowai konvenció előtti és utáni napokban Washingtonban maradjanak a tárgyaláson.[25]

A COVID-19 járvány hatásai szerkesztés

A 2020-as elnökválasztással kapcsolatos számos eseményt megváltoztattak vagy elhalasztottak a jelenleg zajló koronavírus-járvány miatt. Március 10-én, hat államban tartott választás után, Joe Biden és Bernie Sanders a demokraták jelöltjei lemondták a tervezett kampányeseményeiket, valamint további kampánygyűléseiket.[26][27] Március 12-én Trump elnök bejelentette, hogy el akarja halasztani a további kampánygyűléseket. Politikai elemzők kijelentették, hogy a hagyományos kampányok moratóriumának és a pandémia nemzetre gyakorolt hatásainak párosulása kiszámíthatatlan hatással lehet a szavazó népességre és esetleg a választások lebonyolítására.

Néhány elnökjelölti választást súlyosan megzavartak a koronavírussal kapcsolatos problémák, ideértve a szavazóhelyiségekben kialakult hosszú sorokat, a hiányzó szavazólapok iránti jelentős igényeket és a technológiai problémákat.

2020. október 2-án, Trump és a first lady, Melania Trump pozitív eredményt adott a SARS-CoV-2-re, Hope Hicks vezető tanácsadójának pozitív tesztjét követően. Az elnök és a first lady is azonnal karanténba került, ami megakadályozta Trump további kampányolását.[28] A későbbi órákban az elnököt alacsony fokú lázzal felvették a Walter Reed Országos Katonai Orvosi Központba, ahol a jelentések szerint kísérleti ellenanyag-kezelést kapott.[29]

Külföldi beavatkozás szerkesztés

Az amerikai tisztviselők azzal vádolták Oroszországot, Kínát és Iránt, hogy megpróbálják befolyásolni az Egyesült Államok 2020-as választásait.[30] Az Amerika Hangja (The Voice of America) 2020 áprilisában arról számolt be, hogy „internetbiztonsági kutatók szerint máris voltak arra utaló jelek, hogy a kínai hackerek a 2020-as szavazás előtt úgynevezett »lándzsás adathalász« támadásokat folytattak amerikai politikai célpontok ellen”.[31] Egyes amerikai médiaforrások állítása szerint a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország Donald Trump, míg Kína és Irán pedig Joe Biden megválasztása mellett áll ki.

A választás elhalasztása szerkesztés

Július 30-án Trump elnök felvetette a választások elhalasztásának lehetőségét. „Elhalasztandó-e a választás addig, amíg az emberek megfelelően, biztonságosan és nyugodtan voksolhatnak?”[32] Az Egyesült Államokban az elmúlt 200 évben változatlanul megtartották az elnökválasztást a szokott időben, még a nagy világgazdasági válság, a polgárháború és a két világháború idején is. Az alkotmány szerint az elnök és alelnök mandátuma január 20-án jár le. Halasztás még soha korábban nem történt.

Levélszavazás szerkesztés

A postai úton történő szavazás egyre gyakoribb az Egyesült Államokban, a szavazók 25%-a küldte el szavazólapját 2016-ban és 2018-ban postai úton. Az előrejelzések szerint a 2020-as COVID-19 járvány a postai szavazás jelentős növekedését okozza a szavazóhelyiségekben lehetséges fizikai kontaktus veszélye miatt.[33] A 2020-as választásokon államonkénti elemzés alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az amerikaiak 76%-a jogosult levélben szavazni 2020-ban, ez rekord szám. Az elemzés azt jósolta, hogy 2020-ban 80 millió szavazólapot lehet leadni postán – ez több mint a duplája a 2016-ban feladott szavazólapoknak. A várakozások szerint a postai úton küldött szavazólapok nagy mennyisége mellett a negatív előrejelzés részben számos olyan intézkedésnek tudható be, amelyet Louis DeJoy, az Egyesült Államok újonnan kinevezett postamestere hozott, ideértve a túlórák betiltását és a postai kézbesítéshez szükséges extra utakat, amelyek késéseket okoznak a levelek kézbesítésében, valamint a nagy sebességű levélválogató gépek százainak leszerelésében és eltávolításában a postaközpontokból. Augusztus 18-án, miután a képviselőházat visszahívták az augusztusi szünetről, hogy szavazzanak a változtatásokat visszavonó törvényjavaslatról, DeJoy bejelentette, hogy minden változást visszavon a novemberi választások után.

 
2020. szeptember 26-án Amy Coney Barrett beszél a Fehér Ház rózsakertjében a hivatalos elnöki bejelentés után

Legfelsőbb Bírósági üresedés szerkesztés

2020. szeptember 18-án meghalt Ruth Bader Ginsburg,[34] a legfelsőbb bíróság egyik bírája, a liberális szárny vezetője. A szenátus többségi vezetője, Mitch McConnell republikánus szenátor azonnal kijelentette, hogy a Merrick Garlandra vonatkozó precedens működésképtelen, és hogy a helyettesről a lehető leghamarabb szavazni kell. Az elnök, az alelnök, és a kongresszus számos republikánus tagja kijelentette, hogy a közelgő választások eldöntéséhez teljes Legfelsőbb Bíróságra van szükség.

2020. szeptember 26-án Trump elnök a konzervatív Amy Coney Barrettet jelölte a legfelsőbb bíróság tagjának.[35] A jelölést a szenátus 2020. október 26-án jóváhagyta.[36]

Elnök- és alelnökjelöltek vitái szerkesztés

Elnök- és alelnökjelölti viták, amelyeket a CPD (Commission on Presidential Debates) támogat
Időpont Helyszín Város Moderátor Résztvevők Nézettség

(millió fő)

Megjegyzés
1 2020. szeptember 29. Case Western Reserve University Cleveland, Ohio Chris Wallace Donald Trump

Joe Biden

73.1[37]
- 2020. október 7. University of Utah Salt Lake City, Utah Susan Page Mike Pence

Kamala Harris

57.9
2 2020. október 15. Adrienne Arsht Center for the Performing Arts Miami, Florida Steve Scully Donald Trump

Joe Biden

- Elmaradt
3 2020. október 22. Belmont University Nashville, Tennessee Kristen Welker Donald Trump

Joe Biden

63

Eredmények szerkesztés

Elhúzódó szavazatszámlálás szerkesztés

A november 3-i elnökválasztást követően a szavazatok 92%-os feldolgozottságánál csak november 7-én sikerült győztest hirdetni, amikor Joe Biden Pennsylvania állam 20 elektorával átlépte a szükséges 270 elektoros határt.[38] A szavazatszámlálás elhúzódásában része volt annak, hogy a szoros eredmény miatt a törvényi előírások szerint Georgiában és Wisconsinban is újra kellett számolni a szavazatokat.[39]

Országos eredmény szerkesztés

A választás országos eredményei
Jelölt (elnök/alelnök) Párt Kapott szavazatok Megszerzett elektorok[40]
Szavazatszám % Elektorok száma %
Joe Biden / Kamala Harris   81,268,864 51.31% 306 56,88%
Donald Trump / Mike Pence   74,216,744 46.86% 232 43,12%
Jo Jorgensen / Spike Cohen   1,865,620 1.18% 0 0%
Howie Hawkins / Angela Walker   404,021 0.26% 0 0%
Egyéb 626,289 0.40% 0 0%
Összesen 158,381,538 100% 538 100%

Eredmény államonként szerkesztés

Állam Zászló Elektorok

száma

Elnyerő

párt

Biden Kapott

elektor

Trump Kapott

elektor

Jorgensen Hawkins Egyéb
Szavazat % Szavazat % Szavazat % Szavazat % Szavazat %
Alabama   9   849,624 36.57% 0 1,441,170 62.03% 9 25,176 1.08% - - 7,312 0.31%
Alaszka   3   153,778 42.77% 0 189,951 52.83% 3 8,897 2.47% - - 6,904 1.92%
Arizona   11   1,672,143 49.36% 11 1,661,686 49.06% 0 51,465 1.52% 1,557 0.05% 475 0.01%
Arkansas   6   423,932 34.78% 0 760,647 62.40% 6 13,133 1.08% 2,980 0.24% 18,377 1.51%
Colorado   9   1,804,352 55.40% 9 1,364,607 41.90% 0 52,460 1.61% 8,986 0.28% 26,575 0.82%
Connecticut   7   1,080,680 59.24% 7 715,291 39.21% 0 20,227 1.11% 7,538 0.41% 537 0.03%
Delaware   3   296,268 58.74% 3 200,603 39.77% 0 5,000 0.99% 2,139 0.42% 336 0.07%
Dél-Dakota   3   150,471 35.61% 0 261,043 61.77% 3 11,095 2.63% - - - -
Dél-Karolina   9   1,091,541 43.43% 0 1,385,103 55.11% 9 27,916 1.11% 6,907 0.27% 1,862 0.07%
District of Columbia   3   317,323 92.15% 3 18,586 5.40% 0 2,036 0.59% 1,726 0.50% 1,726 0.50%
Észak-Dakota   3   114,902 31.76% 0 235,595 65.11% 3 9,393 2.60% - - 1,929 0.53%
Észak-Karolina   15   2,684,292 48.59% 0 2,758,775 49.93% 15 48,678 0.88% 12,195 0.22% 20,864 0.38%
Florida   29   5,297,045 47.86% 0 5,668,731 51.22% 29 70,324 0.64% 14,721 0.13% 16,635 0.15%
Georgia   16   2,473,633 49.50% 16 2,461,854 49.26% 0 62,229 1.25% - - - -
Hawaii   4   366,130 63.73% 4 196,864 34.27% 0 5,539 0.96% 3,822 0.67% 3,822 0.67%
Idaho   4   287,021 33.07% 0 554,119 63.85% 4 16,304 1.88% 407 0.05% 10,033 1.16%
Illinois   20   3,471,915 57.54% 20 2,446,891 40.55% 0 66,544 1.10% 30,494 0.51% 17,900 0.30%
Indiana   11   1,242,413 40.96% 0 1,729,516 57.02% 11 59,232 1.95% 988 0.03% 963 0.03%
Iowa   6   759,061 44.89% 0 897,672 53.09% 6 19,637 1.16% 3,075 0.18% 11,426 0.68%
Kalifornia   55   11,110,250 63.48% 55 6,006,429 34.32% 0 187,895 1.07% 81,029 0.46% 115,268 0.66%
Kansas   6   570,323 41.56% 0 771,406 56.21% 6 30,574 2.23% - - - -
Kentucky   8   772,474 36.15% 0 1,326,646 62.09% 8 26,234 1.23% 716 0.03% 10,698 0.50%
Louisiana   8   856,034 39.85% 0 1,255,776 58.46% 8 21,645 1.01% - - 14,607 0.68%
Maine   2[41]   435,072 53.09% 2 360,737 44.02% 0 14,152 1.73% 8,230 1.00% 1,270 0.15%
Maine 1-es körzet   1[41]   266,376 60.11% 1 164,045 37.02% 0 7,343 1.66% 4,654 1.05% 694 0.16%
Maine 2-es körzet   1[41]   168,696 44.82% 0 196,692 52.26% 1 6,809 1.81% 3,576 0.95% 576 0.15%
Maryland   10   1,985,023 65.36% 10 976,414 32.15% 0 33,488 1.10% 15,799 0.52% 26,306 0.87%
Massachusetts   11   2,382,202 65.60% 11 1,167,202 32.14% 0 47,013 1.29% 18,658 0.51% 16,327 0.45%
Michigan   16   2,804,040 50.62% 16 2,649,852 47.84% 0 60,381 1.09% 13,718 0.25% 11,311 0.20%
Minnesota   10   1,717,077 52.40% 10 1,484,065 45.28% 0 34,976 1.07% 10,033 0.31% 31,020 0.95%
Mississippi   6   539,508 41.06% 0 756,789 57.60% 6 8,026 0.61% 1,498 0.11% 8,073 0.61%
Missouri   10   1,253,014 41.41% 0 1,718,736 56.80% 10 41,205 1.36% 8,283 0.27% 4,724 0.16%
Montana   3   244,786 40.55% 0 343,602 56.92% 3 15,252 2.53% - - 34 0.01%
Nebraska   2[41]   374,583 39.17% 0 556,846 58.22% 2 20,283 2.12% - - 4,671 0.49%
Nebraska 1-es körzet   1[41]   132,261 41.09% 0 180,290 56.01% 1 7,495 2.33% - - 1,840 0.57%
Nebraska 2-es körzet   1[41]   176,468 51.95% 1 154,377 45.45% 0 6,909 2.03% - - 1,912 0.56%
Nebraska 3-as körzet   1[41]   65,854 22.34% 0 222,179 75.36% 1 5,879 1.99% - - 919 0.31%
Nevada   6   703,486 50.06% 6 669,890 47.67% 0 14,783 1.05% - - 17,217 1.23%
New Hampshire   4   424,921 52.71% 4 365,654 45.36% 0 13,235 1.64% 217 0.03% 2,155 0.27%
New Jersey   14   2,608,335 57.33% 14 1,883,274 41.40% 0 31,677 0.70% 14,202 0.31% 11,865 0.26%
New York   29   5,230,985 60.86% 29 3,244,798 37.75% 0 60,234 0.70% 32,753 0.38% 26,056 0.30%
Nyugat-Virginia   5   235,984 29.69% 0 545,382 68.62% 5 10,687 1.34% 2,599 0.33% 79 0.01%
Ohio   18   2,679,165 45.24% 0 3,154,834 53.27% 18 67,569 1.14% 18,812 0.32% 1,822 0.03%
Oklahoma   7   503,890 32.29% 0 1,020,280 65.37% 7 24,731 1.58% - - 11,798 0.76%
Oregon   7   1,340,383 56.45% 7 958,448 40.37% 0 41,582 1.75% 11,831 0.50% 22,077 0.93%
Pennsylvania   20   3,458,229 50.01% 20 3,377,674 48.84% 0 79,380 1.15% - - - -
Rhode Island   4   307,486 59.39% 4 199,922 38.61% 0 5,053 0.98% - - 5,296 1.02%
Tennessee   11   1,143,711 37.45% 0 1,852,475 60.66% 11 29,877 0.98% 4,545 0.15% 23,243 0.76%
Texas   38   5,259,126 46.48% 0 5,890,347 52.06% 38 126,243 1.12% 33,396 0.30% 5,944 0.05%
Utah   6   560,282 37.65% 0 865,140 58.13% 6 38,447 2.58% 5,053 0.34% 19,367 1.30%
Új-Mexikó   5   501,614 54.29% 5 401,894 43.50% 0 12,585 1.36% 4,426 0.48% 3,446 0.37%
Vermont   6   242,820 66.09% 6 112,704 30.67% 0 3,608 0.98% 1,310 0.36% 6,986 1.90%
Virginia   13   2,413,568 54.11% 13 1,962,430 44.00% 0 64,761 1.45% - - 64,761 1.45%
Washington   12   2,369,612 57.97% 12 1,584,651 38.77% 0 80,500 1.97% 18,289 0.45% 34,579 0.85%
Wisconsin   10   1,630,866 49.45% 10 1,610,184 48.82% 0 38,491 1.17% 1,089 0.03% 17,411 0.53%
Wyoming   3   73,491 26.55% 0 193,559 69.94% 3 5,768 2.08% - - 3,947 1.43%
Összesen 538 81,268,864 51.31% 306 74,216,744 46.83% 232 1,865,620 1.18% 404,021 0.26% 626,289 0.40%

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2020 United States presidential election című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Az Amerikai Egyesült Államokban az elnökválasztás időpontját – pontosabban azt a napot, amikor az egyes államok kiválasztják az elektoraikat – szövetségi törvény (3 U.S. Code § 1) szabályozza. A törvény rendelkezése szerint az elnökválasztás minden államban egységesen, az előző elnök- és alelnökválasztást követő negyedik évben, a november első hétfőjét követő kedden történik. (Ez nem feltétlenül november első keddje: ha november elseje keddre esik, a választásra november 8-án kerül sor.)
  2. ↑ CNN, Stephen Collinson and Maeve Reston: Biden defeats Trump in an election he made about character of the nation and the President. CNN. (Hozzáférés: 2020. november 8.)
  3. ↑ Presidential Election Process | USAGov (angol nyelven). www.usa.gov. (Hozzáférés: 2019. június 26.)
  4. ↑ Democratic Presidential Debate: See The 20 Candidates Who Will Be Onstage (angol nyelven). NPR.org. (Hozzáférés: 2019. június 26.)
  5. ↑ Goldenberg, Sally: Bill de Blasio ends 2020 presidential campaign (angol nyelven). POLITICO. (Hozzáférés: 2019. október 31.)
  6. ↑ A Tale of Two Candidates: Gillibrand Drops Out, de Blasio Doubles Down (angol nyelven). spectrumlocalnews.com. (Hozzáférés: 2019. október 31.)
  7. ↑ Telex, 2020.12.15.
  8. ↑ https://24.hu/kulfold/2021/01/06/usa-georgia-valasztas-demokrata-part-gyozelem/
  9. ↑ Az USA Alkotmánya | Budapest, Magyarország - Az Egyesült Államok Nagykövetsége. web.archive.org, 2016. június 18. [2016. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
  10. ↑ Bloomberg ends presidential run and endorses Biden after Super Tuesday rejection (amerikai angol nyelven). www.cbsnews.com. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
  11. ↑ WABC: Elizabeth Warren drops out of 2020 race for president (angol nyelven). ABC7 New York, 2020. március 5. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
  12. ↑ Rebecca Morin, Jason Lalljee: Tulsi Gabbard ends presidential campaign, backs Joe Biden (angol nyelven). USA TODAY. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
  13. ↑ https://www.npr.org/2020/06/05/869553801/biden-formally-secures-democratic-nomination-while-gaining-steam-against-trump?t=1601739444295
  14. ↑ https://abcnews.go.com/Politics/biden-accept-nomination-president-closing-day-democratic-national/story?id=72426135
  15. ↑ https://24.hu/kulfold/2020/08/03/joe-biden-alelnokjelolt-amerikai-elnokvalasztas-2020/
  16. ↑ https://hvg.hu/vilag/20200812_Kamala_Harris_lesz_Joe_Biden_alelnokjeloltje
  17. ↑ Republican Convention 2020. www.thegreenpapers.com. (Hozzáférés: 2020. november 3.)
  18. ↑ https://apnews.com/article/4e0d06986b744dd7926cf9c1a970093f
  19. ↑ https://abcnews.go.com/Politics/rnc-push-undivided-support-trump-reelection-state-leaders/story?id=60603125
  20. ↑ https://apnews.com/article/7e04964fc89a4312a6b410096f256add
  21. ↑ https://www.msn.com/en-us?refurl=%2fen-us%2fnews%2felections-2020%2ftrump-clinches-gop-nomination-with-tuesday-primary-wins%2far-BB11kvJ6
  22. ↑ https://ktla.com/news/local-news/ca-gop-opens-pathway-for-2020-delegates-in-case-trump-is-kept-off-the-states-primary-ballot/
  23. ↑ https://abcnews.go.com/Politics/wireStory/alaska-gop-scraps-2020-presidential-primary-helping-trump-65773870
  24. ↑ https://www.startribune.com/minnesota-republican-party-leaves-trump-challengers-off-presidential-primary-ballot/564160782/
  25. ↑ https://arktimes.com/arkansas-blog/2019/11/12/filings-all-over-but-the-judges-and-prosecutors
  26. ↑ http://ballot-access.org/2019/11/21/california-supreme-court-unanimously-rules-that-california-tax-returns-ballot-law-violates-the-state-constitution/
  27. ↑ https://ballot-access.org/2019/11/27/rocky-de-la-fuente-sues-minnesota-over-presidential-primary-ballot-access/
  28. ↑ https://www.usnews.com/news/elections/articles/2020-03-04/president-donald-trump-sweeps-super-tuesday-as-democrats-battle-it-out
  29. ↑ https://thehill.com/homenews/campaign/486944-trump-sweeps-through-mini-super-tuesday-primaries
  30. ↑ https://www.bloomberg.com/news/articles/2019-06-24/u-s-sees-russia-china-iran-trying-to-influence-2020-elections
  31. ↑ https://www.voanews.com/east-asia-pacific/china-caught-meddling-past-two-us-elections-claims-not-interested-2020-vote
  32. ↑ https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200730/breking-trump-felvetette-a-novemberi-elnokvalasztas-elhalasztasat-443070
  33. ↑ https://www.sos.la.gov/ElectionsAndVoting/GetElectionInformation/Pages/default.aspx
  34. ↑ https://index.hu/kulfold/2020/09/19/ruth_bader_ginsburg_legfelsobb_birosag_halal_usa/
  35. ↑ https://index.hu/kulfold/2020/09/26/barrett_az_otodik_no_lenne_a_legfelsobb_birosagon/
  36. ↑ . (Hozzáférés: 2020. október 27.)
  37. ↑ . (Hozzáférés: 2020. szeptember 30.)
  38. ↑ Ágoston Zoltán: Joe Biden az Egyesült Államok következő elnöke. Index.hu, 2020. november 7. (Hozzáférés: 2020. november 7.)
  39. ↑ Vote recounts in Georgia and Wisconsin not likely to change Trump election defeat, officials say (angol nyelven). France 24, 2020. november 19. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
  40. ↑ Az elnyerhető maximális elektori szavazatok száma. Egyes elektorok más személyre szavaztak, mint akire a mandátumuk szólt, ezt a szócikkben jeleztük.
  41. ↑ a b c d e f g Maine-ben és Nebraskában minden kongresszusi választókörzetben külön számolják a szavazatokat, és az egyes választókörzetek nyertesei egy-egy elektort kapnak. A fennmaradó két elektort az a jelölt kapja, amelyik az államban többséget szerzett.

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2020-as_amerikai_elnökválasztás&oldid=26999518”