Borsod Volán
A Borsod Volán az Észak-magyarországi Közlekedési Központ egyik jogelődje volt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében látta el a helyközi és távolsági autóbuszközlekedést, valamint helyi járatokat üzemeltetett Mezőkövesden, Kazincbarcikán, Ózdon és Tiszaújvárosban (a megyeszékhely Miskolc tömegközlekedését az MVK Zrt. bonyolítja le).
| Borsod Volán Zrt. | |
 | |
| Típus | zártkörűen működő részvénytársaság |
| Jogelőd | Teherautófuvarozási Nemzeti Vállalat |
| Alapítva | 1949. január 1. |
| Megszűnt | 2015. január 15. |
| Jogutód | Észak-magyarországi Közlekedési Központ |
| Székhely | 3527 Miskolc, József Attila út 70. |
| Kiszolgált területek | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
| Vezetők | Sárközi György Tibor |
| Iparág | személyszállítás |
| Alkalmazottak száma | kb. 1900 |
| A Borsod Volán Zrt. weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Borsod Volán Zrt. témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
Jogelődje, a Teherautófuvarozási Nemzeti Vállalat miskolci főnöksége 1949. január 1-jén jött létre, és 1950. július 1-jétől önálló Tefu vállalatként működött tovább. 1953-ban megalakultak az Autóközlekedési Vállalatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 31-es (Miskolc, tiszta profilú személyszállítási vállalat), 36-os (Miskolc, tiszta profilú teherfuvarozási vállalat) és 37-es (Ózd, vegyes profilú vállalat) AKÖV néven. 1961. január 1-jétől a 3 vállalatot 3-as AKÖV néven összevonták. Az 1960-as években sorra épültek a vállalat autóbusz-állomásai és műszaki-forgalmi telepei.
1964. január 1-jén létrehozták a 3. sz. AKÖV üzemegységeit. 1968. január 1-jétől az AKÖV-ök felügyeletét addig gyakorló Autóközlekedési Vezérigazgatóság helyét a megalakuló Volán Tröszt vette át. 1970-ben a 3. sz. AKÖV neve 3. sz. Volán Vállalatra változott, 1984-től pedig önálló megyei vállalattá alakult. Az 1990-es évek elején, a profiltisztítás során a teherfuvarozási üzletág kft-kké szerveződött, s a cég tiszta profilú személyszállítási vállalat lett. 1992. december 31-én a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium megalapította az akkor 100%-ban, 2015-ös megszűnésekor 96,57%-ban állami tulajdonú Borsod Volán Személyszállítási részvénytársaságot.
2015. január 15-én a Borsod Volán Zrt. a Hajdú Volánnal és a Szabolcs Volánnal egybeolvadt Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. néven. A három megye buszközlekedésében egyelőre semmi nem változott.[1]
Járműparkja szerkesztés
Kb. 500 járművel rendelkezett, amelyeknek a nagy része Ikarus. Ezen belül a buszgyár teljes palettája fellelhető, a 200-as típustól a 400-ason át az EAG típuscsaládig. Újabb típusok már külföldi gyárból érkeztek (Volvo, MAN stb.), később maguknak kezdtek el buszokat össze rakni. (ARC-Ikarus)
- Ikarus:
- MAN:
- SL 223, SÜ 313, SÜ 363, Lion's Coach
- Mercedes:
- O345 Conecto, O345G Conecto, Conecto LF
- Credo:
- Volvo:
- 7700A, Alfa Regio B7R, Alfa Regio B12B, Irizar B12B, Marcopolo B7R
- ARC:
- ARC 127.E1
Érdekességek szerkesztés
- Helyközi járatai 2290 km hosszú vonalhálózaton 356 települést kapcsolnak az ország közlekedési vérkeringésébe, amellett, hogy 77 település (összekötő utak építésének hiányában) csak egy irányból, betérési szakaszok végpontjaként érhető el.
- A vasúti összeköttetés hiányában 266 településre a tömegközlekedési eszközök közül csak autóbusszal lehet eljutni.
- Tevékenységüket 500 autóbusszal, 1900 dolgozóval, 7 műszaki-forgalmi telepen, 11 autóbusz-állomáson végzik. Évente közel 71 millió utast szállítanak, több mint 31 millió kilométeren.
Helyi autóbuszjáratok szerkesztés
A Borsod Volán a megszűnéséig négy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város helyi tömegközlekedését látta el: Kazincbarcikáét, Tiszaújvárosét, Ózdét és Mezőkövesdét.[2]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Új néven, változatlan feltételekkel várjuk tisztelt Utasainkat! Archiválva 2015. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Borsodvolan.hu, Társasági hírek, 2015. 01. 16.
- ↑ Menetrendi tájékoztató füzetek. Borsod Volán. [2014. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
